Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-09 / 218. szám
Korunk kérdései Beilleszkedési zavarok A zok közé tartozom, akik osztják Anatole France-nak azon nézetét, miszerint ,,A könyvek, általánosságban, s még a legcsodálatosabbak is sokkal, de sokkal kevésbé attól értékesek, amit tartalmaznak, mint attól, amit az olvasó vetít beléjük. Véleményem szerint, azok a legjobbak, amelyek a leginkább elgon- dolgoztatnak." E megállapítás különösen igaznak tűnik a neves szociológusokból, pszichiáterekből, jogászokból és pszichológusokból álló szervezői kollektíva tollából megjelent tanulmánykötetre,^ amely a hazánkban fellelhető beilleszkedési zavarokkal foglalkozik. (Pataki Ferenc: Társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon.) A hézagpótlónak nevezhető mű az öngyilkosság, a bűnözés, az alkoholizmus, a mentális zavarok, valamint a veszélyeztetett helyzetben lévő fiatalok problémájának átfogó és igen alapos elemzését adja. Csupa olyan jelenséget helyez reflektorfénybe, amelyek ott lappangónak mindennapi tapasztalatainkban, élményeinkben és ismereteinkben — olykor azonban meglehetősen pontatlanul, esetlenségekkel megterhelve, vagy ilyen-olyan indulatokkal átszinezve. S Íme a kötet megírásának szükségességét már önmagukban indokoló rideg és riasztó „kemény” tények, statisztikai adatok. Hazánkban évente kb. 5000 halálos kimenetelű ön- gyilkosságot követnek el. Kb. 600 000-re tehető a súlyos alkoholisták száma. A bűn- cselekmények száma növekedik, mintegy 20—30 000 fő áll valamilyen kapcsolatban a kábítószerekkel. A gyámhatóságok és az iskolák több mint 120 000 veszélyeztetett fiatalkorút tartanak nyilván, s az össznépesség kb. 1"i,-a mentális beteg. A könyv el^ő részében a szerzők ezeket a társadalmi deviációkat veszik sorra bonckés alá. Az öngyilkossággal kapcsolatban arra a végkövetkeztetésre jutnak, hogy az társadalmunk legkedvezőtlenebb helyzetű rétegeiben gyakoribb. A bűnözést illetően hasonló megállapítást 'tesznek a szerzők, amennyiben rámutatnak arra, hogy az elkövetők és az elítéltek száma a leghátrányosabb helyzetű rétegekben a legmagasabb. Az alkoholizmus vonatkozásában azt o tényt kell az olvasónak sajnálattal konstatálnia, hogy míg a többi nagyfogyasztású európai országban az 1970-es évek derekán megállt, vagy csökkenőre fordult, a növekedési tendencia, addig nálunk folytatódott az emelkedés. Szerzők szerint az alkoholizmus az aktív felnőttkor alkonyán a leggyakoribb. Ami a mentális betegségeket illeti, a könyv mintegy felkiáltójelként húzza alá, hogy a neurózisban szenvedők aránya hazánkban 25- 50% között mozog. A következő jelenséggel, a veszélyeztetettséggel kapcsolatban a szerzők végkövetkeztetése az, hogy az elsősorban társadalmunk kedvezőtlenebb helyzetű rétegeiben, főképpen a szakképzetlen munkáscsaládokban gyakori. A szülők társadalmi beilleszkedési zavara pedig gyermekeik veszélyeztetettségének döntő tényezője. Egy pillanatig sem szem elől tévesztve, hogy a társadalmi beilleszkedési zavarok okozta károk közül azok a legsúlyosabbak, amelyek az élet minőségének romlásában, a társadalmi együttélés torzulásában, a liatal nemzedékek egészséges felnevelésének veszélyeztetésében jelentkeznek, nem árt talán azok anyagi kihatásait is felmérni. Nos, az alkoholizmusból származó népgazdasági károk 14—15 milliárd forintra becsülhetők, míg a neurózis okozta táppénzre vételek tízmilliós nagyságrendű táppénzes napokat okoznak, ennek megfelelő táppénzköltségekkel és termeléskieséssel. A szóban forgó kötet értékét nagyban emeli az a tény, hogy szerzői diagnosztizálják az előbbiekben vázolt társadalmi deviációkat, hanem — mintegy terápiaként — számos javaslattal és ajánlással is szolgálnak azok visszaszorítására és megelőzésére, segítségül hivva a küllöldi tapasztalatokat, megoldásokat is. A szerzők a társadalmi makrofolyamatok befolyásolására. vonatkozó javaslataik körében említik a család, a munkahely, az iskola szerepének olyan irányban történő formálását, hogy azok a társadalmi beilleszkedési zavarok megelőzésének, illetve visszaszorításának hatékony színtereiként is funkcionálhassanak. De ide tartozik a hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjának megoldása, s a társadalmi viselkedésszabályozó rendszerek kedvezőbb irányba történő átalakítása is, beleértve a társadalmi közérzetet, közhangulatot, valamint a közszellemet és a közmorált is. A további javaslatok egyrészt a szakemberképzéssel, másrészt az alapellátás intézményrendszerével kapcsolatosak. Ez utóbbiak a már meglévő apparátusok (gyermek- és ifjúságvédelem, nevelési és pályaválasztási tanácsadók, gyermek-ideggonr dozók, pszichiátriai intézmények) tevékenységének továbbfejlesztését, illetve a legfontosabb társadalmi „szocializáló műhelyek” (iskola, család, munkehelyek, közművelődés és sport, lakóterület) prevenciós hatásfokának a növelését célozzák. Csak egy példát: a kötet valóságos arzenálját vonultatja fel az alkoholizmus gyógyítására és visszaszorítására vonatkozó konkrét javaslatoknak. Ezek közül csak néhányat ragadjunk ki: a szeszes italt árusító helyek számának korlátozása, a szeszmentes italok kínálatának, választékának növelése, minőségük javítása, az ittas vezetés ellenőrzésének szigorítása, a kulturális szokások és hagyományok befolyásolása, erőteljesen támaszkodva a tömegkommunikációs eszközökben (tv, rádió, sajtó) rejlő lehetőségekre, időszakos szűrővizsgálatok bevezetésére, illetve az ambuláns alkoholistagondozó intézetek hálózatának bővítése. E gy ismertetés természetesen nem vállalkozhat arra, hogy egy olyan ízig-vérig aktuális és gondolatgazdag tanulmánykötet — mint amilyen „A társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon" — valamennyi alapvető megállapítását bemutassa. De talán sikerült érzékeltetnie, hogy egy rendkívül érdekes, értékes és fontos műről van szó, amelyet a recenzens messzemenően ajánl minden felelős magyar állampolgár könyvespolcára. Dr. Rikker Éva Korszerű műanyag, japán technológiával A versenyt állni kell A hasznot az ember adja Győri József a régi viszonyokba született bele 1942- ben, Felsőszentmártonban, színtiszta horvát településen. — Igazán Pécsett, gimnazista korában tanul meg magyarul. Elhagyta a falut, abban az időszakban, amikor a magyarországi falvakat az elöregedés veszélyeztette. Ám a felsőszentmártoni fiú tanulni ment a városba, Pécs után 1960-'ban Budapestre, az Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karára, hogy aztán visszakerüljön, ha nem is szülei falvába, hanem Bolyba. Mig tanul, zajlik a termelőszövetkezetek szervezése, a tsz-ek első tétova lépéseinek megtétele. Nehéz idők voltak, s ugyancsak szűkén csörrent a forint a munkaegységek elszámolásakor. Szülei tehermentesítésére is kötött tehát társadalmi ösztöndijat az akkori bólyi állami gazdasággal, ahol rögtön el is helyezkedett a diploma átvétele után. Mohács szélén lakott a gazdaságtól kapott lakásban. Az első jelentősebb beosztása a vetőmagüzemben volt, éppen akkor, amikor ott nagy rekonstrukció kezdődött el. Talán ennek is következménye, hogy a központ fejlesztési osztályára került, ahol azóta is van egy rövidebb gépjavítói üzemvezetőség után, csak éppen most a fejlesztési főosztály vezetőjeként.- Itt ragadtam Bolyban — mondja összegzésül, s kiderül, nagyon sokféle és nagyon erős ragasztó marasztalta: család, barát, ismerős, ház, de főképpen a munka.- A legszebb munka a fejlesztés, az élenjáró megoldások átvétele, itteni viszonyokra alkalmazása. S szerencsére a Bólyi Mezögazdasáqi Kombinát anyagi helyzete lehetővé teszi a jelentős fejlesztést, van munkánk tehát az évi 200—250 millió „elköltésére". Ami, úgy gondolom reálértékben jóval több, hiszen tervezéstől kezdve a kivitelezésig, beüzemelésig, kulcsrakész átadásig, betanításig szinte mindent magunk oldunk meg: olcsón és gyorsan tudunk dolgozni. Ma, amikor gyakorlati és elméleti vitatéma a gazdaságban a fejlesztés és beruházás, nem árt tisztázni: a kombinátnak azért van módja fejlesztésre, mert jó eredményeket ér el, vagy azért ér el jó eredményeket, mert időben és jól fejlesztett? — Egy-egy beruházás kétségtelenül hosszú távra meghatározza a tevékenységet, de nemcsak eredményt produkálhat, hanem el is sze- gényíthet. Természetes, hogy a kombinátban itt van a vetőmag-feldolgozással és készletezéssel kapcsolatos modern technika, különben nem lennénk versenyképesek, de a fejlesztés nemcsak és nem elsősorban technikai kérdés. Ha az új technika, technológia az azzal dolgozó emberek ellenállásába ütközü, akkor a legjobb gépek, eljárások is értelmetlenné válnak. Kiderül, itt sem vita nélküli, vagy éppen konfliktus- mentes a fejlesztés, ám eredményt hoz, mit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát idén második legjobb aratását élte meg. — Természetesen figyelemmel kísérem a műszaki értelmiség körülötti vitát. Elképesztő, hogy nagymúltú egyetemek nem tudják feltölteni a megfelelő létszámokra az évfolyamokat, mert nincs elég fiatalember, aki mérnök akar lenni. De az országos képbe beletartozik Boly is, ahol meg tudjuk fizetni a fiatal műszakiakat, értelmes feladatokat tudunk adni számukra, melyekben kiélhetik szakmai ambícióikat. S kilyukadunk ugyanoda — Boly prosperál, ezért meg tudja becsülni a műszakiakat is, a műszakiak alkothatnak, mert van fejlesztés mert átgondolt fejlesztés van, prosperálhat Boly. — A hasznot az ember adja, s mindig az ember határozza meg a gazdálkodás színvonalát, kulturáltságát, ezért az ember kiválasztása, megfelelő helyre állítása, érdekeltségének megteremtése a fontos — mondja a fejlesztési főosztály vezetője. — Nincs annál jobb érzés, ha átadva egy létesítményt, tudjuk, hogy az jó kezekben van. „Csak" ez ad sikerélményt egy mérnöknek, aki történetesen irányító munkakörben van? Kiderül nem. Győri József számtalan újítás, számos üzemi szabadalom részese is, melyek megnézésére, megvásárlására messzi földről jönnek szakemberek. — Elsősorban kollektív alkotások ezek, melyekben ki- sebb-nagyobb részben benne vagyok. S benne lehetek, mert a szakirodalomból, s üzleti kapcsolataink révén ismerjük a világszínvonalat, mert ismerünk nyelveket — ez nagyon fontos a mérnöknek, a nyelvismeret. S kollektív alkotások abban az értelemben is, hogy már a tervezésbe bevonjuk azokat, akik dolgoznak vele majd, szakembereket éppen úgy, mint a munkásokat. Kollégája, fiatal építész büszkén mutatja az irodában a kombinát új húsboltjának terveit: régi ház újul meg régi formájában, s lesz hírvivője a bólyiak alkotókedvének. Nem lepődöm meg már túlságosan, amikor megtudom, Győri József a bólyi községszépítő egyesület vezetőségi tagja, a sportkörben a tenisz-szakosztály vezetője, a kombináti műszakiak évi 2—3 kötetlen találkozójának szervezője. — Mert itt ragadtam, nekem is fontos, hogy még szebb legyen ez a település, még jobban szeressék Bolyt a bólyiak. Itt van ez a szép park, értékét még nem sokan érzik. Van még mit tenni, hogy többen érezzék magukénak — mondja, s ebből az lesz világossá, hogy csodájára járhatunk majd a bólyi parknak, mert a kombinát prosperál, telik fejlesztésre, mert telik, nemcsak vállalati, de községi célokra is, mert telik községiekre is, a községiek kedvvel és jól dolgoznak a kombinátban (is) — se körforgásnak csak szerény részese Győri József, a fejlesztési főosztály vezetője, a kollektíva tagja. B. L. Az első magyar—japán vegyesvállalat, a PoliFoam Mü- anyagleldolgozó KFT alig egy hónapja kezdte meg a termelést, s máris több mint harminc hazai vállalatnak szállított újszerű alapanyagából, polietilén habból készült termékeiből. Magyarországon egyedül ennél a vállalatnál — amely a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat, a Magyar Külkereskedelmi Bank RT. és az Állami Fejlesztési Bank, valamint a Fu- rukawa Electric cég és a C. Itoh kereskedőház közös vállalkozása — gyártanak habosított polietilént, amely jó hő- és víz- szigetelő, és elég rugalmas ahhoz, hogy csillapítsa az esések, ütések rongáló energiáját. E kedvező tulajdonságok lehetővé teszik, hogy a japán technológia alapján és zömében japán gépeken, hazai alapanyagból előállított polietilén hablemezeket igen széles körben hasznosítsák. Kedvező szigetelő tulajdonságai alapján az egyik fő felhasználási területének az építőipar ígérkezik, amelynek máris többféle terméket adtak el. A magánépítők is jól hasznosíthatják a hideg- és melegvízvezetékek, valamint a központi fűtés csöveinek szigeteléséhez, korrózió elleni védelméhez a polietilén habból formázott burkolatokat, amelyekből négy nagy forgalmazó vállalat is rendelt már. Vásároltak a habosított műanyaglemezek alumíniumfóliával borított változatából is, amelyet a beépített tetőterek, hétvégi házak és állattartó telepek épületeinek hőszigeteléséhez ajánlanak. Az építőipari vállalatok azzal is próbálkoznak, hogy az emeletes épületekben az egyes szintek közé betonoznak be ilyen műanyag habot, ezzel csökkentve a- zajok átszüremlését. A műonyagból kemping matracokat is készítenek, amelyekből az elmúlt két hétben már csaknem tízezer talált vevőre. Különösen a hátizsákos turizmust kedvelő fiatalok örültek meg a néhány áruházban és sportboltban már kapható új matracnak, mert súlya mindössze 35 dekagramm, s összecsavarva kevés helyet foglal el. Ez az új műanyag várhatóan csomagolóanyagként is kedvelt- té válik, mert a legérzékenyebb műszaki cikkeket is megvédi a külső sérülésektől. Az év végén megkezdik a habosított polietilén újabb változatának gyártását is, amely tűz esetén a lángok terjedését lassító gázokat fejleszt, s amint kikerül a tűzből, önmagától kialszik. A PoliFoam termékei felkeltették több nyugat-európai vállalat érdeklődését is. Eddig clasz, finn, NSZK-beli és osztrák cégek tájékozódtak az üzleti lehetőségekről. Iskolaköpeny minden méretben A Centrum sorsjegyet ad mellé, a Konzum részletakciót indít Szülők, pedagógusok, sőt maguk a leginkább érintettek, a diákok is, gyakran bírálták az elmúlt években a kereskedelmet: nem volt elegendő iskolaruha, pontosabban tornacipő, köpeny, matrózblúz és sötét öltöny. Ügy tűnik, az idei évben minden alapvetően megváltozott. S most, hogy megfelelően felkészültek, most meg azt hallottuk: néhány iskolában megszavazták a gyerekek, hogy rém kell köpenyt viselniük. A pécsi Centrum Áruházban minden iskolaköpenyhez egy sorsjegyet mellékelnek, amivel húzás utón Videoton kisszami- tógépet nyerhet a szerencsés vásárló. A Konzum Áruházban egyfajta részletakció bevezetését fontolgatják. — Iskolaköpenyt minden mé- letben tudunk adni 116-ostól gyerekméretben egészen a 152- esig, bakfis- és kamaszméretben 158-tól 170, illetve a kamaszoknak egészen 188-as méretig' - tájékoztat Forcz Jánosáé, a Konzum konfekcióosztályának helyettes vezetője. — Jó a kínálat öltönyökből is. Kiskamaszoknak sötét öltönyt ajánlhatunk 1230 forintos árig, a nagyoknak pedig 1780-tól 2000 forintig.- Az idei áruválaszték bőségesebb, jobb mint a tavalyi - erősíti meg Fekete Lászlóné, a Konzum áruforgalmi előadója. - Lányka iskolaköpenyekből több fazon készült, matrózblúzokból minden méret van, sőt különleges igényeket is ki tudunk elégiteni, még extra méret is kapható. Sőt, amit az iskola meghatároz, csíkozást, azt is biztosítani tudjuk. Igen jó az ellátás tornacipőből, tudunk adni fehéret, sötétkéket és barnát. Jelenleg 6000 pár van raktáron, de 10-15 000 pár érkezik folyamatosan. A lányok részére van piros, egészen világos-, aztán közép- és sötétkék iskolaköpeny. Az egyik elölgombos, a másik kötés, de akad a kínálatban merészebb és hagyományosabb formájú, szabású is. A fiúknak csak az elölgombolódó, sötétkék öltözetet kínálják. így aztán aligha lehet véletlen, hogy ezen a délelőttön is csupa lányos anyukával találkoztunk az áiuhózban. Sok szülő el sem tudja képzelni, hogy gyermeke köpeny nélkül menjen iskolába. Mások valami új divathóbortot sejtenek a dolog mögött. De végül is legyen vagy ne legyen -, ezt kérdeztük a Baranya Megyei Tanács művelődésügyi osztóiénak csoportvezetőjétől, Brandstötter Györgytől: — Az iskolák vezetői érettek orra, hogy saját intézményeiken belül, a gyerekekkel megbeszélve, döntsenek a köpeny viseléséről. Meggyőződésem, hogy az iskolaköpeny ellen szavazni és szavaztatni népszerű dolog, de a helyébe állítani valamit, mindig nehezebb. Ha valaki csak a kényszer oldaláról nézi a köpenyviselést, akkor az nem az egészet látja, hanem valami ellen megfogalmaz véleményt, de helyette nem ad újat. Az iskola a diákok számára munkahely, jó lenne, ha így éreznék ök is. Ferenci Demeter HÉTVÉGE 7.
