Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)
1986-06-27 / 175. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló j XLIII. évfolyam, 175. szám 1986. június 27., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Számítógépes góltotó (4. oldal) Barkácsolás (6. oldal) Amatőr tánctábor (5. oldal) Az új szabály előírja a képviselők eskütételét Vállalati Tanács alakult a BÉV-nél Mise hl Róbert vezérigazgatót megerősítették beosztásában A bevételek elmaradásának fő oka a gazdasági fejlődés megtorpanása, a népgazdaság tiszta jövedelmének kedvezőtlen alakulása. 1985-ben a népgazdaság számos pozitív részeredménye mellett a nemzeti jövedelem tömege csökkenj a termelés és az elosztás aránya a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakult. A megtorpanás erősíti azt a tapasztalatot, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés nem a mechanika törvényeinek engedelmeskedik, ahol az egyenletes és egyenes mozgás mindaddig megmarad, amíg arra nem hat újabb erő. A gazdaság törvénye ennél szigorúbb: a fejlődés, sőt az elért pozíció megőrzése is csak intenzív munkával és pótlólagos erőfeszítésekkel érhető el. A gondokban a rendkívül hideg tél következményei, a fagykárok is szerepet játszanak, a költségvetési hiányt Az országgyűlés nyári ülése A versenyzők felsorakoznak a Mecsek Kupa nemzetközi kerékpár verseny megnyitójára. (Tudósítás a 8. oldalon.) C sütörtök délelőtt 10 órakor — a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés nyári ülés. szaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Ma gyár Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a nyári ülésszakot. Napirenden az 1986. évi költségvetés, a honvédelmi törvény és az országgyűlés ügyrendjének módosítása A párt és a kormány vezetőinek egy csoportja az ülésteremben Az országgyűlés Bognár Rezsőt (Hajdú-Bihar megye, 6. vk.), saját kérésére — az Elnöki Tanács tagjává történt megválasztása miatt — a kulturális bizottság elnöki tiszte alól, érdemei elismerése mellett egyhangúlag felmentette, s Horn Pétert (Somogy rrregye, 1. vk.) a kulturális bizottság elnökévé egy tartózkodással megválasztotta. Az országgyűlés elnöke ezt követően tájékoztatta a képviselőket, hogy a kereskedelmi bizottság benyújtotta jelentését Szalai Istvánnénak (Vas m„ 1. vk.) a magyar ipar védelméről az Országos Anyag- és Árhivatal elnökéhez — a tavaszi ülésszakon — tett interpellációja tárgyában. A jelentés szerint a kereskedelmi bizottság az interpellációban foglalt két kérdést vizsgált meg: zavarja-e és milyen mértékben zavarja a hazai ipar tevékenységét a fogyasztási cikkek importja, illetőleg, hogy a vonatkozó, kifogás tárgyává tett rendelet sérti-e a verseny semlegességi elvét, hátrányos helyzetbe hozza-e a hazai ipart. A bizottság javasolja a kormány számára, hogy a kifogásolt rendelkezést meg kell siíin- tetni és a kereskedelemben azonos versenyfeltételeket kell biztosítani a hazai és az import termékek forgalmazásánál. A jelentésben foglaltakkal mind az interpelláló képviselő, mind Szikszay Béla államtitkár egyetértett. Az országgyűlés a jelentést egyhangúlag elfogadta. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról : 1. A Magyar Népköztársaság 1985. évi költséqvetésének és a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. Beszámoló a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtásáról; 3. Az orszóagyűlés ügyrendjének módosításáról és egységes szövegéről szóló előteriesz- tés, amelyet — az ügyrend 43. paragrafusa .alapián — az országgyűlés zárt ülésen tárgyal meq. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. (Telefoto — KS - DN) több mint 10 milliárd forinttal növelték. Több területen a csökkenő, exportárak is mérsékelték bevételeinket. De közelebb állunk az igazsághoz — és az idei év első hónapjainak tapasztalatai is erre mutatnak —■, ha az okokat gazdálkodásunk gyengeségeiben keressük. A tartós gond az, hogy a termelés strukturális változása évek óta lassúbb, mint amit a tartós kibontakozás .követelményei indokolnak. A vállalatoktól és szövetkezetektől származó nettó — vagyis támogatásokkal csökkentett — adóbevétel 320 milliárd forintot ért el. Ez hatalmas összeg, de jócskán elmaradt az előirányzattól. Reálisan el kell ismerni, hogy a vállalatok tavaly is nehéz feltételek közt gozdákoá- tak. A változó piaci körülményeken kívül az irányítás változásaihoz is alkalmazkodniuk kellett. 1985-ben változtattuk az adórendszert, régi megkötöttségek, túlhaladottnak tűnt adók szűntek meg, és a hatékonyság szerint jobban differenciáló adónemeket vezettünk be. A vállalati vezetés egy részénél a figyelmet túlzottan lekötötte az új vezetési formák bevezetése is. (Folytatás a 2. oldalon) Július elsejével megyénk legnagyobb építőipari szervezete, □ Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat is áttér az új vólla'latvezetési formára. Tegnap Pécsett tartották meg a BÉV Szállón a 39 tagú vállalati tanács alakuló ülését. A testület elfogadta a Szervezeti és működési szabályzatát, megválasztottg a vállalati tanács elnökének Szende Antal pénzügyi osztályvezetőt és elnökhelyettesnek Wellesz István villanyszerelő brigádvezetőt, majd titkos szavazással egyhangúlag újabb 6 évre megerősítette pozíciójában MischI Róbert vezérigazgatót. A Ferit Sándor szb-titkár vezette előkészítő bizottság tehát jó munkát végzett. Az alakuló ülésen megjelent Lukács János, az MSZMP KB tagja, a Baranya Megyei Párt- bizottság első titkára és dr. Kádár József, építésügyi- és városfejlesztési minisztériumi álla mtitká r. Dr. Kádár József ÉVM államtitkár rövid beszédében hangsúlyozta, hogy milyen jelentős változást ígér a BÉV életében a vállalati tanács megalakulása. Mint stratégiai döntést hozó szervnek nagy bölcsességgel és körültekintéssel kell irányítania a vállalatot, és minden lehetőséget ki kell használnia a társadalmi termelés hatékonyságának növelése érdekében. örömmel állapította meg, hogy a néhány év előtti mélypont után a vállalat stabilizálta helyzetét és ebben nagy szerepe van Mischt Róbert vezérigazgatónak. Az is a további felemelkedés biztosítéka, hogy jelentősen javult a bérhelyzet, és ezt meghaladó mértékben nőtt a termelékenység a vállalatnál. Mischl Róbert vezérigazgató programbeszédében szólt a vállalat múltjáról, hangsúlyozva, hogy a BÉV-nek ma is mennyire meghatározó a szerepe Baranyában és Pécsett. Már nem a robbanásszerű mennyiségi igények kielégítése a szakma előtt álló legfontosabb célkitűzés és társadalmi követelmény, hanem a verseny és a vállalkozás előtérbe kerülésével mind nagyobb feladatokat ró a vállalatra is a minőségi követelményrendszer. A megrendelő (vevő) egyre igényesebb, megteheti, hisz „ő az úr". Ügy kell teljesíteni a kívánságát, hogy elégedett legyen a minőséggel, az árral, a határidővel — ugyanakkor a vállalat is megtalálja a számítását. Lukács János, megyei első titkár gratulált Mischl Róbert- nek a megerősítéshez. Elmondotta, hogy a VT megalakulásával fontos változás következett be a BÉV életében, mostantól az eddigieknél is jobban kell dolgozniuk. Fontos, hogy Baranyában az építési igények kielégítést nyerjenek és ebben továbbra is nélkülözhetetlen és hasznos partnerként kell kivennie részét a BÉV- nek is. M. L. Hetényi István pénzügyminiszter beszámolója Az 1985. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat egy ötéves tervciklust lezáró év pénzügyi folyamatairól ad számot. Ennek az öt évnek a költségvetési vitái és döntései jelentős tényezői voltak mindazoknak az eredményeknek, amelyeket elértünk. A gazdaságpolitikának megfelelően a költségvetési folyamatokban- is tükröződik a fizetőképességünk fenntartására és az életszínvonal védelmére tett sok erőfeszítés — mondotta bevezetőben a miniszter, majd így folytatta: — Az 1985. évi zárszámadás szerint a kiadások a jóváhagyott 610 milliárd forinttal egyezően alakultak. A bevételek elmaradtak a jóváhagyot- tól: 594 milliárd forintot tettek ki. A tervezett 2,5 milliárd forinttal szemben a hiány 15,7 milliárd forint lett. A megnövekedett hiány a vállalatok és a lakosság betéteiből és a számítottnál nagyobb külföldi forrósokból fedezhető. Kérem az Országgyűlést, járuljon hozzá, hogy a Minisztertanács a költségvetési hiánynak’ a tervet meghaladó részét bankkölcsönből fedezze.
