Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)
1986-06-21 / 169. szám
Mohácsi kezdeményezés Jön a hazai lencse A magyar konyha kedvelt étele a lencse. Az import francia lencse apró és sötét színű, így nem csoda, ha a háziasz- szonyok nem kedvelik túlzottan. Hogyan lehetne gazdaságosan és jó minőségű hazai lencsével csökkenteni (később megszüntetni) az importot? A mohácsi Új Barázda Tsz felvette a kapcsolatot a lencsetermesztésben jó eredményeket felmutató nagyléki, komáromi és más csehszlovákiai termelőszövetkezetekkel. Tanulmányozták a technológiájukat, és 1985-ben már 15 hektáron maguk is megkezdték a lencsetermesztési kísérletet. Az első lépések meghozták a várt sikert. Idén már az Új Ba'ázda gesztori együttműködésével és irányításával 16 mezőgazdasági nagyüzem 1550 hektáron vetett lencsét. A jó eredményeket ígérő csehszlovák Lenka és kanadai Lard fajták mellett döntöttek. A vetésterület nagysága azt ígéri, hogy a hazai ellátás egyharmadát biztosítani tudják. — Minden lehetőséget figyelembe vettünk és mindent alaposan előkészítettünk, amikor kidolgoztuk a lencserendszerünket — mondja Harmatos József, a mohácsi Új Barázda Tsz elnöke. — Több évre előre kötöttünk értékesítési szerződést a DÉLKER-rel és a Baranya Megyei TSZKER-rel, így biztosítottak lényedében a termelési, az értékesítési és az ellátási feltételek is. Ezek együtt garantálják, hogy a termelők is jobban járnak, mint a kommersz termeléssel. A lencse közepes termésnél (8—12 mázsa hektáronként) is másfél-kétszer nagyobb jövedelmet biztosít, mint a közepes árutermelő növények. Az is mellette szól, hogy nagyon jó nitrogéngyűjtő. A lencse termeléséhez nem kell külön erő- és munkagépeidet vásárolni. Sőt, a betakarításnál folyamatosságot biztosít, jobban kitölti és előbbre is hozza az őszi betakarítás csúcsidőszakát. Az Új Barázda a tavalyi 10 hektáros kísérlet után idén már 215 hektáron termeszt lencsét. Őket 150—150 hektáros területtel követi Szentlászló, Újpet- re, Békéscsaba és Székesfehérvár. A többi gazdaság 50—150 hektáros területen foglalkozik lencsével. Az Új Barázdában házon belül oldják meg az integrálási, szaktanácsadási és folyamat- szervezési feladatokat, Mohácsi Károly és Eszteri János agrármérnökök irányításával. Ugyanakkor mikroparcellákon fajtaösszehasonlító, herbicid és fu- záriumkísérleteket is végeznek, együttműködve a Baranya Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomással. A termelők igen fegyelmezetten és igényesen láttak munkához. Joggal számítanak rá, hogy előzetes elképzeléseik valóra válnak. Murányi László A gázlecsapoló rendszer központi gépháza István-aknán Munkára fogják a bányarémet Olaj helyett metán 320 milliós beruházás a Mecseki Szénbányáknál Évente 25—30 millió köbméter jó fűtőértékű metángázos levegőkeverék hagyja el a Mecseki Szénbányák termelő helyeit a gázlecsapoló gépházak fáklyáin át. A keverék metántartalma 60 százalékos. Fűtőértéke alig kevesebb a pécsi földgázénál. Geológusok irányításával a lecsapoló vágatokban és a leművelt területeken fúrólyukakon át, illetve a gátakon keresztül megcsapolják a gázadó réteget, vezetékeken keresztül megszívják és fáklyákon elégetik. Ilyenek működnek a hetvenes évektől Kossuth lll-as, a pécsbányaüzemi István l-es, valamint a Zobák diagonális aknán, 1984-től pedig Vasas Petőfi-aknán. Petőfi-aknán a 60-as években is üzemelt egy gázlecsapoló berendezés. Megépítését dr. Radó Aladár szellőztetési főmérnök kezdeményezte. A gáz egy részével vizet melegítettek akkor. Aztán leállt, mert a széntermelés felsőbb szintekre, gázmentes területekre települt. Most ismét a mélyművelés került előtérbe, így a gáz le- csapolása is. Újabban a fel- használás fokozottabb hangsúlyt kap. E téren Lengyelországban és NSZK-ban régóta szép sikereket érnek el. A Mecseki Szénbányáknál évente 3 millió köbméter gázos levegőt hasznosítanak. Élen István l-es akna áll a két és félmillió köbméteres, értékesített mennyiségével. Ebből az új István lll-akna elkészült létesítményeit is ellátja. Kossuth lll-as aknán is metánnal fűtenek és meleg vizet állítanak elő. Idén újabb egymillió köbméter mennyiséget vezetnek a gázfűtésű kazánokba. Vasason az olajat váltják ki az olcsóbb metánnal. Jövőre 10—15 millió köbméter metóngázt tüzelnek el, fűtési, melegítési és szénszárítási céllal. Vasason egyébként egy nagyteljesítményű gázkazánházat építenek. Az említett gázlecsapoló állomásokat fokozatosan összekötik és létrehoznak egy több mint 20 kilométeres vezeték- rendszert, amelynek a fogadó központja a volt DDGáz-os két tároló lesz. Az egyenként 20 000 köbméteres létesítményeket megvette a szénbánya. A vezetékrendszer Vasas Bányaüzemtől elindulva .elérte a somogyi temetőnél lévő csomópontot. Két helyen nyomásfokozót szerelnek be és így Béta-akna a Zobák-diagonális aknától juthat metángázhoz. Az üzemeknél felfogott, de ott épp felesleges metánt elsősorban a pécsújhegyi felújított szénosztályozóba irányítják, szenet szárítanak vele. — A metánhasznosítási program megvalósításába tavaly fogtunk — mondja Hegedűs Lajos, a beruházáselőkészítési és építésszervezési osztály műszaki beruházója. — Feszített ütemben dolgozunk. A jövő esztendő közepére akarjuk befejezni a 320 milliós beruházást, amely 6—8 év alatt megtérül, hiszen 1988-ban már 20 millió köbméter gázelegyet igényelnek az üzemek. Az aknafűtésnél legkevesebb 100 tonna olajat takaríthatunk meg. Egykor a pécsi Gázmű is kapott bányametánt. A szénbányák jelenleg nem foglalkozik az eladással, ugyanis maximális mértékű saját felhasználásra törekszik. Csuti J. Fogyna, ha ismernék? Durico — Fogyna jobban, ha ismernék a vásárlók — mondja Klotz István, a Konzum ABC vezetője, amikor a Durica száraz- tésztáról kérdezem. Arról a termékről, mely a Fejér Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál készül, s a szabadalmat több mint húsz országban elfogadták. A durumbúza és a kukoricaadalék biztosítja a különleges tulajdonságokat a Duricának: a tojás összetartó szerepét átveszi a durumbúza, a kukoricától pedig sárga színt kap. — Mivel tojást nem tartalmaz, a fogyasztása egészségesebb, mint a többi tésztaféleségé — tájékoztat Nyúlás Klára, a Mecsek FÖSZÉRT osztályvezetője. A Duricót öt változatban forgalmazzuk, így alkalmas levesbetétnek, köretnek vagy önálló fogásként tálalható. A durumbúza adja azt a jó tulajdonságát, hogy nem lehet szétfőzni. Közületeknek alig adtak mgß el Duricát, még az egészségügyi, a gyermek- élelmezési intézmények sem viszik. A termékár nem lehet korlát, hiszen az úgynevezett olcsó cikkek .között középárfekvésű. Inkább az az akadály, hogy nem ismerik. A Fejér Megyei Gabonaforgalmi Vállalattól Keleti Ágnes gyártmányfejlesztőt kerestem meg: — A Durica előnyös tu- lapdonsága, hogy főzés és tárolás után újramelegíthető. Száraz állapotára a szavatossági időt tizennyolc hónapban állapították meg a MÉM-vizsgálat alapján. L. Cs. K. Tervgazdasági Fórum Az előrelátás horizontja Felhívás vitára, véleménycserére A tervezés jövője, lehetőségei - és a gazdasági gyakorlat Tervgazdasági Fórum címmel új folyóiratot indított az Országos Tervhivatal, illetve annak Tervgazdasági Intézete. A szerkesztőbizottság tagjainak névsorában — Balassa Ákos, Héthy Lajos, Kornai János, Pu- lai Miklós és mások társaságában — baranyai nevet is látunk: Dányí Pál. A szerkesztőség tagja László Gyula, a JPTE Közgazdasági Kar vállalatgazdaságtan tanszékének docense. ,,A tervezőkkel szemben támasztott elengedhetetlen követelmény, hogy világos elképzelésekkel rendelkezzenek a gazdaság és társadalom kulcskérdéseiről, a követendő célok harmonikus rendszeréről — írja beköszöntőjében Faluvégi Lajos. A lap hasábjain megjelenő publikációk hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a tervezők ne veszítsék szem elől távlati céljaikat a napi gondok miatt... Lapunk, mint a heve is jelzi, a híres római „intézményhez" hasonlóan vitafórummá kíván válni: a gazdasági haladással szorosan összefüggő társadalmi problémák ütközőhelyévé ... Az elméleti alapok tisztázásával, a szakmai közvéleménynek a dön- léselőkészítési folyamatba való bevonásával hozzájárulhat a hatékonyabb cselekvés megalapozásához . ..” — A Tervgazdasági Fórum nem egyszerűen egy új közgazdasági folyóirat kíván lenni, hanem a meglévőknél jóval népszerűbben és gyakorlatiasabban kíván foglalkozni a tervezés folyamatával, módszereivel, a tervezéssel összefüggő társadalmi folyamatokkal —- világítja meg d szerkesztői koncepciót dr. László Gyula. — Célunk legáltalánosobban a tervezés, irányítás segítése, a gazdasági reform igényeinek megfelelően, vagyis fórum, gondolatcsere-lehetőség arról, hogyan segítse az irányítás, a tervezés a reform továbbfejlesztését. A szerkesztőség tehát, amelynek tagiai zömmel fiatal, reformelkötelezett szakemberek, közaazdászok, mindenekelőtt élő problémákkal kíván foglalkozni. Többek közt például az állam és a vállalatok viszonyával, a vagyonérde- keltségael, a makrogazdasági célok olyan m°avnlósulási formáival, mint rjéldául az érdekszabályozás. Mindezt nem egyoldalúan, hanem komplexen, mindkét fél érveinek hangot adva, így akár a gazdaságirányítással szembeni kritikai észrevételeknek is. — Hogyan tükröződik mindez a lap szerkezetében? — A lapszámokat indító rovatokban a gazdasági és társadalmi, illetve irányítási és tervezési kérdések közül a népesedéspolitikával, a lakáshelyzettel, az élelmiszergazdaság koncepciójával, pénzügyi és mm a energetikai problémákkal foglalkozunk. Már itt is szerepet kap a nemzetközi kitekintés: egy francia közgazdász „Hibás elméletre alapozott receptek?" címmel fejti ki véleményét a magyar gazdaságirányításról. A formai változatosságot egy alapos kerekasztalvita jelzi világkereskedelmi esélyeinkről. Még inkább vita jellegű cikkeknek tartjuk fenn a. Műhely rovatot, amelyben nem feltétlenül kiforrott álláspontok ismertetésének, egymással ellentétes nézetek kifejtésének is teret adunk. A „Mikrovilág" a vállalati problémák, nézetek ismertetését szolgálja; a lap első számában a világgazdasághoz való felzárkózás esélyeiről olyan ismerőseink is vallanak, mint például Jedlicska Jánosáé, a Zsol- nay Porcelángyár, illetve Soós Csaba, a Bonyhádi Cipőgyár gazdasági igazgatóhelyettese. A Kilátó a külföldi tapasztalatokra vet pillantást, az Olvasónapló pedig az általános tematikához illeszkedő kiadványokat ismerteti. Híreket, információkat is közlünk a Tervgazdasági Intézet belső életéről, döntéselőkészületekről, illetve közreadjuk az intézet tanulmányait. A lap a baranyai, dél-dunántúli vezetők, szakemberek számára is fórum: közvetlen megnyilatkozási lehetőség, amely- lyel élni lehet. A szerkesztő elmondotta: örömmel fogad bármilyen, a negyedévente megjelenő folyóirat témakörébe vágó, ezekhez kapcsolódó cikket, problémafelvetést — vagy akár csak ötletet, javaslatot —, mindazt, ami az olvasókat érdekli, izgatja, ami időszerű és ami feltehetően országos érdeklődésre is számot tarthat. Szívesen vállalkoznának tudományos eredmények közlésére is — például a regionális tervezés és kapcsolatok köréből —, vállalati vélemények, illetve minden olyan hasznos tervezési, módszertani tapasztalat közzétételére, amit a gyakorlat szül, vet fel. Varga J. Bútorvasalásokat készítenek a homorúdi tsz vasipari üzemében Munkahely 75 embernek Vasipari üzem Homorúdon Harminc—harmincötmilliós árbevétel, valamint 75 helybeli és környékbeli lakos foglalkoztatása jelzi a mohácsi Duna- völgye Termelőszövetkezet homorúdi vasipari üzemének súlyát. A több mint 1000 négyzet- méteres összterületű üzemcsarnokok, szerelőműhelyek gyártási profilja az utóbbi 3—4 évben lényegesen nem változott: a bútoripar igényeit elégítik ki vasalásokkal, a Mohácsi öntödei Vállalatnak készítenék vízszerelvényeket, a Mecseki Érc- bányászati Vállalatnak bányászati segédberendezéseket. Változatlanul termel a rugóüzemük, az itt készített rugók felét egyéb termékeikbe szerelik be, a többit pedig külső megrendelésre szállítják. Itt jelentős szabad kapacitással rendelkeznek. A bútoripar eladási nehézségei miatt az elmúlt 5 - de főképpen az utóbbi két évben — érezhetően csökken a bútoripari vasalásaink — pántok, csuklós vasak - iránti kereslet, más megrendelőink viszont takarékossági szempontok miatt igényelnek tőlünk kevesebb terméket — tájékoztat Juhos Béla üzemvezető. Vannak viszont egyre keresettebb gyártmányaink is. A Szekszárdi Bútoripari Vállalat forgófoteleinek általunk készített lábazata is ezék közé tartozik. E termékünknél — követve a divat igényeit — modernizáltunk is. Két új formaváltozattal dolgozunk. Az üzem technikai felszereltsége közepes, a pár évvel ezelőtti színvonalat azonban lényegesen meghaladja. Festőműhelyüket felújították, a szó- rópisztolyos festés helyett már konvejoros mártóeljárást alkalmaznak. így nemcsak egészségesebb munkákörüiményeket tudtak biztosítani, hanem jelentős festékmegtakarítást is. Vásároltak egy új marógépet és egy 100 tonnás présgépet. Felújították rugóüzemük edzőkemencéjét, mely így egy köny- nyen kezelhető, biztonságos berendezéssé vált. Szegecselő műhelyük azonban a manufaktúrák korát idézi. Amikor Juhos Bélát terveikről kérdezem, elsőként a gépi szegecselésre való áttérés szándékát említi. Fejlesztéseik üteme, mértéke nagyban a termékei* két felhasználók fejlesztéseitől, igényeitől függ. A kereslet csökkenését kivédendő szélesíteni kívánják bútoripari kapcsolataikat. Szívesen vennének részt az újabb bútortípusok ki- fejlesztésénél szükséges fém- szerelvények próbagyártásában. Mezőgazdasági gépek és egyéb berendezések alkatrészelőállításába is bekapcsolódnának. Tárgyalnak a Pannonvin- nal, az NDK gyártmányú palackmosó gépükhöz rekeszek, bedobólécek gyártásáról. E hiánycikknek számító alkatrészekből országos szinten komolyabb megrendelésekre számítanak. Balog N. HÉTVÉGE 5.
