Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)

1986-06-21 / 169. szám

Üj képviselők Andi Gábor Egy éve június elején zajlot­tak a választások. Ilyenkorra már tudták a jelöltek, hogy kik lettek országgyűlési (képviselők. A képviselőcsoportba ezen a választáson sok újonc került. Közéjük tartozik Andi Gábor is. — Természetes, hogy minden emberben van becsvágy. Ben­nem is. Voltak elképzeléseim arról is, mi módon tehetnék többet, jobbat a napi munkán túl. De ez, hogy országgyűlési képviselő leszek egyszer, ez nem volt az elképzelések pa­lettáján. Soha nem számítot­tam, 'nem készültem ilyen'hord­erejű feladatra. Még ma is, ha mór nem is hitetlenkedem, de csodálkozom. Az első időben állandóan csak arra gondol­tam, lóm tőlem, az egyszerű embertől is várnak valamit. Amikor az első jelölőgyűlés volt, meg se tudtam szólalni. Nem szégyellem, mert mit is tudtam volna én akkor monda­ni? Fácónkerten jártam iskolába. Jó tanuló voltam mindig, de anyagiak miatt vájárképző is­kolába jelentkeztem. Most az Ércbányászati Vállalat IV-es üzemében vagyok csapatvezető vájár. A tanulóévekkel együtt 23 évet töltöttem bányában a föld alatt. Azt mondja, nem látszik rajtam? Hogy nem hasz­nálódtam úgy el, mint so'kan mások? Ez talán az életmódnak köszönhető. Aki ilyen nehéz fi­zikai munkát végez, annak mu­száj hagyni, hogy a szervezete regenerálódjon. Sokat kell le­vegőn lenni, mozogni. Én a gyerekeimmel ezt meg is te­szem. És persze a kocsmázást, a nagy ivászatokat mellőzni, ami nem jelenti azt, hogy én soha nem iszom. Az ismerkedés időszakában vagyok még. Többször meghív­tak a tanácskozási körzetekbe. A tanácstagok, különböző tár­sadalmi aktívák, nagyon sokat segítenek, sokat köszönhetek nekik. Az egyik ülésen felállt egy idős férfi, azt mondta, ha nem is szólok hozzá semmit a dolgokhoz, az se baj, neltfk már az is jó, hogy egyáltalán jelen van egy országgyűlési képviselő, aki meghallgatja a gondjaikat. Hát ez nekem na­gyon jólesett. Most kezd ben­nem körvonalazódni, mi is lesz a feladatom, mit várnak tőlem. Egyrészt képviselnem kell a bá­nyászatot, felvállalni a problé­máikat, másrészt a lakókörze­temben, Kertvárosban várnak az emberek különböző dolgok­ban segítséget. Például, hogy nem mindig megfelelő a közle­kedés, hogy zsúfoltak az isko­lák, ez pedig az oktatás szín­vonalát befolyásolja, hogy a tervezett pihenőpark megvaló­suljon, és minden alkalommal szóba jön a telefon helyzet. Vannak nagyon kellemes dolgok, amik ezzel a pozícióval járnak. Nagyon szeretem pél-’ dóul, a bizottsági üléseket. Én az országgyűlés környezetvédel­mi és településfejlesztési bizott­ságának vagyok tagja. Szere­tem az országgyűléseket is. Sze­retem a nyílt felszólalásokat. Sajnos, még ma is sok közöttük a sablonos. Egy valamit nem tudok elfogadni és megérteni. Beszélünk, tárgyalunk, okos dol­gokról esik szó, határozatokat hozunk, és aztán később nincs visszajelzés, hogyan valósult meg, mintha nem is igényelnék. Csak akkor, ha baj van. Több­ször komolyabban, szigorúbban kellene a határozatok végre­hajtását ellenőrizni. — A munkahelyemen maxi­málisan segítenek, a munkaidő­kedvezménytől az egyebekig. Nélkülük nem is merném vál­lalni. És akkor se tudnám vé­gigcsinálni, ha nem lenne ilyen rendezett a családi hátterem, hiszen nagyon sok szabadidő­met leköti ez a tevékenység. A feleségem a naptáram, sok­szor elfelejtenék dolgokat, ha ő nem figyelmeztetne. Nagy kedvvel csinálom, amit felada­tul kaptam, amit vállaltam. S. Zs. Pénz a levegőben A helyzet alig-alig változik Megrögzött szennyezők Vaskos dossziét ad a ke­zembe dr. Kovács Lajos, a Ba­ranya Megyei Tanács V. B. építési és vízügyi osztályának vezetője. Borítóján a felirat: Tanácsi levegőtisztaság-vedelmi feladatok ellátása 1981-1985. A benne lévő iratok közül a legutolsón a dátum: 1986. má­jus 12. Ebből idézek: „Az 1986. évi levegőtisztaság-védel­mi ellenőrzési terv előkészítésé­be bevontuk a helyi tanácso­kat, figyelembe vettük a la­kossági bejelentéseket, a Ba­ranya Megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás jelzé­seit, valamint a környezet- és természetvédelmi titkár javasla­tait." Teljes körű tájékozódásra vall, amire - úgy tűnik - egy­re inkább szükség van. A le­vegő tisztaságának védelme ugyanis nem olcsó, csak el­lenőrzésre évek óta százezres nagyságrendben fordít pénzt a megyei tanács. Más oldaláról szennyezésének következményei vannak - például bírság. Ami ugyancsak lehet százezres nagy­ságrendű. Ezt pedig elkerülni érdekük a különböző cégek­nek — vagy a környezetszeny- nyezés megszüntetésével, vagy... Előfordult, hogy a levegő- tisztasággal összefüggő határ­időket ismeretlen kezek kijaví­tották, „feltehetően azért - olvasom -, hogy az... előirt 30 napos határidők túllépését 3 főügyészség ne észrevételez- hesse." Mennyit költ a megye a le­vegő tisztaságának ellenőrzésé­re? Az 1986. évi javaslatban e célra több mint 700 000 fo­rintot irányoztak elő. Legtöbb a Pécsi Hőerőműre „jut": csaknem 200 000 forint. Rend­szeresen ellenőrzik a BVM hi­dasi gyáregységét, a Vízügyi Igazgatóság pécsi géptelepét, a Komlói Kenyérgyárat, a mo­hácsi Szék- és Kárpitosipari Vállalatot, a DÉDÁSZ szigetvá­ri üzemigazgatóságát, a sely- lyei Agrokémiai Szövetkezetét, a tartalék-alapból pedig a pé­csi Mechanikai Laboratóriumot. És ehhez gyorsan hozzá kell tenni egy, most már két és fél éves, ám még mindig aktuális megjegyzést: „...álláspon­tunk szerint - olvasiható a Ba­ranya Megyei Főügyészség tör­vényességi vizsgálatának anya­gában — Pécs város és Bara­nya megye levegőtisztaság-vé­delmi helyzetének javításához elsősorban nem is pénzre, ha­nem az állampolgári fegyelem növelésére, a szigorúbb és A Danitzpuszta melletti aszfaltke­verőben füsttől és portól alig lát­hatók a berendezések. egységesebb szemléletre volna szükség, mely - az ügyészségi vizsgálat tapasztalatai szerint - sok esetben még az első fo­kon eljáró építésügyi hatósá­gok illetékes ügyintézőinél sin­csen meg." Amihez még hoz­zátartozik, hogy a hatósági tevékenység csak részben al­kalmas a levegőtisztaság-véde­lemhez fűződő társadalmi ér­dekek érvényesítésére, mert a Környezetvédelmi Intézet pécsi állomása szerint a valóságos légszennyezők száma sokkal nagyobb, mint amennyit az építésügyi hatóságok nyilván­tartanak és amelyekre tevé­kenységük kiterjed. — A pécsi hőerőmű, a kom­lói hőerőmű, a BCM, a nagy- harsányi kőbánya, a Köztiszta­sági és az Útépítő aszfaltkeve­rői, a BVM hidasi gyára — ezek a legnagyobb, mondhat­nánk megrögzött légszennyezők j megyében — sorolja Bartos Sándor, a Környezetvédelmi In­tézet pécsi állomásának veze­tője. Az intézet készíti el - mé­rései, viszgálatai eredménye­ként — a szakvéleményeket légszennyezési ügyekben is. Ezek adnak alapot az esetle­ges bírsághoz. Krasznai Miklós­tól hallottuk az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hi­vatal dél-dunántúli felügyelősé­gén: első fokon a helyi taná­csi szervek szabják ki a kör; nyezet szennyezéséért a bírsá­got, másodfokon az OKTH ép­pen június 1-től önálló leve­gőtisztaságvédelmi főosztálya jár el. Bartos Sándortól azt is megtudtuk: sok olyan szakvé­leményt kénytelenek elkészíteni ellenőrző méréseik végén, amelyek jó alapot szolgáltat­nak büntetés kiszabásához. Dr. Kovács Lajos:- A különböző vállalatok, üzemek önbevallásban is jelzik a levegőszennyezés mértékét. Ez elfogadott gyakorlat, legfel­jebb a cég által közölt adat nem egyezik az ellenőrző mé­rések eredményeivel. Minden­esetre az önbevallás is szolgál büntetés alapiéul. A megyé­ben a két legtöbb bírságot fi­zető cég: a Beremendi Ce­mentművek és a Pécsi Hőerő­mű. Mindeqyik esetében éven­te 5—6 millió forintról van szó. A leveqő viszont alig-alig tisztul. Pénzért sem. Mészáros Attila Főleg fülledt időben kellemetlen szag terjeng a Bőrgyár és a környező üzemek környékén. Versenyben a vevőkért Lépésváltás a pécsi Rövikötnél Korszerű, divatos termék import alapanyagból Ha egy kereskedelmi vál­lalat sikereket akar elérni, egy­re fontosabb, hogy ne csak az igényekkel és a piaccal legyen tisztában, hanem próbálja meg azt a maga eszközeivel befolyá­solni is. A pécsi Rövikötnél tavaly 1 milliárd 400 milliós forgalmat bonyolítottak le, 82,5 milliós nyereséget értek el és a válla­lat megkapta a Kiváló címet is. Ennek ellenére úgy gondolták, ha továbbra is versenyben 4. HÉTVÉGE akarnak maradni, minél in­kább piacképes árut, • olyan terméket, kell 'kínálni, almi ta­lálkozik a vevők igényeivel, sőt bizonyos fokig változtatni kell a tevékenységükön is.- Az eredmények érdekében» a szokásos beszerzői munkán túl intenzíven foglalkozunk ter- méltetésszervezéssel — tájé­koztat Tóth András igazgató. - A hazai Röviköt vállalatok új módszere, hogy magyar gyártókkal külföldi alapanyag­ból állíttatnak elő különféle ter­mékeket, elsősorban felső kö­töttárut. - A pécsi Röviköt a Mosonmagyaróvári és a Deb­receni Kötöttárugyárral állapo­dott meg, mindkét fél részére előnyös feltételekben. — Mit tartalmaznak ezek a szerződések?- Vállalatunk gépbérlettel, alapanyag biztosításával és be­szerzésével segíti a gyártókat, akik cserébe divatos és a fo­gyasztók által keresett termé­keket készítenek. Ennek egyik biztosítéka, hogy a bérelt gé­peken jobb minőségű árut le­het előállítani és a korszerű alapanyag is nagy segítség, hogy a termék kelendőbb le­gyen. A színes, mintás debreceni pulóverek, a mosonmagyaróvá­ri hálóruhák, szabadidő- és sportöltözékek valamikor kará­csony táján kerülnek üzletek­be. Tervek szerint a két gyár a negyedik negyedévben 450 000 darabot szállít az új termékekből a Rövikötnek, ahonnan a szokásos csatorná­kon keresztül Baranya, Somogy, és Tolna megye üzleteibe szál­lítják azokat. A termeltetők a gyártók aján­latai és a kiskereskedők ta­pasztalatai alapján egy olyan termékskála kialakítására tö­rekszenek, amelyet a későb­biek folyamán esetleg külön márkajellel is el lehetne látni. A márka egyben biztosítékot jelentene, hogy a minőség nem változik, a fogyasztó megbíz­ható, jó árut kap a pénzéért. — Törekszünk arra, hogy ezek a termékek jól illeszkedjenek a hazai árszínvonalhoz. Szeret­nénk ha a gyárakból kikerülő darabok olcsóbbak lennének, vagy minél nagyobb lenne az ilyen áru aránya — hangsúlyoz­za Tóth András. - Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy a fogyasztók nemcsak divatos és olcsó holmit keresnek, de különleges minőséget és meg­jelenést is. Az ilyesmi ára vi­szont magasabb. A nagykereskedelmi vállalat, és tegyük hozzá, hogy a vásár­lók tapasztalatai szerint is, a hazai gyárak kínálata megle­hetősen szegényes. Sajnos a termeltetés sem képes kitölte­ni az űrt, legalábbis egyen­lőre. Marad tehát az árucsere, vagy az'import. Jó minőségű ter­mék beszerzése a szakembe­rek szerint viszont egyre nehe­zebb, hiszen a partnerek is fő­ként ilyen áruféleségekhez ra­gaszkodnának. A pécsi Röviköt árualapjának mintegy 35 százalékát szerzi be külföldről. Jugoszláviából kü­lönféle sportruhákat importál­nak, Kínából alsó kötöttáru, zokni, valamint különféle gyer­mekholmi érkezik. F. D. Önkéntesek és hivatásosok Pécsi idegen­vezetők Mit tegyen az ember, ha Pécs belvárosában egy külföldi lép mellé és a bankok, a pénzváltás után érdeklődik? Természetesen felcsap önkéntes idegen- vezetőnek. Térképet rajzol, vagy elkalauzolja az ille­tőt, de mindenképpen igyekszik segítséget nyújta­ni. így aztán érthető, hogy egy félig tréfás megfogal­mazás szerint a Széchenyi téren minden harmadik sétáló turista, minden ötö­dik alkalmi, vagy éppen hivatásos idegenvezető. A hivatásosok képzésé­nek hagyományai vannak. A pécsi iskola országos hírű, az itt képzett idegen- vezetőket mindenütt elis­meréssel fogadják. A hall­gatók között sok az egye­temista, a főiskolás, akik felsőfokú tanulmányaik be­fejezése után az ország legkülönfélébb pontjain bukkannak fel. — A pécsi tanfolyamok­nak olyan rangja van, hogy mór jelentkezni is csak olyanok mernek, akik alapos tudással rendelkez­nek - mondja Herczeg Magda, aki több mint két évtizede vesz részt a je­löltek vizsgáztatásában. Mindez persze nem je­lenti azt, hogy valamennyi pécsi jelentkező egyből zöld utat kap. A szűrő itt is működik és az is meg­történt már, hogy valaki többször is próbálkozott, mire sikerült a tanfolyamra bejutnia. Ám a jó vizsga- eredményekért még ilyen­kor is meg kell küzdeni, csak az mondhatja, hogy végzett, aki eredményesen szerepel a gyakorlati és az elméleti vizsgákon.- Az országos átlaggal szemben például feltűnő, hogy a pécsiek egyaránt jók szakmai és politikai is­meretekből. Ez utóbbinak azért van nagy jelentősé­ge, mert az idegenforgal­mi tanfolyamok hallgatói általában úgy érzik, hogy csak a szakmát kell meg­tanulniuk. Ezzel szemben a valóság az, hogy a mi szakmánkban a politikai tudás nélkülözhetetlen, hi­szen nem egyszer meges­het, hogy vitapartnernek is kell lennünk. A vendéget nem elég csupán elkalauzolni, szót is kell vele érteni. A tavalyi vizsgán még a szakembe­reket is meglepte, hogy a hallgatók zöme nem ma­gyarul akart vizsgázni. Először fordult elő, hogy a többség angol, német, orosz, francia, olasz, szerb- horvát, vagy lengyel nyel­ven adott számot tudásá­ról. Az esetnek természete­sen híre ment és azóta a pécsiekről nagy elismerés­sel szólnak szakmai körök­ben. Az eredményekre egyébként jellemző, hogy míg más tanfolyamokon ál­talában három-négy hall­gató vizsgázik kiváló ered­ménnyel, a Hunyor Szál­lóban tartott megmérette­tésnél a pécsiek fele ért el ilyen eredményt. F. D.

Next

/
Thumbnails
Contents