Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)
1986-07-05 / 183. szám
Megtörhet a varos uarazsa 0 Külön s mégis együtt! Benczéék Az egész a galambokkal kezdődött. Pécsett, a Bánki Donát utcai másfél szobás lakásban laktak, a galambokat pedig a VakBoty- tyán utcában, a férj szüleinél tartották. Bencze Józsefnek, mint sportgalambász- nak neve van. Már régóta szerette volna gyarapítani állományát, de ebhez hely kellett. Ügy gondolták, vesznek egy telket valahol a város közelében, építenek rá egy galambházat meg egy kis gazdasági épületet, és minden megváltozik . ., A galambház és a gyümölcstároló ma is megvan Magyarürögön, a Kócsagköz 7. szám alatt. Szerényen, szinte árnyékaként húzódik meg a mellette magasodó családi iháznak, a fiatalok, if j. Bencze Józse- fék otthonának. Népes, jókedvű társaság üli körül a cseresznyefák alatti asztalokat — Benczé- né évfolyamtársai az MLEE szakosító tagozatának hallgatói. Délelőtt vizsgáztak, s most délután itt tartják az évfolyambúcsút. Benczé- né 25 iskolatársának főzött csirkeragulevest, körömpörköltet, tejfölös csirkepaprikást, rántott csirkét körettel és salátával. Férje esti műszakra indul az ércbányába, málnás poharat emelgetve koecintgat és szorgalmasan kínálja a társaságot. Maga mellé ülteti a nagyobb unokáját, a 6 éves Yvettet, aki időnként az erkély felé te- kintget: nem ébredt-e fel már az öccse. Édesanyja, édesapja a ház előtti járdát betonozzák, de annyi időt azért szakítanak, hogy egy-egy rövid beszélgetés erejéig bekapcsolódjanak a társalgásba. — Nagyon szeretjük a társaságot, sok barátunk, kedves ismerősünk van—'mondja Benczéné, aki a Kesztyűgyárban művezető. — örülünk, ha eljönnek hozzánk a ‘férjem kollegái, galam- bósz társai, vagyaz én munkatársaim, évfolyamtársaim. Ilyenkor sokan vagyunk ezen a kis helyen, de ez senkit sem zavar. Talán ebből az alapállásból adódóan találták " a világ legtermészetesebb dolgának, hogy az 1980-ban összeházasodott fiatalok odaköltözzenek hozzájuk a Bánki Donát utcai másfél szobás lakásba. Az első unokájuk is oda született. Időközben kiderült, hogy a városrendezési terv az 1973- ban mezőgazdasági területként vett 300 négyszögölnyi földet lakótelekké minősítette, vagyis építési engedélyt kaptak rá. Mivel a fiataloknak saját otthonra volt szükségük, nekik ajándékozták a telket és elkezdték az építkezést. So.kan segítettek nekik. Az ércbánya — az apa és a fia munkahelye — vissza nem térítendő kölcsönnel, a kollégák segédmunkával, a feleség rokonai pedig képesek voltak Zala megyéből' idejönni, hogy segítsenek a falazásnál. A szülők szerint a legtöbbet mégis a fiatalok dolgoztak oz otthonukért. Tavaly augusztusban költöztek be az új házba. Egy hónappal azután hogy megszületett a második gyermekük, Norbert. A fiatalasszony most gyeden van vele Rendben tartja a kétszintes, háromszobás nagy házat, bevásárol, főz, s ő gondozza a veteményest. Munka persze akad bőven, hiszen a belső burkolás, a külső vakolás még visszavon. Ha valami az estébe .nyúlóan elhúzódik, megnyugtató, hogy a nagymama, nagypapa gondoskodik a gyerekekről. Mert1 az idősebb Bencze házaspár a .munkahelyről egyenest idejön a Kócsag-közbe, nem a Bánki Donát utcai lakásba. Legtöbbször kint is alszanak. — Lassan egyenesbe jönnek a gyerekek — nyugtázza Benczéné. — Nagy öröm / ez nekünk, mert látjuk, hogy igyekvőek, beosztok. Mi nem tudunk és a jövőben sem tudjuk őket pénzzel segíteni, de ők ezt nem is várják. Azt hiszem, ők többre becsülik a családi összetartást, az apróbb segítséget, amit mi is megkapunk tőlük. Benczéék 1984-ben voltak 25 éves házasok. Az ezüstlakodalomra 51 vendéget hívtak. Mindazokat, akiknek a 25 év alatt nagyon sokat köszönhettek. Most újabb évfordulóra készülődik a család. A férj szüleinek 50. házassági évfordulójára, azaz aranylakodalmára.- Ha valakik, akkor ők nagyon megérdemlik, hogy ünnepeljük őket - mondja Benczéné. — Felneveltek három gyermeket, haláláig ápolták nagymamát, somikor már egyetlen gyermek sem maradt a háznál, állami gondozott gyermekeket vettek magukhoz, akik közül sokan gyakran visszajárnak hozzájuk. Várjuk a szeptembert, az ünnep napját, remélve, hogy megengedik: a család együttörülhessen nekik. Török Éva Ligeten A őó-os útról Magyarszék felett egy három kilométer hosszú bekötőút kapaszkodik fel északra, a Mecsek oldalában meghúzódó kisfaluba, Ligetre. Baranya apróbb települései között 500-ön felüli lélekszámúval a „nagyobbak" közé számítható falu igazán megérdemli a nevét. Egy völgykatlanban fekszik, közepén patak szeli át, a környező, háromszáz méter magasságot alig meghaladó dombok mindkét oldalán tisztások váltogatják egymásta ritkás erdővel. A falu és környékének sajátos földrajzi nevei — Pusztarét, Nyárosalja, Diós, Vetett erdő, Mester hegy, Likak alja, Má- téföld, Sórkánygödör, Cickó stb. —, egyaránt árulkodnak a félezer éves település mindenkori lakóinak fantáziójáSzakmunkásképző Intézet gyakorlati oktatója, szintén tősgyökeres ligeti lakos. — Volt olyan időszak, amikor e kis falu sportkörének labdarúgó, sakk, asztalitenisz és női és férfi kézilabda csapata volt. 1973-ban sportpályát, majd öltözőt is építettünk társadalmi munkában. A 70-es évek végére azonban a sportélet teljesen elsorvadt. A hetvenes évek második fele más szempontból is nehezebb időszaknak számít Liget közelmúltjában. Varga István; az 1947-es születésű, tehát még az ifjabb generációhoz számítható községi elöljáró is így értékeli ezeket az éveket. Szintén tősgyökeres ligeti, lakatos a szakmája, korábban a szénbányáknál és a magyarszéki tsz-ben dolgoA falu főutcája A völgy ölelésében ... ról, a környező táj és a te- lepülésszeretetéről és gazdálkodási formákról is. Az északi Mecsek lejtőin a 6 koronás földminőség az erdőgazdálkodás mellett elsősorban az átlagosnál nagyobb arányú állattenyésztést tette lehetővé Ligeten. Régebben híres vásárhelye volt ez a község Baranyának. Ma elkerüli a vásári so'kadalom. A Magyarszéki Községi Közös Tanács egyik társközsége, s mondhatni alvó falu: a termelőszövetkezeti tagokon túl az aktív dolgozók 90 százalékának a komlói üzemek adnak munkát. Mindez alighai nevezhető különlegességnek: egy-egy város vonzáskörzetébe tartozó faluk túlnyomó többségét ez jellemzi. S ezzel együtt a lélekszám apadása. Liget ebben a vonatkozásban azonban már „különcnek” számít: a népességmozgásának fordított folyamata az inkább jellemző: a régebben elköltözöttek visszatelepülnek, a fiatalok otthon maradnak, építkeznek. Az utóbbi másfél évben öt új családi ház épült Ligeten, s ez egy ilyen kis település esetében jelentős szám. — Gyerekkoromban 115 házat tartottak nyilván Ligeten, most 132 van - emlékezik a 6.4 éves Kovács Péter, a magyarszéki tsz nyugalmazott elnöke. — A harmincas években vezették be a villanyt, a negyvenes évek elején kaptunk bekötőutat, a tanácsok megalakulása után, az ötvenes évek elején kiköveztük a falu utcáit, az öreg kocsma lábasfészerét lebontva tánctermet és színháztermet építettünk a fiataloknak. A lakodalmakat ma is ott tartják. Akkoriban ez is elfogadható volt, ma azonban már jobb kell. — Évtizedekig a sport volt a fiatalokat leginkább a falujukhoz kötő megtartó erő — meséli Fronebl József népzott, nemrégiben magángazdálkodásra, állattartásra adta a fejét. 1975-től tanácstag, 1980-tól a ligeti tanácstagi csoport vezetője volt. — Hetvenes évek második felében kevesebb látványos társadalmi munka adódott falunkban — mondja. Az áttörést 1982 hozta meg a vezetékes ivóvíz kiépítésének tervével, majd 1983 ennek megvalósításával és 1984 az óvodaépítéssel. Régi szolgálati lakásból 500 000 forint értékben 30 gyerek számára alakítottunk ki egy óvodát. Ebből az értékből 300 000 forint volt a társadalmi munka. így egy- gyel kevesebb ok maradt, hogy a családos fiatalok elmenjenek szülőfalujukból. A községi elöljáró szándékosan Fodor Ferencre, a községi népfrontbizottság elnökére hagyta, hogy a vezetékes ivóvízhálózat kiépítéséről szóljon. Szakmájába vágó téma, tekintve, hogy a Baranya Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat budafai ivóvíztelepének vezetője. Harminchét éves, magyarszéki születésű de családjának Ligeten alakította ki az otthonát, s a falu befogadta. — A környékbeli nitrátos víz miatt á falunak égetően szüksége volt egészséges, vezetékes ivóvízre — meséli. Az építésihez szükséges társadalmi munkát a népfront a Vörös- kereszttel közösen szervezte. A Baranya Megyei Víz. és Csatornamű Vállalat a tervezésben is segítségünkre volt, s a kivitelezés folyamatosságával lehetővé, tette a társadalmi munka elvégzését. 3,5 kilométer vezeték és 119 vízóra akna földmunkái készültek el társadalmi munkában. A 3200 fórint egy főre jutó társadalmi munka értékkel akkor elnyertük a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elismerő oklevelét. De ami ennél is fontosabb: bebizonyosodott, hogy Ligeten nem hunyt ki a közösségi érzés, a ten.iia- karqs a falu jelenéért, jövőjéért, ha összefogás van, ak- koT nagy dolgokat lehet alkotni. Ezt a gondolatsort folytatja Szuiger Ferenc, a magyarszéki tsz személyzeti vezetője, a községi tanács végrehajtó bizottságának és a községi párt- vezetőségnek a tagja. — Harminckét éves vagyok, az én generációmnak gyerekkori emlék azoknak az áldozatos tevékenysége, akik az elmúlt évtizedekben életben tartották az összetartozást, életben tartották a községet. A fiataljaink ..között egyre többen vannak, akik úgy érzik, hogy érdemes itt élni, sőt jól is lehet jtt élni a kisegítő gazdaságokból származó jövedelmekkel, s érdemes tenni valamit a faluért. Liget népességmegtartó képessége, lakóinak összefogása révén jelentősen erősödött. A társközségek önállóságának növekedésével egy kicsit jobban a magunk gazdái lehetünk. Mégha az anyagiak vonatkozásában ez nem is jelent túl so' lehetőséget, arra elégnek kell lennie, hogy Ligeten visszaadjuk a falusi élet varázsát, de olyan szinten, amelyre már nem érhet el a város csábítása. L iget lakosságát is ez a cél foglalkoztatja, persze nem annyira globálisan, mint apróbb részfeladatok megjelölésével: járdák, utak, vízelveztő árkok rendbetétele, a közterület tisztasága. Mindez szerepel a községi elöljáróság és a népfrontbizottság idei feladattervében, s a munkák részben megkezdődtek. A ligetieknek azonban van egy nagy álma is, amiért igazán sok társadalmi munkát vállalnának, csak megvalósuljon végre valahára: a faluház felépítése. A közös munkára még hosszú ideig bőséges terepet ad a festői környezetű falu, de kell egy olyan kulturált helyiség is, ahol közösen szórakozhatnak, közös örömeiket együtt ünnepelhetik. D. I. fronttitkár, a komlói 501-es Új családi házak épülnek a falu elején Proksza László felvételei
