Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)
1986-06-28 / 176. szám
Hz anyagellátási gondok össiegezödnek Áthidalni? A Sopiana Gépgyár anyagraktára Fotó: Proksza L. Tekintélyt a teljesítmény ad Négyszázezer vetés- A kimondottan nagy sorozat kevés nálunk — mondja Kőhalmi Géza, a Sopiana Gépgyár anyagosztályának vezetője. — Gyártásunk zöme egyedi.- Ez némi előnynyel jár talán, de hátránnyal is. Utóbbiak közül első helyen a szükséges anyagok sokféleségét említeném, 14 ezer félét használunk* Sokszor csak egy-egy csapágyra volna szükségünk, vagy néhány kiló vasanyagra, de ezt sehol nem lehet megrendelni. A Sopiana több vállalattól megkapja az elfekvő anyagok listáját. Gyakran tudnak hasznosítani azokból a dolgokból, amelyek másutt csak a raktárkészletetet növelik. Természetesen náluk is szerepelnek olyan tételek, amelyeket meg kell rendelni. Tapasztalatuk szerint az akadozó ellátáson némileg segíthet a pontos, időben feladott igénylés. A Sopianában kisebb az importanyagok hányada. Gyakran csak amiatt kényszerülnek behozatalra, mert a hazai szállító megbízhatatlan. Egyszer megkísérelték Ikladon gyártott hajtóművekkel felváltani az importot. A szállítás egyenetlensége miatt a próbálkozás kudarcot vallott. A közelmúltban az ÉVIG robbanásbiztos motorjaira lett volna szükség a Szovjetunióba induló festékipari gépeknél.» Többszöri sürgetésre sem kapták meg azokat, így importra szorultak. A forgalmazó Viliért tavaly tavasz- szal feladott megrendelésüket 1987 negyedik negyedévére igazolta vissza. — Igazából az jelentene megoldást, és nemcsak a villanymotoroknál — vélekedik Kőhalmi Géza — , ~ha a készletező vállalatok tényleg készleteznének, és úgy tudnánk hozzájuk fordulni, hogy nekik biztosan van abból, amivel foglalkozniok kellene. Nem a Viliértről van egyedül szó. Ugyanez vonatkozik a Ferroglobusra, a Ma- gévra. Azután van itt még valami. Legtöbbször nem negyedéves bontásban szállítanak, hanem ömlesztve. S ha decemberben megjön az egész következő évi anyag- mennyiség, annak minden készletgazdálkodási következményét mi viseljük. * Amikor a közelmúltban az anyagellátgsi gondok nyomába indultunk, nem panaszáradatot kívántunk rögzíteni. Azt szerettük volna bemutatni, hogy a jelentkező hiányosságokat hogyan hidalják át, mik azok a lehetőségek, amelyek a helyettesítést jelentik. Ezzel szemben olyan hiányokat tapasztaltunk, melyek gyakran a termelési folyamatot is veszélyeztetik. Mivel a legtöbb alapanyag- gyártó monopolhelyzetben van, helyettesítésekről sem igen beszélhetünk. Az egyedüli beszerzési lehetőséget nincs mivel felváltani. Kaptunk olyan jelzéseket, amelyek arra utalnak, hogy a szállítási késedelmek oka sokszor a későn feladott rendelés. Jellemzőnek mégsem ez tűnik. Nagy a baj akkor, ha az exportot hallatlanul megnehezítő 90-120 nap lejárta utón sem érkezik meg az anyag. Túl szigorúnak tűnik az év végi készletek elbírálása. Gyakorta nem a felhasználók az okai a megnövekedett anyagmennyiségnek. Érthetetlen, hogy bizonyos termékek elszámolási formája mennyire elavult. Van olyan áru, ahol döntő: mekkora felületű anyagot kap a vevő. Ezzel szemben a gyártó abban érdekelt, hogy minél vastagabb anyagot szállítson, hiszen súly szerint kap árat. Szerencsés ha a vaskosabb beépíthető, ekkor csak a végtermék tömege lesz többszöröse a korszerűének. De ha nem használható? Akkor le kell forgácsolni, csiszolni — ha mód van rá. A 1 késztermékeket előállítók helyzete a legsúlyosabb. Kiszolgáltatottak, és ahol 30-40 szállító késésétől kell rettegni folyton, ott nem lehet nyugodtan dolgozni. A kötbérezés mit sem ér. Legfeljebb haragosokat szereznek maguknak, és félő, hogy a következő évre szerződésük sem lesz. A gyártók lehetetlenné tudják tenni a munkát. Sz. Koncz István Bulgáriában, a szocialista országok nemzetközi szövőversenyén a 30 év alatti kategóriában Gin- der Jánosné mázaszász- vári szövőnő szerezte meg az első helyet. — Az életben talán még ilyen boldog nem voltam, mint Provdoviában, amikor kihirdették a szövőverseny végeredményét. Ketten indultunk Magyarországról, kolléganőm a 30 éven túliak kategóriájában lett a legjobb - mondja mór a kevésbé zajos művezetői, üvegfalú irodában. Mosolya elárulja: visszapergeti magában az eseményeket Ginder- né, azaz, ahogy mindenki szólítja, Gizella. A gyönyörű diploma, a kenyérpirító és a hazahozott nyolc szál szegfű is féltett emléktárgyai sorát növeli. *— Miből állt a verseny? — öt órán át nyolc géppel kellett egy méter széles ponyvát szőni lennel, s nem kenderrel, mint itthon. Én 400— 410 000 vetést szőttem le. Látja, hogy fogalmam sincs, az mennyi lehet. — Ezer vetés megközelítően egy méter hosszúságot jelent... — Itthon mennyi a napi normája? Mert ugye, más a néhány órás verseny, s más a folyamatos, napi nyolcórás műszak. — Valóban más, de itt a szövődében se mondhatja rám senki, hogy lazsálok. Félkender ponyvát készítünk, 112 centi széleset szovjet" exportra, amelynek a láncát pamut, a vetülékét kender adja. Hat géppel naponta összesen 340, nyolc géppel 420—450 méternyit meg tudok szőni. — Ez mitől függ? — Az, hogy hány géppel dolgozom? — Az és a mennyiség. — Ha teljes a létszám, akkor hat, ha hiányzónk van, akkor nyolc gép van egy-egy szövőnő gondjaira bízva. Nálunk a mennyiség és a minőség egyaránt fontos, hisz teljesítménybérben dolgozunk. A napi mennyiség függ az alapanyagtól és hogy a gépek mennyi ideig állnak a műszak alatt javítás miatt... Természetesen a szövőnő hozzáértése, gyakorlata és ügyessége is sokat számít. * Még mielőtt beültünk volna az irodába, a szövőcsarnokban figyeltem gyors és határozott kézmozdulatait, azt, hogy mennyit kell gyalogolnia percnyi megállás nékül. A belga gyártmányú félautomata Picanol szövőgépből 24 csattog, zakatol a csarnokban, ahol akkora a zaj, hogy fülvédő tok nélkül néhány perc után majd szétreped a dobhártyám. Megállás nélkül tölti a tárat, a gyakran el-elsza- kadó, szétpattanó szálak miatt meg kell állítani, a hibaelhárítás után indítani a gépet — a kar erős rángatása miatt visel mindkét csuklóján szorítógumit — csattog kezében a kisolló ... És gyalogol, gyalogol, gyalogol szünet nélkül egyik géptől a másikig. Kérdezek, de belátom, nem tudom túlkiabálni a zajt. Fölöslegesen erőltetem, ők egymás szájáról olvassák le, amit monda nak. * — 'Mi hozta ide, miért lett szövőnő, Gizella? — Fodrász szerettem volna lenni, de 1974-ben nem indult Bonyhádon fodrászképzés. Győrén lakom, onnan ugyan bejárhattam volna Pécsre, de rájöttem, az túl nagy áldozat lenne. Itt, Mázaszászváron üzemelt az akkor még Bonyhádi Ruhaipari Szövetkezet szövőüzeme, hát ide jelentkeztem. Ginder Jánosné- A fodrászszakma mégis csak más, mint ez az örökös figyelés, lótás-futás és zaj.- Azért mert vagy fél óráig nézte a csarnokban, hogy hogyan és mit dolgozom, abból csak azt tudta megállapítani, hogy miért nem szép ez a szakma. Én szeretem, örömmel csinálom, mégha valóban nem is a legkönnyebb. De hogy miért nem vonzó szövőnőnek lenni, azt én is hiába kérdeztem azoktól, akik még idő előtt hátat fordítottak a gépeknek. Azt tizenkét év után nyugodtan állíthatom, hogy nem bántam meg. Sőt, ha most kellene választanom, egyenesen idejönnék.- Mennyit tud keresni?- Átlagban havonta 7-8000 forintot viszek haza. Szükség van a pénzre. Harmadik éve családfenntartó vagyok ... Elvált, egyedül neveli kislányát, a 6 éves Mónikát, aki szeptemberben megy iskolába. „Jóeszű gyerek. Fejébe vette, hogy doktornéni szeretne lenni. A babájának már annyi szurit adott, hogy megszámolni se lehet. Kívánom, hogy álma teljesüljön. Rajtam nem fog múlni ...” A györei családi házban — amit nemrég újítottak fel, korszerűsítettek vagy kétszázezer forintért - együtt él beteges édesanyjával és a nagymamával. „Megvan mindenünk, amire csak szükségünk lehet, most vettünk színes tévét is. Mónikának megveszek mindent, ami csak kell. Azért így is spórolósan élünk.”- Itt az üzemben van tekintélye? — Azt hiszem, igen. Szám az van, nem tagadom. Hallgatnak is rám, meg nem is. Takács János művezető jön be az irodájába, és meghallva az utolsó kérdésemet nem állja meg válasz nélkül: — Nagy a szája a Gizinek, akár a tehetsége. Megbízható, lelkiismeretes, szorgalmas. Érti és szereti is a munkáját. És roppant igényes a munkájára, mennyiségben és minőségben egyaránt... Ismét a családról, az otthoni 'teendőiről beszél, meg hogy egy-egy műszak után mennyire elfárad, különösen a lába. Beszél a 12 tagú Váci Mihály szocialista brigád - melynek ő a pénztárosa — közös programjairól, a családos kirándulásokról, melyen olyan jól érzik magukat a családtagjaik és a gyerekeik is. Patronálják a mázai óvodát. Idén a 'Balatonhoz utaznak egy napra. * Gizella végigjárta a szakmai ranglétrát. Amikor a vállalat - a Kendenfonó és Szövőipari Vállalat Pécsi Fonó- és Szövőgyára — 1981-ben tanfolyamot szervezett, azt elvégezve szerezte meg a szakmunkás-bizonyítványt. A mostani bulgáriai győzelméért a vállalatától hollóházi vázát, virágot kapott' és - amire ugyancsak méltán büszke —, immár másodszor lett kiváló dolgozó. Murányi László Panaszkodás helyett cselekvést! A közelmúltban Székes- fehérváron megrendezett „Műszaki fejlesztés — társadalmi haladás” című országos elméleti tanácskozás azon szekcióülésén, amely a fejlesztés gazdasági 'feltételrendszerével foglalkozott, s résztvevők legtöbbször a tőkehiányt emlegették. A kétnapos szekcióülésen csaknem száz cég, kutató hely, intézmény képviseltette magát. Életbevágó .problémával foglalkoztak: képes-e iparunk megújulni? Gyakori az egymásra mutogatás. Az irányítás, a termelője és a kutaóhelyek képviselői keményen feltárják a tényeket, gondokat. A diagnózis kitűnő, csakhát az orvoslásra kínkeservesen születnek a receptek. S hát a realizálás! - kevesek vállalkozó kedve még nem mozgósító példakép. Nem újkeletű célkitűzés, hogy lépjünk tovább a műszaki, technikai, technológiai problémák megoldásában. Az 1968-ban kezdődött gazdaságirányítási reform is zászlajára tűzte. Akadtak pénzben gazdag esztendők is, s akkor sem élénkült meg túlzottan a műszaki, technikai újatke- resés. Hiányzik az érdekeltség, nem hat a kényszer, akadozik az igazi versenyszellem? Az utóbbi két tényező halványan él, de az érdekeltség erősödik. A .kormány, a bankok minden feltételt jól biztosítottak a mostani VII. ötéves tervi időszakra. Lehet vállalkozni. A rendezvényen a cégek szakemberei elég gyakran csak a pénzhiányt tették szóvá. Kifogásolják a magas elvonásokat, az adórendszer merevségét. Jogos érvek, nem mondhatunk le a kritikáról, hogy a kimozdulás feltételei hatékonyabbak legyenek. De ha csak az állaootelemzésig jutunk el, továbbra is aggasztó marad a műszaki, technológiai helyzet. Nem elég most már csak felülről várni valamiféle megváltó, radikális intézkedést. A műszaki terület az, ahol a szellemi energia is tőke, az emberi kezdeményezés, az ötlet — kincs. S ennek felkarolása becsület, munkaerkölcs kérdése, sőt hazafias tett is napjaink feszült gazdasági helyzetében. Egyoldalú panaszkodás helyett szorgalom, cselekvés szükséges, mindenkinek becsületes munkája a maga területén. És - háromszor ismételve - vállalkozás, vállalkozás, vállalkozás a termelőhelyeken és országos szinten is. A leckét műszaki valóságunk adta fel. Megoldásától függ gazdasági jobbulásunk. Csuti J. Jelenleg a kapálógépek készülnek nagy szériában Fotó: Läufer László A versenyt állni kell! Olcsó kistraktor Szabadszentkirályról Szabadszentkirályon a Fém- ipa ri 'Kisszövetkezetben ismét szabadalmaztatásra váró termék prototípusa készült el, az önjáró takarmánykiosztó, a betegfürdető kocsi, a váltva forgató eke után a négykerekű kistraktorra! jelentkeznek a Találmányi Hivatalban.- Akkor kell újjal előállni, amikor a régi termékeink még igen keresettek és előteremtik a fejlesztési költségeket a további gyártási elképzeléseink megvalósításához — összegzi Metheovits László főmérnök a megújulási folyamat lényegét. A kistraktor megszületését a vásárlók szinte kikényszerítették: a gazdálkodók a kapálógépnél már többre vágynak, könnyen kezelhető kistraktorra. Mivel idén nincs Pécsi Ipari Vásár augusztus második felében Miskolcon, majd szeptember elején a kecskeméti hírős napokon mutatja be a kisszövetkezet Török László elnök és Szászi László szabadszentkirályi kisiparos ösz- szedolgozásának eredményét. — Az egyszerű kezelhetőségre törekedtünk, s mindent ennek megfelelően alakítottunk ki: a kormányzást, a fékezést, a megállást, a csat lakoztatásokat — mondta Török László. A kistraktor hetven centiméter széles, száz kilogrammos, öt-hat mázsát biztonságosan tud vontatni, nyolc lóerős Briggs motor hajtja, önmagában is lehet vele közlekedni, közúton. Hagyományos kapálógépként is működtethető, ugyanis mindössze egy csavar eltávolításával első része köny. nyedén leválaszható. Tartozékként hatszórófejes permetező, fűnyíró és eke jár a kis- traktorhoz. S az ára? A jelenleg piacon megvásárolhatónak a felébe sem fog kerülni. További elképzelés, hogy tolólapot, járdatisztító berendezést is gyártanak hozzá. A nyári bemutatókon még egy gyártmánnyal jelentkeznek, — az önjáró fűnyíróval. Ennek lényege, hogy a motor a kerekeket is meghajtja. Megnövelték a vágószélességet is 480-ról 650 milliméterre. A fű nagyságától függően állítható a sebesség. L. Cs. K. HÉTVÉGE 5.
