Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)
1986-06-28 / 176. szám
Eliza Rcod készülünk a ko- Új és még újabb áruházak épülnek Szerte az országban, egyre bővül a szövetkezeti áruházi-lánc, de mintha a fejlődés kizárólag csak a városokban járna látványos eredménynyel. Nem hagyták cserben az áfészek a kisebb településeket, a tanyaközpontokat, falvakat, községeket? — A tömegek mindenütt a világon a város felé áramlanak — hát még, ha doppingolják is ezt, mint Magyarországon! Az urbanizációra hazánkban a szövetkezetek azzal válaszoltak, hogy tagjaik után „mentek". De vajon tehettek-e mást? Egy kisebb falusi vegyesboltban — gazdasági okokból — nehéz helyzetbe kerül a legjobb á'fész is; szakiízletet, nagyáruházát nem tart el az ottani kereslet. Egyébként a falvak lakói is nyertek e boltokkal, mert száz szövetkezeti boltból 85 továbbra is kisvárosban vagy nagyközségben működik, faluközeiben. A városi megjelenés árért is előnyös volt, mert versenyt indított a Skála-Coop és a Centruk áruházak között. I- Azért a kisebb falvak kisboltjairól sem lenne szabad megfeledkezni. — Miért, ki feledkezett meg róluk? A SZÖVOSZ elnöksége három éve döntött úgy, hogy rövid távú akcióprogramra beszéli rá az áfészeket. Tekintélyes pénzalap támasztotta alá az általunk javasolt felújítási programot: tegyék ízlésessé, igényesebbé a falusi, tanyasi üzleteinket. A pályázat eredményeként 2500 szövetkezeti üzletet hoznak rendbe és bővítenék ki az év végéig. Az akciót nem üzleti, hanem ha úgy tetszik, politikai megfontolások alapján támogattuk. — Látványos számokat halottunk. Csakhogy a szövetkezeti kereskedelem fejlődési üteme elmarad az állami kereskedelmétől? Miért? — A forgalom növekedésének dinamikája valóban mérséklődött, az okok szerteágazóak. Tíz éve — az V. ötéves tervidőszakban — még az új üzletek 55 százalékát építették szövetkezeti forintokból, a mostlsefe- jeződött VI. ötéves tervciklusban azonban 30 százalékra csökkent a részesedésünk. Ezt részben így is akartuk, tudván azt, hogy nem lehet számítani arra, hogy társadalmi méretekben nő a lakosság vásárlóereje. Új üzletek építése helyett energiánkat a meglévők fenntartására koncertráltuk, sőt erőforrásaink egy részét átcsoportosítottuk a termelésbe. így többet kereshettünk, másrészt azonban hozzájárultunk -az árualap^ bővítéséhez is. Az így felhalmozott tiszta jövedelemből idővel vissza lehet juttatni a kereskedelem fejlesztésére, ha végre növekszik az életszínvonal és új boltokra lesz szükség. Erre számítottunk, de például II többség állva marad Beszélgetés dr. Szlameniczky Istvánnal, a SZÖVOSZ elnökével El tudták-e látni megfelelő minőségű és mennyiségű áruval a falusi, tanyasi lakosságot? Hogyan gazdagították a városok kínálatát? Miképpen vették ki részüket az ipari, mezőgazdasági termelésből és a szolgáltatásokból? A többi között ezekre a kérdésekre is válaszolnak majd a fogyasztási szövetkezetek ez évben megrendezendő kongresszusán. Dr. Szlameniczky Istvánt a SZÖVOSZ elnökét, az MSZMP KB tagját kértük előzetes számvetésre. a szabályozók egynémelyikének változása elég váratlanul érte hálózatunkat, tetézve a sok fogyasztói áremelésből következő egyéb hatásókkal. Az árrések szűkülése a falvakban okoz gondokat a mai napig, hiszen ott kizárólag az áfészek forgalmaznak élelmiszert. A nagykereskedelem erről nem sokat tud, mert haszonkulcsa eleve magasabb, majdnem duplája, Az új ABC-áruház Villányban mint a kiskereskedelemé. Napjainkra azért már itt is sok a változás, mert a, kormányzat ma arra biztatja a kiskereskedőket, ■hogy kiskereskedjenek — a nagykereskedelem kiskereskedelmi forgalma az elmúlt évek-, ben 25 százalékkal nőtt. ..- E közben jelentős versenytárs lett a szövetkezetek vállalata, a Skála- Coop is. — Igen, hetven áruház tartozik hozzá, tagja csaknem 200 áfész. Ne feledje azonban, hogy 170 milliárdos forgalmukból alig 12 milliárd származik nagykereskedelmi tevékenységből. Ez nem túl sok, de arra alkalmas, hogy élezze a versenyt. Ahol például területi raktárt létesített, a Skála-Coop, ott mozgékonyabbá vált az állami kereskedelem is. Az országban csaknem 100 fogyasztási szövetkezet kért és kapott nagykereskedelmi jogot — ezek derűlátásra adnak okot a továbbiakat illetően.- A gazdasági reformmal fontos szervezeti változások történtek a magyar gazdaságban, ezek nagy hasonlóságot mutatnak a szövekezetekben jól működő vezetési formákkal: a vezetők választására, meghatározott idejű alkalmazására, az igazgató- tanácsokra gondolok. Vannak azonban olyan hangok is, amelyek szerint túldemokratizáljuk a vezetést és Így épp a gyors, rugalmas intézkedésektől fosztjuk meg. — A baj az, hogy egyesek akkor is a demokráciát féltik, amikor például új technológia bevezetéséről van szó. Ez gazdaságossági számítások kérdése, és a döntést ennek alapján kell meghozni. A bérezés, a munkarend, a jutalmazás tartozik a demokrácia kérdésköréhez, az emberi hang. I- A közelgő kongresz- szoson nyilván a szövetkezeti mozgalom jövőjét is felvázolják, ez pedig természetszerűleg a szövetker zetek lehetőségeitől függ. •» ön szerint milyenek a kilátások? — Van olyan áfész, amelynek 4 milliard a forgalma és van olyan, amelynók alig 30 millió, de ezzel semmit sem mondtam, mert akad köztük 150—200 milliós forgalmú kiváló é>s vergődő milliárdos. Talán túl egyszerűnek hangzik, de általában ott nicsenek gondok, ahol jó a vezetés, pontos a munkavégzés, helyesek a döntések. A fejlesztés esélyei — a jövő — azonban ezeken túl a szövetkezet nagyságától is függnek, mert korszerűsítő befektetésre, amiből bővített újratermelésre is futja, csak a nagy nyereséget produkáló szövetkezetek képesek. A tetemes központi elvonás miatt a kicsiknek a lehullott vakolat pótlása is gondot okozhat. — Eggyel több ok, hogy egyesüljenek. A baj csak az, hogy időnként ez nem saját akaratukból történt... — Nem lehet tagadni, hogy volt egyesülés parancsra, szubjektív indítékokból is — sajnos. Ettől függetlenül azt kell mondjam, nagy haszna az egyesülésnek, hogy koncentrálódtak a fejlesztési forrósok, és olyan szövetkezeti áruházi-lánc alakult ki, amelyre egyébként nem lett volna állami pénz. — Mostanában divatos dolog minden bajért a szabályozókat okolni. Mi a véleményük a szövetkezeteknek? — Általában véve jó logikájuk van a szabályozóknak, bár nem mindegyik következetes. Helyes és célszerű az erőforrásokat,- tehát a munkaerőt, az eszközt adóztatni, az ezekből származó nyereség helyett. Most van, aki nyer ezen, van, aki veszít — a dolog lényege az, hogy megkezdődött az átrendeződés az eddiginél erőteljesebb differenciálódás. Az biztos, hogy fehéren-feketén ki fog derülni, ki képes állni a sarat és ki nem. Én abban bízom, hogy a többség állva marad . . . Farkas P. József Fotó: Proksza L. Öt íven eue kezdődött Az a sok hír, amely egészen rendszertelenül szétforgácsolva kerül a napisajtóba, legkevésbé sem alkalmas arra, hogy a távolbalátás pillanatnyi helyzetéről egységes képet nyújtson — írta a Rádió Technika mintegy fél évszázada megjelent első száma 1936. márciusában. Az induló műszaki folyóirat a legfontosabbak között említi, hogy „fölépítjük a távolbalátás házát, ha talán még nem is egészen érett meg a közhasználatra . . A magyar folyóirat megjelenésének időpontjában, bár a laikus nagyközönség még alig tud valamit a televíziózásról, maga a sugárzás elve már nem számít teljesen újnak. A mechanikust helyettesitő elektromos képbontással már a 20- as években eredményesen kísérleteztek, s tíz évvel később a lapok már arról tudósítanak, hogy a „katódsugár-rendszert” alkalmazzák. A korabeli Rádió Technika szerint az USA területén 25 Az amerikaiak az Empire State Buildingről, a franciák az Eiffel-toronyról sugározták az első adást „távolbalátó-adó" van üzemben. Általában kis teljesítménnyel, 5 kW-tal dolgoznak és túlnyomórészt az ultrarövid hullámot használják a kísérlethez. Ebben az időben a legnagyobb amerikai rádióvállalat, a Radio Corporation of America V. K. Zworykin képcsővel ért el sikereket. Az adó antennáját az Empire State Buildingen, 300 méter magasban helyezték el. Bár a műsort reléállomások sugároztak, New York és Philadelphia között különleges koax- kábelek építését kezdték meg 1936-ban. A versenyben természetesen Európa sem akart lemaradni. Hollandiában a Philips cég végez eredményes, 180—400 képsoros kísérleteket, a Zworykin- rendszerrel. Olaszországban egy 240 képsorral és másodpercenként 50 képváltással dolgozó adó működik ekkor. A németországi adót 1935. március 7-én helyezték 'üzembe, augusztus végén azonban leégett. A franciák az Eiffel-torony- ból 1935 novemberében sugározták az első televíziós adást. Az antennát 330 méter hosszú és 10 centiméter átmérőjű kábel kötötte össze az erősítővel. Az adás ugyanis a mintegy két és fél kilométerre lévő stúdióból érkezett a toronyhoz. A korabeli források szerint az adó teljesítménye elegendő volt arra, hogy mintegy harminc kilométeres körzetben biztosítsa a megfelelő vételt. A távolbalátó műsorát nyolc helyen mutatták be a párizsi közönségnek. Angliában 1936 tavaszán már rendszeres műsorszolgáltatás bevezetését tervezték. Közel fél évszázada megindult a London és Birmingham között felszerelt erősítőállomások kábeleinek műszaki próbája. A mérnökök szerint „amennyiben a kábeleken éppen nem folyik távolbalátás”, egyidejűleg 200 telefonbeszélgetés bonyolítható le. Ami azonban ennél is jellemzőbb, meghatározták, hogy a vevők 50 font körüli árban kerülnek majd piacra, tulajdonosaik a távolbalátásért 50 schilling pótdrjat fizetnek. Ferenci Demeter Július 1-jétől: új Országos Építésügyi Szabályzat Főszerepben a helyi szabályozás * Korszerűsítik és megerősítik az elsőfokú építési hatóságokat Az Országos Építésügyi Szabályzat — ahogy közhasznúan a betűszóval emlegetik: az OÉSZ -, legújabb formájában július 1- jén lép életbe. A korábbiak — mindenki egyetért ebben — túlságosan terjedelmesek, és ebből következően szájbarágósak voltak . A szoros központi irányítás egyik utolsó mohikánja volt az OÉSZ, amely nagyon nehezen • akarta tudomásul venni, hogy az építésigazgatásban, az építésügyben is értelmes emberek dolgoznak, és hogy a helyi politika alakításában, vitelében egyre nagyobb önállóságra szert tevő helyi szervek az építésügyben is képesek önálló — és helyes — döntésekre. Az OÉSZ mindent mások helyett akart megoldani, s tulajdonképpen ez lett a veszte, egyben pedig szülője az újnak. Ahogy Pécs is tette... A néhány nap múlva életbelépő új OÉSZ csak az igazán általános érvényű, az egységes szemléletre igényt tartó építési kérdésekben szabályoz országosan (de ezekben is lehetővé teszi a helyi érdekek érvényesülését), egyébként pedig rugalmasan kezelhető keretet ad c helyi szabályozásoknak. A helyi szabályozások alcpja mindenütt az általános rendezési terv (ÁRT). Hivatkozhatunk itt nyomban Pécsre. A város tanácsa június 19-i ülésén ‘ogadta el a jövőbeni városfejlesztés irányait megszabó ÁRT-t, s ezzel együtt az átmeneti szabályozási előírásokat, amelyek a helyi érdekek, kívánalmak szerint határozzák meg mindazt, ami irályadó lehet mindennemű építési tevékenységben. A részletes szabályozási előírások kidolgozására ezután kerül sor, s azt az év vége felé akarjd|< a tanács elé terjeszteni. Ahol van már érvényben lévő ART, ott arra alapozva kell megfogalmazni a helyi építési előírásokat, ahol viszont nincs még, ott igen körültekintően kell megállapítani az átmeneti előírásokat, nehogy keresztezzék, netán gátolják is a település fejlődésének az útját. Baranyában az elmúlt években nagy lendületet vett a rendezési tervek kidolgozása, mégis kb. 200-ra tehető azon településeknek a száma, ahol ez nincs még meg. Ezek különben azok, amelyekben az utóbbi időkben a legkevesebb fejlesztési szándék és lehetőség volt. Helyben dönteni Az új OÉSZ néhány fontos, közérdekű részletét már ismertettük. Most a Megyei Tanács építési és vízügyi osztályától kapott tájékoztatás alapján a helyi szervek megnövekedett felelősségével kapcsolatos kérdésekre hívjuk fel a figyelmet. A helyi szervek felnőttek már ahhoz, hogy jó érzékkel és kézzel nyúljanak saját területük alakításához, rájuk lehet bízni annak az eldöntését, hogy mi mennyire válik — vagy nem válik — a település javára, akár egy építési technológia alkalmazásáról, akár a beépítés módozatairól van szó. A helyi tanácsok most az új OÉSZ nyomán a településfejlesztés szándékaiból, az értékek védelméből kiindulva dolgozzák ki a saját építési szabályzatukat, amely esetenként el is térhet a keretszabályozástól. | Ám ha ezt a saját szabályozást a testület elfogadta, annak igen következetesen és számonkérően érvényt is kell szerezni. Hegyei segítséggel A megye ehhez segítséget kíván nyújtani, de természetesen nem úgy, hogy átvenni a helyi szervekre váró feladatot. Ennek előzménye az építészeti tanácsadó szolgálat, amelynek a létrehozásával már a készülő új OÉSZ felé pillantottak. Ez eddig szigorúan a nevében foglaltak szerint látta el a feladatát, de ezután segítheti maid a helyi hatóságokat az OÉSZ adaptálásában. Ezt különben hosszú — egy-két éves — folyamatnak tekintik, amely nagy mértékben attól függ, hogy a helyi szervek mennyire érzik sürgetőnek a folyamat indításának az igényét. Az építési osztály felügyelete alatt létrehoznának egy 5—6 fős csoportot különböző szakemberekből, s ez foglalkozna a készülő, de még jogerőre nem emelt helyi szabályozások vizsgálatával. Szó van az elsőfokú építésügyi hatóságok megerősítéséről is. Jelenleq 29 elsőfokú hatóság működik Baranyában — 5 a városokban, 24 pedig a nagyközség aekben, illetve a centrumközségekben. A községekben működő hatóságok általában egyszemélyesek. Ezek az új helyzetben nem működtethetők hatékonyan, hiszen nincs meg az a szakmai közeg, amely garanciát adhat a feladatok'jó megoldására. Az az elgondolás, hogy csökkentenék az elsőfokú egyséqek számát, hogy egy nagyobb területtel több és képzettebb szakember foglalkozhasson. A szakmailag megerősített építési hatóság persze nem jelenti őzt, hogy máról holnapra minden szép és jó lesz; ehhez az is kell, hogy értő és érző partner leqyen a lakosság, az építtető is. Az első fok átrendeződése korszerűsítést, a működési terület kiterjedését jelenti elsősorban, s csak másodsorban Járhat az állomány további minőséqi javításával — ha anyaqilaq is vonzóvá lehet tenni ezt a hatósáqi munkát. Mindez a Meavei Tanács véqrehaitó bizottsá- aának a döntésétől füaa. Az éoítési osztály méa ebben az évben szeretné ezt elérni. Hársfai István HÉTVÉGE 3. >
