Dunántúli Napló, 1986. július (43. évfolyam, 179-209. szám)

1986-07-19 / 197. szám

„Nem volt Időm a siránkozásra, bizonyítanom kellett" Szikszói Tibor nyugdíjba vo­nulásával a Cement- és Mész­művek Beremendi Gyárának igazgatójává július 1-jei hatály- lyal Oberritter Miklóst, a BCM eddigi műszaki igazgató- helyettesét nevezték ki. ♦ Augusztusban lesz 40 éves, de már 22 éves törzsgárdatag a BCM-nél. A termelés szinte valamennyi területén dolgozott. „Tűké” silkósi. Joggal vél - j ném, gyerekkori álma volt, hogy a Táncsics Mihály Gim­názium elvégzése után egye­nest a beremendi gyárba tart­son. — Jóval az új gyár elké­szülte előtt toborozni jöttek a gimnáziumba — mondja az új igazgató. — Kapóra jött a le­hetőség, hogy gyári ösztöndí­jasként végezhetem el a fő­városban a felsőfokú techniku­mot. Az üzemmérnöki diplomá­mat már Pécsett, a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskolán szerez­tem meg a hetvenes években. Két évtizedes BCM-es múlttal a háta mögött, nem bánta meg a választást? — Voltak percek, amikor úgy éreztem: nem jól választottam. Ezt kár lenne tagadni, összes­ségében azonban semmi okom, hogy bánjam a döntésemet. A szakma látszatra pofonegysze­rű: a mészkövet az agyaggal megőrölve, kiégetve már kész is a cement. Valójában mind­ez nagyon is szigorú feltételek között zajlik le. A gyakornoki évem sem volt diadalmenet. Ma már hálós vagyok az ak­kori vezetésnek, hogy így dob­tak a mélyvízbe. — Hogyan? — Egy éven át minden egyes jellemző munkakörben fizikai munkát végezve ismerkedtem a technológiával és az emberek­kel. Ez akkor nem volt minden szempontból kellemes. De oiyan emberi kapcsolatokat si­került kialakítani és olyan ol­daláról ismertem meg a gyá­rat, ami másként lehetetlen lenne. Érdemes végigfutni munka­körein. Az „öreg" gyárban mű- vezetősködött, majd üzemveze­tője lett. Az új cementgyár próbaüzemelésekor fődiszpé­csernek került át, majd a cso- magoló-vasutasüzem vezetője lett, később — főtechnológus, öt éve nevezték ki műszaki igazgatóhelyettessé. — Mit tekint legfontosabb tennivalónak hogv a cement­..gvártás jövője is hosszú távon biztosított legyen Beremenden? — A gyár előtt már ióideje világos a cél, és a két legfon­tosabb közül az egyiket, a kör­nyezetvédelemmel való ki­emelt foglalkozást most külö­nösen időszerűvé teszi a szigo­rított környezetvédelmi törvény. Saját jól felfogott érdekünk is, hogy csökkentsük a munkahe­lyen, tehát a gyáron belül és a külső környezetet ért porár­talmat. Képzettebb munkaerőt csak az eddigieknél is iobb munkahelyi körülménvekkel le­het idehozni. A külső porárta­lom csökkentése is alapvető érdekünk. Még idén elkészül 85 millió forintos beruházással a két kemence-nyersmalom elektrofilter. A másik lénveaes kérdés, hogy technolóaiánkat alkal­massá tegyük a iövőbeni naay feladatokra is. A karbantartá­sokra, részegyséaek felújításá­ra most — mondiam azt, hoay sainos — olvan értelemben al­kalmas az idő, hogy csökkent a cement iránti kereslet, tehát lazíthatjuk a feszített termelési tempót. A felúiítás viszont an­nál feszítettebb ütemben fo­lyik. — A cementgyártás igencsak energiaigényes iparág. Egyes Új igazgató a BCM óién Felújítás feszített ütemben Heglendült a cementkereslet Téli mésztároló Csökkentik a porártalmat vélemények szerint olcsóbb a népgazdaságnak, ha importál­juk, és nem idehaza állítjuk elő a cementet. — Bizonyára voltak, akik ezt így kiszámították. De a hazai cementgyártásra véleményem szerint hosszú távon szükség van. A technológiánk szinten- tartása és a technológiai fe­gyelem is eleve feltételezi az energiamegtakarítást. Folya­matosan, szinte napra, órára figyeljük és értékeljük a fel­használt energiamennyiséget. Az olajválság vetette fel a hul­ladék gumiabroncs hasznosítá­teszi ki össztermelésünk 60 százalékát, és annak is több mint fele közúton kerül ki a gyárból. A folyamatos felújítá­sokkal ezt is figyelembe vesz- szük, 1990 után a technológi­ánk magasabb mennyiségi igé­nyek kielégítésére is alkalmas lesz. — Eddig a műszaki terület felelős irányítója volt, most igazgatóként más feladatkörö­ket is el kell látnia. A gazdál­kodást az optimális költségrá­fordítások szempontjából kell elemeznie, irányítania, a kül­ső kapcsolatok építésében és sót, hogy a technológiánkba bevitt és elégetett gumiabroncs hőjét hasznosítva fűtőolajat ta­karíthassunk meg. A legújabb fejlemény: az olajár 11 szá­zalékkal csökkent, ez viszont megkérdőjelezi a gumiabroncs­égetés gazdaságosságát. — Évek óta szó van arról, hogy a BCM és ezzel sok más település és mezőgazdasági üzem is földgáztüzelésre térhet át . . . — Már rég elkészültek a földgázzal kapcsolatos tervek. De pillanatnyilag nem vagyunk a földgázfelhasználásra kijelöl­ve. — Az építőanyagipar termé­kei iránt érezhetően csökkent a kereslet. Ez mennyiben vál­toztatta, változtatja meg a BCM termelését? — Erre az évre a korábbi­akhoz képest is csökkentett ter­vet kaptunk a nagyvállalattól. Viszont május közepétől na­gyon meglendült a cement-ke­reslet. Az első félévben így a tervezettnél 60 000 tonnával többet gyártottunk és értéke­sítettünk. Idei tervünk a tény­leges kapacitásunk 65 száza­lékával számol, de a jelek sze­rint meghaladjuk a 70 száza­lékot. A mészüzemünk termelé­sében csak a szezonalitás je­lent gondot, hisz az évi 140 000 tonna mész és a 108 000 tonna mészhidrót gyártása és érté­kesítése éves szinten megol­dott. Hogy elkerüljük a tavaszi hirtelen igénynövekedés okoz­ta esetleges mészellátási gon­dokat, 5—6 ezer tonnás téli tárolókapacitás megépítését tervezzük. A korábban beveze­tett mészhidrót palettázás is ezt a csúcsigényt hivatott ki­elégíteni. — Az új cementgyárat túl­nyomórészt ömlesztett cement kiszállítására tervezték. Azóta jelentősen megváltozott az igény. — Az indulásnál 70:30 szá­zalékos volt a tervezett kiszál­lítási arány az ömlesztett ce­ment javára és túlsúlyban volt a vasúti zsákos szállítás. Je­lenleg már a zsákos cement ápolásában is más vár önre, mint korábban. — Folyamatos termelőüzem a miénk, boldogulni is csak fo­lyamatos csapatmunkával le­het. Szerencsére jó nálunk a légkör, ebben az egymásra­utaltság is nagy szerepet ját­szik. Sajnos, imitt-amott hiá­nyoznak a megfelelő képzett emberek, ez pedig nagy gon­dunk. Itt vagyunk az ország szélén, hiába ígérünk lakást, pályázatainkra — hogy fino­man fejezzem ki magam — nem tolonganak. Pedig ne­künk jó szakemberekkel, apró dolgokból és gondos, precíz munkával kell felépítenünk a gyár biztos jövőjét. Oberritter Miklós nevéhez is fűződik, hogy a SZIKKTI-vel évek óta már megoldották a cementtechnológia egyes ré­szeinek számítógépes folyamat- irányítását. Most szerelnek két nagyobb teljesítményű számí­tógépet, azok a kemencék op­timális üzemeltetését fogják majd segíteni. — Más területeken is tért nyert és fog még nyerni ná­lunk a számítástechnika. Nagy eredményt a számítógépes programunktól főleg a folya­matirányítás területén várunk. Szerencsénkre a gyárban már kialakult a hozzáértő gárdánk — mondja az igazgató. — A BCM 1987-től tröszti vállalat lesz, tehát önállóbban kell maid tevékenykednie, mint eddig. Ennek előkészítése és megoldása, tehát az átállás újszerű feladatokat jelent. A sok új szerepkör mellett és közül minden bizonnyal ez lesz a legfontosabb . . . — Én szerencsére itt a gyár­ban a „mélyvízben" kezdtem. Nem volt időm a „siránkozás­ra”, csinálnom kellett a dol­gomat és bizonyítani, hogy lé­pésről lépésre megfelelek a követelményeknek. Most sincs ez másként. Az eddigieknél is nagyobb feladatot kaptam — igyekeznem kell, hogy helyt- álljak. Murányi László Kővár Rezső bányamentő raja gyakorlatozás előtt a Központi Bányamentő Állomás füstkam­ráinál. Fotó: Proksza László A bányamentők nem az utcáról jönnek Állandó készenlétben Vasas Bányaüzem. A mentő- állomáson az ötfős rajból néhá­nyon újságot olvasnak. Van, aki tévét néz. Nem tilos az alvás sem a kétágyas, szépen berendezett szobákban. Hiány­zó nincs, nem is lehet, a ki­szolgálás teljes, az ebéd ház­hoz jön — egy doboz ciga­rettáért sem szaladhat el sen­ki az üzemi büfébe. A állomást Szepesi Jánossal járjuk végig, ő a műszerészek vezetője. Munkájuk a menté­sek szerves része. Karbantart­ják a menekülő- és mentőké­szülékeket, a pulmotorokat, vagyis lélegeztetőket. A legki­sebb bevetés után is a mű­helybe kerülnek az eszközök, valamennyit felülvizsgálják, végrehajtják az előírt próbákat, újra töltik az oxigénpalacko­kat. Alkatrészellátási gondok nincsenek, öt komplett szerel­vény folyamatosan lenn van a bányában, ezeket kéthetente ellenőrzik. Baleset esetén az egyik műszerész a mélyben alakít ki állomást, alkatrészt is cserél, ha kell. ♦ A bányamentők nincsenek függetlenítve, maguk is részt vesznek a termelésben. Elő­fordul, hogy reggel fél hattól fél kettőig itt van készenlétben, azután kettőkor leszállnak dol­gozni, s mire hazaér velük a kertvárosi busz, bizony éjfél is elmúlik. De másnap fél hat­kor újra itt vannak. így megy két héten át, amíg csak tart a szolgálat. Akkor jön a követ­kező raj, az újabb öt ember. Vasason összesen 118-an bá­nyamentők: vájárok, lakatosok, villanyszerelők. Utóbbiak a mentések során is szakmunkát végeznek. Az emberek mellett gyakran gépeket, villanymoto­rokat is el kell távolítani a veszélyes övezetből, és a szere­lések szakavatott kezeket igé­nyelnek. Vannak kőművesek is, őket az esetleges gátépítések­hez osztják be, bár ennek sza­bályait valamennyi mentő is­meri. A rajok kialakításánál le­hetőség szerint fiayelembe ve­szik a képesítést. Többnyire há­rom váiár és két más szakkép­zettségű munkás alkot egy-egy csapatot. Két vonalon riaszthatok. Elő­fordul, hogy a telefon csak próbaképpen szólal meg. Ilyen­kor azt ellenőrzik, vajon min­den szükséges felszereléssel időben a helyszínen vannak-e. Béta-bányán Helmrich Kornél mutatja, hogy CB-n is kapcso­latot tartanak, komoly baj ese­tén a Zobókon készenlétben ál­lókra számíthatnak. ♦ Bányamentő önkéntes jelent­kezés alapján kiválasztott, 21. életévét betöltött személy le­het, aki legalább kétéves föld alatti, bányabeli gyakorlattal rendelkezik, egészségileq alkal­mas és bányamentő vizsgát tett — mondja az Általános Bányászati Biztonsági Szabály­zat. Az orvosi vizsgálat évente kötelező. Az előírások szigorú­ak, különösen a szuper rajnál, a hővédő ruhás mentőknél, akik a gyakorlatok során György­aknán 100—120 Celsius fok me­legben állnak helyt. A többiek sem akármilyen próbákon vesz­nek részt. Tanfolyamot és vizsgát éven­te indítanak az újoncoknak. A már felsorolt követelmények mellett felvételkor az erkölcsi feddhetetlenség is szempont, valamint figyelembe veszik az addig tanúsított munkahelyi magatartást. A tanfolyam anyaga sokrétű: gázmérésektől az újjáélesztésen át a sérült­szállítás szabályáig rengeteg tudnivalót foglal magába. * István-aknára, a Központi Bányamentő Állomásra a füst­kamra gyakorlat végére érke­zem, a füstszagú előtérben még világít az ellenőrző lám­pa. Az ügyeletén és tovább­képzésen itt lévő központi raj Pécs Bányaüzemből és Vasas­ról verbuválódik. Hetenként váltják egymást, ez idő alatt itt is laknak. A kamrát rend­szerint csütörtökön árasztják el a mindenféle hulladékok el­égetésével nyert sűrű, sötét fel­hővel. Nem egyszerűen egy helyiségről van szó: erőgépek­kel tűzdelt labirintus, az egész a bányavágatok fölépítésére emlékeztet. A bent töltőn idő alatt a munka rendkívül ne­héz. Aki fizikailag erre nem képes, az nem bevethető. A kamrában töltött idő után fürdés és a raj a társalgóban pihen. Érdekes a beszélgetés, amelynek fültanúi lehetünk. A most itt ülök — zömében idősebbek. Véleményük szerint az utóbbi években hígult a bányamentők állománya. Első­sorban anyagi okokból. Ezt a szolgálatot kizárólag a pénzért nem csinólia senki, de azért elgondolkodtató. hogy gmk- ban egy hétvégén lehet annyit keresni két műszak alatt, mint itt a műszak mellett vállalt ügyelet egy hetével. Ez néhány embert elszippantott a mentők­től. Mesélik, hogy a februári va- sasi szerencsétlenségnél az egyik szemtanút két napon át nem lehetett hazaküldeni. Ma­ga is bányamentő lévén nem nyugodott addig, amíg az egyik rajba be nem osztották. Egy másik történet régebbről való: két cimbora összeveszett. Egyi­kük a perpatvar után dolgozni indult, a másik éppen szabad­ságra. Mikor híre ment a sze­rencsétlenségnek, a szabadsá­golt önként jelentkezett: segí­teni akar. Mentő volt, örömmel fogadták. Végül ő húzta ki bajba jutott társát és mentette meg életét. Ilyenkor nincs harag, és nincsen haragos — summázta Szepesi János. * Az ország szénmedencéi kö­zül a Mecsekben a legtöbb a mentő, számszerint 760 dolgo­zó. A zobáki — központi fel­adatokat ellátó — állomás is a pécsi központhoz tartozik szervezetileg, sőt az ércbányá­szok és az aknamélyítők is. Zo- báknak és Pécsnek van rajko­csija és riadókocsija is. Utób­biak — az átalakított Roburok — új szerzemények, együtte­sen egymillió forint értékűek. A járműpark megújítása is eleme a VII. ötéves tervben elha­tározott mentéskorszerűsítési folyamatnak, amelyre 18 mil­lió forintot fordítanak. Ide tar­tozik, hogy nvuqatnémet cég­től a közelmúltban vásároltak korszerű sűrített levegős fa- és fémfűrészeket, ezekkel valamennyi állomást fölszerel­ték. Remélhetően még az idén megérkeznek azok az osztrák emelőpárnák is. melyekkel több tonnás nehezékek, tömegek mozgathatók. Sz. Koncz István Útlevelek cseréje Az elmúlt másfél évben, az új útlevélfajták bevezetése óta eltelt időszakban mintegy két és fél millió magánútlevelet cseréltek ki hazánkban. A bevezetésükről intézkedő törvényerejű rendelet 1984. ja­nuár 1-én lépett hatályba: en­nek alapján nyolcról négyre csökkent az útlevélfajták szá­ma, s megkezdődött a koráb­ban rendszeresített két ma­gánútlevél cseréje egységes úti okmányra. A felmérések szerint a ma­gyar állampolgárok 1984. vé­gén mintegy 6 millió magán- útlevéllel rendelkeztek. Ezek cseréjét fokozatosan, a ki­utazások engedélyezési eljárá­sához kapcsolódva végzik az illetékes hatóságok. Az új, egy­séges útlevelek cseréje 1988 végére fejeződik be, mivel ek­kor jár le a korábban kiadott okmányok érvényességi ideje. Fontos tudnivaló az útleve­lekkel kapcsolatban, hogy uta­zásra csak akkor használhatók, ha az adott országra, illetve or­szágcsoportra érvényes kiuta­zási engedélyt is beszerezték a külföldre készülők. Sajnos, még mindig többször előfor­dul, hogy ennek hiányában a határról kell visszatérniük a külhonba tartó turistáknak. Ezért indulás előtt feltétlenül ellenőrizni kell, hogy az útle­vél tulajdonosa rendelkezik-e érvényes kiutazási engedéllyel. Ezzel kapcsolatos tudnivaló, hogy az útlevél cseréjénél az európai szocialista országokba szóló, még érvényes kiutazási engedélyt az egységes útlevél­be is átvezetik. Amennyiben ilyen engedéllyel korábban nem rendelkezett az útlevéltu- lojdonos, 350 forintos illeték ellenében a csere helyén kér­vényezheti azt. A 14 éven alu­li gyermekeikkel nyugati útra, illetve Európán kívüli szocialis­ta országokba indulóknak arra is ügyelniük kell, hogy a gye­rekek személyi adatainak nem­csak az útlevélben, hanem a kiutazási enaedélv-kérelemben is szerepelniük kell. HÉTVÉGE 5. \

Next

/
Thumbnails
Contents