Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)
1986-06-27 / 175. szám
2 Dunántúli napló 1986. június 27., péntek Az országgyűlés nyári ülésé (Folytatás az 1. oldalról) Biztatásul szolgál, hogy a nehéz körülmények közepette sok gazdálkodó szervezet tartósan jó, esetenként tovább javuló eredményeket ért el. Néhány szakágazat — így a gyógyszeripar, a kozmetikai és háztartásvegyipar, valamint a híradás- és vákuumtechnika — szinte valamennyi vállalata elismerést érdemel. A vállalatok nyeresége a szigorúnak tartott szabályozás ellenére 9 százalékkal emelkedett. Nőtt a nyereség, a kőolaj- és földgáztermelésben, a gépiparban, a vegyiparban, a belkereskedelemben; csökkent a kohászatban, az építőiparban, a közlekedésben. Vállalatonként jelentősek a különbségek. Esetenként magas jövedelmezőségű vállalatok mellett például 23 vállalat pénzügyi hiánya egyenként meghaladja a 100 millió forintot (csz- szesen 6,4 milliárd forint). Mintegy 30 olyan — többségében nagyobb — vállalat van, amelynek problémáival a kormánynak foglalkoznia kell. Néhány esetben szanálási eljárás indult, de e vállalatok többségének saját erőből kell talpra- állnia. Ezt a folyamatot kívánja ösztönözni az a már előkészített új jogszabály, amely a fizetésképtelen vállalatokra vonatkozik majd. A kormány fontos döntéseket hozott a vaskohászat és a húsipar tartós nehézségeinek megoldására. E vállalatok nyomasztó fejlesztési terheinek csökkentésével egyidejűleg részletes program alapján megkezdik termelési szerkezetük átalakítását, a termelés racionalizálását, szervezetük tö- kéletestését. Hasonló lépésre készülünk a szénbányászatban is. Ezután Hetényi István arról szólt, hogy a költségvetési bevételeknek 9 százalékát teszi ki a lakosság adó-, illeték és tár- sadalombiztostási befizetése, amely egy év alatt 30 százalékkal nőtt, és túlszárnyalta az előirányzottat. A kisvállalkozások (munkaközösségek, szakcsoportok) termelése 1985-ben 30 százalékkal, adó- és társa- dalombiztostási befizetésük 64 százalékkal emelkedett. A költségvetési intézmények fenntartására, felújtására és társadalombiztostási célokra 338 milliárd forintot fordítunk, a kiadósok 55 százalékát. 1985-ben a társadalombiztosítós kiadásai 131 milliárd forintot értek el, az emelkedés 9,5 százalék. Ezen belül nyugdíjakra 92 milliárd forintot fordítottunk. A kormány tavaly felmérte az idős és legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkező honfitársaink szociális körülményeit. Módot találtunk a legrászorultabbak szociális segélyének növelésére, az őket segítő tcnácsi eszközök kiegészítésére. Idén a 70 év felettiek nyugdíját az eddiginél nagyobb mértékben emeljük, legújabban pedig helyi közlekedésük válik ingyenessé. A központi költségvetési szervek támogatását 9 százalékkal, a tanácsiakét 11 százalékkal növeltük. A támogatások növekedése az előirányzottat 1,6 milliárd forinttal meghaladta, jórészt a hideg téllel kaDcsola- tos többletkiadások miatt Tudjuk, hogy az intézkec. ,ek ellenére jónéhány intézrr, íy mostoha Körülmények kö itt dolgozik i)e amikor a vállai-- tokat s .' itjók r nehéz feltételek, ak . • itt i- í igorú követelményedet ke t .riasztani a racionális nu ma végzés, a takarékos gazdálkodás érdekében, örvendetes, hogy a főhatóságok ér. t-t;lőcsök egyre inkább felisme ik a már meglevő intézrr j yzk működtetésének, jó kart adásának fontosságát. A múlt esztendőben a tanácsok — az Országgyűlés által jóváhagyott öt eves előirányzataik alapján — zárták ötéves tervüket. Az országgyűlés a tanácsok számára a VI. ötéves tervidőszakra 249 milliárd forint állami támogatást hagyott jóvá. Ezt a támogatást főként az időközben hozott ár-, béréi szociálpolitikai intézkedések miatt az éves költségvetések megállapítása során 279 milliárd forintra növelte. A VI. ötéves népgazdasági tervidőszakban 370 ezer lakás épült fel. Ebben oroszlánrésze volt a tanácsok szervezőmunkájának, akik az állami lakásépítés mellett területelőkészítéssel, közművesítéssel és újabban szociális támogatásokkal is biztosították a lakásépítés társadalmi-gazdasági programjának megvalósítását. A tanácsok a tervet meghaladó mértékben javították az óvodai ellátás és az általános iskolai oktatás feltételeit. A tervnek megfelelően mintegy 5300 új általános iskolai osztályterem létesült, de a tanácsok a helyi lehetőségek ésszerű kihasználásával, társadalmi összefogással további, mintegy 8000 tantermet hoztak létre - részben ideiglenes jelleggel. Most, amikor a kormány tavalyi pénzgazdálkodásának elfogadását kéri — már jócskán benne vagyunk az új esztendőben. Az első öt hónap beszámolói azt mutatják, hogy mindazok a feladatok és tanulságok, amelyekről szóltam, még nagyobb aktualitást nyernek. Az öt hónap egészében a gazdasági növekedés nem érte el azt a mértéket, amely tervezett céljainkat kellően alátámasztaná. Bár vannak egyes ágazatok, mint például az alumíniumipar, a műszeripar, a híradástechn'ka, ahol a növekedés érzékelhető, a feldolgozóipar egészének termelése még elmarad a tervezett ütemtől. A nehézségek nem változtatnak azon, hogy munkánk számára az MSZMP XIII. kongresszusán elfogadott és a VII. ötéves tervben az országgyűlés által jóváhagyott programok az irányadók. A kormány ezért kötelességének tartja, hogy — a tervben foglalt teendőkön túl — további intézkedésekkel segítse a hatékonyságot és az egyensúlyt javító struktúraváltozás meggyorsítását. Ennek jegyében pályázati úton elnyerhető adó- és hitelkedvezményeket biztosítunk a fejlődésre képes vállalatoknak; azoknak, amelyek a mai és a jövőbeni követelményeket növekvő teljesítményekkel elégíti ki. A fontosabbnak ítélt prioritásoknak magasabb teljesítményekkel való alátámasztása d fejlődőképes vállalatoknál magasabb jövedelem elérését „egíti elő. Az inflációs tendenciák visszaszorítása érdekében elkerülhetelenné vált, hogy a jövedelmeket átcsoportosítsuk, azaz más területeken mérsékeljük a költség- vetési támogatásokat. A VII. ötéves tervben megfogalmazott gazdasági célok teljesítésének a termelési struktúra átalakítása az alapja. A költségvetésnek és a hitelszférának ebben az évben is nagy terhet kell vállalnia a nem hatékony termelés okozta veszteségek fedezése és az ilyen gondokkal küzdő alágazatok, vállalatok talpra állítása érdekében. A kormány intézkedéseinek fő célja, hogy a prioritásokat; a fizetőképesség megtartásához szükséges aktív külkereskedelmi mérleget, továbbá a reálbérek stabilizálását a teljesítmények növelésére alapozva a korábbinál mérsékeltebb árszínvonal-emelkedés mellett legyünk képesek biztosítani. Erre kötelez bennünket az MSZMP Központi Bizottságának június 18-i állásfoglalása is. A pénzügyminiszter végezetül kérte az országgyűlést, hogy a zárszámadási törvény jóváhagyásával egyidejűleg erősítse meg a kormányt abban, hogy a beszámolóban is elhangzottaknak megfelelően szolgálja a gazdasági kibontakozást. A beszámoló után a következő képviselők szólaltak fel: Novák Béla (Pest m. 18. vk.), az országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottságának tagja, a törvényjavaslat bizottsági előadója. Az országgyűlés bizottságai nevében elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot. Vida Miklós (Budapest, 23. vk.), a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója. Zsidei Istvánná (Heves m., 5. vk.), a Mátravidéki Fémművek diszpécsere. Tóth György (Szolnok m. 7. vk.), az MSZMP kunszentmártoni városi jogú nagyközségi bizottságának titkára. Polgárdi József (Pest m., 17. vk.), a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója. Ezután Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Marjai József beszéde Elöljáróban rámutatott: az elmúlt év végén egyúttal egy ötéves időszakot is lezártunk, s ez módot ad arra, hogy az országgyűlés szélesebb kitekintésben foglalkozzék gazdasági helyzetünkkel, teendőinkkel. E folyamat megvalósulása mindenekelőtt a magyar-szovjet együttműködésben kezdődött meg. A kormány kiterjedt és aktív munkát folytat a nemzetközi szervezetekben, a regionális integrációk irányában és a kétoldalú kapcsolatok terén annak érdekében, hogy felszámoljuk a magyar termékekkel szemben meglévő mesterséges piaci akadályokat, csökkentsük vámhátrányainkat — mindenekelőtt tradicionális nagy piacainkon: Nyugat-'Eu- rópá'ban, a Közös Piac országaiban —, jobb feltételeket biztosítsunk vállalataink tevékenysége számára. Az elmúlt időszakban olyan kereteket teremtettünk, amelyek lehetővé teszik, hogy az eddigi hitel-tőke igénybevétel mellett és részben ahelyett, növekvő szerepe legyen a külföldi működő tőke közös vállalatok, vállalkozások formájában történő bevonásának — hangsúlyozta Marjai József, majd a gazdálkodásról, továbbhaladásunk követelményeiről szólt. Az országgyűlés nyári ülésszaka Feladatainkat, céljainkat pártunk XIII. kongresszusának határozata, a kormányprogram és a VII. ötéves terv szabják meg. Nincs okunk és valós lehetőségünk sem arra, hogy ezektől eltérjünk. Minden erőfeszítésünket arra kell irányítanunk, hogy minél előbb és minél jobban megközelítsük teljesítésüket. A nemzetközi munkamegosztásba való sokrétű és egész gazdaságunkat átható beépülésünk nélkülözhetetlen tényezője létünknek és fejlődésünknek. Számunkra továbbra is meghatározó helyünk és szerepünk a szocialista integrációban. A szocialista közösség országaival folytatandó együttműködés növekvő mértékben segíthet többletforrásokat létrehozni népgazdaságunk fejlődéséhez és egyben szilárdabb pozíciókat is biztosít a világgazdaság más részeivel való kölcsönösen előnyös együttműködéshez. (MTI — telefoto — KS — DN) Az önök elé terjesztett költségvetés és a pénzügyminiszteri expozé gazdálkodásunk tükre; számadás, és nagyon szigorú figyelmeztetés mindnyájunk számára. Az expozéban elhangzott,* hogy az 1985. évi költségvetés a jóvá hagyottat lényegesen meghaladó költségvetési hiánnyal zárult, s hogy ebben elsősorban nem a költségvetési szervek és egységek laza gazdálkodása - bár erre is van példa —, hanem alapvetően a tervezettől elmaradt gazdasági fejlődés játszott szerepet. Az értékeléssel egyet kell értenünk: a költségvetés helyzetének alakulása tükrözi, hogy az elmúlt évi gazdasági folyamatok nem szándékainknak megfelelően alakultak. Ezt figyelembe véve ne.n helyes általában stagnálásról, általános megtorpanásról vagy akár általános 'visszaesésről beszélni. Az 1986. évi népgazdasági terv csak részben vette figyelembe az 1985. évi gazdálkodás jellemzőit, elsősorban azért — s erről önkritikusan kell szólni —, mert az elmúlt év során rendre olyan optimista prognózisokat fogadtunk el, amelyeket az élet nem igazolt. Az utóbbi időben érzékelhető a gazdasági kérdések iránt fogékony közvéleményben a kormányzat gazdaság- irányító munkájának bírálata. A bírálatok — ha szabad így mondani — különböző irányokból érkeznek és sokszor egymással ellentétes tartalmúak. Miközben egyes vélemények szerint a kormányzat túl gyakran avatkozik be a gazdasági folyamatba, mások éppen az aktívabb beavatkozást sürgetik. Mindenki számára és mindenkor egyformán kedvező feltételeket teremtő terv és szabályozás nem létezik. Programjaink reálisak, megvalósíthatók, de a célokban szigorú rangsorolást, a megvalósítás folyamatában pedig az eszközök határozott összpontosítását követelik meg. A Minisztertanács elnökhelyettese ezután emlékeztetett arra, hogy az 1986. évi nép- gazdasági tervhez és költség- vetéshez kapcsolódva, majd azok jóváhagyását követően a kormányzat több intézkedést tett a fő gazdaságpolitikai célok alátámasztására, a céloknak megfelelő tevékenységek erőteljesebb ösztönzésére, segítésére. Az intézkedésekhez széles körben erőteljes gazdaságszervező munka kapcsolódott és kapcsolódik. Időnként felmerül, hogy a kormány késett, vagy elkésett az intézkedésekkel. Valóban, több intézkedést korábban is meghozhattunk volna. Úgy gondolom azonban, hogy elsősorban nem a forrásbővítő intézkedésekkel késlekedtünk, sőt azokat inkább megelőlegeztük. A termelés növelésének követelményét szorosan össze kell kötnünk a hatékonyság fokozásával. Mind az eszközökkel, mind pedig a munkaerővel észszerűbben, takarékosabban kell gazdálkodnunk. Nem halaszthatjuk tovább a munkafegyelem megszilárdítását. A munkaidőalap védelme érdekében már több kormány- határozat született a szolgáltatások munkaidőn kívüli igénybevételi lehetőségének bővítésére, a lakosság különböző ügyeit intéző szervezetek félfogadási idejének munkaidőn kívüli helyezésére. Ezért hozott a kormány határozatot arra, hogy a társadalmi munkaidőalap védelme és a munkafegyelem javítása AZ ÁTRENDEZETT, ÚJJÁALAKÍTOTT KERTVÁROSI BÚTORSZALONBÚL AJÁNLJUK: ♦ komplett lakószoba- berendezések, ♦ szekrénysorok, ♦ kárpit- és ülőgarnitúrák, ♦ szóló- és irodabútorok hagyományos és modern kivitelben vásárolhatók! OTP-UGYINTÉZÉS ÉS SZÁLLÍTÁS HELYBEN! KÖZÜLETEKET IS KISZOLGÁLUNK! Várjuk vásárlóinkat a Hajdú Gy. u. 50. sz. alatti BÚTORSZALONBA, telefonérdeklődés a 41-594-es számon. érdekében átfogó programot és határozott intézkedéseket kell tenni. Az állampolgári fegyelem lazaságának következményei komoly károkat okoznak közvetlenül és közvetve a gazdasági építőmunkában is. Szigorúbban kell bánnunk a kiadásokkal is. Ez a költség- vetésből gazdálkodó hivatalokra, az intézményekre és a gazdálkodó szervekre egyaránt érvényes. Aktívabb — a fogyasztók és a vevők érdekeit egyaránt szem előtt tartó — kereskedelempolitikai magatartásra van szükségünk. Csak így érhető el, hogy szükséges technológiai és termékváltásunk, gazdasági szerkezetünk fejlesztése a tényleges piaci követelményeknek megfelelően menjen végbe. A nemzetközi piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás — a mai gyorsan változó világban — különösen nagy követélményeket támaszt az irányítással szemben. Marjai József ezután a gazdasági szabályozásról szólt, hangsúlyozva, hogy az egészében rugalmasabbá, ésszerűbbé vált. de a megérett változtatásokról nem lehet lemondani a továbbiakban sem. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését célzó programunk végrehajtását az ésszerűen lehetséges módon gyorsítanunk kell. Cselekedeteinket annak kell irányítania: hogyan, mivel háríthatjuk el az alkotóerők még jobb kibontakozása előtt álló akadályokat. Mert nem vagyunk gazdagok anyagi erőforrásokban, de annál gazdagabbak vagyunk az emberi alkotóerőben, tenrViakarásban, áldozatkészségben. Nem építhetünk másra, mint erre — mondotta befejezésül Marjai József elfogadásra ajánlva a törvény- javaslatot. Hozzászólt Reidl János (Somogy m. 5. vk.), a Videoton tabi gyáregységének csoport- vezetője. Mivel a napirendhez több hozzászóló nem jelentkezett, Hetényi István összegezte a vitában elhangzottakat, köszönetét mondott az észrevételekért, amelyeket a képviselők, elsősorban a gazdasági feladatok megoldásával kapcsolatban tettek. Ezután szavazás következett: az országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság 1985. évi költség- vetésének és a tanácsok 1981 — 1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvény- javaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint egyhangúlag elfogadta. (Folytatás a 3. oldalon) A Tapéta szakbolt ajánlata: MOST ÉRKEZETT! ♦ Extra és különlegesen szép import tapéták, ♦ öntapadós tapéták, ♦ áttetsző fehér is, tapétaszegélyek, ♦ poszterek széles skálája 1—16 -29—47-es buszvégállomás. NEVELÉSI KÖZPONTNÁL. HMC bontott és felújított autóalkatrészek PÉCS, BASAMALOM U. 1. (Balokány mögött)
