Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)

1986-08-16 / 225. szám

ti| falviatok fele Uj ösztönzők az állattenyésztésben Két kisüzem a pécsi panelgyárban Családi ház néhány nap alatt Minden kész az ISORAST gyártására Ősszel kezdődik a nagy rekonstrukció? Egy épületszintet egy-két em­ber alig egy nap alatt elké­szít. A 15-90 dekás műanyag­elemek pontosan illeszthetők és utána gyerekjáték a beton beöntése, akár magunk szer­keszthetjük elemeiből a há­zat. A 28 éves Helesfai Zoltán vezeti majd az üzemet. A másik új üzemet is ő irá­nyítja majd, amelyet most ala­kítanak ki ugyancsak egy fel­hagyott épületrész felújításé; val. Így mindössze három mil­lióba kerül a 600 négyzetmé­A megújulás jeleit fedezhet­jük fel a BÁÉV pécsi panel­üzemében jól tett az önel­számoló egységgé szerveződés tavaly. Lovasi János, a Beton- és Vasbetongyár üzem- igazgatóság igazgatóhelyette­se büszkén mutatja a sokat ígérő újdonságokat. Az egyik szabadtéri panel­készítő sor mellett kapott he­lyet a fal- és tetőelemekei gyártó kisüzem. Az acélszerke­zetek, sablonok után — mintha vegyi üzemben járnánk. Indí­tásra készen a nyugatnémet berendezések, a teljesen auto­matizált technológia. NSZK-li- cenc alapján polisztirolból ké­szülnek majd a habkönnyű fal­és tetőelemek. A 26 milliós vállalkozásba pénzzel társult a MÉV és a Me­cseki Szénbányák, maga a pa­nelüzem is jelentős összeget fordít a beruházásra, vállalta a kivitelezést is. Alig fél év alatt létrehozták a 250 négy­zetméteres üzemcsarnokot.- Nyugat-európai a poliszti- rol granulátum, amelyből most egy negyedévre való készlet­tel rendelkezünk, - mondja Lo­vasi János. — A külkereskede­lem folyamatos ellátást ígért. Évente 155 000 négyzetmétert gyártunk az ISORAST nevű elemekből. A befektetés várha­tóan négy év alatt megtérül, egyebek között azért, mert jól kapcsolódik az IMS feszített vázas építési technológiánk­hoz. Minden készen áll a ter­meléshez. Az EMI minősítését várjuk, hogy indulhassunk. Szakmai körökben elismerés­sel fogadták az újdonságot. A darupálya mögött elkészült a fal- és tetőlemezgyártó-csarnok Läufer László felvételei Már festik a höszigetelőelem-gyártó csarnokot teres hőszigetelőlemez-gyártó csarnok. A kötődő gépészeti beruházás másfél millió körül lesz. Az üzemcsarnok kialakítása júliustól folyik, átadását októ­berre tervezik. Itt is rekordidő­ről beszélhetünk. A jászberé­nyi Lehel Hűtőgépgyár időben hozta a géptervet, az előhabo- sítót a vállalati tmk, a tömb- hobosítót és szeletelőt a Pécsi Mezőgép időben leszállította. A Szovjetunióból elegendő alapanyag, polisztirol granu­látum várható. Év végétől kez­dődhet a termelés. A tervek szerint naponta 500 négyzet- méter hőszigetelt lemez hagy­ja el az üzemet. A két új termelő egység lé­tesítését a panelüzembeliek is szorgalmazták, hogy az árbe­vételüket és a nyereséget to­vább növeljék. Az idei árbe­vételterv: 353 millió forint, amiből 47 milliós nyereség szü­letik. A pénzre szükségük van, ugyanis nagy feladat előtt áll a 373 fős Beton- és Vasbeton- elemgyártó üzemigazgatóság. Várhatóan év végétől újabb rekonstrukció veszi kezdetét. A munkák 2-3 évig tartanak, a bekerülési összeg mintegy 90 millió forint. Az Almos utcai igazgatósá­gon jelenleg évente 1000—1200 panellakás elemeit, egységeit állítják elő. Az elemek száma majdnem 400. A rekonstrukció után a teljesítmény 1200-ra áll be és nagymértékben javul majd a minőség. Jobb lesz a hőszigetelés, a beázás veszé­lye tovább csökken. Csuti J. Felélénkülés kezdete? Körkérdés gazdaságvezetőkhöz Minden eddiginél korábban, már augusztus elején meghir­dette a , kormányzat az 1987. évj új árakat, a szabályozókat, illetve ezek legfontosabb ele­meit azzal a céllal, hogy a mezőgazdasági termelő üze­mek időben tájékozódhassa­nak az állattenyésztés fejlesz­tési lehetőségeiről. Néhány nagyobb állatte­nyésztő gazdaság vezetőjéhez körkérdést intéztünk: Mit hoz­nak a szabályozók? A módosí­tások milyen magatartásra késztetik a gazdaságvezető­ket? Gaszler József tsz-elnök, Somberek: Még nem látunk tisztán — A mi szövetkezetünknek kétségtelenül milliókat hozhat az áremelés, mert igen nagy az árukibocsátásunk. Csak a sertésnél plusz 3 milliót jelent­het. A 30 filléres tejáremelés 600 000 forintot tesz ki. Nem is szólva a baromfiról, hisz évente 3 millió broilert állítunk elő, az 1,50 forinttal felemelt ár itt milliókat érne. A napos­csibe és a szója árának eme­lése azonban sokat lefarag. Még nem látunk tisztán, nem tudjuk milyen további begyű­rűző áremelés várható. A lét­számot és a termelést minden­esetre szinten tartjuk. A beruházási támogatás jól jönne, hisz nagyüzemi szarvas- marha- és sertéstelepeink re­konstrukció előtt állnak. A tá­mogatás azonban nem jár. csak adható. S ki tudja, ez mit jelent? Mi az idén mindeneset­re alaposan félreértettük az adható kifejezést. Tízmilliós energiaracionálást hajtottunk végre a baromfitelepeken ab­ban a hitben, hogy 30 százalé­kos állami támogatást kapunk. De mire igénybe vettük volna, államkölcsönné változott 13 százalékos kamattal. Wintheim Károly főkönyvelő, Lippó: Nem tudunk még kalkulálni — Mi évente 2,7 millió hús­csibét állítunk elő. A kilónkén­ti 1,50-es termelői áremelés nagyon jól hangzik. De halla­ni más hangokat is: drágább lesz a naposcsibe, 5,5 száza­lékkal emelik a szója árát. s ki tudja még milyen költség- növelő tényezők lépnek be. A broiler-termelésünket egyelőre szinten tartjuk. Majd meglát­juk később, mit hoz a jövő év eleje. Egyébként a broiler-tele- peink rekonstrukcióját teljesen saját erőből megkezdtük és folytatjuk. Ha belép a támo­gatás, annak csak örülünk. A régi csibeólak modernizálását folytatjuk, évente 4-5 ólat ho­zunk rendbe. Ehhez jól jöhet á támogatás, ha valóban»meg- kapjuk. Most nyújtottunk be egy 15 millió forintos energiaracioná- lási pályázatot, várjuk a jóvá­hagyást. Ha megnyerjük, ak­kor azonnal munkához látunk és 1987 február végéig a be­ruházást be is fejezzük. Eddig teremfűtés volt, most ún. er- nyős fűtésre térünk át s ez­zel évi 7 millió forint értékű energiát takarítunk meg. Farkas Béla főagronómus, Kátoly: Inkább kötvényt veszünk — Országosan 4 milliárd fo­rintot kap jövőre az állatte­nyésztés. Ebből 0,7 milliót ele­ve elvisz a takarmány áreme­lése, marad 3,3 milliárd. Ennek 40 százalékát a kisárutermelés viszi el. Marad a nagyüzemnek 2 milliárd. Kérdés: az ipari áremelés hogyan érinti majd a növénytermesztést, nem drá- gul-e meg most majd a má­sik ágazat. A 30 filléres tej ná­lunk félmilliót hozna, a hús­marha egymilliót, a húscsirke 100-200 000 forintot, ha a fentiek nem szólnának bele. A rekonstrukcióhoz — most már 40 millió egy nagyobb telep - 50 százalék saját erőt illik le­tenni, s ennyi pénze nem min­den tsz-nek hever a fiókban. Bennünket úgy motiválnak az új szabályozók, hogy foko­zottan támogatjuk a háztáji baromfitartást. A nagyüzem még mindig nincs érdekelve a fejlesztésben. Szabad pénzesz­közünkön mi inkább agrárköt­vényt vettünk a Nemzeti Bank­tól, amiért 11 százalékos ka­matot kapunk, a visszafizetés 1987-ben kezdődik. Az állatte­nyésztés még mindig nem olyan jó jövedelemtermelő ágazat, hogy érdemes lenne annyit invesztá.lni a fejlesztésé­be. Dr. Joó József, igazgató, Szentlőrinc: Most érdemes korszerűsíteni — Mi akkor sem terveztük az állattenyésztés felszámolását, vagy a létszám drasztikus csökkentését, amikor még szó sem volt az ágazat támoga­tásáról. Alapelvünk ugyanis, hogy kellő mennyiségű szerves­trágya nélkül magas szintű nö­vénytermesztés hosszú távon nem képzelhető el. Ezért kor­szerűsítettük a Majlóth-pusz- tai tehenészeti telepünket, a hetedik ötéves tervben pedig a tarcsapusztait modernizál­juk. E célból 30 milliós beru­házási pályázatot nyújtunk be, szeretnénk megnyerni hozzá az 50 százalékos állami támoga­tást. Az árbevételünk 2—3 száza­lékkal nőhet. A 30 filléres tej­ár nálunk egymilliós pluszt, a húsáremelés 2 milliót hozhat. Kérdés, hogy alakulnak majd az ipari árak. Két sertéstele­pünk van. Mindkettő ún. hár­mas mentes. Ennek a szabá­lyozását azonban oz év végére halasztották annak függvé­nyében, hogyan zárul a nép- gazdasági terv. Most úgy lát­juk, hogy az állattenyésztői sünk jövedelemtermelő képes­sége 2-3 százalékkal javulni f.ck^. Sok függ attól, milyen mértékben emelik majd meg a gépek, gépalkatrészek és egyéb ipari anyagok árát. — Rné — A sombereki termelőszövetkezet baromfitelepe Miklós Sándor technikus radiológiai mérést végez az ame­rikai műszerrel. Radiológiai mérésok naponta Minden külpiacra kerüld élelmiszert megvizsgálnak — Korszerű műszer az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomáson A pécsi élelmiszerellenőrzők laboratóriumi asztalára nap mint nap a legkülönfélébb nvnták sokasága kerül, húsok, tejek, konzervek, nyers zöld­ségek és gyümölcsök, és még sok minden más, hiszen még az élő állatok is, a juh tói az éti csigáig, mintául szolgál­hatnak. Szerencsére most már győzik a vizsgálatokat. A Bara­nya Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állo­más Zólyom utcai laboratóriu­mában új, sok csatornás, szá­mítógéppel vezérelt analizátort állítottak be, melynek képer­nyőjéről pillanatok alatt leol­vasható az eredmény, hogy o kérdéses mintában a természe­tes radioaktív anyagok mellett vajon találhatók-e mesterséges szennyező anyagok. Az ameri­kai gyártmányú Canberra ez idő szerint a legkorszerűbb ilyen műszer, 2,5 millió forintba került.- Intézetünkben már húsz év óta működik izotóplabora­tórium, azóta Baranyában és Tolna megyében folyamatosan ellenőrizzük a környezeti min­ták radioaktív szennyezettségét - tájékoztatott Csendes Zsu­zsanna radiológus mérnök. — Munkánk a csernobili reaktor- balesetet követően vált igazán fontossá. Ekkor a forgalomba kerülő élelmiszerek egy részét csak radiológiai vizsgálat után értékesíthették a vállalatok. Különösen a tej vizsgálata volt fontos. Bebizonyosodott, orszá­gos hálózatunk az évek során jól felkészült, képes ilyen rend­kívüli feladat megoldására is. Igaz, rengeteg energiát kivett belőlünk, az eltelt néhány hó­nap. Májusban, . júniusban szinte bent laktunk nz intézet­ben, reggel 7-től este 10-ig tartott a munkaidőnk. Az ugyanazon helyekről begyűj­tött talaj-, növény- és tejmin­tákat is vizsgáltuk, s mérési eredményeinkről naponta tájé­koztattuk budapesti közpon­tunkat. így a többi illetékes szerv naprakész információk alapján dönthetett. Munkájuk ma sem lett keve­sebb, ugyanis az európai közös piaci országok, de más tőkés országok is csak bizonyítvány­nyal ellátott élelmiszereket en­gednek be határaikon. így min­den exportra kerülő magyar élelmiszert meg kell vizsgál­niuk. A radioaktív szennyezett­ség mérésére már eddig is megfelelő műszerekkel rendel­keztek, így például az 1976-os kínai atomrobbantás után la­boratóriumuk is jelezte, hogy az úgynevezett indikátornövé­nyek aktivitásértéke egy nagy­ságrenddel növekedett. Az új műszer gyorsan dolgo­zik, könnyen kezelhető, a mért értékeket mágneskártyán őrzi, papírszalagra kiírja. Egyelőre a Zólyom utcai laboratórium­ban működtetik, év végén azonban átkerül az Állategész­ségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás Megyeri úti központ­jába, ahol már folyik az eme­letráépítés. Korszerű központi laboratóriumot hoznak létre, ahol az élelmiszerekkel és más környezeti mintákkal kapcsola­tos mindenféle vizsgálatot egy helyen elvégezhetnek. Miklósvári Z.

Next

/
Thumbnails
Contents