Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)
1986-06-29 / 177. szám
Breitner Tamás és a „szigeti” Csárdáskirálynő Az új Cecília Tavaly nyárra már végképp megfakult a magyar színházi közönség Cecília-ké- pe. Honthi Hanna sok évtizedes fehérkesztyűs alakítása után Garas Dezső rendező és Törőcsik Mari azonban leszállította az operett-trónról és újjáformálta a Csárdáskirálynő nagy primma- donnáját: fanyarabbá, maibbá, emberibbé, törékenyebbé tette. Ideje volt: Bécsben, az operettvilág fővárosában már hat éve ismét a prózai színészet iránt nagyibb igényű, eredeti, veretesebb és ettől modernebben játszható változatot látni, a Raymundtheather-ben. A margitszigeti Szabadtéri Színpadon a mostani hétvégen pedig felújították az immár egy esztendős új Csárdáskirálynőt, s a zenekart ezúttal is Breitner Tamás, Pécs város zeneigazgatója vezényli. Tőle kérdeztük:- Milyen a Garas Dezső rendezte Csárdáskirálynőt az eredeti bécsi vagy a Kellér Dezső-téle hazai változathoz hasonlit-e inkább? — Molnár Gál Péter a kettőből vegyítette a mostani előadás szövegkönyvét. Ez az átirat Garas kívánsága is volt, érzésem szerint ő a maga módján „színházibbá” akarta tenni a Csárdáskirálynőt. Én sokat vezényeltem a korábbi, vagyis a Kellér írta változatot, még a Fővárosi Operettszínházban eltöltött korszakomban. Mégis elfoaadom Törőcsik Marinak Honthi Hannával teljesen ellentétes Cecília alakítását, mert Törőcsik igen nagy színészegyéniség, s ekkora formátumú színész minden sajátos szerepfelfogást képes hitelessé tenni. Természetesen ezt látni kell. De lehet, hogy az idősebb nemzedék beidegződött, emlékké szépült Cecilia képét bántja. Máskülönben a szereposztás a prózai szinészek sztárparádéja: Bessenyei Feren, Kerekes Ferkót, Haumann Péter Miska főpincért, Garas Dezső a főherceget játssza. A nagyon fiatal Stázi Pápai Erika, Szilvia a debreceni primadonna Kállay Bori, s a produkució egyetlen operaénekes résztvevője Berkes János, aki Edvint énekli. — Kevés az igazi énekes. Mit jelentett ez a karmesternek? — Az operettben a prózai színészek szerepei általában nem olyan énekigényesek, mint a primadonna, bonviván és a szubrett szerepe. A színészeknek ilyenkor általában elnézzük, hogy nem olyan a hangminőségük, mint az énekeseké. Ez még csak nem is megalkúvás. Temérdek példa van rá, hogy az operettben a nem kifejezetten nagy énekigényű szerepeket prózai színészek játsszák. Emlékszem, hogy Latabár Kálmán, vagy Feleki Kamii éneklése sem volt kifogástalan, de ehhez hozzájárult nagy színész- egyéniségük. Földessy D. Panoráma Amadeus sikere Az „Osztrák Hanglemezdíj ’85” tizenegy kategóriájában Rock Me Amadeus cimű Mo- zart-lemezével a Falco becenevű bécsi popénekes nyerte el a negyedmillió forintnak megfelelő nagydijat. Két további érdekesség: kiadták „Az év legszebb lemezborítója" nevű díjat is, a tavalyi nagydíjas énekes, Wolfgang Ambros pedig be sem nevezhetett, mert kábítószer bűnügyben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Olasz Mása Mária Oggi, a képünkön látható olasz színésznő játssza a Három nővér című Csehov dráma új olasz tévéfilm változatát. Polgári realizmus Holland biedermeier festők kiállítása nyílott Bécsben, a Belvedere palotában. Az 1800 és 1850 közötti korszak képeiről Jan Tabor, a legismertebb bécsi képzőművészeti kritikus így vélekedett: „Látványos polgári realizmus és a kispolgárok számára vonzó!" HiHer-rock Krishna Sha, indiai származású amerikai filmrendező horrorfilmet készített Hardrock Zombies címmel. Ebben Adolf Hitler mint nagypapa és Éva Braun mint nagymama szenvednek az unokák keményrock zenéjétől. A kritika szerint a film az utóbbi évek egyik legnagyobb butasága. A Hotel Sugovicában A hét nyelven beszélő Bozsidar Dolapcsiev Akár egy angol dzsentlmen: diszkrét, komoly és tartása van. A londoni Oxford street és Fleet street tájékára is elegendő tisztelettel és komolyan vesz minden embert. Ettől a tisztelettől a szállodai vendég azt hiszi magáról, hogy ő is dzsentlmen. Pedig .. . No, ezt hagyjuk későbbre. A diszkrét úr: Bozsidar Dolapcsiev és hét nyelven beszél. A bajai Hotel Sugovica szinte vele együtt lépett be a magyar szállodai vérkeringésbe. Ehhez természetesen főként az új bajai szálló színvonala és erősödő nemzetközi forgalma kellett, de hát ebbe már Bozsidar Dolapcsiev érdemei is bele tartoznak. Ráadásul kevés a hét nyelven beszélő hotelportás, még kevesebb, aki hétből négy szlávot beszél.- Hogyan jött. össze a hét nyelv?- Bolgár vagyok, s a szófiai egyetemen végeztem. Magyarul később tanultam meg a feleségemtől, franciául pedig Algírban. Hét éve viszont angolul ismerkedtem meg egy bajai lánnyal, vagyis a feleségemmel. Az orosz az iskolában kötelező volt. Szerbül? Lengyelül? Fél évet dolgoztam mérnökként Jugoszláviában, hármat Lengyelországban. Ez hét nyelv!- Melyik a legszebb?- A francia! Még nem értettem, de már szerettem. Muzsikája van. Hallgassa csak ezt: Comme si, comme ca!- Mondjon egy szép magyar szót?- Persze!- ??? — Jól értette. A „persze” szó! Olyan nyílt, olyan játékos! — Ha szállodaportás, akkor jó emberismerő!? — Erre születni kell. Ha belép a vendég, nem sokat, de legalább az alaptermészetét mindVárady Ibolya felvétele járt érezni lehet. Különösen ha reggel, vagy késő este jön. Reggel pihentebb, késő este fáradtabb, napközben viszont kicsit szerepet játszik a környezete előtt. — Végülis, szereti a vendégeket?- Igen! Ez egy kedves foglalkozás: pszichológiai és néprajzi utazás a szálló portájánál állva. Igaz, nem minden vendég dzsentlmen. De ha nem részeg, nem hisztérikus, akkor mindig van benne valami kedvesség, valami, amitől — ember! Egyszer, hét éve, ő volt az a fiatal bolgár gépipari tervezőmérnök, aki valamilyen berendezést szerelt fel, s adott át Szentesen, és eljött két napra kirándulni a Sugovica partjára. A két napnak egy házasság lett a vége, egy bajai fogorvosnővel, aztán jó másfél év közös munkavállalás Algirban. Majd a tervezőmérnöki világban is sokfelé uralkodó „bizonyos maffiák" Bozsidar Dolapcsiev számára a mérnökinél vonzóbbá tették a szállodai pályát. Most ő a magyar idegenforgalom és a Duna menti város egyik jóízű alakja: Dolapcsiev úr, a portás! Földessy Dénes Színpadon a karnevál Riói hangulat a Balaton mellett Az idei balatoni nyár egyik legnagyobb szenzációjának a Riói Karnevál című színes, zenés, látványos műsor ígérkezik. A nagy érdeklődéssel várt eseményre a siófoki Szabadtéri Színpadon július 4-én, 21 órai kezdettel kerül sor. A showműsor nyitószinhelye: Rió de Janeiro, innen indul a cselekmény, itt kezdik táncukat a gyönyörű, napbarnitotta testű, mulatt lányok. Tánccal és zenével elevenednek meg a riói emberek mindennapjai, látványos képekben vetítik elénk történelmük nagy fordulóit. Láthatunk népi táncokat, hallhatunk népi dalokat Brazília északkeleti vidékeiről, megismerhetjük a jellemző zenei motívumokat, hangszereket. Képet alkothatunk arról a hihetetlenül sokrétű mozgáskultúráról, amely a brazilokra jellemző. És természetesen lesz szamba is, az a szamba, amit szintén csak a forró égöv fiai és lányai tudnak igazán járni. És végül a finálé, meglepetéssel ... A táncosok meghívják a nézőket, vegyenek részt a karneválban, jöjjenek a színpadra. Aki ezt is ki szeretné próbálni, jobb ha már most edzésbe kezd: Miriam, Ana Maria, Fatime, Telma és a többi csábító szépségű lány még a nyári Balaton-parton is egyedül álló táncpartnernek ígérkezik. Verebics János A nyár, az üdülővendégek pénztárcái idén is a Balaton partjára csalogatja az együtteseket. A Neoton, az R-GO, a Dolly Roll, az Omega és a „Mindhalálig Blues” formáció turnéi mellett júl. 15—20-ig Siófokon rendezik meg az IN- TERPOPFESZTIVALT, melyen kezdő magyar együttesek mellett (akik közül egyedül a Z'ZI Labor érdemel említést — egyelőre) külföldről érkező zenekarok is részt vehetnek. A programokat figyelembe véve e heti koncertajánlotunk a következőképpen fest: Hétfő — „Mindhalálig Blues”, Pakson (a formáció összetétele: Deák Bili, Balázs Ferenc, Zalatnay, Kormorán), kedd — Dolly Roll (Keszthely), szerda — Dolly Roll (Siófok), péntek — Jethro Tull (Budapest). Külföldön is zajlik az élet, a könnyűzene világa ezúttal a Queen európai kőrútjára figyel. Ma Münchenben lépnek fel Freddie Mercuryék, azután Zürich, Dublin, London, Köln és Bécs érintésével jutnak el Budapestre a Népstadionba, ahol várhatóan telt ház (70 ezer ember) lesz kíváncsi rájuk. Az együttes éppen futó sikerszáma, az „A Kind of Magic” egyébként az angol slágerlistán a hatodik helyet foglalja el. Még mindig jól tartja magát Falco „Rock Me Amadeus" c. felvétele (2.), s Madonna „Live to Tell"-je is feljött a májusi 10. helyről a negyedikre. Pauska Zsolt Vigyázat! Vízveszély! A vízirendőr leveszi egy pillanatra tányérsapkáját, s megtörli izzadó homlokát. — Kikkel van a legtöbb gondunk? A virtuskodókkal. — Miközben sorolja, hogy — „ma is az a bikinis nő a gumimatracon .. ." meg, „hogy, azok a kamaszok a bójasortól jó kilométerre a tó közepe felé tartva”, — megakadok a szón: virtuskodás. Latinul erényt, a férfi vitézségét jelenti. Itt pedig mindazt, amit józan ésszel nemhogy a rendőr, de senki nem tud megmagyarázni: a felelőtlenséget, vagy éppen a gátlástalanságot. Az elmúlt esztendőben 316 ember fulladt vizbe. Majd ugyanennyit kimentettek ugyan, de a negyvennégy vízbeveszett gyermek mindörökre hiányzik már a családnak, két osztállyal kevesebben ültek az iskolapadba, hiszen tizennégy éven aluliak voltak. Ebben az évben sem jobb eddig a helyzet. A víztükör békés, nevetésfoszlányok csiklandozzák a dobhártyámat. Pecsenyevö- rösre sült emberek ringatóznak a naptól félájultan a gumimatracokon — lassan sodródva egyre beljebb. Pocakos, harmincas férfiak sörmeccset vívnak a homokon, hogy aztán üres üvegek tucatjait hátrahagyva rontsanak a vizbe, ahol látszólag már nincs győztes és vesztes. A deszkavitorlások éles kanyarral húznak el a fürdőzők orra előtt. Né- hónyuk nagyot bukik mindenki örömére. Nyár, szabadság, viz. Illetlenség ideírni: életveszély. Mert a fér- Tfi, aki az imént gólt rúgva Maradonának hitte magát, a sörrel felpörgetett virtussal vetette' magát a vízbe, keringési panaszokkal jár a körzeti orvoshoz, s akinek a gólt rúgta, vérnyomáscsökkentőt szed. A tisztviselőnő, aki új fürdőruháját és napolajtól csillogó testét mutatja, a munkahelyén már többször rosszul lett: melegfrontérzékeny — szokta mondani —, a hivatalban. Itt kirobbanó tizenévesnek érzi magát. Az igazi kamaszok pedig, akik otthon az első dörgés hallatán szobába szaladnak, itt a csónak mélyén zenét hallgatnak, nem hallva a fenyegető morajlást. Szabadságon vagyunk, s ilyenkor a legkiállhatatla- nabb az, ha halljuk: tilos! Elengedtük magunkat, végre, egyszer egy évben. Felingerel bennünket, ha valaki azt mondja: figyelj magadra és másokra. Inkább elhisszük, hogy a fiatalember „véletlenül" kapott szívgörcsöt, s a gyerekek csónakja „véletlenül” sodródott a mélyvíz felé. Tabu kimondani, hogy a vizbefúlt részeg volt, s az úszni nem tudó gyerekkel senki sem törődött: halálát nem a „véletlen”, hanem az ultiparti okozta. A tiltásokat, a fürdőzés szabályait nem ellenünk, hanem értünk találták ki. A vízirendőr nem is azért teljesít szolgálatot, hogy bosz- szantson, hanem, hogy vigyázzon ránk. A bányató szélén a tábla: Tilos a fürdés! — nem azért van, hogy a „cuccot" ráakasszuk, miközben vetkőzünk. A gátlásokat a természet nem azért építette az idegrendszerünkbe, hogy ne legyünk szabadok, hanem, hogy élni tudjunk. A természetvédelemre óriási pénzeket költünk a Balatonnál, a Dunán és a fürdőhelyeken. Az ember elég felnőtt ahhoz, hogy önmaga védelmét ellássa elemi fokon, még akkor is, ha szabadságon van! R. L. vasämapi POP LES
