Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-28 / 176. szám

Eliza Rcod készülünk a ko- Új és még újabb áru­házak épülnek Szerte az országban, egyre bővül a szövetkezeti áruházi-lánc, de mintha a fejlődés kizá­rólag csak a városokban járna látványos eredmény­nyel. Nem hagyták cserben az áfészek a kisebb tele­püléseket, a tanyaközpon­tokat, falvakat, községe­ket? — A tömegek mindenütt a vi­lágon a város felé áramlanak — hát még, ha doppingolják is ezt, mint Magyarországon! Az urbanizációra hazánkban a szövetkezetek azzal válaszoltak, hogy tagjaik után „mentek". De vajon tehettek-e mást? Egy kisebb falusi vegyesboltban — gazdasági okokból — nehéz helyzetbe kerül a legjobb á'fész is; szakiízletet, nagyáruházát nem tart el az ottani kereslet. Egyébként a falvak lakói is nyertek e boltokkal, mert száz szövetkezeti boltból 85 tovább­ra is kisvárosban vagy nagy­községben működik, faluközei­ben. A városi megjelenés árért is előnyös volt, mert versenyt indított a Skála-Coop és a Centruk áruházak között. I- Azért a kisebb falvak kisboltjairól sem lenne sza­bad megfeledkezni. — Miért, ki feledkezett meg róluk? A SZÖVOSZ elnöksége három éve döntött úgy, hogy rövid távú akcióprogramra be­széli rá az áfészeket. Tekinté­lyes pénzalap támasztotta alá az általunk javasolt felújítási programot: tegyék ízlésessé, igényesebbé a falusi, tanyasi üzleteinket. A pályázat eredmé­nyeként 2500 szövetkezeti üzle­tet hoznak rendbe és bővíte­nék ki az év végéig. Az akciót nem üzleti, hanem ha úgy tet­szik, politikai megfontolások alapján támogattuk. — Látványos számokat halottunk. Csakhogy a szö­vetkezeti kereskedelem fej­lődési üteme elmarad az állami kereskedelmétől? Miért? — A forgalom növekedésének dinamikája valóban mérséklő­dött, az okok szerteágazóak. Tíz éve — az V. ötéves tervidő­szakban — még az új üzletek 55 százalékát építették szövet­kezeti forintokból, a mostlsefe- jeződött VI. ötéves tervciklus­ban azonban 30 százalékra csökkent a részesedésünk. Ezt részben így is akartuk, tudván azt, hogy nem lehet számítani arra, hogy társadalmi méretek­ben nő a lakosság vásárlóere­je. Új üzletek építése helyett energiánkat a meglévők fenn­tartására koncertráltuk, sőt erő­forrásaink egy részét átcsopor­tosítottuk a termelésbe. így töb­bet kereshettünk, másrészt azon­ban hozzájárultunk -az árualap^ bővítéséhez is. Az így felhal­mozott tiszta jövedelemből idővel vissza lehet juttatni a kereskedelem fejlesztésére, ha végre növekszik az életszínvo­nal és új boltokra lesz szük­ség. Erre számítottunk, de például II többség állva marad Beszélgetés dr. Szlameniczky Istvánnal, a SZÖVOSZ elnökével El tudták-e látni megfelelő minőségű és mennyiségű áruval a falusi, tanyasi lakosságot? Hogyan gazdagították a városok kínálatát? Miképpen vették ki részüket az ipari, mezőgazdasági termelésből és a szolgáltatások­ból? A többi között ezekre a kérdésekre is válaszolnak majd a fogyasztási szövetkezetek ez évben megrendezendő kongresszusán. Dr. Szlameniczky Istvánt a SZÖVOSZ elnökét, az MSZMP KB tagját kértük előzetes szám­vetésre. a szabályozók egynémelyikének változása elég váratlanul érte hálózatunkat, tetézve a sok fo­gyasztói áremelésből következő egyéb hatásókkal. Az árrések szűkülése a falvakban okoz gondokat a mai napig, hiszen ott kizárólag az áfészek for­galmaznak élelmiszert. A nagy­kereskedelem erről nem sokat tud, mert haszonkulcsa eleve magasabb, majdnem duplája, Az új ABC-áruház Villányban mint a kiskereskedelemé. Nap­jainkra azért már itt is sok a változás, mert a, kormányzat ma arra biztatja a kiskereskedőket, ■hogy kiskereskedjenek — a nagykereskedelem kiskereske­delmi forgalma az elmúlt évek-, ben 25 százalékkal nőtt. ..- E közben jelentős ver­senytárs lett a szövetkeze­tek vállalata, a Skála- Coop is. — Igen, hetven áruház tar­tozik hozzá, tagja csaknem 200 áfész. Ne feledje azonban, hogy 170 milliárdos forgalmuk­ból alig 12 milliárd származik nagykereskedelmi tevékenység­ből. Ez nem túl sok, de arra al­kalmas, hogy élezze a ver­senyt. Ahol például területi rak­tárt létesített, a Skála-Coop, ott mozgékonyabbá vált az állami kereskedelem is. Az országban csaknem 100 fogyasztási szö­vetkezet kért és kapott nagy­kereskedelmi jogot — ezek de­rűlátásra adnak okot a továb­biakat illetően.- A gazdasági reform­mal fontos szervezeti vál­tozások történtek a ma­gyar gazdaságban, ezek nagy hasonlóságot mutat­nak a szövekezetekben jól működő vezetési formák­kal: a vezetők választásá­ra, meghatározott idejű al­kalmazására, az igazgató- tanácsokra gondolok. Van­nak azonban olyan han­gok is, amelyek szerint túl­demokratizáljuk a vezetést és Így épp a gyors, rugal­mas intézkedésektől foszt­juk meg. — A baj az, hogy egyesek akkor is a demokráciát féltik, amikor például új technológia bevezetéséről van szó. Ez gaz­daságossági számítások kérdé­se, és a döntést ennek alapján kell meghozni. A bérezés, a munkarend, a jutalmazás tar­tozik a demokrácia kérdéskö­réhez, az emberi hang. I- A közelgő kongresz- szoson nyilván a szövetke­zeti mozgalom jövőjét is felvázolják, ez pedig ter­mészetszerűleg a szövetker zetek lehetőségeitől függ. •» ön szerint milyenek a ki­látások? — Van olyan áfész, amelynek 4 milliard a forgalma és van olyan, amelynók alig 30 millió, de ezzel semmit sem mondtam, mert akad köztük 150—200 mil­liós forgalmú kiváló é>s vergő­dő milliárdos. Talán túl egysze­rűnek hangzik, de általában ott nicsenek gondok, ahol jó a vezetés, pontos a munkavég­zés, helyesek a döntések. A fejlesztés esélyei — a jövő — azonban ezeken túl a szövet­kezet nagyságától is függnek, mert korszerűsítő befektetésre, amiből bővített újratermelésre is futja, csak a nagy nyeresé­get produkáló szövetkezetek képesek. A tetemes központi elvonás miatt a kicsiknek a le­hullott vakolat pótlása is gon­dot okozhat. — Eggyel több ok, hogy egyesüljenek. A baj csak az, hogy időnként ez nem saját akaratukból történt... — Nem lehet tagadni, hogy volt egyesülés parancsra, szub­jektív indítékokból is — sajnos. Ettől függetlenül azt kell mond­jam, nagy haszna az egyesü­lésnek, hogy koncentrálódtak a fejlesztési forrósok, és olyan szövetkezeti áruházi-lánc ala­kult ki, amelyre egyébként nem lett volna állami pénz. — Mostanában divatos dolog minden bajért a sza­bályozókat okolni. Mi a véleményük a szövetkeze­teknek? — Általában véve jó logiká­juk van a szabályozóknak, bár nem mindegyik következetes. Helyes és célszerű az erőfor­rásokat,- tehát a munkaerőt, az eszközt adóztatni, az ezekből származó nyereség helyett. Most van, aki nyer ezen, van, aki veszít — a dolog lényege az, hogy megkezdődött az átren­deződés az eddiginél erőtelje­sebb differenciálódás. Az biz­tos, hogy fehéren-feketén ki fog derülni, ki képes állni a sarat és ki nem. Én abban bí­zom, hogy a többség állva ma­rad . . . Farkas P. József Fotó: Proksza L. Öt íven eue kezdődött Az a sok hír, amely egészen rendszertelenül szétforgácsolva kerül a napisajtóba, legkevés­bé sem alkalmas arra, hogy a távolbalátás pillanatnyi hely­zetéről egységes képet nyújt­son — írta a Rádió Technika mintegy fél évszázada megje­lent első száma 1936. márciu­sában. Az induló műszaki folyóirat a legfontosabbak között említi, hogy „fölépítjük a távolbalátás házát, ha talán még nem is egészen érett meg a közhasz­nálatra . . A magyar folyóirat megjele­nésének időpontjában, bár a laikus nagyközönség még alig tud valamit a televíziózásról, maga a sugárzás elve már nem számít teljesen újnak. A mechanikust helyettesitő elek­tromos képbontással már a 20- as években eredményesen kí­sérleteztek, s tíz évvel később a lapok már arról tudósítanak, hogy a „katódsugár-rendszert” alkalmazzák. A korabeli Rádió Technika szerint az USA területén 25 Az amerikaiak az Empire State Buildingről, a franciák az Eiffel-toronyról sugározták az első adást „távolbalátó-adó" van üzem­ben. Általában kis teljesít­ménnyel, 5 kW-tal dolgoznak és túlnyomórészt az ultrarövid hullámot használják a kísérlet­hez. Ebben az időben a legna­gyobb amerikai rádióvállalat, a Radio Corporation of America V. K. Zworykin képcsővel ért el sikereket. Az adó antennáját az Empire State Buildingen, 300 méter magasban helyezték el. Bár a műsort reléállomások sugároztak, New York és Phila­delphia között különleges koax- kábelek építését kezdték meg 1936-ban. A versenyben természetesen Európa sem akart lemaradni. Hollandiában a Philips cég vé­gez eredményes, 180—400 kép­soros kísérleteket, a Zworykin- rendszerrel. Olaszországban egy 240 képsorral és másod­percenként 50 képváltással dol­gozó adó működik ekkor. A németországi adót 1935. már­cius 7-én helyezték 'üzembe, augusztus végén azonban le­égett. A franciák az Eiffel-torony- ból 1935 novemberében sugá­rozták az első televíziós adást. Az antennát 330 méter hosszú és 10 centiméter átmérőjű ká­bel kötötte össze az erősítővel. Az adás ugyanis a mintegy két és fél kilométerre lévő stúdió­ból érkezett a toronyhoz. A ko­rabeli források szerint az adó teljesítménye elegendő volt arra, hogy mintegy harminc kilométeres körzetben biztosít­sa a megfelelő vételt. A távol­balátó műsorát nyolc helyen mutatták be a párizsi közön­ségnek. Angliában 1936 tavaszán már rendszeres műsorszolgál­tatás bevezetését tervezték. Közel fél évszázada megindult a London és Birmingham kö­zött felszerelt erősítőállomások kábeleinek műszaki próbája. A mérnökök szerint „amennyiben a kábeleken éppen nem folyik távolbalátás”, egyidejűleg 200 telefonbeszélgetés bonyolítha­tó le. Ami azonban ennél is jellemzőbb, meghatározták, hogy a vevők 50 font körüli ár­ban kerülnek majd piacra, tu­lajdonosaik a távolbalátásért 50 schilling pótdrjat fizetnek. Ferenci Demeter Július 1-jétől: új Országos Építésügyi Szabályzat Főszerepben a helyi szabályozás * Korszerűsítik és megerősítik az elsőfokú építési hatóságokat Az Országos Építésügyi Szabályzat — ahogy köz­hasznúan a betűszóval em­legetik: az OÉSZ -, leg­újabb formájában július 1- jén lép életbe. A korábbiak — mindenki egyetért ebben — túlságosan terjedelme­sek, és ebből következően szájbarágósak voltak . A szoros központi irányítás egyik utolsó mohikánja volt az OÉSZ, amely nagyon ne­hezen • akarta tudomásul venni, hogy az építésigaz­gatásban, az építésügyben is értelmes emberek dolgoz­nak, és hogy a helyi politi­ka alakításában, vitelében egyre nagyobb önállóságra szert tevő helyi szervek az építésügyben is képesek önálló — és helyes — dön­tésekre. Az OÉSZ mindent mások helyett akart megol­dani, s tulajdonképpen ez lett a veszte, egyben pedig szülője az újnak. Ahogy Pécs is tette... A néhány nap múlva élet­belépő új OÉSZ csak az igazán általános érvényű, az egységes szemléletre igényt tartó építési kérdésekben szabályoz országosan (de ezekben is lehetővé teszi a helyi érdekek érvényesülé­sét), egyébként pedig rugal­masan kezelhető keretet ad c helyi szabályozásoknak. A helyi szabályozások alcpja mindenütt az általá­nos rendezési terv (ÁRT). Hivatkozhatunk itt nyomban Pécsre. A város tanácsa jú­nius 19-i ülésén ‘ogadta el a jövőbeni városfejlesztés irányait megszabó ÁRT-t, s ezzel együtt az átmeneti szabályozási előírásokat, amelyek a helyi érdekek, kívánalmak szerint határoz­zák meg mindazt, ami irály­adó lehet mindennemű épí­tési tevékenységben. A rész­letes szabályozási előírások kidolgozására ezután kerül sor, s azt az év vége felé akarjd|< a tanács elé terjesz­teni. Ahol van már érvényben lévő ART, ott arra alapoz­va kell megfogalmazni a helyi építési előírásokat, ahol viszont nincs még, ott igen körültekintően kell megálla­pítani az átmeneti előíráso­kat, nehogy keresztezzék, netán gátolják is a tele­pülés fejlődésének az útját. Baranyában az elmúlt évek­ben nagy lendületet vett a rendezési tervek kidolgozá­sa, mégis kb. 200-ra tehető azon településeknek a szá­ma, ahol ez nincs még meg. Ezek különben azok, ame­lyekben az utóbbi időkben a legkevesebb fejlesztési szándék és lehetőség volt. Helyben dönteni Az új OÉSZ néhány fon­tos, közérdekű részletét már ismertettük. Most a Megyei Tanács építési és vízügyi osztályától kapott tájékoz­tatás alapján a helyi szer­vek megnövekedett felelős­ségével kapcsolatos kérdé­sekre hívjuk fel a figyelmet. A helyi szervek felnőttek már ahhoz, hogy jó érzékkel és kézzel nyúljanak saját te­rületük alakításához, rájuk lehet bízni annak az eldön­tését, hogy mi mennyire vá­lik — vagy nem válik — a település javára, akár egy építési technológia alkal­mazásáról, akár a beépítés módozatairól van szó. A helyi tanácsok most az új OÉSZ nyomán a telepü­lésfejlesztés szándékaiból, az értékek védelméből kiin­dulva dolgozzák ki a saját építési szabályzatukat, amely esetenként el is tér­het a keretszabályozástól. | Ám ha ezt a saját szabályo­zást a testület elfogadta, annak igen következetesen és számonkérően érvényt is kell szerezni. Hegyei segítséggel A megye ehhez segítséget kíván nyújtani, de természe­tesen nem úgy, hogy átvenni a helyi szervekre váró fel­adatot. Ennek előzménye az építészeti tanácsadó szolgá­lat, amelynek a létrehozásá­val már a készülő új OÉSZ felé pillantottak. Ez eddig szigorúan a nevében foglal­tak szerint látta el a fel­adatát, de ezután segítheti maid a helyi hatóságokat az OÉSZ adaptálásában. Ezt különben hosszú — egy-két éves — folyamatnak tekintik, amely nagy mértékben attól függ, hogy a helyi szervek mennyire érzik sürgetőnek a folyamat indításának az igé­nyét. Az építési osztály fel­ügyelete alatt létrehoznának egy 5—6 fős csoportot kü­lönböző szakemberekből, s ez foglalkozna a készülő, de még jogerőre nem emelt helyi szabályozások vizsgá­latával. Szó van az elsőfokú épí­tésügyi hatóságok megerősí­téséről is. Jelenleq 29 első­fokú hatóság működik Ba­ranyában — 5 a városok­ban, 24 pedig a nagyközség aekben, illetve a centrum­községekben. A községek­ben működő hatóságok álta­lában egyszemélyesek. Ezek az új helyzetben nem mű­ködtethetők hatékonyan, hi­szen nincs meg az a szak­mai közeg, amely garanciát adhat a feladatok'jó meg­oldására. Az az elgondolás, hogy csökkentenék az első­fokú egyséqek számát, hogy egy nagyobb területtel több és képzettebb szakember foglalkozhasson. A szakmai­lag megerősített építési hatóság persze nem jelenti őzt, hogy máról holnapra minden szép és jó lesz; eh­hez az is kell, hogy értő és érző partner leqyen a lakosság, az építtető is. Az első fok átrendeződése kor­szerűsítést, a működési terü­let kiterjedését jelenti első­sorban, s csak másodsorban Járhat az állomány további minőséqi javításával — ha anyaqilaq is vonzóvá lehet tenni ezt a hatósáqi mun­kát. Mindez a Meavei Ta­nács véqrehaitó bizottsá- aának a döntésétől füaa. Az éoítési osztály méa ebben az évben szeretné ezt elér­ni. Hársfai István HÉTVÉGE 3. >

Next

/
Thumbnails
Contents