Dunántúli Napló, 1986. augusztus (43. évfolyam, 210-239. szám)
1986-08-02 / 211. szám
Új termékek, új vevőkör a Pécsi Agrokernéi Csökkenő kereslet mellett Élesedő verseny Terjed a gépbérlet — Új áruház ,,Egyre inkább az a meggyőződésem, a jelenlegi szabályozók nem ösztönöznek a vállalkozásra, leginkább o szürkeséget ismerik el” — fakadt ki a vállalat legutóbbi dolgozói közgyűlésén dr. Kelemen László, a Pécsi Agroker igazgatója. Májusra készült el hetedix ötéves tervük, az új vállala'- ircá nyitási formának megfelelően véleményeztették a különböző munkahelyeken és részlegekben, majd a vezetőség is megtárgyalta és a dolgozók közgyűlésének - náluk ez a legfőbb fórum - jóváhagyásra ajánlotta. Erre váratlanul jön egy pénzügyi szabályozó-módosítás, amely lényegében a vállalat egész évi nyereségét elvonja. Mondanunk sem kell, egy ilven évközi beavatkozás milyen lehetetlen helyzetet teremt. Nehéz így előrelátni akár még egy félévre is. S mégis: előre kell nézni, gon dolkodni. Mit tervez, hogyan 'kíván boldogulni a következő öt évben a Pécsi Agroker Vállalat? Növekvő alkatrészforgalom Változatlanul elsőrangú feladat a megye nagyüzemi gazdaságainak gépekkel, eszközökkel és kémiai anyagokkal való ellátása. Mindemellett azonban az Agroker-vál- lalatok közötti fokozódó verseny rákényszeríti a pécsieket arra, hogy új termékeket és szolgáltatásokat vezessenek be, újabb és újabb - megyén kívüli — piacokra is nyissanak, másfajta vevőkört is megnyerjenek maguknak.. Mellesleg, hogy a versenyben mit és mennyit lehet veszíteni, arra fájó bizonyíték: tavaly 2,14 milliárd forint forgalmat könyvelhetett el a vállalat, az idén viszont — mivel a kemikáliákból több százmilliós forgalom- kiesést kénytelenek elszenvedni — 1,8 milliárd forint az előirányzat, s majd csak 1990-ben számítják elérni ismét a 2,1 — 2,2 milliárd forint közötti bevételt. Új termékek forgalmazása, új igények felkutatása, a vevőkör bővítése . . . Mit jelent ez? Azt, hogy az eddigi hagyomá-' nyos tevékenységükön túl minden olyan új lehetőséget megragadnak, amely nyereséggel kecsegtet. Újabba^ például mezőgazdasági nagyüzemek ipari tevékenységéhez szükséges anyagokat és eszközöket is forgalmaznak, de ugyanezt vállalják más ipari ágazatok, így például a mezőgépipar és az élelmiszeripar részére is. Bizonyos alkatrészeket a Pécsi Mezőgép máris tőlük szerez be. A Sopiana Gépgyárral viszont olyan megállapodásuk van, hogy bekapcsolódnak a Sopiana gépeinek, főként a konzervipari gépek forgalmazásába, vállalva azok telepítését és garanciális javítását is a felhasználóknál. Számítógépek a mező- gazdaságnak A számítástechnikai eszközök alkalmazása a mező- gazdaságban is létfontosságú. Az Agroker megkezdte és fokozatosan fel kívánja futtatni ezen eszközök forgalmazását. Máris kínálják a Videoton személyi számítógépeit és adatfeldolgozó gépeit, mindezeken felül forgalmaznak minden olyan számítástechnikai berendezést, amire a mezőgazdasági nagyüzemeknek igényük van. Új üzletág a gépbérlet, ötéves tervük egyik kiemelt feladatának tartják, hogy az árucikkek széles körében biztosítsák a lízing formát. Eddig 30- 35 millió forint értékben helyeztek ki így gépeket a nagyüzemekbe, de ez, nagyságrendben elérheti az 50—60 millió forintot. Bármilyen mező- gazdasági gép, esetenként beruházási eszköz, például tároló, továbbá számítógép ;s bérelhető a vállalattól. Emellrett közös kockázatvállalás és haszon alapján az újabb közös vállalkozások létrehozásának lehetőségét is keresik a mezőgazdasági nagyüzemekkel. Ennek jegyében például együttműködnek és részt vesznek az IKR szervezésében Szentlőrincen épülő fo- lyékonyműtrágya-üzem kiszolgálásában. Előtérbe került a külkereskedés is. Az import árucikkek döntő részét ugyan továbbra is az Agrotek közreműködésével szerzik be, de fokozottabb mértékben igénybe kívánják venni más külkereskedelmi vállalatok tevékenységét is. A Pécsi Agroker immár Jugoszlávia felé önálló exportjoggal rendelkezik, s árucsere-megoldással keresi a kapcsolatokat Ausztria és az NSZK irányában is. Hívás a búzatáblák mellől A nagyüzemi gazdaságok mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak a háztáji és kisegítő gazdaságok, a kiste-- melők igényeinek mind teljesebb kielégítésére. Ennek érdekében nyitják meg jövőre Pécsett a kötvénykibocsátással is támogatott áruházukat, melynek forgalmát az induló év 50 milliójáról 1990-ben 120 millió forintra szeretnék föltornázni Mindemellett természetesen továbbra is ellátják az általuk forgalmazott árucikkekkel a velük kapcsolatban álló kiskereskedelmi boltokat. A Pécsi Agroker hetedik ötéves tervében végezetül bőségesen találhatók elképzelések a saját, belső tartalékok mozgósítására is. Lehet még tovább javítani a kereskedelmi munka színvonalát, a szállítási fegyelmet, ügyesebb árpolitikát folytatni, az elsődleges saját számlás forma mellett bizományosi, ügynöki tevékenységet is vállalni, és így tovább. A készletgazdálkodás még feszesebbé tehető, a forgási sebesség növelhető, ehhez persze még teljesebb és hatékonyabb, számítógépes belső információs rendszert kell létrehozni. Ezen az úton már elindultak, s törekvéseik, üzetpoli- tikájuk egyfajta jelképeként is felfogható, CB-rádiós központjuk közvetlenül a búzatáblák széléről hívható. Miklósvári Zoltán Szállításra váró gépek az Agroker telephelyén Fotó: Cseri László Jövőre hat komplex fejtési berendezés termel a Mecsekben Uj technológiával Mind hatékonyabb fejtésgé- pesítésre törekszik a Mecseki Szénbányák, amire elsősorban a vájvégi emberhiány kényszeríti. Jelenleg 5 fejtési komplex berendezéssel rendelkezik a bánya. Négy már termelésben van. Jövőre hat dolgozik majd. Az indulás évében, 1982-ben 46 000 tonna szenet fejtettek segítségükkel. Tavaly 184 000-et. Az idei terv háromszázezer és az 1990. évi egymillió tonna. Eddig 360— 400 millió forintot költöttek a fejtési munkák műszaki fejlesztésére. Új fejtési technológia kidolgozásában együttműködik az angol Dowty Cég, a Mecseki Szénbányászat és a Veszprémi Szénbányák. A négy technológia közül három közös kifejlesztésű. Mindegyiknél nagy terhelést kibíró pajzsokkal biztosítanak. Megszületett a 120, 160 és 320 típusú pajzs. Kossuth-aknán a 320-asból 100 méter hosszú fejtési homlokfalát alakítanak majd ki, eddig még csak 30 m-es homlokkal végeztek kísérletet. Ez a technológia a szénomlasz- tásos komplex frontfejtés, amelyet a laposdőlésű, vastag széntelepekben vezetnek be. Az eddigi teljesítmény napi 200—300 tonna, ami 1987- ben elérheti az ezret is. A hagyományos fejtési létszám egyharmadára csökken, az új technikával a három szak 30— 40 embere könnyen boldogulhat. A kísérlet 1985-től tart. Legfontosabb feladat a stabilabb pajzs létrehozása, valamint a sebesség fokozása, hogy az om Iádéig jobban tö- mörödjön. Ha gyors a tömörö- dés, akkor az omladékszénbe kevesebb oxigén jut és mérséklődik a tűzveszély. Ez nitrogén bevezetésével is elérhető. Bétán 1983 óta kísérleteznek a szovjet ASCS továbbfejlesztett változatával. Az önjáró pajzsokat 30—50 fokos dőlésű, vékony széntelepekben szeretnék zavar nélkül léptetni. A napi 200-250 tonnás teljesítés hasonló a régihez, mégha növelik is a fejtési homlokhosszat. Előnye viszont az, hogy ezt a dőléstartományt is sikerül gépesíteni. Bétán februártól egy másik új eljárás is vizsgázik, a 30 foknál meredekebb és vastag telepben: egy komplex frontfejtés, amely az osztóvágatos technológiát váltja fel. Jó két év múlva a mostani napi eredmény majdnem kétszeresével, vagyis 500—600 tonnával számolnak, úgyhogy kevesebb vágathajtásra, egyharmadára csökkent létszámra lesz szükség, és elhagyhatják a fabiztosítást. Addig fokozatosan sor kerülhet a pajzsok léptetésére, a kézi, hidraulikus vezérlést felváltja az elektrohidraulikus, gépesíthetik a kísérő vágatok biztosítását, valamint a tűzvédelmi gátépítést. A szeletműveléses komplex technológia finomítása is folytatódik. Kifejlesztésére 1982-ben István-, majd 1983-ban Kossuth-aknán tértek át. üzemszerűen 1984-től István-aknán alkalmazzák — változó hatékonysággal. A napi teljesítés 300—800 tonna. Májusban Zo- bákon egy újabb változatát állították üzembe. «V Egy technológia kialakításának, végleges üzembe állításának ideje 2—4 év. Ezt az időt mindinkább lerövidítik. Tiszai László, a műszakifejlesztési osztály vezetője legfontosabbnak a folyamatos és teljes gépkihasználást tartja. Tény, hogy az új berendezések kapacitása nincs eléggé kihasználva, emiatt nő a termelési költség. Ezen, ha kis mértékben is, segíthet az, hogy az idei nyártól a pajzsszerelést és szállítást egy olyan géppel végzik, amelyet a Tatabányai Szénbányák és a nyugatnémet Scharp cég alakított ki. A drága áttelepítés két-'három hónapos ideje egy hónappal lesz kevesebb. Gondos tmk-munkával a százmilliós értékű technológiai egységek bizonyára elérik az egy évtizedesre tervezett életkort. Ezért szükséges, hogy a komlói pajzsjavítóüzem újabb profillal bővüljön, és minél hamarább az összes típusú szelepet és a tárnokát is helyben újítsák fel. Csuti J. Sikeres cipőipari együttműködés A Minőségi Cipőgyár és a szovjet Zarja Cipőipari Egyesülés egyik tagvállalata együttműködési szerződést kötött, amelynek alapján magyar technológiát vezettek be a Szovjetunió egyik legnagyobb cipőgyárában. A magyar gyár női cipők és szandálok modelljeit, illetőleg ezek gyártási eljárását adta át szovjet partnerének. Vállalta azt is, hogy a felső-, a bélésbőrök és az úgynevezett apró kellékek kivételével a gyártáshoz szükséges anyagokat — a talpat, a sarkat, a kérget, a merevítőt és a közbélést — is szállítja. Az évente 24 millió pár, főként női lábbelit készítő szovjet üzem az idén 150 ezer pár cipőt gyárt magyar technológiával. Jelenleg arról folytatnak tárgyalásokat, hogy az egy évre szóló szerződés időtartamát 5 évre emeljék, és a mostani 150 ezer pór helyett évente 300 ezer pár női cipő, illetőleg szandál magyar technológiáját adják át a szovjet félnek. Szó sincs kimerülésről Vgmk-k a hét végén Azt mondják, megtört a vállalati gmk-k lendülete, kimerültek a hét végi hajrák miatt. Az állításnak utánanéztünk. Vass Jánossal, a Pécsi MEZŐGÉP Vállalat művezetőjével beszélgettünk, félszáz emberéből 23 lépett be a gmk- jukba. — Mindig is arra törekedtünk, hogy havonta csak egy szombaton álljunk munkába, akkor is 6-tól 1-ig. Kialakult, hogy egy dolgozó havonta 40- 44 órát tölt el a gmk-ban, ilyen leterheltség mellett szó sincs elfáradásról. Ők vasárnap sosem dolgoznak. A vasárnap a többi gmk-s közösségnél is kezd pihenőidőnek számítani. Legfeljebb a szombatot töltik munkával, mint például a Pécsi Vasipari Szövetkezetnél, vagy a BÁÉV építésszerelő gmk- inál. Kivételek azok a cégek, ahol. a hétköznapi több műszak miatt csak hét végén használhatók gmk-bérletben a gépek. A gmk-s hajrá most pénteken éri el a csúcsot. — Jó idő- és munkabeosztásra törekedtünk - állítja Parádi József, a Pécsi MEZŐGÉP Vállalat technológusa —, növeltük a létszámunkat, és inkább hétköznap gmk-zunk személyenként havi 40 órában rögtön a fő munkaidő után. Persze, ha szorít a határidő, a hétvégét is feláldozzuk elsősorban az exportszállítások előtt. A legtöbb helyen nem egyenletes a termelés. Hol bőséges, vagy épp szegényes a megrendelés, s mostanában kevesebb piaci lehetőséghez jutnak a cégek. Ilyenkor kisebb létszámmal állnak fel a vgmk-k. A kis közösségek érzékenyen reagálnak a fenti gondokra. Van, hogy egyik is, másik is több hónapra megszűnik. Aztán ugyanez az összetételű csapat újból porondra lép. A hétköznapi gmk-terme- lés felfutásában közrejátszik az is, hogy az anyag- és egyéb ellátás a fő munkaidő közelsége miatt könnyebben és főként olcsóbban tervezhető meg. — Elég havonta 80 órát el- töltenem a gmk-ban — véli György László, a Pécsi Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat siklási gyáránpk szabásza, de csakis .hétköznap és a főmunkaidős műszak után. Többletkeresetem így is eléri a havi 3—4 ezret. — A négyéves gmk-zás után rájöttem, hogy a pénz nem minden — állítja Novák József, a Pécsi Sopiana Gépgyár művezető gépésztechnikusa, a gyár egyik legnagyobb, 19 fős gmk-jának az alapítója. - Nem szabad, hogy a túlzott hajtás miatt a családi élet a gyermeknevelés veszélybe kerüljön. Alapelvünk, hogy vasárnap nem, szombaton pedig elvétve dolgozik a gmk-s kollektívánk. Hétköznap hajtunk. így is az egy személyre jutó havi gmk-idő 40—100 óra. Polgár László, a Sopiana 35 éves esztergályosa „szükséges rossznak” tartja az állandó gmk-zást. A hétköznapi két műszak miatt csak szombat-vasárnap láthatjuk el a gmk-s teendőinket, mivel ekkor szabadok a gépek. Hosszú távon aligha tartható a hétvégi munka. A Sopiana Gépgyár gmk-fe- lelőse Ragoncsa János. Szerinte van bizonyos mértékű kifáradás. Nem véletlen, hogy a gmk-k hétköznap akarnak dolgozni és a vállalások egyenletes megvalósítását tűzték ki célul. A vállalati gmk egyfajta termelési élcsapat, hiszen a legjobbakat gyűjti magába. Ezt elmondhatjuk a MEZŐGÉP és a Sopiana csaknem 80 gmk- járól is. Arra rendezkedtek be, hogy a vállalat kérését soron kívül, teljes erőbedobással teljesítik. Többféle átrendeződési tendencia figyelhető meg. A Sopianában például a gmk-k újfajta felállásban szerveződnek át és ugyanahhoz a brigádhoz tartozó dolgozók alkotnak egy gmk-t. A BÁÉV-nél a hétvégén eddig maszekoló kőművesek, festők és ácsok újabban gmk-t alakítanak, mert kevesebb megrendeléshez jutnak, míg a cégnél biztosított a folyamatos ellátás. A legradikálisabb változás a Mecseki Szénbányáknál történt: a hétvégi vájvégi termelő gmk-kat felszámolták. Baranya megyében tavaly 771 vgmk működött, az idén 850 segíti már a vállalati termelést. Szó sincs kimerülésről. Csuti J. HÉTVÉGE 5.
