Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-20 / 229. szám
A Dunántúlt ncrolo 1986. augusztus 20., szerda Városiasodó falu Olyan ez a település, mint egy kitárt szárnyú hatalmas sas. Szárnyai az új lakótelepek, teste a régi falu. 'Néhány év múlva talán egy másfajta település központja lesz. A Tanácsházzal szemben áruház épül, mellette művelődési központ, s valószínűleg itt kap helyet az autóbuszpályaudvar. — Szentlőrincnek nem célja, hogy városi rangot szerezzen, — mondja Győrvári Márk, a nagyközség tanácselnöke, — csupán azt szeretnénk elérrvi, hogy legyen megfelelő a ke-- reskedelmi és az orvosi ellátás, 'működjenek rendesen a szolgáltatások, az életkörülmények miatt ne panaszkodjanak az emberek. A hangulatos régi utcák a múltat idézik. Az új lakótelepen meg városban érzi magát az ember. Szentlőrinc elindult egy úton, amelyről már aligha van visszatérés, öt év alatt 420 panellakás épült. Persze sorházak, családi 'házak is épültek. A gyorsütemű lakásépítés lehetővé tette, hogy öt év alatt csaknem kétezerrel nőtt Szentlőrinc lakóinak száma. S ez új igényt hozott magával, városiasabb szolgáltatást kellett kialakítani. Szükségessé vált a távfűtés bevezetése, járdákat kellett építeni. — Itt voltak a két- és három- szintes új épületek, megépült 110 családiház, de mind víz nélkül, — emlékezik a tanácselnök. — Ezt nem lehetett tovább halogatni, dönteni kellett. Hiába voltak kútjaink, és állt rendelkezésünkre a lehetőség, hogy újabbakat furassunk, ez a megoldás bizonytalannak látszott. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy még a mélyfúrású kutak vize is t gyakran szennyezett, a meglévők vízhozama pedig egyre csökken. A megoldás ma már roppant egyszerűnek tűnik: a szentlőrinci kutakat összekötötték a pécsi vezetékrendszerrel. Ez lehetővé tette újabb 300 lakas felépítését, egy teljes zn új lakótelep megnyitását. — Aztán a szennyvíztisztító nem bírta fogadni a beérkező nagyobb vízmennyiséget. Az elmúlt öt évben több mint 10 millió forintot költöttünk a bővítésére. Szentlőrinc tehát akarva, akaratlanul halad a városiasodás felé. Már nemcsak egyre több járdát kellett megépíteni, de télen hómunkásokat is alkalmazni kellett, akik a pa- nelhqzak között az utat, a gyalogjárót tisztították. Nyáron^ n zöldterületek, a parkok gondozására kellett vállalkozókat keresniük. Miután megjelentek a tömb- 'házak, bevezették az intézményesített szemétszállítást. Máig ii két megoldás létezik, egy falusiasabb „kisedényes" és egy városiasabb, konténeres forma. A külső változás jeie emellett az is, hogy a település egy részén már megoldották, másutt pedig éppen most építenek zárt csapadékelvezető csatornát. A nagyközségnek fejlett i:iSzentlőrinc Fejlett iskolahálózat - Jövőre elkezdik építeni a gimnáziumot - Megoldották a vízellátást, bővül a szennyvíztelep - 240 lakás a következő három évben tézményrendszere van. Általános iskoláiban magas színvonalú képzés 'folyik. Az 1-esben kísérleti tanterv szerint oktatnak. A Zeneiskolában ősztől hat tanszakon' folyik az oktatás, két iskolában német nyelvet, egy harmadikban angolt is tanítanak. A testnevelés tagozatos iskolának akkora tornacsarnoka van, amely méreteit tekintve vetekszik a pécsi sportcsarnokéval. A mezőgazdasági szakközépiskolát most szervezték technikummá. Idén 40 millió forintos költséggel bővítették a laboratóriumokat, új tantermeket és konyhát létesítettek. Szeptemberben folytatódik a munka és egy új tornaterem készül. Tervek szerint jövőre kezdik építeni a gimnáziumot, amely részben az 1-es iskolában folyó kísérletekhez, másrészt pedig a pécsi egyetemi oktatáshoz kapcsolódik. Az új intézmény a tanárképző kar gyakorló iskolája lesz. Szentlőrincről sokan eljárnak dolgozni — főként Pécsre, de közel ugyanennyien érkeznek is naponta. Hat—nyolcszáz ember talál itt munkát, mások pedig orvos' ellátást, vagy bevásárlási lehetőséget, A felmérések szerint a nagyközség vonzás- körzetében 20 000 ember él. A közlekedés jó, aki itt megkapja, amit kíván, mór nem utazik tovább. Van öregek napközi otthona, s van bölcsőde. Három körzeti -és ugyanennyi fogorvos, valamint két gyermekorvos működik. Felszereltek egy laboratóriumot, egy fogászati röntgent, megkezdték a helybeliek fizikotherápiás ellátását. Ezt a lehetőséget a későbbiek során szeretnék a vonzáskörzet lakóinak is biztosítani. A Pécstől alig 20 kilométerre, a 6-os főút mentén elterülő településen a fejlődés nem ál! meg. A VII. ötéves terv első három évében összesen 240 lakást építenek, ebből 120 panellakás, 80 pedig hagyományos technológiával készülő tömbház lesz. Az első negyvenes tömb alapozását már elkezdték a Kossuth Lajos utcában. Ferenci Demeter A múlt és a jelen harmóniája Megújuló történelmi városok — Szívesebben veszem rekonstrukció helyett a rehabilitáció kifejezést — mondja dr. Román András, az Országos Műemléki Felügyelőség osztály- vezetője, akivel történelmi városaink rekonstrukciójáról beszélgettünk —, jobban pontosabban fejezi ki, hogy mi a beteg városrészeket gyógyítjuk, próbáljuk eredeti formájukban visszaállítani. A hatvanas, hetvenes években — nagyon helytelenül .— a történelmi városok körét szűkén értelmezték. Azokat sorolták ide, amelyeknek műemlékértékű központja van. Ezek kevés kivétellel középkori jellegű városok, vagy városrészek, mint a Budai Várnegyed, a soproni belváros. A történetiséget szemléletváltozás Pécs történeti részének, környékének átformálására és Pápára. Tanultak a múlt hibáiból Székesfehérváron és ma már nem követik el azokat az építészeti tévedéseket, részletes rendezési terv alapján tevékenykednek. Igen jó munkát végeztek Vácott, Magyaróváron és Szentendrén is. Utóbbi városban - ezt külön kiemelem — nincsenek könnyű helyzetben az építészek: a legtöbb, védett épület magántulajdon. Tulajdonosaik bár szeretik otthonukat, nem áldoznak annyit felújításukra, illetve nem teszik ezt olyan okos körültekintéssel, mint ahogy állami forrásból és építészeti irányítással lehetne, kellene. Pécs, a Citrom utcai tömbbeépités, balra a régi városfal a gyi- lokjáróval, háttérben a felújított Nagyposta épülete (Fotó: Cseri László) azonban nem lehet és nem szabad időben lezárni, behatárolni. Ha így vesszük mindössze 15 várost tarthatunk csak nyilván, ma azonban már átértékelve a történeti városok jellegét, jóval többről beszélhetünk. Ide tartoznak a később épült városok, városrészek is, ha azok építészetileg jól átgondolt, máig ható és élő stílust képviselnek. Megemlíteném például a fővárosi Weker- le telepet vagy a budapesti VII. kerület nemrégiben felújított részét. Az előbbi, az 1900- as években épült, Koós Károly és tervezőtársai elgondolásai alapján. S mert ezeken a helyeken ma is élnek, és a régi házak megfelelően funkcionálnak, feltétlenül a megmentésre, védelemre szoruló városrészek sorában a helyük. Ma már a? új szemlélet jegyében legalább 30 hazai város, városrész sorolható ide.- Említette, hogy a korábbi években súlyos hibákat is elkövettek mind az építészek, mind a műemlékvédelemmel foglalkozó szakemberek.- Sajnos a hatvanas években úgy állítottak helyre, védtek meg történeti városrészeket, hogy közvetlen környezetüket tönkretették. Ami a történeti városrészen kívül rekedt, szabad prédájává vált a rombolásnak. így helyrehozhatatlan károk keletkeztek például Székesfehérváron, Veszprémben, igaz. a kijelölt, védett területet megmentették, de környezetére, annak értő átalakítására nem fordítottak gondot. Az eredmény: szörnyű ellentmondást mutat a környezet és a védett városrész.- Ennek a helytelen építészeti megoldásnak anyagi okai voltak?- Nem hiszem, hogy a pénzen múlott volna, ami például Székesfehérváron történt. Szerintem az átgondolt városfejlesztés gazdaságosabb. Tudok azonban jó példákat is említeni. Az okos és értő városrendezés szerencsére védelmet nyújtott Sopron, Eger, Kőszeg történeti magjának és környezetének, de említhetem a Budai Várnegyedet is ugyancsak a korábbi évek rekonstrukciójából. Most, a nyolcvanas években örvendetes építészeti rehabilitációt végeznek Győrben is. Szintén jellemző ez a — Az ön által említett átértékelés a történeti városok, városrészek megítélésében naplóinkban is tart?- Elsősorban a szemléletváltozás terjedését hangsúlyozEgy hangulatos utcaiészlet az újjáépített budapesti VII. kerületben (Fotó: Hauer Lajos) nám, amely mindenképpen segít megmenteni értékeinket és próbál környezetével is harmóniát teremteni. Érdekes módon a mostani nehéz gazdasági helyzet kedvezően hat a rehabilitációra. — Ezt mivel magyarázza?- Mind kevesebb lakás, lakótelep épül állami forrósból. Sajnos éppen ez utóbbiak elszaporodása bontotta meg, tette tönkre a történeti, városok, városrészek, illetve környezetük egységét. Most elsősorban az egyéni lakásépítőket támogatják. Ez pedig lehetővé teszi, hogy ezek az újonnan épülő otthonok már átgondoltabb tervek alapján, harmonikusabban illeszkedjenek környezetükbe. Nem épülnek óriási toronyházak sem, amelyek kirívó ellentétben vonnak a védett, történeti városrésszel. Ezt a szemléletváltozást és rehabilitációs tevékenységet nagymértékben támogatják az utóbbi időben sorra alakuló városvédő egyesületek is. S. L.
