Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-28 / 176. szám

Proksza László felvételei

A kisgeresdi főutca

A virágok a jövőnek nyílnak

Kisgeresd

A nyár aranyfényei felé szalad a tág, zöld határban, a gyerekek lendületével és kíváncsiságával ez a kis út. A dombra érve felbukkannak Kisgeresd háztetői. Egy éles kanyar jobbra, megfarol a kocsi a laza kőzúzalékon — és máris a faluban vagyok.

Csend fogad és béke. Kisgeresd nek csak egy utcája van, de azt hiszem: a Fő térre értem. Közkút, bolt, a be- repülőzött telefon ágaskodó antennája. Bolond gondolat jut eszembe: máshol most

kedd van, de Kisgeresden? Holnap ugyanez fogadna. Csend és béke, melegszívű emberek. A mai napot valakivel meg kellett volna osztanom — mert itt mindig ez van: szép napsütés, bólogató lombok, meggyfán csüngő gyümölcs, kabóca dala.

Pedig ha esett — Kisgeresd megszűnt.

Huszonegy-néhány házában alig negyven ember várta türelemmel, vagy szívszorító bajban, hogy megint megközelíthető legyen a legközelebbi lakott hely: a Püspöklakból és Geresdből lett Geresdlak.

Pár napja átadták azt a kis utat. Három kilométer. Nem félek a hasonlattól: a világhoz kötő köldökzsinórt.

*

Ginter Gyula, a maga 77 évével a kisgeresdi korelnökök közé tartozik, ami a külsőt il'- leti: ez a majdnem nyolc évtized: semmi. Gyula bácsi éppoly fürge, mint volt erdészkorában. Vagy molnár korában. Vagy gépkocsivezető korában. Népfrontelnök, tanácstag, vadászmester korában.- Először boltot kaptunk. Azután jött a villany, majd a közkút. Ezt követte a salakjárda, a szociális gondozó, a telefon a múlt évben, most pedig az út. Ez a mi falunk utolsó negyven évének története.

A telefonnál álljunk meg. Éspedig annak okán, hogy az útavatáskor Gyula bácsi mondta a kisgeresdiek nevében az ünnepi beszédet.

— Az elmúlt évben hosszú harc után végre megszólalt a telefon. El nem tudom mondani, hogy milyen öröm volt ez azok számára, akik hűségesek maradtak kis településünkhöz. Mátyásiné a megmondhatója, hogy mindenki telefonálni akart, még olyanok is, akik korábban telefonkészüléket sem láttak. . .

Gyula bácsi hazamegy, átöltözik, fehér inget vesz, nyakkendőt, az erdészek szép zöld öltönyét. Csak így áll a fényképezőgép elé. Később — a zakót otthon hagyva — így is jön velünk gombázni. Fehér ingében sem feltűnő — mintha bizony belenőtt volna az erdőbe, szeretett fái, az általa 30 éve telepített fenyves magasba törő törzsei közé.

Messze innen született.

. HÉTVÉGE- Szereti a falut?- Mint a szívemet. Itthon vagyok.

*

„ ... akik hűségesek maradtak..." Bizony, kevesen vannak. Mayer bácsi csak pár szóra lép ki az utcára, felesége a kerítésen belül támaszkodik a kapura. „Te, Gyuri - mondja a tanácselnöknek, Kiss Györgynek —, az előbb nem voltam itthon, de most már jöjjetek be egy kicsit a házamba I”- Az volt az első épület itt - mutat egy ütött-kopott házra. - Abban laktak a cselédek.- Mikor?- A nyolcszázas években. ..- Ez az utcai kút is kinéz annyi idősnek.- Nem úgy van! Az mór a demokráciában lett.- Hányán éltek itt régebben?- Több mint százan. Lehet, százötvenen. Most negyvenen is alig vagyunk. ..

Csupa idős ember, fehér holló közöttük a második-harmadik évtizedét élő. Nincsenek is többen háromnál. De Mayer bácsinak mintha új lenne a háza — szép, vasból készült kerítéssel.

Lovaskocsi áll meg mellettünk.- Tegnap voltam Vémén- den! — szól le a bakról a hajtó könnyed hangon. Mintha bizony már oda is út vezetne.

*

Kisgeresd közepe: a vegyesbolt. Vagy a boltvezető, Mátyási Ádámné? Könnyen lehet igazabb az utóbbi: mindenki hozzáfordul, tanácstag, nála az a bizonyos telefon is. Temperamentumos, jókedélyű, szép ritmusban telhetnek a napjai munkával, az emberekkel való törődésben. Boltja lényegében állandóan nyitva van.

— Amikor valakinek kel! valami, de éppen nem vagyok ott, hát eljönnek értem a második házba, kopogtatnak.

— Mennyi a havi átlagos forgalom?

— 80 ezer körül van. Ha sok az idegen, feljebb megy.

Az idegenek mostanában valóban többen vannak. S nemcsak ők, hanem az innen elszármazottak is, sűrűbben kezdenek visszajárni. Éppen most, vasárnap Mátyásiné, Margitka — mindenki így hívja — 7—8 kocsit számolt a faluban. A gombázók már eljutnak az új úton jószerével az erdőig, de Ginter Gyula bácsi völgybe búvó házáig mindenképpen.

Margitka itt született, két házzal arrébb ment férjhez. Amikor a hetvenes évek vége- felé be akarták zárni a boltot, inkább felvállalta, csak hogy legyen. Hetente háromszor jön a kenyér — eddig lovaskocsival, ezután persze másképpen — tartós fogyasztási cikkeket is kiszállít a pécsvára- di áfész — a szövetkezeté a bolt, látom, a 42-est áthúzták a táblán és föléje 40-est írtak, valahol megszűnhetett két ilyen kis bolt. Vagy nem mindenütt vannak Margitkák.

Persze, ő is eljött gombázni.

— Ahol ennyien akarnák találni, biztosan sikerül — mondta, miközben okosan-ügyesen „figyelősávokra" osztott bennünket.

Igaza is lett. Pedig csak öten voltunk.

*

Ma nyúlátvétel van a faluban. A teherautót vezető, szőke hajú, amerikai formájú napszemüveget viselő fiatalember ugyancsak siet. Lehet, hajnal óta úton van, most vastag törölközővel itatja magáról a verítéket. A szakmát azonban nagyon tudhatja.- Maga a szénhez ért, én a nyúlhoz — magyarázza egy idős embernek, aki sehogy sem akar belenyugodni, fiogy nyulai könnyebbek az átvételi súlynál. Gyors mérés, a fiatalembernek lett igaza, mégpedig dekányi pontossággal. Csak elkapja a nyulat a gerincénél, megemeli: két kiló, harminc. . .

Az arányok persze fontosak, tehát mondjuk' így: egy lakosra vetítve Kisgeresden sok állatot tartanak. A tanácselnök is, Margitka is számba veszi :- Nézziik csak! Hízómarha van Rumszaueréknél, Mor- schauseréknél, Rengertéknél és Keszleréknél, Mátyásiékná! is. . . Kettő, öt, kilenc, tizenegy. ..

Egész szép állomány jön ki. Több, mint amennyi ' összesen Geresdlakon van.

A kisgeresdi házak - ahol még tevékeny gazdák élnek — szépek: oszlopos pitvar, rendezett udvar, feltűnően díszes - ám erős kerítések, az ablakokon zsalugáterek.

— Féltek itt az emberek?

— Itt? Soha nem volt bűn- cselekmény!

*

Már maga Ginter Gyula is eladta házát. Azzal a megegyezéssel, hogy a „megtartott szobában élete végéig ellehet. Vett már más „idegen" is itt épületet, s most is van négy eladó. Biztos vagyok abban, hogy vevőre akadnak. Ez az apró kis falu — pontos rangját Kiss György mondja: külterületi lakott hely - akkora lélegzetet vett ezzel az úttal, hogy az felér egy újjáéledéssel.

Él a falu egyik szélső házában egy idős ember. Túl van mór ő is a hetvenen. Nemrég elesett, eltörött mindkét lába. Házi szociális gondozó jár hozzá, a vizespoharat sem tudja a kisöreg maga megmeríteni. Lánya — mondják — Pécsváradon él, de nem jár ide. Ennek az öregembernek öreg a háza is. Utcára néző zsalugáterei hosszú idő óta mozdulatlannak látszanak, régen engedhettek be rajtuk fényt.

Rendbe kéne tenni az udvart is. Kivétel egy futórózsabokor. Pompás virágai a következő évnek tárják kelyhei- ket.

Mészáros Attila

20—30 vásárlója akad naponta Mátyási Adámné boltosnak

Szeptember 1-től

Éjszakai orvosi ügyelet

a Kertvárosban

Minisztériumi rendelet írta elő pár éve, hogy az addig decentralizált éjszakai orvosi ügyeletéket központi ügyeleti rendszer váltsa fel. Korábban az egyes kijelölt 'körzetekben csak egy orvos tartózkodott éjszaka a rendelőben, ha beteghez hívták, ez idő alatt az ügyeletre betérő nem talált orvost. Várakoznia kellett és előfordult, hogy a késedelem tragédiát okozott. Épp ezért született a rendelkezés, az ügyeleteket vonják össze.

Egy központban legalább 3 orvosnak kell lenni, ebből kettő tegyen eleget a sürgős házhoz hívásnak, egynek pedig mindig a rendelőben kell tartózkodnia. Kötelezték az egészségügyi vezetést, hogy ezeket a központokat URH- val lássá'k el, valamint olyan állandó ügyeleti gépkocsival, amely az URH-n keresztül kapcsolatban van a központtal. Az abban tartózkodó, vagy éppen betegnél kintiévá orvost menetközben értesíthetik az újabb hívásról, így az a visszaút megtakarításával gyorsan az új helyszínre tud menni.

iPécsett ezt az ügyeleti központot a Lánc utcai Rendelőintézetben hozták létre.

Időközben azonban a város, különösen Kertváros olyan ütemben fejlődött, hogy kisebb megyeszékhely- nyi, bár nem izolált, de különálló városrésszé nőtte ki magát. Tanácsülésen a városrész képviselői tolmácsolták a lakosság panaszát, mégpedig, hogy a körzet rossz telefonellátottsága, az éjszakai órákban szünetelő közlekedés miatt azok, akiknek gépkocsijuk sincs, a rendelőintézet távolsága miatt -nem tudnak orvoshoz jutni. A1 városrészben pedig nincs ügyelet.

A panaszt, valamint az egészségügyi vezetők érveit is meghallgatva a város vezetői végül is arra a kamp- . romisszumra jutottak, hogy szeptember 1-től féléves időtartamra, kísérleti jelleggel éjszakai ügyeletes orvost biztosítanak Kertváros területére. Ez az orvos azonban csak az ügyeletre betérőket látja majd el, a házhoz hívási kérelmeket a központi ügyeletnek továbbítja. Az új ügyelet szervezésével járó költségek fedezésére a városrész lakói az általuk vállalt településfejlesztési hozzájárulást ajánlották fel.

S. Zs.

r

Aram a hobbi- kertekben

Egyre többen vannak, akik zártkertjükben, gyümölcsösükben lévő házaikba villanyáramot szeretnének bevezettetni. Van, amikor ez a közelben lévő hálózatról megoldható, előfordul, hogy egy közeli háztól átvezethető, vagy a DÉDÁSZ távolabbról biztosítja az áramot.

— Ahol a feltételek biztosítottak, szívesen teljesítjük a fogyasztói igényeket — mondja Schmalz József, az Áramszolgáltató Vállalat üzemviteli főosztályvezetője. — Két évvel ezelőtt mondta ki a mirtisztertanácsi rendelet, hogy ahol az Áramszolgáltató Vállalatnak nincs hálózata, — magánszemély és személyek részére a helyi tanács közreműködésével létesíthet a DÉDÁSZ. Ez a rendelet azt is kimondja, hogy az áramot kérő a tanácsi fejlesztési alapra fizeti be a hozzájárulási összeget — építési költségektől, területtől függően — 10—11 000 forintot.

— Közművesített telkek esetén?

— Aki ilyen telekre épít, annak a fogyasztásmérőt és a csatlakozási díjat kell fizetnie, ami általában 2000 forint. Előfordul természetesen ,az, hogy az építkező ezen felüli plusz szolgáltatást kér — pl. több bojlert, hőtárolós kályhákat szeretne elhelyezni, illetve ipari tevékenységet. akar űzni. Ilyen esetekben a meglévőnél — egy családnak átlagban 3,3 kW villamos energiát biztosítunk a mindennapi életviteléhez mosásra, főzésre, vasalásra stb. — nagyobb teljesítményű hálózatra van szüksége. Ezt az igényt a DÉDÁSZ-nál kell jelezni és a költségeket meg kell téríteni. Ugyanez vonatkozik a zártkertek, gyümölcsösök villamosítására is.

— Jelezni kell azt is, ha valaki a már meglévő lakását bővíti, illetve emeletet épít rá?

— Természetesen, hiszen ezáltal megnövekedik az energiafogyasztási igény — és ez a meglévő hálózatról nem elégíthető ki. Gyakori, hogy nagyöbb teljesítményűre kell kicserélnünk a vezetékeket.

— Mi a teendő a foghíjbeépítéseknél?

— Szintén két évvel ezelőtt jelent meg az Ipari Minisztérium rendelete, mely az egyedileg jeléhtkező fogyasztó, illetve több új fogyasztó hálózatba csatlakoztatásával, illetve a már meglévő fogyasztók teljesítménybővítési igényével foglalkozik. Általános elv, hogy mindenkit idegen telek érintése nélkül közvetlenül a hálózathoz csatlakoztassunk. A probléma ott kezdődik, amikor az új. telek máir korábban villamosított telkek kereszteződésében keletkezik. Ilyenkor megkérünk valakit, hogy engedje meg a telkén keresztül vinni az áramot. Ez semmi gondot nem okoz a fogyasztásában. — Leszögezem, hogy ezt nem köteles megengedni, vissza is utasíthatja. De, ha már aláírta, akkor a DÉDÁSZ vezetékjogot nyert, így köteles tűrni a karbantartást, illetve újabb fogyaszók belépésénél a vezeték nagyobb teljesítményűre cserélését.

A DÉDÁSZ vállalja, hogy a karbantartási, javítási munkák során keletkezett kárt minden esetben megtéríti.

Adóm Erika