Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)

1986-08-17 / 226. szám

Huszonhat szál sárga rózsa...

A főportás történetei

— Mesélhetnék sok érdekes történetet, dehót nem mindegyik illik az újságba. Azért persze tudok mondani olyan eseteket, amiket nyugodtan le lehet írni — mondja Resch Elemér, a Pannónia Szálló főportása és egyben szobafőnöke. — Például amikor itt járt hangver- senykörútján Cziffra György, akkor három szobát béreltek ki, egyet a művésznek, egyet a feleségének és egyet a kutyának. De a három szoba nem egymás mellett volt, a szálló egész más frontján nyittattak szobákat. így azután a rajongók nem tudták zaklatni Cziffrát, s végül is ez volt a célja a dolognak. De ha arra még rá is jöttek, hogy hol a felesége szobája, azt végképpmem tudták meg, hol „szállásoltuk” el a kutyát. Ez azért is volt fontos, mert a művész koncert előtt mindig félrevonult a kutyájával, hogy még véletlenül se zavarja senki.

Képzelhető, hogy aki 1960 óta főportás, annak hány és

hány története lehet. Egyet hadd idézzünk a közelmúltból. A Pannóniában szállt meg egy külföldi miniszter. Egyszercsak kiderült, otthon felejtette a fésűjét. „Szerez- zanek egy fésűt a miniszternek, kérem!” — hangzott a kérés, ami természetesen, mint minden megszokott vagy rendkívüli igény, a recepcióra futott be. Szereztek.

— Hogyan lesz valaki főportás? Miért éppen ezt választja a vendéglátóiparon belül?

Resch Elemér szerint:

— Nagyon jó, hogy olyan sok emberrel találkozhatunk. Mindegy, hogy híres, vagy nem. 1960-ban kezdtem még a Nádorban. Az új Pannónia nyitása óta dolgozom itt. Pécsett a kereskedelmi szak- középiskolába jártam, majd

utána a szállodás szakmunkásképzőbe, 1968-ban, az utolsó évfolyamon végeztem, — egyedüli hallgatóként.

— Milyen ismereteket kellett akkor' elsajátítani egy „szállodás” szakosnak?

— Mindent tudni kellett az idegenforgalomról, a szállodai ismeretekről, a szállodák berendezéséről, a lepedők méretéről, hogy milyen szállodai beosztásban kinek mi a feladata, s hozzá még egy idegen nyelvet kellett tanulni. Én a németet választottam.

— Ma a szállodák személyzete mennyire beszél nyelveket?

— A recepciónál dolgozók kivétel nélkül egy vagy két nyelven tudnak társalogni a vendégekkel. Nálunk például legtöbben angolul és németül.

Pályafutása alatt a Pannónia főportása rengeteg közismert emberrel találkozott már, így Sophia Loren- nel, Dobi Istvánnal, Marosán Györggyel, Vujicsics Tihamér- ral, Páger Antallal, Latabár Kálmánnal, Tolnay Klárival, a KLM vezérigazgatójával, a Pepsi Cola igazgató-főmérnökével, Cziffra Györggyel, hazai és külföldi miniszterekkel, és még sorolhatnám.

S milyen különleges óhajokkal fordulnak hozzájuk? Az már nem számít különlegességnek, hogy átrendezte- tik a szobát, olyannyira nem, hogyha házaspár, vagy különösen nászulaspár érkezik, automatikusan megkérdezik tőlük, tolják-e össze az ágyakat? S a válasz mindig: „igen”. Azután: hol lehet a megyében vagy a városban

speciális ételeket enni? Mit lehet és érdemes megnézni?

— Bizonyos gyakorlat alapján már ránézésre meg lehet állapítani egy vendégről, hogy mit ajánljanak neki. Sok a rigolyás szállóvendég, akár naponta ki lehetne borulni többször is. De- hát ez is a szakmához tartozik, hogy mindezt higgadtan, udvariasan csinálják végig. S különösen nem könnyű ez ilyen melegben, amikor a vendég shortban és trikóban járkálhat ki-be, de a személyzetnek elegánsan felöltözve kell fogadnia őket, s teljesítenie kívánságaikat.

S ha már ismét a kívánságoknál tartunk, befejezésül egy múlt heti óhaj:

Egy svéd házaspár európai körútja során éppen a Pannóniában érte meg 26. házassági évfordulóját. Már érkezésük előtt1 idetelefonáltak, hogy szobájukban 26 szál sárga rózsa várja őket ebből az alkalomból. Azt mondják, hogy korántsem volt könnyű éppen sárga színű rózsából ezt a mennyiséget összeszedni — de végül sikerült.

D. Cs.

Panoráma

Svájc előretör

Az egyre fejlődő svájci filmművészet támogatására 4,7 milliós svájci frank vissza nem térítendő állami kölcsönt adnak. Ez filmenként 110 000 svájci frank, vagyis több mint hárommillió forintnak megfelelő ösz- szeg a filmgyárák saját tőkéjén Felül. Képünkön: Christie Zeen- der, az egyik legnépszerűbb svájci színésznő.

Harsányi Zsolt könyve

A bécsi Paul Neff Kiadó a Liszt-jubileum alkalmából németül jelentette meg Harsányi Zsoltnak a nagy zeneszerzőről 'írott Magyar rapszódia című életrajzi regényét 944 lapoldalon, kötetenként 198 Schillinge rt.

Kettős Vihar

Kultúrtörténeti ritkaság: egy évben egy Shakespeare-dráma 'két megzenésítését mutatják be. A Vihar-ból Sibelius írt operát, amit a finnországi Sa- vonlinában, továbbá az amerikai John Eaton, amit az új- 'mexikói Santa Fe-ben mutatnak be, mindkettőt az idén nyáron.

Bernstein

és a becsületrend

Mitterrand elnök Leo'nard Berns'teinnek és James Baldwin amerikai néger írónak az Elysée Palotában átnyújtotta a Francia Becsületrend parancsnoki keresztjét. Baldwin 40 éve —.vagyis mióta Josephine Baker megkapta — a legnagyobb francia kitüntetésnek második színesbőrű tulajdonosa.

Nyomoz az OTP

Nyereményaufók — gazdára várva

A tórok világról - Magyarországon

Kincses- bánya a szemét- gödörben

Miérh közponJ-ja Pécs a hazai törökkori kutötösoknak?

Török világ Magyarországon . . . Egykorú metszet, a török megszállta Dél- Magyarország térképével a háttérben. (Ismeretlen szerző alkotása).

Török hódoltság, fölszabadító harcok, csaták, ostromok. A török kiűzése hazánkból a 17. század utolsó másfél évtizedében. Életmód és kultúra az oszmán hóditás területein . . . — Az elkövetkezendő hónapokban sok ‘szó esik e kérdésekről nálun'k tudományos üléseken, ünnepségeken, megemlékezéseken.

Buda visszavívása után (1686) sorra szabadultak fel a déli országrész városai, várai is - 300 évvel ezelőtt.

Egertől Kőszegig vagy Esztergomtól Szegedig számos töi- ténelmi hely akad az országban számos törökkori emlékkel, Magyarországon mégis a jelenkori régészeti kutatások központja Pécs. Nem Buda, s nem Eger például. Vajon miért? — fordultunk . kérdésünkkel dr. Gerő Győző tudományos kutatóhoz, a pécs-baranyai cö- rökkori feltárások irányítójához:

— A válasz egyszerű — mondotta —, Pécsett maradt fenn a

török hódoltság idejéből a legtöbb emlék. Dzsámik, épületek, fürdő, tárgyi emlékek. Hogy miért? Föltételezhető bizonyos türelem is a város fölszabadulása után. A katolikus egyház kezelésébe vette a korábbi török dzsámikat és nagyon bölcsen nem rombolta le, hanem a saját céljaira átalakította vagy bővítette később, mint például Pécsett a belvárosi plébániatemplomot. Azonfelül Pécs helyzete a különböző betörések ellenére viszonylag nyugalmas volt a hódoltság idején. Ez is oka lehet annak, hogy sok minden megmaradt. Ámbár a háborúk természetesen itt is pusztítottak. A török is. A szobrok, kegytárgyak különösképp „fölidegesítették” őket, emiatt sok a szándékos török rongálás, pusztítás.

A pusztítások helyein általában szemétgödrök keletkeznek, ahonnan a tudomány számára leletegyüttesek kerülnek elő. Itt például a korai török korból való edény-, illetve cserépdarabok, amelyek egyben az akkor itt élő etnikumra is utalnak. Hiszen a hódítók környezetében mindenféle náció előfordult.

— A másfél évszázad alatt mi, magyarok jószerével csaknem teljesen kiestünk Európa kultúrájából. Ugyanakkor hozott a török magával a Balkánon átszűrt kultúrát, amiből ment is át a magyar kultúrába, nem is . . . Ennek a mértékét, ismeretjegyeit meghatározva

»kell nekünk — a társtudományokkal közösen — a valóságot megközelítenünk, amikor ezt a kort vizsgáljuk.

— Ezért lehet kulcsfontosságú

szerepe egy föld alatti szemétgödörnek s az ott található leletanyagnak. S ezért nyújt a hazai törökkori kutatások centruma, Pécs a többi helynél sokkal többet ma is a jelenkori föltárásokon. S ezért lehet kincsesbánya egV szemétgödör a régész számára, ha a középkori Pécs rétegei alól kerül elő ... — mondotta dr. Gerő Győző. W. E.

Negyedévenként több tízezren udvarolják körbe Fortuna istenasszonyt a végsőkig reménykedve, hogy most aztán az öt- vagy tízezer forintos

gépkocsi nyeremény-betétkönyvükkel új autóhoz jutnak. Nagy többségnek megmarad a remény, hogy talán majd a következő húzáson szerencséjük lesz.

S a nem túl sok nyertessel mi van? Zömük átveszi az égből pottyant személyautót, vagy annak a vételárát. A szerencse fiai közül rendszeresen jónéhány ezért-azért talán már soha, vagy legjobb esetben is csak újabb nagy adag szerencsével veszi észre, hogy Fortuna kegyeltje lett.

Az OTP Baranya Megyei Igazgatóságán ma is 30 korábban kihúzott nyertes személyautó keresi jogos és szerencsés gazdáját. Van olyan nyereménybetétkönyv, mely az idők folyamán összesen már két nyereményautót fialt, ám a tulajdonosa eddig még nem jelentkezett. Az OTP a jeligés betétkönyvek esetében tehetetlen. A szerencsét ígérő kilétet, azaz tulajdonost felderítő nyomozást csak a fenntartásos gépkocsinyere- mény-betétkönyvek tulajdonosai esetében kísérelhetik meg. Az OTP kitartó kutatásainak köszönheti például Szóvá n Károlyné és Boros Csaba, hogy megtudták: autót nyertek. Igaz, ők már nem a kocsit, hanem a megnyert típus vételárát kérték. S lei tudja, előkerül-e valaha a jelige homálya mögül az 1979-es nyertes „Márta", az 1982-ben kihúzott „Sári 2000 év", az 1984-ben a szerencse folytán autónyertessé vált „Dácia” és „Karcsi és Kató", vagy akár a „Gerbera", a „Tulipán", a „Miklós", a „Júlia”, a „Barbara", netán a „Szmeli” jeligéjű gépkocsi nyeremény-betétkönyvek tulajdonosa?

Érdemes az OTP-fiókokná1 átnézni a kiváltadon nyeremények listáját és azt összehasonlítani a meglévő, avagy már korábban megszüntetett betétkönyvekért kapott igazolással. Hátha kiderül, hogy mégis nyejt. Az igaz, hogy a sorsolást követő egy hónapon belül ér személyautót a nyeremény, utána csak a kocsinak a húzás idejében jegyzett forgalmi értékét fizeti ki az OTP, — mégis megéri utánanézni. Már csak megnyugtatásként is. Bár a nyeremény soha nem évül el, csak — ha a kiváltott betétkönyv igazolása is végleg eltűnik.

M. L.

Hyaralas lakókocsiban

A Magyar Autóklub már ha- gyomónyszerűen szervezi meg nyaranta a külföldi országokba kihelyezett lakókocsis üdüléseket. A szervezet tolnai, somogyi és baranyai tagjainak ausztriá- ban a laxemburgi, NSZK-ban a seefeldi, Olaszországban ,a‘ kacariói és a gradi kempingben áll rendelkezésére 2—2 lakókocsi. Idén nyáron Baranyából 80 család hasinálta ki az ötnapos olcsó és hangulatos nyaralásj lehetőséget. Az utazóknak csak az ágyneműről és a háztartási edényekről kellett gondoskodni.

Harkányi este

Jelentés a feketepiacról

Egyliteres. Originál, rijekai kikötővárosi címkével. Boldogult Rejtő Jenő matrózai ittak ennyit hajnalonta, mert az volt a sikk a kikötőkben és a ,ponyvairodalomban. A szolid magyar kispolgárnak meg csak csipkefőikötős nagynénik jutnak eszébe, amint rumos krémet gyúrtak az édesanyám csinálta süteménybe, meg 'irtó nqgy gyomorrontások, amikor egy deci rumtól még be is rúgta«, hogy ne kelljen már annyit ro- hangászrji. itt a harkányi szombat estén: 220 forint. Egy hang oldalról:

— Meg ne vegye! Ez csak kilencszázvalabány dinár!

— Átszámítva még 150 forint sincs! — ez egy másik hang.

De a belsőjózsefvárosi pesti úr — rövid nadrág, kettőskönyvelő szemüveg! — mégis kivágja a két százast, meg a húszast is. Ez életének első feketepiaci kalandja, amit nem látnak otthonról és amivel nagyfiú lesz a könyvelésben („Édesapám! én szárért vettem, itt van, igyátok!”) Mert százhúszat ugye letagad belőle, a sikerélmény teljessége végett.

Nyüzsög a nép. Egymásba ér a könyökünk. Mint magyar nagyvárosban, a heti piacon, annodacumál. Aki siet, csak vállát előrenyomva, élivei törhet kicsit előre. Az árutömeg-, ben vevőtömeg. Almahegyek kilónként 15—20-ért, zöldpaprikatornyok 20—25-ért, kisebb Mount Everest paradicsomból, melynek 6-10 forint kilója, s dinnyepiramisok átlag 6 forintért. És — feketeáru. Jobb vámhivatali tisztviselőnek azonnal kettőhúszra ugrik a vérnyomása, annyi vegeta, rágógumi, kvarcóra — 300-1200 forintért —, csicsás blúz rejlik a szatyrok mélyén. Meg a betonasztalkákon is. Hiszen fél szem a vevő kezére néz, fél szem pedig oldalvást, hátha jön a magyar •rendőr.

— Mennyi a vegeta ára?

Láthatatlan írás a válasz, ujjal, a betonasztalra. A hoi- vát háziasszony ujjának bizo- •nyíthctatlan nyomvonalán kialakul: 120. Fél kiló! Máshal 100, de egy horvát úr már 80- ért adja, hiszen a horvát férfiak — ha fürödni jöttek és nem profi feketézők — épp olyan türelmetlenek az ilyen piszlicsári alkuhoz, mint bármely becsületes férfiember. Kvarcórák. Tenyerekben. Ennek az az előnye, hogy ha rendőr étkezik, a tenyeret másodperc alatt össze lehet zárni és „Csak ugye, beszélgettünk, hogy milyen szép idő van és milyen kemény gyerek megint ez a . . . Hogy kvarcóra? Miért, az őrmester elvtársnak van eladó?"

Harkány, szombat este. Határmenti hely, és fürdőhely is. Mindkettő kiváló üzleti lehetőség. S a határ mentében mikor volt az üzlet mindig, mindkét ország paragrafusai szerint olyan szűziesen tiszta? Kisemberek, akik ügyetlenül egészítik ki javaikat és profi feketézők. Árstatisztika, áruforgalmi adat — nincs. Hogy is volna ebben az enyhén szólva púit alatti áruforgalomban!? Egy osztrák rendszámú Mercedes fékez az úton, ősz ember kinéz a letekert kocsiablakon:

— Áh! Schwartzmarkt!

Ismeri az életet.

Földessy Dénes

4 vasárnapi- r'