Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-20 / 229. szám
1986. augusztus 20., szerda Dunántúli napló 5 Búzatermesztés 1986-ban Új növekedési pályára a gazdaságot! Mérsékeltebb eredmény ígéretes új fajták - Nagy a szóródás Döntő tényező a hozzáértés, a technika, a fegyelmezett és igényes munka Búzatermesztésben mérsékeltebb eredményeket értünk el 1986-ban — igaz ez országosan, de Baranya megyére is —, minősége azonban jobb a sok évi átlagnál, különösen a sikértartalma javult. Az 1986. évi búzatermesztési tapasztalatok több tanulsággal szolgálnak: a legjobb gazdaságok, a legmagasabb termésátlagot elért üzemek eredményei azt mutatják, hogy jó munkával csökkenthetők a káros hatások, nagy a szóródás: az 5,3 tonna termésátlag olyan konkrét üzemi eredményeket tartalmaz, mint a lippói termelőszövetkezet 7265 kg ha-os átlaga Hetvehely 2894 kg/ha termés- eredményével szemben. Az első tíz A tíz legjobb átlagtermést elért gazdaság: Gazdaság Szántó Termésátlag Elnök neve AK/ha kg/ha Lippó 38,99 Szajk 31,42 Bófyi Kombinát 31,15 Mohács ,,Új Barázda" 37,10 Majs 39,10 Somberek 18,14 Boly 40,41 Bicsérd 24,58 Borjád 27,77 Szederkény 22,85 1985 őszén a kedvezőtlen csapadékviszonyok miatt a talajelőkészítésre nagy gondot kellett fordítani. Az üzemek többsége, de különösen az élenjárók, jó vetőágyat készítettek. A rendszeres talajvizsgálat alapján feltöltöttek a talajokat tápanyaggal, többségükben — búzánál — 400—500 kg vegyes hatóanyagot használtak fel. A tervezett nitrogénmennyiség 40 százalékát őszszel alaptrágyázásként juttatják ki. Időjárási és növényélettani szempontból valószínűleg felülvizsgálandó, hogy ősszel ilyen nagy arányban kerüljön-e ki a nitrogén. A száraz ősz miatt a nitrogént a növény nem tudta felhasználni és a téli, különösen a decemberi csapadék kimosta. Ezért kora tavasszal nitrogén-tápanyaghiány volt megállapítható. A legjobbak saját tapasztalataik alapján megfelelően gondoskodnak a növények vetési sorrendjéről. Az itt jelentkező gondok figyelmeztetnek: az elővetemény megválasztása a búzatermesztésnek változatlanul fontos feladata. A vetésterület 52 százalékán 7265 Karasz László 7207 Husti Mihály 7157 Szabó János 7050 Harmatos József 7023 Herger László 7009 Gaszler József 6951 Cséplő György 6564 Tompa György 6553 Bischof József 6423 Ulbert Adám a Baranjkával érték el. Igen ígéretesek a kisebb területen termesztett új fajták, mint a GK-öthalom, az Mv 13-as és a GK 32—38-as. Az eltérő ökológiai viszonyok más-más fajta termesztését teszik szükségessé. A szakemberek nagy hozzáértéssel döntenek ebben, mégpedig oly módon, hogy kísérleti parcellákon próbálják ki a legjobbakat. E tekintetben a termelési rendszerek is jó szolgálatot tettek. Az üzemek többsége időben elvégezte a gyomirtást. A gabonák általában gyommentesek voltak. A rovar- és gombabetegségek ellen is a többség tervszerűen védekezett. De az is igaz, hogy a vetésfehérítő elleni késői védekezés károkat okozott. Mivel nincs elegendő repülőgépünk, amelyek a növényvédelem hatékony elvégzését megoldanák, ezért a müve- lőutas módszer alkalmazása, s ezáltal földi permetezőgépek igénybe vétele adhat' biztonságot. Tudás és technika jugoszláv és 45»százalékán magyar fajtákat termesztettek. A legjobb eredményt a Zagreb- csankával, a GK Szegeddel és Mindezek után szóljunk a negatív tapasztalatokról is. A tíz leggyengébb eredményt elért üzem adatai: Gazdaság Szántó AK/ha Termésátlag kg ha Elnök neve Hetvehely 6,21 2894 Szabó József Kövágószölös 14,71 3287 Keresztes Péter Sellye 16,50 3295 Balázs Béla Csányoszró 11,92 3377 Vida István Drávaszabolcs 16,32 3682 Nagy József Dobsza 22,83 3697 Kriván László Vajszfó 13,42 3812 Dr. Baranyai László Szigetvár 21,12 3828 Varga László Baranyahidvég 16,27 3915 llosfai László Magyartelek 21,21 4001 Takács László Ezeknek az üzemeknek egy része ökológiailag kedvezőtlenebb termőhelyen gazdálkodik. Mint látható, igen alacsony az aranykorona értékük. Az alacsony hozamok alapvetően mégis az emberi cselekvésre, hozzáértésre és a technikai hiányosságokra vezethetők visz- sza. Még mindig előfordul, hogy a talajművelést nem végzik el megfelelő minőségben, s ezáltal a talajélet, a talajok tápanyag feltárása és vízgazdálkodása kedvezőtlenné válik. A búza utáni vetés miatt — miután nem végezték el több helyen megfelelően a növény- védelmet, a talajfertőtlenítést, — sok kárt okozott a torzsgom- ba. Több üzemben alacsony színvonalú a növényvédelem. Későn védekeznek a fuzárium ellen, amikor már a beavatkozás csak a károkat mérsékli, de nem szünteti meg. Nagy tanulság A búzatermesztés eredményeiben fontos helyet kapott az elmúlt években a műtrágyázás, a növény igényeihez igazodó nitrogén, kálium és foszfor. De a legjobb gazdaságok tapasztalatai bizonyítják, hogy a megfelelő összetételű makroműtrá- cyákon kívül a mikroelemek ellátásáról is gondoskodni kell. Az időjárás a búzatermesztés szempontjából átlagos. Bebizonyosodott, hogy egyes kedvezőtlen szakaszainak, kedvezőtlen hatásainak csökkentésére sok mindent tehet ma már a szakember. A géppark elegendő volt az aratás időben, jó minőségben való elvégzésére. 548 kombájn dolgozott, többsége ma már nagy teljesítményű. Szervezett, magas színvonalú munkakultúra valósult meg. A gabona átvétele egyidőben történt az aratással. Az idén a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat első ízben vette át a búzát nedves sikértartalom alapján. Közismert, hogy Baranya megye a legjobb gabonatermelő megyék közé tartozik, pedig agroökológiai feltételei közepesek. Az eredmények elérésében döntő szerepe van annak, hogy agrármérnökeink kiemelkedő szakmai tudással rendelkeznek és ismereteiket jól alkalmazzák. Bár az emberi munka a gabonatermelésben újabb sikereket hozott, összegészében az eredménnyel nem lehetünk elégedettek. A kiválóak dicséretet érdemelnek, munkájuk példaként állítható, hisz fegyelmezett, magas színvonalú munká val, kedvezőtlen időjárás ellenére is sikert értek el. Nagy tanulság, hogy az alacsonyabb átlagtermésűeknél a legtöbb esetben laza a munkafegyelem, alacsony színvonalú a szakmai munka. E két tényező javításával a koordinátába rakott trend ismét felfelé ívelhet. Dr. Földvári János, a Baranya Megyei Tanács általános elnökhelyettese A szigetvári bútorgyár tetőszerkezetén dolgoznak az építők Fotó: Proksza László Versenyfutás az idővel Pályázati pénz exportkapacitásra Jönnek a legkorszerűbb importgépek - Almabor helyett almaié - A bútorelem 80 %-dt külföldre adják el Ez év tavaszán a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság és a Szigetvári Konzervgyár sikerrel vett részt az export-áru- alapbővítő pályázaton. Áll a csarnok! Még el sem készült a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szigetvári üzeme, de az üzletkötők Kanadából, Angliából, NSZK-ból, Olaszországból máris megkeresték a vállalati központot. A bútorelem gyártásának gondolata az elmúlt évben született meg a MEFAG- nál, idén márciusban körülkerítették Szigetváron a tűzoltóság melletti üres területet, s elkezdődött az építkezés. Augusztus elején már a közel ezerkétszáz négyzetméteres gyártócsarnok tetőszigetelésén dolgoztak, és túljutottak a belső szerelések jelentős részén. Október első napjaitól az olasz Delmac cég szakemberei egyhónapos munkával azokat a gépeket szerelik be, amelyek lízingszerződés alapján kerülnek a MEFAG-hoz. A hetven dolgozóra méretezett szocális épület földszintjén öltözők, étterem, konyha lesz, az emeletén irodahelyiségek, bemutató- és tanácstermek valamint vendégszoba. Az átadási határidő október vége. A kivitelezők már a csempézésnél, padlóburkolásnál, központifű- tés-szerelésnél, a tetőcserepe- zésnél tartanak. Naponta hetvenen dolgoznak a beruházáson, vállalatok mellett gazdasági munkaközösségek is. Például a szigetvári Vasas és Fecske, valamint a szentlőrinci Torma gmk tagjai. A vasipari, kőműves, ács, burkoló, villanyszerelési munkákat végzik-. A mélyépítést teljes egészében a Sellyéi Vízgazdálkodási Társulat vállalta.. Dolgozói már az üzembejárat előtti parkoló fűhézagos betonlapjait helyezik a lejtősből vízszintessé varázsolt alapba. — A vállalkozók eddig a szerződéseket maradéktalanul betartották. Pontos, jó munkát végeztek tájékoztat Kiss Károly főmérnök. így biztosítottnak látszik az év végi próbaüzem, s az 1987. január elsejei gyá rtáskezdés. A hatvanmilliós beruházás gyors megvalósulását jelentősen elősegítette a pályázat elnyerése. A bútorelemgyártó komplett gépsor tőkés piacról történő beszerzésének így nem volt akadálya. — Az olasz Delmac gépek mellett döntöttünk — mondja Búzás Péter, a MEFAG gazda- sági igazgatóhelyettese. — Ezek a közepes kategóriájú gépek gyorsan átállíthatok, így a mindenkori piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodhat a gyártás. A gépbérletért márkával kell fizetni, így az értékesítésben szabad kezünk van. A tőkés export aránya a hazai értékesítéshez 80—20 százalék lesz. 1987-ben már 12 000 négyzetméter díszes szekrényburkolat, fiókelő, belső építészeti elem készül a szigetvári üzemben. A gyártáshoz szükséges bútorfécet a MEFAG fűrészüzemei szállítják. 1990-re elérik az évi 19 000 négyzetmétert. Már az idén Nem készítenek többé almabort az almasűritmény gyártásakor keletkező üledékből — Szigetváron. Egy vákuum dob- szűrő beállításával ugyanis az almalevet teljesen külön tudják választani a használhatatlan anyagtól. Mindez azt jelenti, hogy öt százalékkal növekszik a lékihozatal. S mivel tőkés piacra (NSZK-ba, Svájcba) gyártott termékről van szó, exporttöbblet devizaértéke évente 3,64 millió forint. A pályázati feltételek értelmében öt éven át kell biztosítania a gyárnak ezt a többletet. — A pályázat elnyerésével jelentősen lecsökken a gépbehozatali engedélyezés ideje — tájékoztat Farkas Nándor fejlesztési osztályvezető. — Mi végül is júliusban kaptuk meg. Azonnal megkötöttük a szerződést az olasz Padovan céggel. Augusztus végére, az almaszezon indulására szállítják a Taylo vákuum dobszűrőt és egy hét alatt beüzemelik. így már az idei szezonban használhatjuk. A vákuum dobszűrő üzembehelyezésével a Szigetvári Kon- zervavárban közel kerülnek az almafeldolgozó vonal teljessé tételéhez. — Újabb pályázat beadására készülünk, ugyanis töltőgépet kell vásárolnunk, mivel a salátagyártó kapacitásunk növelése szükséges — mondja Szeredy Attila, a gyár műszakitermelési igazgatóhelyettese. Az NSZK-beli Manz cég technológiája szerint gyártott zeller-, cékla-, sárgarépa- és Puszta saláták kiállták a tőkés piac próbáját: oz igények növekednek termékeink iránt. Gőzhámozót, csíkozógépet már beszereztek, a salátatöltés ad még szűk keresztmetszetet. A Szigetváron készült saláták nemhiába keresettek: a csíkokra vágott cékla, zeller, sárgarépa üvegekbe téve is élénk, tiszta marad, s állja a versenyt a nyugati termékekkel. L. Cs. K. Az almaié készítésénél a léveszteséget szünteti meg a vákuum- dobszürő, amelyet most szerelnek fel a Szigetvári Konzervgyárban. Fotó: Proksza László
