Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-02 / 211. szám
Lélegeztetés az esetkocsiban Fotó: Cseri László Felkészültén minden eshetőségre Mentősök Csak Pécsett 3749 mentés volt júniusban Baranyában Pécsett, Mohácson, Komlón, Szigetváron és Sellyén van mentőállomás. Csak a pécsinek 3749 mentése volt az elmúlt hónapban. Ebből az állandósult betegségben szenvedők rosszulléteit és az egyéb hirtelen eseteket leszámítva még mindig 811 a háztartási, 230 az üzemi és 354 a közlekedési balesetek száma! A 15 éves N. Csilla naplójából: „Alig várom, hogy megérkezzenek, pedig nem az első eset, hogy anyu asztmás rohamot kap. A fotelt az ágyához húztam, a tiszta törülközőt, a kislámpát is odakészítettem már. Végre meghallom a szirénát. Egy perc, s már a fecskendőt, ampullákat bontják ... A kapkodó légzés lassan megszűnik és visszaáll a normális pulzus . . ." A pécsi, Tüzér utcai mentőállomás központi szerepet játszik a megyében. Országos szinten is jól ellátott egység, stábjában 5 orvos, 7 mentőtiszt, 44 ápoló és 40 gépkocsivezető . dolgozik. Nappal 3 orvos és 19 kocsi, éjszaka 2 orvos és 6 kocsi van szolgálatban. — Az állomás az országos állagnál jobban van ellátva, a város 170 000 lakosát tekintve ideálisak a feltételek? — Előfordul, hogy nem tudunk a kért időpontra a szállítandó beteghez érkezni, mert sürgős hívások szólnak közbe, s nekünk éppoly fontos feladat a súlyos rosszullételknél, hirtelen egészség- károsodásoknál, illetve baleseteknél fellépő életveszély elhárítása, az elsősegélynyújtás, 'mint a betegszállítás — mondja dr. Farbaky Iván, a Baranya Megyei Mentőszervezet vezető főorvosa. — A betegségek súlyossága és az ellátás sürgőssége szerint kénytelenek vagyunk osztályozni a bejelentéseket. — Mi a sajátossága a mentőállomásnak? — Amikor kórházban dolgoztam, tudtam minden betegemről. Egy körzeti orvos is személyesen ismeri pácienseit, tudia, kinél mire számíthat egy frontbetörés álnem ’ tudunk betegünkről, amikor elindulunk. A szűkszavú bejelentések alapján megpróbáljuk rendezni gondolatainkat, de fel kell készülnünk minden eshetőségre, mert kiszámíthatatlan, hol mi fogad bennünket. — Ez azt jelenti, hogy egy mentőorvos nagyobb kockázatot vállal? — Erről szó sincs. A körülmények mások, ha egy nyugodt, tiszta rendelőben látjuk el a beteget, és más amikor például egy közúton, kíváncsiskodók gyűrűjében, ahol minden mozdulatunkat figyelik, megjegyzéseket tesznek, esetleg viselkedésükkel idegessé, feszültté teszik a hangulatot. Ha életveszélyes tüneteket jelentenek, rohamkocsit küldenek. Bár a betegszállító kocsikban is megtalálhatók az életmentő eszközök, orvosságok, a legjobban a roham- és az esetkocsi van felszerelve. Fontosabb műszerei a lélegeztető, amely kevert levegőt és tiszta oxigént is biztosít a betegnek, valamint az elektromos szívritmus megindító és a szívritmus szabályozó készülék. A horzsolás ellátásából az újraélesztésig bármely beavatkozáshoz megvan a megfelelő eszközük. Műtétre, komolyabb belső beavatkozásra általában nem kerül sor. Ha heves fájdalmak lépnek fel, legfeljebb elaltatják a beteget a kórházig. Egyetlen esetben elkerülhetetlen a beavatkozás: ha a szülés megindul. Sok gyermek született már mentőautóban, de erre az utóbbi években egyre ritkábban akad példa. — Egyik legkalandosabb beavatkozásunk az volt, amikor egy agysérülés következtében hőszabályozóközpont- károsult fiatalembert szállítottunk — mondja dr. Gavri János, a mentőállomás vezető főorvosa. — A 42 fokos hőmérséklet miatt háromszor állt le a légzés és a vérkeringés. Kénytelenek voltunk útközben- vödröket vízzel tölszerre lehet hogy mór nem sikerült volna az újraélesztés. A legnagyobb öröm számunkra az, amikor egy újraélesztés sikerül, de sokszor egy egyszerű beavatkozás is sokat jelent. Egy példa: magasról lezuhant, eszméletlen sérülthöz hívtak bennünket. Mire kiértünk, stabil oldalfekvő helyzetben találtuk, ha ezt nem teszik meg, esetleg hátracsúszik a nyelve és megfullad. Ez is bizonyítja, milyen sokat jelent egy önkéntes elsősegélynyújtó munkája. — Hallottam olyan esetről, amikor valaki elájult a buszmegállóban és a körülötte állók, mintha mi sem történt volna, felszálltak a buszra. — Minden emberben megvan a segítőkészség. Annak I a bizonyos közömbösségnek az oka talán a magabiztosság, az önbizalom hiánya. Ez pedig arra vezethető visz- sza, hogy az elméleti oktatás mellett kevés a gyakorlási és tapasztalatszerzési lehetőség. * Sajnos, nemcsak a gyerekek, hanem felelőtlen felnőttek is szórakoznak a 04-gyel. A tűzoltók és a rendőrség is tapasztalja ezt. Hamis nevet, utcát, eseményt mondanak be. A hívottaknak meg kötelességük azonnal indulni, nincs idő a bejelentés valóságának ellenőrzésére. — Egyre kevésbé adhatunk a bejelentésekre — jegyzi meg Lévai László leendő mentőtiszt. — Sajnos, mindennapos dolog, lamikor úgy hívnak ki bennünket részeg emberhez, hogy oda sem mennek a földön fekvőhöz, meg sem nézik, mi baja lehet. Mivel sokszor az állapotából következően sérült is a beteg (sőt a részegség látszata súlyos betegség tünete is lehet), indokolt a vizsgálata. Ha viszont a részegségen kívül nem állapítunk meg kórelváltozást, mi sem tehetünk mást, mint elvisszük a detoxikálóba. Sokszor a közvetlen hozzátartozók akadályoznak bennünket, mert az egész csc'ód e, Gtc jc •••sé.ni a . beteget. — mooaja Kiss Ferenc gépkocsivezető. — Olyan előfordul, hogy egy plusz embert el tudunk vinni, de ha fekvő betegről van szó, akkor egyet se. Ezt nagyon nehezen értik meg, pedig a beteg érdekében tesszük. Sajnos, a forgalomban sem kapunk mindig szabad utat, a vezetők kiszámíthatatlanok, nem lehet bízni bennük. Sokszor a perc is órának 'tűnik a szenvedőnek, kénytelenek vagyunk gyorsan menni. Németh Anita Több divatos harisnya - korszerű gépeken A Budapesti Harisnyagyár korszerűsíti finomharisnya-gyár- tását, mert a kül- és a belpiacon leginkább- e termékei értékesíhetők. Külföldi cégektől száz gyorsjáratú kötő- és húsz konfekcionáló gépet béreltek, s ezek túlnyomó többségét már üzembe helyezték. Ugyancsak divatos finomharis- nyát, illetve harisnyanadrágot kötnek azon az 50 modern berendezésen, amelyet a vállalat nagybátonyi gyárából telepítettek át a budapesti központi részlegbe. Még az idén mintegy 40 millió forintért külföldről beszereznek kötés utáni formázókat, csomagoló, illetve minőségellenőrző berendezéseket. További 60 millió forintot pedig a számítógépes termelésirányítás bevezetésére, klímaberendezések üzembe állítására, korszerű anyagmozgató rendszer beszerzésére az üzembe helyezésére, a festék- és vegyszeradagolás korszerűsítésére fordítanak. A modern gépek, berendezések elhelyezésére a vállalat korábbi kihasználatlan raktárából műhelycsarnokot alakított ki, illetőleg meglévő üzemrészét tovább bővíti. A tervek szerint a beruházás a jövő év elejére befejeződik, és ekkorra jelentősen kibővül a finomharisnyák gyártása. Már jövőre hétmillióval több divatos lábravalót készítenek. A műszaki fejlesztés eredményeként lehetőség nyílik arra is, hogy évente mintegy 4 millióval több zoknit, illetőleg meleg harisnyanadrágot kössenek, konfekcionáljanak. A többlettermelést túlnyomó- részt a tőkés piacon értékesítik, így a tavalyi 151 millió forintos exportjukat az idén 180 millióra, jövőre pedig 240 millióra emelik. Ehhez hagyományos partnereik mellett új vevőket keresnek. így szállítanak az idén Dániába és Finnországba divatos magyar harisnyát, illetőleg harisnyanadrágot. Csellengők Éjfél után még kopognak az írógépek a városi rendőr- kapitányság tenyérnyi szobáiban. Az előcsarnokban furcsa kis társaság: gyerekek kuporognak a padokon. Talán tizenkét éves, ha van, a legapróbb . . . Nem bűnözők, csupán éjszakai csellengők. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság ifjúságvédelmi razziája délután négy órakor kezdődött. Tíz URH-s gépkocsi indult ellenőrző kőrútjára. — ötvenkét ember, rendőrök, önkéntesek. Néhány féldeci Orfű. A strand bejáratáná: három fiú sörözget. Előttük papírtányéron hurka, mustár. Tamásiból jöttek motorral, egy-két napra. Egy pillantás a személyi igazolványokba, minden rendben, illetve a két, cse'h sört kortyolgató fiatalember csak tizenhét éves. Dani Sándor százados hívja o büfé vezetőjét. Ez egyelőre csak figyelmeztetés. Abaliget. Csendes ez a környék. Az a néhány gyerek is, amikor megállunk mellettük. Az asztalon kevert és konyak. Szakmunkástanulók, tizennégy-tizenöt évesek. A táboruk és a három kísérő- tanár kissé messze van tőlük. Húsz perc, mire felkapaszkodunk a dombra. — Hogy lent a gyerekek poharazgatnak? — vonja meg a vállát az egyik tanár. — Na és? — Az iskola neve? — kap észbe a társa. — Jaj, csak oda ne írjanak, — s már indul is le a völgybe. Sötétedik, amikor az aba- ligeti útról a város felé kanyarodunk. URH-n kapjuk a belvárosi lakás címét. A főbérlő, egy középkorú férfi nyit ajtót: — Két napja vannak itt o lányok albérletben — int c szoba felé —, de nekem gyanúsak. Bent vetetlen ágyak, az asztalon fehérnemű szárad. Ágit — augusztusban lesz tizenöt éves — ismerősként üdvözöljük. — Akkor holnap már nem is kell dolgozni menni? — kérdi. Az idő sürg'et, hát gyorsan kell pakolniuk a két sportszatyorba. Nem, az albérletért nem fizettek — mondják a kocsiban, mert nincs egy fillérjük sem. — Ezerhatszáz forintban állapodtunk meg — állítja Angéla —, de a főbérlőnek nem sürgős, egyelőre elég az s, ha takarítunk — mondta. A kapitányságon várnak bennünket. — Decemberben már találkoztunk, ugye? — nézÁg'- ra Tóth Zsuzsa zászlós és papírt fűz a gépbe. — Igen, amikor öngyilkos akartam lenni — hajtja le a fejét a kislány. — Haza? Csak oda ne! — tiltakozik. — Anyuhoz nem akarok menni, aputól úgyis megszököm, a nagymama... hát ő .meg úgysem enged el szórakozni. Mi Angélával állami gondozottak akarunk lenni! Angéla sem. méhet haza, mert úgyis agyonverné a nevelőapja. Mindkét lány szülei elváltak. Ági csak két hete, Angéla pedig már korábban elköltözött otthonról. Együtt szeretnének lakni. Angéla: — A névelőapámr kiskorom óta rendszeresen ver. Nemsokára tizenhat éves leszek, s akkor az anyu úgyis beleegyezik, hogy elköltözzem otthonról. — Édesapád? — Ö Budapesten lakik. Van egy boltjuk az Ecserin. Egyszer hívott is, hogy menjek oda dolgozni. Mentem. De csak dajkának kellettem. Tudja, ha összeszámolom, az apuéknál és az anyuéknál összesen nyolc testvérem van. De mindegyik mostoha.. Tíz óra után Az Olimpia bárban telt ház. Néhány ismerős törzsvendég, mehetünk tovább. Kuba presszó. — Hogy mit keresünk itt? — A szerencsénket — nevet a szemünkbe a szőke lány, s a kezében félúton megáll a pohár. A bonbonmeggy ott marad az asztalon. Ők ketten pedig, a tizenhat éves Zsuzsika és a tizennégy éves Erzsiké velünk jönnek. — Legalább nem kell busz- szal hazamenni — vigasztalódnak. A „Kék villám” izgalmas kockái peregnek a kertvárosi szabadtéri moziban. Gyerekek csüngnek a fákon, kerítéseken. Gyors szemle . . . S az eredmény? „Szondákon", a kerékpártolvaj. Ismét szökésben az intézetből. Széchenyi tér. Semmi különös, néhány késői járókelő. £4ár kanyarodunk a Bem utca felé, amikor Máté hadnagy észrevette a lányokat kék melegítőben. — Honnan jöttök? — A nagymamától. — Hova siettek? — Az édesanyámhoz — hangzik a megnyugtató válasz. — És hol laktok? — Bükkösdön — szólja el magát a kisebb. — Akkor helyben vagyunk — nyugtázza a hadnagy, s már tessékeli is őket a kocsiba. Ma délután szöktek meg két másik lánnyal együtt a bükkösdi intézetből. Szentlő- rincig gyalog mentek, három erdőn keresztül. Onnan vonattal Pécsre. Itt elváltak útjaik, társaik a vonaton megismerkedtek két fiúval. Most tizenegy órára beszélték meg a találkozót, ide a Széchenyi tér sarkára. Nem kell sokat várnunk. Csíkos pulóverben, pöttyös szoknyában jön egy szemüveges kislány, mögötte sza- porázza lépteit a másik, aranyövvel a derekán. — Hova akartak menni? Az aranyöves: — A nővéremhez, Budapestre. Talán ő kivenne az intézetbői - pillant rám mérhetetlen szomorúsággal a szemében. A szemüveges: — Nem tudom. Én nem ismerem a szüléimét. Illetve az apámat, igen. Két hete. Most jelentkezett, küldött egy fényképet magáról. De most mór olyan mindegy. Talán ide Pécsre jönnék az intézetbe. A kis fekete hajú hangja zokogásba fúl. — Az anyu, azt ígérte, holnap eljön velem az intézetbe és kivesz. Éjfél elmúlt. Még kopognak az írógépek a városi rendőrkapitányság épületének tenyérnyi szobáiban, ötvenkét ember dolgozott ezen az estén. Az irodákban csak két óra körül alszanak ki o lámpák. S az utolsók között oltja el az akció vezetője, Katona Sándor alezredes. Marton Gyöngyi A Jé tanács is orvosság Az USA-ban működik egy „a nyogas vérnyomás leküzdését célzó nemzeti egészség nevelő program''. Megbízható felmérések szerint a 6Chas évek elején az USA-ban élő hyper- tóniás betegeknek mindössze 15—20 százaléka volt hajlandó az orvos által rendelt vérnyomáscsökkentő szereket beszedni. Ma viszont ez az arány 70 százalékra emelkedett. E magatartás-változásnak köszönhető, hogy az agyvérzés okozta halálok száma 45 százalékkal, a koszorúeres betegségek száma a hypertóniások között 25 százalékkal csökkent. A USA állampolgárainak azonban ebből o ,jónak minősített magatartásból" nemcsak ez az előnyük származott, hanem a biztosítótársaságok pénzzel is honorálják ezt a magatartást. A különösen pénzben gondolkodó amerikai állampolgár nemcsak egészségéért, hanem a várható pénzügyi előnyökért is hajlandó lemondani a dohányzásról, a túl bőséges és zsíros étkezésről, sőt hajlandó kocogni is, mert a pénztárcája megérzi. Ugyanis, ha például egy 35 éves férfi, akinek 170/95 a vérnyomása és 100 ezer dolláros életbiztosítást akar kötni, évi 847 dollárt kell fizetnie, míg a normális vérnyomásának csak 410-et. vei megtudakolták, hogy 41 hypertonias férfi közül — az alacsonyabb biztosítási összeg reményében — hányon voltak hajlandók pontosan betartani ez orvos diétás és gyógyszeres utasításait, a 41 közül 36 volt hajlandó pontos együttműködésre — nemcsak meggyőződésből, hanem anyagiak reményében is. Szendéi HÉTVÉGE 7. Ai irónyitócsoport a Tüzér utcai központban
