Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-29 / 177. szám

Dundi butik az elefántos tömbben...? Extrák nemcsak pult alól Jövőre, ha elkészül az Ele­fántos tömbben a Meruker új áruháza, a nagyobb mé­retű hölgyek is könnyen ta­lálnak magukra valót. A dun- dik, a molettek, a teltkarcsú- ak, a nagylábúak butikjában valószínűleg kedvére válogat­hat idősebb és fiatalabb. De mi legyen addig? A kereskedők szerint tavaly óta sokat javult a helyzet, a gyártók lényegesen több ext­ra holmit kínálnak, mint ko­rábban. Ami pedig hiányzik, azt megpróbálják importból beszerezni. Persze, a kínálat még így sem egyezik a ke­reslettel, az érintetteknek gyakran több boltot is fel kell keresniük, hogy találja­nak méretben, színben egy­aránt kedvükre valót.- Nálunk most éppen van 41, 42-es női szandál - mondja Kerényi Ernő, a Bel­városi Áruház cipőosztályá­nak vezetője. — Ez is csak azért, mert a Sárvári Cipő­ipari Szövetkezet csaknem ki­zárólag ilyen nagy méreteket gyárt. A Belvárosi Áruházban egyébként is érdemes körül­nézni. Igaz, az extra jóval drágább mint a normál, de legalább ez-az kapható. Pél­dául nyári szoknya, fehérne­mű, hálóing. A kínálat nem teljes, de idén végre a leg­nagyobb méretek, a 60-as ruhák is megjelentek. Lehet persze olcsón is vá­sárolni. A Sallai utcában egy­más mellett működő két bolt­ban divat- és kötöttárut, va­lamint konfekciót, a Doktor Sándor úti cipőboltban pedig lábbelit találhat kevesebbért a vásárló. — Női szoknyát két—három féle színben, 60-63-as mé­retben, elöl gombos pongyo­lát 56-63-as méretben, nyári blúzokat 56-58-as méretben is tudunk kínálni - mondja Fischli Györgyné üzletvezető a Sallai utcai boltban. Jóllehet, az is eredmény, hogy nemcsak pult alól lehet különféle extra méretű holmit vásárolni, az lenne az igazi, ha kevesebbet kellene menni utána. F. D. 13+1 = 10 OOO OOO Dupla ár, dupla nyeremény Ladát, Skodát és nyugati kocsikat is sorsolnak A Hiltonban is fonyódit rendelnek Nem mindennapi ásványvizünk Az elmúlt héten nyilvános­ságra hozták, hogy az OTP szeptember 1-jétől 10 forint­ra emeli a totó és lottó árát. A hír hallatán sokan meg­kérdezték: mi tette szüksé­gessé az intézkedést? Szá­molt-e azzal az Országos Ta­karékpénztár, hogy csökkenni fog az eladott szelvények száma és emiatt esetleg ki­sebbek lesznek a nyeremé­nyek is? A válasz a második kér­désre egyértelmű nem! A szakértők számításai szerint ugyanis 30-40 százalékos csökkenés esetén is növekszik a nyereményalap. A totónál például 7 millió körül volt az eddig kifizetett legnagyobb összeg, most azonban még akkor is bejöhet egy 13+1-es ami akár 10 milliót is fizethet, ha kevesebb fogadó vásárol szelvényt. A lottónál egy ötösre eddig 2,5 millió volt a legtöbb, amit kifizettek. Az áremelés után azonban itt is el lehet érni 5-6 milliós nyereményt is. Sőt, ha növekszik a szel­vényvásárlás, még többet is. A titok nyitja, hogy az OTP nem változtatja a nyeremény- alapot, az továbra is marad, mint eddig, 60 százalék. Idén a totó vásárlása 33, a lottóé 27 százalékkal emel­kedett. A nagyobb szelvény­szám meglehetősen nehéz feladatok elé állította a Sport- fogadási és Lottó Igazgatósá­got. A szelvények értékelése, feldolgozása, a nyeremény összegének kiszámítása egy­re nagyobb gonddá vált. A döntést végül is egy másfaj­ta kényszer idézte elő. A totó-lottó árát legutóbb 1978-ban emelték. Azóta a szelvények előállítási költsé­gei, a nyomtatás, a postadíj, sőt a feldolgozás egész költ­sége jelentősen emelkedett. Például, amíg korábban az egy szelvényre eső feldolgo­zási költség 50 fillér volt, ta­valy ugyanez már 86 fillérbe került, az idén pedig meg­közelítette az 1 forintot. A változtatás tehát minden­képpen időszerű és elkerül­hetetlen volt, de arra irányult, hogy több pénzért komolyabb nyereményeket biztosítsanak a fogadónak. Amint azt dr. Tisza László, az OTP vezér- igazgatója elmondotta, a tárgynyereményeket is komo­lyabbá kívánják tenni. Terve­zik például, hogy havonta egy Ladát és egy Skodát, ha pedig a feltételek kialakul­nak, egy nyugati kocsit is sorsolnak. F. D. Ausztráliában, Kölnben, Chicagóban is szívesen inná­nak fonyódi ásványvizet, leg­alábbis az ottani kiállítások után így nyilatkoztak a szak­emberek. Mégsem vásárolják, mert az ásványvizet üvegben árusítják és ma már a világ­piacon a műanyagflakonos ás­ványvizek a keresettek. Erről beszélgettünk a legtöbbet a Nagykanizsai Sörgyárban Kő- falvi Istvánnal, az áruforgalmi osztályvezetőjével. A műanyag­flakonos kiszereléshez többek között új gépsorokra lenne szükség és a gyár jelenleg nem tudja a költségeket vál­lalni. Tizenegy éve tartozik hoz­zájuk a fonyódi ásványvízfejtö- üzem, akkoriban vették át a Somogy Megyei Tanácstól. Oj kutat fúrtak, új töltőgépet sze­reltek fel. Évente 50 ezer hek­toliter ásványvizet palackoznak Fonyódon. A Hiltonban, a budai vár­ban, a Pentában, de a déli part szállodáiban is a fonyódi ásványvizet keresik a vendé­gek. Mi magyarok is szívesen vásároljuk, a boltokból hamar elfogy. Pécsre is jelentős meny- nyiséget szállítanak. Még leve­let is kapott Kiss István kiren­deltségvezető Pécsről. Egy ag­gódó vásárló kérdezte, mikor kapható újra a Fonyódi víz. Nézzük a zakatoló fejtő üze­met. Az üvegek négy fázisos mosogatással tisztulnak, majd lámpázó soron futnak át. A telep udvarán egy 426 és 436 méter mélységű kút található. Most csak az egyiket használ­ják. Búvárszivattyúk emelik ki a mélyből a 28—30 Celsius fo­kos természetes szénsavat is tartalmazó ásványvizet. 8-12 Celsiusra hűtik le, pasztörizál- ják, szénsavval dúsítják. A víz minőségéért egyéves szavatos­ságot vállalnak. A két gépsor közül az egyik már eléggé elavult, a szalag előtt álló, gumicsizmát viselő asszony villámgyorsan emel­geti a palackokat és löttyinti ki a felesleget, mert a gép túladagol. Literes, félliteres, 3 deciliterestes üvegeket tölte­nek. Az ásványvíz minőségét a sörgyár nagykanizsai laborató­riumában és Budapesten is hetenként, kéthetenként ellen­őrzik. Natrium, calcium, mag­nézium, flour, kevés kén, mi­nimális jód és számos egyéb elem található az ásványvízben. Nem gyógyvíz de fontos ás­ványi sókat tartalmaz. Az ás­ványvizet 1957-ben fedezték fel, amikoris melegvízű forrás után kutattak. Az ásványvízen kívül a telep 101 méter mély­ségű édes vizű kútjának vízé­ből csecsemővizet is pa­lackoznak a harminchét dolgozót foglalkoztató kis üzemben. A csecsmővizet So­mogy nitrátos vizű falvaiba szállítják hetente. Barlahidai A. Elégtelen Mindennapi kis bosszú­ságainknak tükrét tárja elénk ezúttal is a Baranya Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Ál­lomás, melynek szokásos havi gyosjelentésében tal­lóztunk. Zsiradékhiány miatt ki­fogásolták Alle Klára pé­csi ostyasütő kisiparos 20 dekás sajtos ropogósát, 30 százalékos minőségcsökke­nési mértékét állapítva meg. Az előállítót első al­kalommal figyelmeztették. Kis térfogatú, sötétebb, egyenetlen színű, sűrű bél- zetű, jellegtelen, aroma­szegény, üres ízű ... íme, ilyen jelzőket érdemelt ki a Baranya Megyei Sütő­ipari Vállalat szentlőrinci üzemében sütött egykilós alföldi és a másfél kilós házi jellegű kenyér, de alulmúlta a szabványt a fi­nom fonott kalács is. A gyártók fegyelmi felelős­ségre vonására tettek ja­vaslatot. Hasonlóan rossz osztályzatot kapott Krieg- ler József dunaszekcsői kisiparos házi jellegű ke­nyere, melynek fajlagos térfogata kicsi, lisztes, kis­sé kormos a héja, egye­netlen a színe, bélzete sű­rű. A gyártót figyelmeztet­ték. Nem felelt meg a szab­vány követelményeinek a Szegedi Szalámigyárban töltött csemege szalámi. A burkolat színe egyönte­tűen barnásvörös volt, mindössze a rúd végein találtak kicsiny nemespe- nész-foltokat. A minőség- csökkenés mértéke 10 szá­zalékos. A gyártót figyel­meztették. Ennél is elége­detlenebbek voltak a mi­nőség őrei a Pécsi Állami Gazdaság szilágypusztai feldolgozójában készült disznósajttal, melynek töl­telékében több nagyobb porcdarab, több szőrvég és sok bőrke találtatott. Ä minőségcsökkenés mértéke így 25 százalékos. A „bőr­sajt" készítőjét figyelmez­tették. Miklósvári Z. Indulnak a balatoni disco-hajók E hét végétől indulnak a balatoni disco-hajók. Keszt­helyről, Balatonfüredről és Siófokról naponta futnak ki esténként a járatok, Balaton­keneséről és Balatonföldvár- ról szombaton, Balatonlellé- ről vasárnap szállhatnak a zenés sétahajókra az utasok. Ezer sejtből egymillió Gyógyít-e a sörélesztő? A sört megisszuk, amivel pedig ez a kiváló ital készült, ez élesztőt, kidobjuk. Pon­tosabban szólva egyáltalán nem biztos, hogy jól haszno­sítjuk. Hiszen a hozzáértők szerint a sörélesztő értékes táplálék, olyan tartalommal, amely az emberi szervezetre is kedvező hatással lehet. Szakemberek megvizsgál­ták és úgy találták, hogy az élesztő számos olyan fontos anyagot tartalmaz, ami igen fontos és hasznos. Az enzi­mek, aminosavak, vitaminok segítségével a helytelen táplálkozás miatt jelentkező bajokat is megelőzhetjük. Sőt, állítások szerint a sör­élesztővel a szervezet belül­ről oldja meg azokat az oko­kat, amelyek a bőr egészsé­gét, ruganyosságát veszélyez­tetik. Ez a rendkívüli anyag nem más, mint élő sejtek tucatja, ami ha a szervezetbe jut, rendkívül gyorsan el kezd szaporodni. Ezer sejtből 24 óra alatt egymillió lesz. Al­kalmazása hazai viszonylat­ban mégis szinte teljesen is­meretlen. A pécsi sörgyár­ban például csak mint ta­karmányozásra alkalmas végterméket hasznosítják, összegyűjtik, kipréselik, elad­ják. Míg külföldön újabban már a gyógyszertárak is áru­sítják, idehaza hiába keres­sük, sörélesztő nincs a pati­kában, de egyetlen élelmi­szerüzletben sem. Pedig a külhoni példa szerint a lio- filizált sörélesztő fogyasztá­sának kedvező hatása már rövid idő múlva észlelhető. A bőr visszanyeri frissessé­gét, rugalmasságát, feszes­ségét, sőt egyes vélemények szerint kedvezően alakul a haj állapota is. A kezelés állítólag csak belsőleg hatásos. Vannak azonban, akik esküdni mer­nének, hogy kellő mértékben, vízzel hígítva, külsőleg sem hatástalan. Mindenesetre lel­kűk rajta ... F. D. A trópusokról az indián nyárba... Mikor menjek szabadságra? Egy kicsit nem árt utána­nézni a meteorológusok sze­mével is: mikor menjek sza­badságra? Aigner Szilárd sze­rint vége már egy hete a tró­pusi klímának, a szokatlanul fülledt-párás levegő már a múlté. Viszont segítőkészen kalauzolt a meteorológia vi­lágába, a szakma legjobb képviselőit ajánlotta. Kérdez­zem tőlük,- milyen lesz a Bdlaton hőfoka, mi várható július-augusztus-szeptember táján, s némi kerülővel azt is megtudtam, mit jósol az Ad­riára egy nyugalmazott sor­hajóhadnagy, amúgy belgrá­di ál-meteorológus. Dr. Kaba Magdolna, az Or­szágos Meteorológiai Szolgá­lat főmunkatársa, a hosszú­távú prognózisok birodalmá­ban jártas. Jó nyarat ígér, jobbat, mint a tavalyi. Július első hetében jó nyaralóidő, mérsékelten meleg idő vár­ható, majd az átlagosnál erő­teljesebb felmelegedés — hő­ség? —, ami elhúzódik augusz­tus 10-ig. Persze ezidőtájt is elképzelhetők záporok, ziva­tarok, jégesők, de ahogy jön­nek, úgy mennek. Augusztus közepén hirtelen lehűlés kö­vetkezik, de nem tart soká; 20-a után ismét jön a meleg. És mi szép - és utálatos tan­évkezdés — minden eddiginél hoszabb, melegebb szeptem­ber várható, amolyan igazi vénasszonyok nyara. Dr. Böjti Béla, a siófoki ob­szervatórium vezetője előre­bocsátotta: rövidesen meg­kezdődik a viharjelzőszolgálat bővítése, a balatoni helyi szolgálat. Addig is minden fellőtt sárga vagy piros raké­ta még az egész tóra vonat­kozó parancsokat tartalmaz, amit érdemes megszívlelni. A víz hőmérséklete júliusban 90 százalékos valószínűséggel 22 fokos átlagot mutat, augusz­tusban 21,5 fokos átlagot, szeptemberben pedig 17,7— 18,8 fok körül változik a víz hőfoka, s amennyiben ez ösz- szecseng a várható szeptem­beri jó idővel, úgy nem jár rosszul az sem, aki netán ak­kor megy vízközeibe. No és az Adria? Jugoszlá­via? Hasonlóan meleget vár­nak, jó nyarat. A belgrádi jós szerint azonban augusztus kö­zepén hirtelen olyan lehűlés várható, ami - uram bocsá' — még a télikabátot is kikö­veteli. Majd meglátjuk. K. F. vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents