Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)
1986-06-27 / 175. szám
1986. június 27., péntek Dunántúlt napló 3 fiz országgyűlés nyári ülésé (Folytatás a 2. oldalról) Ezután a második napirendi téma tárgyalása következett: Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter tartotta meg beszámolóját a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtásáról. Kárpáti Ferenc beszéde — Megtisztelő feladatomnak teszek eleget, amikor a kormány megbízásából beszámolok a tíz évvel ezelőtt megalkotott, s elfogadott Honvédelmi Törvény végrehajtásáról, s annak fontosabb tapasztalatairól — mondotta elöljáróban a miniszter. — Egy évtized kellő alapot ad arra, hogy — még egy ilyen nagy fontosságú állami, társadalmi feladat tekintetében is — megalapozott következtetésekre jussunk. A törvény elfogadásakor az országgyűlést az a szándék vezette, hogy az állami szervek, a gazdasági és társadalmi szervezetek, valamint az állampolgárok honvédelmi kötelezettségét összhangba hozza mind a társadalmi-gazdasági fejlődés elért eredményeivel, mind a hadviselés felfogásában végbement változások követelményeivel. Most, egy évtized tapasztalatai alapján jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogv a törvény minden vonatkozásban jól szolgália a haza védelmének üqyét. biztosítja védelmi képesséqünk magas színvonalát és hatékonyságát. Az a tény, hogv a törvény módosítására az elmúlt 10 év során mindösszesen eav alkalommal — és akkor is naqv közmeaeléaedésre a sorkatonai szolqálat időtartamának 24 hónapról 18 hónapra mérséklése miatt — került sor, önmagában is mutatia. hoqv előírásai időt- ólláak és teliesíthetők. A törvény előírásai alapján jelentős előrelépés történt az államigazgatási tevékenység minden területén a honvédelmet érintő kérdések érdemi, tartalmi feladatainak kimunkálásában, a hatáskörök meghatározásában, a gyakorlati tevékenység összehangolásában. Kárpáti Ferenc ezután a fegyveres erők és testületek állapotáról, felkészültségükről, munkájukról szólt. A miniszter a továbbiakban kifejtette, hogy szocialista államunk honvédelmi politikája szilárd elvi alapokon nyugszik, amelynek tartalma hazánk függetlenségének, szocialista vívmányainak és a béke megőrzésének védelme. Néphadseregünk a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek elismert, megbecsült tagja. Hadseregünk megítélésében meghatározónak tartjuk erkölcsi-politikai egységét, hazánkhoz, szocialista társadalmi rendszerünkhöz való hűségét, a néppel való összeforrottságát. Hadseregünk jellegéből fakad az is, hogy dolgozó népünk a szorosan vett katonai feladatokon túl is mindenkor számíthat katonáinak helytállására, keze munkájára, ha azt az ország, a társadalom boldogulása megkívánja. Megtisztelő feladat az is, hogy a katonai szolgálat ideje alatt folytassuk a felnövekvő ifjú nemzedék szocialista szellemű nevelését. Nevelésükben fontos részt vállal magára a kommunista ifjúsági szervezet, melynek működési föltételeit^ jogkörét a hadseregben is biztosítjuk. A KISZ-szervezetek növekvő befolyását érdekvédelmi tevékenységük előmozdításával is igyekszünk erősíteni. Vannak-e gondjaink a katonák nevelésében? Igen vannak — erről is őszintén kell szólnunk. Bevonuló fiataliainknak naqyobb hányada kellő műveltséggel, szakmai felkészültséggel rendelkezik, ugyanakkor □ mai huszonéveseknek kevés az élettapasztalatuk. Itt vetném fel a katonák egészségi állapotával összefüggő gondunkat is. Jelentős azoknak a fiataloknak a száma, akik már a sorozásnál „szolgálatra alkalmatlan” minősítést kapnak, vagy csak korlátozott mértékben alkalmasak, s az erős fizikai megterhelést igénylő kiképzési és testnevelési foglalkozások alól felmentést kell kapjanak. A társadalomban végbemenő fejlődés értelemszerűen új igényeket vet fel a katonák élet- és szolqálati körülményeinek tekintetében is. Ezeket figyelembe véve gondoskodunk a korszerűbb elhelyezési körülményükről, élelmezésükről, ruházatukról, és egészségügyi ellátásukról. Szolgálati időkedvezmények alapvetően csak szociális megfontolásból lehetségesek. Tizenkét hónapos katonai szolgálat után szerelhetnek le azok a katonafiatalok, akiknek két gyermekük van, s a harmadik gyermek megszületése esetén — az addig leszolgált időre való tekintet nélkül — azonnal sor kerül a leszerelésükre. A Honvédelmi Törvény fontos előírásokat tartalmaz a polgári védelem megszervezésére és működésére is. A polgári védelem szerepe és jellentősége a társadalom egészében - a lakóterületeken és a munkahelyeken egyaránt — ismertté vált. A miniszter ezután emlékeztetett arra: amikor tíz évvel ezelőtt a Honvédelmi Törvényt elfogadták, a világ éppen az enyhülés tényét és kibontakoztatásának további módjait megfogalmazó helsinki megállapodás után volt, és abban bízott, hogy az enyhülés folyamatát a katonai szférában is meq lehet teremteni. A Magyar Népköztársaság érdekei teljesen egybeesnek szövetségeseink törekvéseivel. A szocialista Magyarország számára a béke, a biztonság, a barátság, az együttműködés nem pusztán szavakat jeleni, hanem szilárd elveken, súlyos történelmi tapasztalatokon nyugvó hosszú távú politikát. A hadsereg jó közérzetének' fenntartásához elengedhetetlen a megfelelő társadalmi értékítélet tevékenységünk értelméről, munkánkról, A közvéleményben gyakran elhangzik olyan igény, hogy jobb, tartalmasabb tájékoztatást várnak a fegyveres erők munkájáról, belső életéről. Kárpáti Ferenc végezetül köszönetét mondott a katonafiaikat felnevelő családoknak, azoknak, akik áldozatos munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy fiaik becsülettel teljesíthessék hazájuk és népük iránti kötelezettségüket. Tiszteletet és megbecsülést érdemelnek azok az állampolgárok, akik személyes honvédelmi kötelezettségeik teljesítésével közvetlenül részt vesznek a honvédelemben — hangoztatta. — Köszönetemet fejezem ki az államapparátus, a társadalmi szervezetek, a gazdasági szervek és intézmények vezetőinek és dolgozóinak, a pedagógusok nagy tömegeinek, akik munkájukkal honvédelmünk erősítését szolgálják. Végezetül engedjék meg, hogy a fegyveres erők és testületek állománya nevében megköszönjem országunk politikai és állami vezető szerveinek, az Országgyűlésnek, népünknek, hazánk biztonságáért és védelméért tett erőfeszítéseit, a rólunk való gondoskodást —mondotta, s kérte az Országgyűlést, hogy a beszámolót vitassa meg és fogadja el. Kárpáti Ferenc beszámolójához hozzászólt: Gyuricza László (Veszprém m., 5. vk.), az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke. Karakas László (Hajdú-Bihar m„ 12. vk.), az MSZMP KB osztályvezetője. Takács Imréné (Csongrád m. 4. vk.), a Szegedi Textilművek pártbizottságának titkára. Bak István (Bács-Kiskun m. 7. vk.), a szabadszállási nagyközségi tanács elnöke. Ancsin Károly (Békés m. 4. vk.), a csorvási Lenin Termelőszövetkezet erőgépvezetője. Eck Tibor (Komárom m., 5. vk.), a Lakástextil Vállalat Tatai Szőnyeggyárának igazgatója. Több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, így a tanácskozás elnöke a vitát lezárta, és ismét megadta a szót a honvédelmi miniszternek. Kárpáti Ferenc mindenekelőtt megköszönte a törvény végrehajtását taglaló beszámoló, illetve a honvédelmi téma iránti figyelmet és érdeklődést. Határozathozatal következett: az országgyűlés az 1976. évi I. törvény végrehajtásáról elhangzott miniszteri beszámolót, valamint a vitában elhangzottakra adott választ jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően a napirend harmadik témájának megtárgyalásával folytatta és fejezte be munkáját az országgyűlés, amelynek nyári ülésszakán — felváltva — Sarlós István, Cser- venka Ferencné és Péter János elnökölt. Az országgyűlés sajtóirodája közli a zárt ülésről A törvényhozó testület csütörtöki zárt ülésén Sarlós István elnök előterjesztésében megvitatta és elfogadta az ügyrendjének módosítására és egységes szövegére vonatkozó javaslatot. Az ügyrend elfogadásával az országgyűlés működésének szabályait, tárgyalási rendjét az alkotmánnyal összhangban, az alaptörvényben kapott felhatalmazás alapján és a kormányzati. szervekkel kiVélemények a hadseregről (Munkatársunk telefonjelen- tése) — A tíz évvel ezelőtt elfogadott honvédelmi törvény kellő 'keretet biztosít további feladatainkhoz, amelyek mindenek előtt a jelenlegi nemzetközi helyzetből adódnak - mondta a honvédelmi törvény végrehajtásáról szóló beszámolójában Kárpáti Ferenc, honvédelmi miniszter. Kétségtelen tény, hogy fegyveres erőink és testületeink, a néphadsereg, határőrség, a rendőrség, a munkásőrség e törvény szellemében eredményesen hozzájárulnak a béke megőrzéséhez, belső biztonságunkhoz. Néphadseregünk sokat fejlődött az elmúlt évtizedben, korszerű, harci-technikai eszközökkel rendelkezik, nagy előrelépés történt a személyi állomány felkészültségében, élet- és munkakörülményeiben. Az egységéknél katonák között gyakran megforduló tudósító is tapasztalja a változásokat. Például azt, hogy a sorkatonák nagy részét most már kislét- számú körletekben helyezik el, a laktanyák zömében központi fűtés van, és már nem ritka, a melegvizes mosdó. A ruházatban is előrelépés történt, az úifazonú kimenőru'hák az év végéig felváltják a régiéket. A hadsereg valamennyi étkezdéjében bevezették a kétmenüs étkeztetést, emelték a katonák illetményét, sok helyütt működik csapattelevízió. A katonai féladaték mellett a sorállomány részt vesz a gazdasági építőmuékában. A vasút, a közúthálózat korszerűsítése, a hírközlés fejlesztése, egészségügyi létesítmények építése az ő közreműködésükkel történik, segítenek a mezőgazdasági munkákban. A katonáik nevelésében azonban vannak gondok, hisz a bevonulok körött növekszik azoknak a száma, akik korábban törvénybeütköző cselékedete- 'ket követtek el, és a rendszabályok ellenére is gyakori az italozás. A tartalékosok továbbképzése nem túl népszerű az érintettek körében. Annak ellenére, hogy előre tervezett feladatokra történő behívásokkor a hadköteleseket rendszeresen tájékoztatják a behívás várható idejéről és annak időtartamáról és hogy gyakorlatra csak a legszükségesebb állományt hívják be. Ezzel kapcsolatban a honvédelmi miniszter hangsúlyozta, a mi viszonyaink között a tartalékosok esetenkénti behívásáról gyakoroltatásáról nem mondhatunk le. Ezzel kapcsolatban Hüber Jenő, baranyai képviselő annak a véleményének adott hangot az ülésszak szünetében, hogy talán enyhítené a munkahelyeken a tartalékosok behívásából adódó feszültséget, ha a mozgósítást és a hadgyakorlatot elválasztanák egymástól. — Vitathatatlan, hogy szükség van mozgósításokra, a váratlan behívásokra, de ékkor nem kellene többnapos gyakorlatra vinni a tartalékosokat. Huber Jenő azt is elmondta, hogy a mai fiataloknak sokkal kevesebb az ellenérzésük, bevonulásuk előtt a hadsereggel szemben, mely köszönhető a honvédelmi törvénynek, és annak, hogy a hadsereg nyitottabb lett. Elismerően szólt arról, hogy mint a miniszter beszámolójából kiderült, néphadseregünk milyen sókat tesz a fiatalok műveltségi, szakmai színvonalának emeléséért. Bódi János szerint — aki szintén volt korábban sorállományú katona — a hadsereg fejlődése kézzel fogható, a mai katonáknak könnyebb, mint nekik volt annak idején. — A sorkatonák megbecsülésével azt hiszem nincs probléma, de érzésem szerint a hivatásos állomány presztízséért többet kellene tenni. Éppen azért, hogy vonzóbb legyen ez a pálya, a pályaválasztás előtt álló fiatalok előtt. Roszprim Nándor alakított munkamegosztást figyelembe véve határozták meg a képviselők. Ugyanebben a szellemben szól a házszabály a képviselők kötelességeiről, amelyeket e tisztségük rájuk ró, illetve az ennek alapján őket megillető jogokról is. A társadalmi, gazdasági fejlődés, a szocialista demokrácia kiteljesedése, intézmény- rendszerének gazdagodása tette lehetővé és szükségessé, hogy a törvényhozó testület tevékenységének szabályait is az ezekből eredő új követelményekhez igazítsák. Az ügyrend egységes szövegének tervezetét a képviselők az elmúlt hetekben széles körben megvitatták. Szerepelt valamennyi megyei (és a budapesti) képviselőcsoport, valamint a Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottság ülésének napirendjén. A továbbiakban kiemelünk néhány konkrét változást, magyarázatra szoruló tételt a legjelentősebbek közül. Új pontként került a házszabályzatba a képviselők eskütételének előírása. Az eskü szövegének aláírásával a képviselő a haza, a nép iránti hűségre, érdekei képviseletére, az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartására, az állami és a szolgálati titok megőrzésére tesz ígéretet. Számos olyan kérdéskör van, amelyben az ügyrend az egyébként már korábban kialakult gyakorlatot emeli a szabállyá. Ilyen — egyebek között -, hogy szól a kormány megválasztásáról, az országos listán megüresedett képviselői helyek betöltéséről, s arról, hogy egyes beszámolók vitája nyomán az országgyűlés értékelést tartalmazó, illetőleg feladatot megállapító határozatot, állásfoglalást fogadhat el. Az új szövegezésű ügyrend intézkedik az interpelláció rangjának növeléséről azzal, hogy különbséget tesz a képviselők ilyen címen benyújtandó, valamint egyszerű, tájékozódó jellegű kérdései között. Interpellációval akkor élhet a képviselő, ha azt akarja szóvá tenni, hogy valamely állami, kormányzati intézkedés nem felel meg a törvényes előírásnak, vagy — bár törvényes — hatása nem kielégítő, vagy teljesen elmarad. A kérdés feltevésének lehetősége éppen azt szolgálja, hogy a képviselő ezen az úton is megszerezhesse a munkájához szükséges vagy azt segítő információkat. Az eddigi mindenkor nyílt szavazás gyakorlatának általános megtartása mellett két esetre is bevezette az új házszabály a titkos, szavazólaoos választást, az országgyűlés tisztségviselőire, illetve az országos listán megüresedett helyek betöltésére való szavazásnál. Ez utóbbi esetben egyébként a választási törvény előírásaihoz való igazodás is indokolja a fenti rendelkezést. Az észrevételekkel módosított új szövegezésű ügyrend összességében megfelel a korábban jelzett követelményeknek, alkalmazkodik a törvényhozással szembeni új elvárásokhoz. Alátámasztja azt a politikai szándékot, hogy bővüljön az országqyűlés tevékeny- séqi köre, növekedjék az állami életben betöltött szerepe. NAGYVILÁGBAN Hazaérkezett Bulgáriából az MSZMP küldöttsége A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására június 23—26. között magyar pártküldöttség tartózkodott Buulgáriában, élén Lakatos Ernővel, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának vezetőjével. A magyar küldöttséget fogadta Sztojan Mihailov, a BKP KB titkára. Átadták Gorbacsov levelét a Lenin Kohászati Művek dolgozóinak Mint ismeretes, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára válaszolt a diósgyőri Lenin Kohászati Művek dolgozóinak hozzá intézett levelére. A sajtóban már nyilvánosságra került levél eredeti példányát csütörtökön, a nagyüzem kombinált acélművében rendezett aktívaértekezleten Borisz Sztu- kalin, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete adta át Gerzsényi Miklósnak, az LKM pártbizottsága titkárának. ♦ PAMUTÉ MESA (Nevada): Az Egyesült Államok és Nagy- Britannia közös földalatti nukleáris kísérletet hajtott végre a nevadai sivatagban helyi idő szerint szerdán délután. A mintegy 550 méteres mélységben végrehajtott „Darwin" fedőnevű kísérleti robbantás hatóereje 20 és 150 kilotonna között volt. Elutazott Budapestről a török államfő Kenan Evren, a Török Köztársaság elnöke csütörtök délelőtt a Magyar Tudományos Akadémiát kereste fel. A magasrangú vendéget Berend T. Iván, az MTA elnöke és Kulcsár Kálmán főtitkárhelyettes fogadta az Akadémia székházában. Ezt követően tájékoztató hangzott el a gróf Széchenyi István által 1825-ben alapított intézmény tevékenységéről, a hazánkban folyó turkológiái kutatásokról, illetve a magyar és a török tudósok együttműködésének további lehetőségeiről. Kenan Evren programja hajókirándulással ért véget. A török államfő a nyári napsütésben a „Táncsics" motoroshajó fedélzetéről tekintette meg a főváros nevezetességeit. Kenan Evrent a sétahajózásra elkísérte Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Török István külkereskedelmi minisztériumi államtitkár, valamint Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. Kenan Evren, a Török Köztársaság elnöke hivatalos látogatása befejeztével csütörtök délután elutazott Budapestről. A Losonczi Pál társaságában érkező Kenan Evren elnököt és kíséretének tagjait az Országház előtt, a Török Köztársaság és a Magyar Népköztársaság zászlóival fellobogózott Kossuth Lajos téren ünnepélyesen búcsúztatták. ♦ BELGRAD: Az MSZMP KB küldöttsége, amely Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára vezetésével részt vesz a JKSZ XIII. kongresz- szusán, csütörtökön délelőtt ellátogatott a Belgrád közelében lévő Zseleznikbe, ahol megismerkedett az Ivó Lola Ribar szerszámgépgyár munkájával.
