Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-10 / 158. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunönttui napló XLil. évfolyam, 158. szám 1986. június 10., kedd Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A liászprogram megvalósulása nyomában (3. oldal) * A pálya széléről (7. oldal) Megkezdődtek a szóbeli érettségik (5. oldal) A VSZ Politikai Tanácskozó Testületének ülése Június 10-én Budapesten megkezdi munkáját a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülése. Biztonságosabb világért JT óvárosunk nevéhez kevés olyan esemény fűződik, ami valamilyen módon helyet kapott volna a leg­újabb kor jeles történései kö­zött. Ezek legjelentősebbike tizenhét évvel ezelőtt, 1969. márciusában zajlott le Buda­pesten: akkor adták ki azt a dokumentumot, amely a vá­ros nevét viselő felhívásként vált európai jelentőségű ok­mánnyá. • Akkor is, mint ma, a Var­sói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testület« tartott ülést nálunk. A felhívás pedig nem másra vonatkozott, mint az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet megren dezésére. A dokumentumot a hét tagállam olyan időszak­ban adta ki, amit joggal ne­vezhettek bonyolultnak. Elég csak arra emlékeztetni, hogy akkor javában dúlt a vietna­mi háború, s megoldatlan volt Európa számos problémája. Mindenekelőtt az NSZK és a szocialista országok viszonya, a két német állam kapcsola­tai voltak rendezetlenek. Ez összefüggött a háború utáni Európa alapvető realitásainak elismerésével. A szocialista országok Budapesten éppen erre szólítottak fel. Ma, több mint másfél évtized múltán .már történelemnek számít azoknak a megállapodásoknak a megkötése, amivel az NSZK elismerte a jaltai határokat, s alapszerződésben rendezte viszonyát az NDK-val, s ame­lyek során a négy nagyhata­lom tisztázta Nyugat-Berlin jogállását. A budapesti fel­hívás nyomán elkezdődött fo­lyamat végül Helsinki nevét kapta, hiszen a finn főváros­ban rendezték meg az össz­európai csúcsértekezletet, ott írták alá az együttműködés nagyjelentőségű okmányát. A Varsói Szerződés szerve­zetéhez tartozó országok az elmúlt időszakban egy pilla­natra sem adták fel külpoliti­kai célkitűzésüket: tárgyalá­sokkal, politikai megegyezé­sekkel kell eljutni a biztonsá­gos Európához, a fegyverek nyo­masztó súlyától megszabadított világhoz. Elegendő emlékeztet­ni arra, hogy csupán a tavalyi ősz óta, a PTT legutóbbi szó­fiai ülése óta milyen kezde­ményezéseket tettek a közös­ség országai. Januárban Mi­hail Gorbacsov terjesztett elő nagyszabású programot. Ez le­hetővé tenné a teljes atom­leszerelést a századfordulóig. A Szovjetunió — élvezve a VSZ-országok teljes támoga­tósát - az európai középható­távolságú rakétafegyverek tel­jes leszerelését javasolja. A VSZ-országok olyan indítványt terjesztettek elő, ami szerint Európában — a népek óhajá­nak megfelelően — atomfeqy- vermentes övezetet hoznának létre Északon, a Balkán-félszi­geten és atomfegyvermentes folyosót Közép-Európában. A szocialista országok követke­rvívjiiiiuK u I cl IU MvUl veszélyes vegyi fegyverek tel­jes betiltásáért. (A NATO épp a múlt hónapban döntött úgy, hogy új típusú, két ösz- szetevőjű vegyifegyverek előál­lítását kezdi meg.) A szocialista országok ta­nácskozásaikon érthető mó­don kiemelt figyelmet szentel­nek ezeknek o katonai kérdé­seknek. Mégpedig azért, mert az emberiség épp most ér­kezett el egy olyan forduló­ponthoz, ahonnan egyaránt vezethet az út új fegyver­kezési versenyhez, a pusztító eszközök eddig elképzelhetet­len — mind kevésbé ellenőriz­hető — felhalmozásához, s ugyanakkor a lehető legala­csonyabb szinten garantált erőegyensúlyhoz. A Varsói Szerződés célja eddig és ezután is az, hogy kölcsönös lépésekkel teremt­senek bizalmat. A szocialista országok a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek be­tiltását javasolják. A NATO erre azzal válaszolt, hogy a Szovjetunió szárazföldi és lé­gi erejének európai fölényét akarja az atomleszereléssel érvényesíteni. A választ Mi­hail Gorbacsov a berlini párt- kongresszuson adta meg, ja­vasolta: hajtsák végre a hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők nagymértékű csökkentését az Atlanti-óceán és az Ural között. Azóta az is nyilvánosságra került, hogy a szocialista országok hamaro­san konkrét javaslatot ter­jesztenek elő ebben a téma­körben is. A mostani budapesti esz­mecsere nyilván foglal­kozik majd az európai együttműködés egészével. Hi­szen a kontinens országainak és Észak-Amerika két államá­nak széles körű párbeszéde 17 éve áll a Varsói Szerződés fi­gyelmének középpontjában. Ma nagy feladat ennek a fo­lyamatnak a fenntartása. Ta­valy ősszel Budapest európai kulturális fórumot rendezett. Akkor bebizonyosodott, hogy a dialógusnak vannak termé­keny és eddig ki nem hasz­nált lehetőségei. A legutób­bi berni tanácskozáson, amely az emberek közötti kapcsola­tok problémáival foglalkozott/ nyilvánvalóvá vált: a kelet- és nyugat-európai államok ké­pesek konszenzust elérni, s ott csak az Egyesült Államok vétója akdályozta meg a kö­zös dokumentum létrejöttét. Nagy jelentőségű a stockhol­mi konferencia, ahol az euró­pai bizalomerősítő és lesze­relési intézkedésekről tárgyal­nak. Az ezredfordulóig már csak 14 év van hátra. A tennivaló pedig' rengeteg. A szocialista országok békeprogramja megvalósítható, javaslataik Európa és az egész világ na­gyobb biztonságát szolgálják. A mostani tanácskozásnak is ez a célja. Mihail Gorbacsov hétfői programja Budapesten Mihail Gorbacsov emléksorokat ír a Béke szocialista brigád naplójába, a Csepeli Szerszám- gépgyárban (MTI-fotó, Lajos György felv. — telefoto — KS — DN) Látogatás és barátsági nagygyűlés Csepelen A szovjet vezető és Kádár János beszédet mondott Mihail Gorbacsov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára, aki a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására ba­ráti látogatáson tartózkodik hazánkban, hétfőn délelőtt megkoszorúzta a Magvar Hő­sök Emlékművét a Hősök te­rén. Miután a magyar és a szov­jet zászlókkal díszített téren az emlékmű két oldalán fel­sorakozott a diszőrség Miha il Gorbacsov feleségével, Raisza Gorbacsovával, vala­mint a kiséret taojaival, együtt elhelyezte a kegyelet és a tisztelet virágait. Ezután a szovjet vendégek ugyancsak ünnepélyes külső­ségek között megkoszorúzták a Felvonulási téri Lenin- szobrot, a bolsevrk párt és a szovjet állam alapítójának, első vezetőjének, a tudomá­nyos szocializmus nagy teoreti­kusának emléke előtt Tiszte legve. A kegyeletes megemlé­kezés a lobogókkal díszített Szabadság térén folytatódott. Itt a hazánk felszabaditásáért• életüket áldozott szovjet hő­sök emlékművének talapzatán helyezett el koszorút az S2KP KB főtitkára és kísérete. A koszorúzási ünnepségeken részt vett Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának titkára, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak vezetője, Radics Katalin, a Központi Bizottság tudomá­nyos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke, valamint Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete is. Gyárlátogatással folytatódott Mihail Gorbacsov magyarorszá­gi programja: a Csepeli Szer­számgépgyárat kereste fel, azt □ nagymúltú üzemet, amelynek termékei évtizedek óta jelen vannak b Szovjetunió iparában is. Az SZKP KB főtitkárát a^ üzem magyar és szovjet zász­lókkal díszített pártbizottsági tanácsterme előtt Kádár János, gz MSZMP főtitkára, Grósz Ká­roly, az MSZMP Budapesti Bi­zottságának első titkára és Ha­vasi Ferenc, az MSZMP KB tit­kára, a Politikai Bizottság tag­jai; Szűrös Mátyás, a KB titká­ra, Kapolyi László ipari minisz­ter, Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete, valamint a városrész és az üzem vezetői fogadták, a dolgozók képviselői pedig kedves szóval, virággal köszöntötték. A meleg hangulatú fogadta­tást követően Erdei István ve7 zérigazgató tájékoztatta a ma­gas rangú vendégeket a több mint kétezer dolgozót foglal­koztató nagyüzem munkájáról, röviden képet adva a magyar iparban dolgozó munkások, mérnökök élet- és munkakörül­ményeiről is. Mint mondotta: Csepelen kiváló szakemberek, műszaki értelmiségiek és szak­munkások keze nyomán mind magasabb színvonalú gyártmá­nyok készülnek. Ilyenek például azok a CNC — számítógépve­zérlésű — gépek, amelyek a legkorszerűbb gyártási rendsze­rekbe kapcsolhatók. Termékeik háromnegyedét exportálják, a legtöbb közülük a Szovjetunió­ba kerül. Három éve, mióta a CNC-esztergákat, illetve meg­munkáló központokat a szovjet piacra szállítják, a forgalom csaknem a tízszeresére növeke­dett. A csepeli gyár és a Szovjet­unió ipara közötti kapcsolatok immár két és fél évtizedes múltra tekintenek vissza. 1977 óta pedig együttműködési szer­ződés köti össze a Csepeli Szer­számgépgyárat és a moszkvai köszörűgépgyárat. Néhány nap­ja a moszkvai Ordzsonikidze szerszámgépgyárral Írtak alá műszaki-tudományos együttmű­ködési megállapodást, amely­nek alapján a moszkvai gyár tervezte megmunkáló gépeket magyar számítógép-vezérléssel szerelik majd fel. A tájékoztató után a vendé­gek és vendéglátók között kö­tetlen beszélgetés alakult ki, amelynek során Mihail Gorba­csov számos — nemcsak a gyár, hanem a magyar ipar egészét s az együttműködés ko­rábbi lehetőségeit érintő — kér­dést tett föl. A tervezettnél jóval hosz- szabbra nyúlt kötetlen eszme­csere résztvevői egy témára minduntalan visszatértek: ho­gyan lehetne ^ itt, a csepeli üzemben, a szovjet partnerek­nél és általában a szocialista közösség országaiban az együttműködést eredményeseb­bé, hatékonyabbá tenni, az együttes munka új formáit, a kooperációt, a gyártmányszako­sítást vagy közös vállalatok lé­tesítését mind szélesebb kör­ben meghonosítani. A látogatás, a jó hangulatú beszélgetés emlékére Erdei Ist­ván, az üzem régi törzsgárda- tagjainak munkáját elismerő arany gyűrűt nyújtott át Mihail Gorbacsovnak. A tájékoztatót üzemi séta kö­vette, amelynek során a vendé­gek megtekintették a marógép­szereidében, az alakostest-meg- munkáló és a futógépműhely­ben dolgozók munkáját, s is­merkedtek a gépgyár legkor­szerűbb technikát képviselő ter­mékeivel: a rugalmas gyártó- rendszerrel, a megmunkáló cel­lával. A szovjet párt főtitkára őszinte érdeklődéssel figyelte a szakavatott mozdulatokat: 8/a- zsek János horizontálesztergá- lyossal beszélgetve megtudta, hogy a szakmunkás a Szovjet­unóban is népszerű „Yasda” megmunkáló központtal dolgo­zik. Ezután Horváth László CNC gépkezelővel váltott néhány szót Mihail Gorbacsov, majd a nyuqdíjaskéht is aktív Palotai László tervező technikustól az­iránt érdeklődött: a gyárban el­töltött több mint 45 esztendő után hogyan alakulnak élet- körülményei. A fúró-marógép­szerelő üzemben Kun László brigádvezető kérésére Mihail Gorbacsov emléksorokat jegy­zett be a Béke Szocialista Bri­gád naplójába. A szerszámgép­lakatosok kollektívája — amely­nek tagjai kiváló minőségű munkájuk és aktív közéleti te­vékenységük elismeréseként többször elnyerték ,,A vállalat kiváló brigádja" kitüntető cí­met - kezdeményezte a nagy októberi szocialista forradalom 60 éves jubileumának tiszteleté­re kibontakozott munkaversenyt. Az SZKP KB főtitkárának bejegy­zése utal arra, hogy a brigád tevékenysége kapcsolódik an­nak az elsőrendűen fontos fel­adatnak a megoldásához, amely az új társadalom építé­sének szolgálatába állítja a (Folytatás a 2. oldalon) Új utakat adtak át tegnap Hímesházán és körzetében. Képünkön: szilárd burkolattal látják el a Hősök terét himesházán. (Tudósítás az 5. oldalon.) Fotó: Proksza László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents