Dunántúli Napló, 1986. június (43. évfolyam, 149-178. szám)
1986-06-21 / 169. szám
Átgondolt, megalapozott cel ki tüzese le Pécs város hosszú távú fejlesztésének irányai Pártfórumon Közéletünk demokratizmusáról Pécs Megyei Város Tanácsa a közelmúltban fogadta el a város hosszú távú fejlesztésének körvonalazott tervét. A tanácsi testület által jóváhagyott hosszú távú elgondolás ■— koncepció — alapvetően nem a területre és időszakokra lebontott és konkretizált feladatok részletes meghatározása, hanem azon fejlesztési irányok és irányelvek kimunkálása, amelyek az eddig elért fejlődésből kiindulva — és azt a továbbiakban is feltételezve — lehetővé teszik a társadalmigazdasági feladatainknak valóra váltását. Legfontosabbnak ítéltük meg a koncepció kidolgozásánál az életkörülmények javítását szolgáló infrastruktúra fejlesztését, a területi és térségi különbségek mérséklését. A hosszú távú tervidőszak első felében a gazdasági növekedés mérsékeltebb ütemével számolhatunk. A területfejlesztés anyagi hátterének érezhető gyarapodása legkorábban csak a következő évtizedben várható Adottságaink, lehetőségeink Tekintsük át — röviden adottságainkat és lehetőségeinket, majd ezek ismeretében körvonalazzuk az előttünk álló 15 esztendő várható és lehetséges fejlesztési irányait! Jelenleg a város lakossága kereken 176 ezer fő. Ez a szám az elmúlt 15 esztendőben kereken 15 százalékkal nőtt olymódon, hogy a növekedési ütem állandóan mérséklődött. E mérséklődő növekedési ütemmel az ezredfordulóra megközelíti a város lakóinak száma a 190 ezret. A városellátás megfelelő méretezése érdekében a lakónépesség mellett számolnunk kell a naponta bejárók, továbbá a szállodák, szállások és kollégiumok lakóival is. így közel 220 ezer fő napi ellátási igényt kell kielégítenie. A város — elsősorban természeti-földrajzi adottságai miatt — ma is az ország egyik legsűrűbben lakott települése. Az 1970-es négyzetkilométerenkénti 990 főről 1985. év végéig 1158-ra emelkedett, és az ezredfordulóig — változatlan köz- igazgatási határok mellett — meghaladja az 1200-at is. A városlakók korösszetétele több tényező együtthatásaként alakul, összességében a gyermekkorúnk aránya csökken. Az idős korúak számának és arányának növekedése az elöregedés folyamatát jelzi, s távlati feladataink külön teendőket indukál. A munkaképes korú és az azon túli népesség számának és arányának emelkedése a gyermekkorú népesség rovására áll elő. Az először munkába lépő ifjúság — kivéve a 90-es éveket — nem tudja pótolni a munkából kilépőket. Ilyen adottság mellett a termelőerők fejlesztésének milyen tendenciái várhatók, illetve milyen feltételrendszerrel számolhatunk? Pécs és környéke természeti kincsekben gazdag, ezek észszerű hasznosítása a fejlődés egyik potenciális lehetősége. Ez hosszabb távon kihat az iparszerkezet alakulására. A bányászati termelés fejlesztését a felkutatott és kutatás alatt álló körzetek egyaránt lehetővé és szükségessé teszik. A város egyes területei a vízigényes és a vízi szállítást igénylő iparágak telepítésénél is figyelembe vehetők. A kőzetek, a homok, a márvány és a földpát lehetőséget nyújtanak az építőanyag-ipar fejlesztésére. A termőföld ésszerű hasznosítása a mezőgazdaság, az élelmiszer- ipar és közvetve az azokat ellátó gépipar fejlesztésének feltétele. Növekvő lesz a termelő infrastruktúra fejlesztését szolgáló beruházások szerepe, elsősorban az energiahálózat fejlesztése miatt. A vállalati beruházások jelentősebb élénkülése nem várható, de továbbra is az exportnövelő, az importkiváltó, ez anyag- és energiafelhasználás ésszerűsítését és a háttéripar bővítését szolgáló fejlesztések élvezhetnek elsőbbséget. A kitermelő ipar részaránya a szénbányászat felértékelődése következtében nem, a feldolgozóipar aránya kisebb mértékben csökken. Ipar, közlekedés Az ipar fejlesztésének — elsősorban a meglévő bázison kell megvalósulnia a foglalkoztatott létszám nagyobb arányú növekedése nélkül: szorgalmaznunk kell a szelektív iparfejlesztést, meg kell oldani az elavult termelőberendezések rekonstrukcióját, biztosítanunk kell az élen járó technológiák szélesebb körű alkalmazását és elterjedését: központi beavatkozással és támogatásokkal is elő kell segítenünk- a húzó iparág kifejlesztését. Mindezek alapján kell kimunkálnunk a város iparfejlesztésének konkrétabb irányait, ami további elemzéseket, vizsgálódásokat igényel.. A termelő infrastruktúra (közlekedés, hírközlés, vízgazdálkodás) területi fejlesztése segítse elő a termelés és irányítás hatékonyságának fokozását, a területek és települések közötti munkamegosztást, javítsa és csökkentse a meglévő különbségeket a lakosság élet- és munkakörülményeiben. A közlekedés fejlődésében, fejlesztésében mivel számolhatunk? A vasúti közlekedés fejlesztése a kultúráltság növekedését, az áruszállítás további erősödését, az „elővárosi" vonatközlekedés megjelenését jelenti. Nagy távlatokban sem számolhatunk azzal, hogy városunkat autópálya érintené. A városi bevezető szakasz kapacitása kimerülésének következtében a tehermentesítő út kialakítása a közelebbi jövőben már indokolttá válik: A déli városrész növekedése további felüljáró(k) építését teszi szükségessé. Ezzel együtt igen jelentős az itt áthaladó és távolabbi térségeket összekötő tervbe vett útvonalak kiépítése is. Ilyenek például a Páfrány u. meghosszabbítása az 58. sz. útig, illetve a már épülő déli tehermentesítő út az 58. sz. és 57. sz. út között az Egri Gyula út folytatása stb. Szükséges a tömegközlekedés átfogó korszerűsítése, szerkezeti javítása, a gyors eljutás feltételrendszerét meg kell teremteni, a belvárost elkerülő úthálózat kialakításával, egyidejűleg az átmenő forgalom kirekesztése is szükségszerű. A hírközlési szolgáltatások fejlesztése során az ezredfordulóra el kell érni, hogy a városban teljes körű legyen a vállalatok, intézmények, magánelőfizetők távbeszélő-ellátása, és legalább 200 lakásonként egy nyilvános készülék működjön. Pécs és környékének a vízellátása hosszú távon a helyi vízbázisokon kívül a Mohács— Pécs regionális rendszerre alapozható. Az ezredfordulót követően szükséges lesz a drávai vízbázis kiépítése is. Az életkörülmények alakulása Az életkörülménye területenkénti különbségeinek mérséklésében igen fontos szerepet játszik a lakossági infrastruktúra korszerűsítése és fejlesztése. A város és regionális központ sokrétű funkcióit a belváros önmagában egyre kevésbé képes kielégíteni: az új funkciókat befogadó nagy tömegű épület- együttesek nem, illetve mind kevésbé helyezhetők el, a történeti belváros területén. Ez indokolja a városközpont déli, majd kelet—nyugat irányú ki- terjesztését. Számolnunk kell további alközpontok kialakításával a keleti, a nyugati és a déli városrészekben egyaránt. A város lakói életkörülményeinek alakulásában döntő szerepet játszik a lakással való rendelkezés. Arra kell törekednünk, hogy valamennyi önálló háztartás (legyen az család vagy egyedül álló személy) részére a lakáshoz jutás lehetőségét biztosítani tudjuk. A lakásépítések összetételüket illetően differenciáltan, területi elhelyezkedésüket illetően mainál kevésbé koncentráltan valósulnak. meg. Kívánatos volna, ha az épülő lakások többsége — mintegy 67—70 százaléka — három- és annál több szobás lenne. Pécs város területén belül, mintegy 36 ezer, a közvetlen csatlakozó településgyűrűben 5,5—6 ezer lakás építésére van reálisan lehetőség. Az ezredfordulóig 15 ezer lakás megépítése várható. A lakásmegszűnés mérséklődik, nem éri el az 5 ezret. Ezzel az áttekintett időszak végére a lakásállomány 54—55 százaléka 30 évnél fiatalabb lesz, azaz 1970 után épült. A közoktatás terén el kell érnünk, hogy területileg és nagyságrendileg elegendő óvodai hely, szükséges számú — egyműszakos oktatást biztosító ■— általános iskolai tanterem álljon rendelkezésre. Ez a jelenlegi állomány legalább 40 százalékos növekedését indokolja. A tanulólétszámok mozgásában — és ezzel a fejlesztésekben — a következő tendenciákkal számolunk: a peremterületeken lassú csökkenés várható, de tanterem megszüntetését nem szabad tervezni: a belső területeken a létszám stagnálása váraható, ugyanakkor kismértékű feilesztés, néhol szintentartás indokolt, a lakótelepeken átmeneti — 10—15 éves — zsúfoltság várható, ami az erőteljesebb fejlesztéseket indokolja. A középiskolákban az 1990- es évek elejére jelentkező demográfiai hullám fogadására csak nagyon szerény körülmények közt leszünk képesek. E mellett az alacsonyabb osztálylétszámok kialakításának igényeit is figyelembe kell vennünk a feltételek fejlesztésekor. Terveznünk kell az oktatáshoz szorosan nem kapcsolódó, de a gyermekek, fiatalok tanításon kívül) tevékenységét, szabad idejük kultúrált eltöltését segítő művelődési és sportolási lehetőségek jövőbeni fejlesztését is. A kereskedelemfejlesztésnek egyfelől az új lakások építkezési területein kell megvalósulnia, másfelől a meglévő hálózó tszerkezetének átalakításával, korszerűsítésével és bővítésével kell a kultúrált vásárlási lehetőséget biztosítani. A város regionális szerepkörének a hálózatfejlesztés mennyiségi, még- inkább minőségi meghatározásában kell kidomborodnia. Ez szükségessé teszi a városközpont üzletnegyedének nagyvárosias jellegű fejlesztését csakúgy, mint egyes regionális jelentőségű egységek (autós bevásárló központ, Fészek Áruház, nagybani piac stb.) telepítését. Fejlődő felsőfokú szerepkör A régi városközpont rekonstrukciója felgyorsul és befejeződik. Ki kell tehát alakítani — az új lakóterületi központok ellensúlyozó hatása mellett is — a belvárosi üzletnegyed városképbe illő, a nagyvárosokra jellemző, korszerű arculatát és bővülését. A rendelkezésre álló terv ismeretében bízvást mondhatjuk, városunk — és környezete — fejlesztése átgondoltan, megalapozottan előkészített. Az előttünk álló időszakban a minőségi fejlesztéssel a város felsőfokú szerepkörének mind teljesebb kibontakozását kell kielégítenünk. Bővülni fog a városnak az egészségügy, az oktatás, a művelődés és a tudományos élet terén betöltött szerepe. Ellátásszervezési intézkedéseink és arányosabb intézményhálózati bővítések eredményeképp csökkennek a város ellátási színvonalában tapasztalható különbségek, javulnak az ittlakók életkörülményei, tovább épül és szépül a belváros. Mindezen reális céljaink va- lóraváltásának feltételei kezünkben vannak. Jobb, hatékonyabb és eredményesebb termelőmunkával kell létrehoznunk azt az anyagi bázist, amely a megcélzott fejlesztések pénzügyi eszközrendszerét biztosítja. Csak úgy és annyiban tudunk fejlődni, ahogy annak feltételrendszerét együtt és együttesen megteremtjük. Ezért oedig érdemes munkálkodnunk. Molnár Zoltán Pécs M. Város Tanácsának általános elnökhelyettese A szocialista demokrácia érvényesüléséről és kiszélesítésének feladatairól a megye nép- képviseleti szerveiben fogadott el állásfoglalást a megyei párt- bizottság legutóbbi ülése. A napirend vitája során megállapították, hogy az országgyűlésnek, mint a legfelsőbb állam- hatalmi és népképviseleti testületnek, a tanácsoknak, mint a szocialista állam népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szerveinek a szocializmus építésének egész időszakában kiemelkedő szerepük van a társadalom fejlődésében, a nemzeti egység megteremtésében, a szocialista demokrácia kiterjesztésében, a dolgozó nép hatalmának érvényesítésében,, A pártszervek a megyében folyamatosan figyelemmel kísérik és segítik a népképviseleti szervek tevékenységét, működésük demokratikus tartalmának továbbfejlesztését. • A testület megállapította, hogy a megye országgyűlési képviselői eredményesen közreműködnek az országgyűlés, illetve annak szervei, állandó bizottságai munkájában, részt vesznek a megyei képviselő- csoport programjának teljesítésében, az állampolgárokkal történő szoros kapcsolattartás jegyében választókerületi teendőket látnak el. Munkájukat terv- szerűség és az alaposság jellemzi. Választókerületi munkájuk jó színvonalú. A képviselői fogadóórák, beszámolók az üzemi, intézményi látogatások biztosítják kapcsolataik folyamatosságát a lakossággal, segítik választóik ügyeinek megismerését. Ugyanakkor az állásfoglalás arra is rámutat, hogy a képviselők tájékoztatását, felkészülésüket a parlament üléseire indokolt javítani. Jobban tudatosítani kell, hogy bármely ügyben soron kívül eljárhatnak, kérdéseikre a hivatalos szervek kötelesek érdemben válaszolni, javaslataikat megvizsgálni, azokban, ha szükságes, intézkedni. Aktívabb részvételüket lehetne biztosítani a párt-, állami és mozgalmi szervek rendezvényein, a tanácskozási központok, lakóbizottságok, falugyűlések vitáin. Az 1985-ben megújult tanácstestületek nagy felelősség- érzettel és tenniakarással kezdték meg munkájukat. Megélénkült a tanácstagok testületi és választókerületi munkája. A létrehozott elöljáróságok egyre inkább a társközségek érdekeit képviselő és közéletet szervező testületekké válnak. A tanácsok testületi ülésein több és átfogóbb társadalompolitikai, rétegpolitikai és ellátáspolitikai téma került napirendre. Kialakult a megyében, hogy társadalompolitikai előterjesztéseket, döntéstervezeteket üzemi és lakóterületi fórumokon, falugyűléseken, városkörzeti tanácskozásokon választóikkal megvitatják. Ugyanakkor még nincs érdemi előrehaladás a végrehajtás helyzetének, minősítésének társadalmi vitájában. A tanácsi munkában tudatosult, hogy a feladatok megjelölésénél nagy szerepe van az állampolgárok széles köre véleményei megismerésének. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a választópolgárok mind nagyobb köre él azzal a lehetőséggel, hogy a különböző fórumokon véleményét kifejtse, azokon aktívan részt vegyen. Ezt lehetett tapasztalni például a VII. ötéves terv elképzeléseinek, a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésének vitái során. Javult a tanácsüléseken az előterjesztések vitáinak színvonala is. Egyre nagyobb aktivitás, fokozott felelősségérzet, kritikai szemlélet jellemzi. Az állásfoglalás a jövő feladatai között hívja fel a figyelmet arra, hogy a tanácsok fordítsanak még nagyobb gondot a helyi, területi érdekek feltárására, testületi tevékenységük politikai tartalmának javítására. Döntéseik előkészítésében még gyakrabban vonják be a lakosságot, fontos kérdésekben rendezzenek társadalmi vitákat, támaszkodjanak a közvetlen demokratikus fórumokra, a lakosság öntevékenységére. Kezdeményezzék, hogy a tanácstestületek bátrabban és következetesebben kérjék számon határozataik végrehajtását .fordítsanak nagyobb figyelmet a szakigazgatási szervek munkájának hatékony ellenőrzésére. Működjenek közre a tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködésének javításában, korszerűsítésében. Gondoskodjanak arról, hogy általában a tanácsok tevékenysége, különösen a nagy jelentőségű társadalom- politikai ügyek, a döntéselőkészítéstől a végrehajtásig, nagyobb Nyilvánosságot kapjanak. A lakosságot reálisan és folyamatosan tájékoztassák, kérjék segítségüket az elképzelések maradéktalan megvalósításához A pártbizottság vitája és az állásfoglalás is kitért a pátkép- viselök és póttanácstagok helyzetére. Jelenleg a pótképviselők azon túl, hogy póttagjai a leg főbb államhatalmi-népképviseleti szervnek, tényleges közéleti tevékenységhez nem jutónak vagy csak a véletlenszerűség biztosítja ezt. Indokolt jobba« kamaztoztatni képességeiket, közéleti tevékenységben kifejt hető értékeiknek megőrzését. Keresni kell a póttanácstagok közéleti tevékenységének lehetőségeit is. Jobban lehetne őket foglalkoztam a különböző tanácsi bizottságokban, a tanácskozási központokban, lakóbizottságokban, közéleti klubokban. • A tanácstagok aktivitásának eddigi tapasztalatai kedvezőek, a megújult testületekben eredményesebb a tevékenységük. Rendszeresebbé és széles kö- rűbbé vált tájékoztatásuk. Erősödött, de még nem megfelelő, a politikai rangja a képviseleti tevékenységnek. Eleget tesznek o választóik iránti beszámolási kötelezettségeiknek, de még gyakori, hogy ezek formális keletek között történnek. Többszö* és jobban lehetne élni a választói gyűlések összehívásának lehetőségével, mely nagyobb keretet biztosíthatna a vitákra, a vélemények nyílt cseréjére, ezt nem helyettesítheti a választók személyes megkeresésének gyakorlata. A várospolitikai fórumok, tanácskozási központok jó lehetőséget biztosítanok a tanácstagoknak, hogy a választókerületükben lakó állampolgárok életkörülményeit, jogait befolyásoló döntéstervezetekben véleményüket a szak- igazgatási szervek felé kifejtsék. Indokolt e lehetőségek erősítése és komoly figyelembevétele. A megyei tanács tagjai városkörnyéki tanácstagi csoportokat alakítottak, amelyek a megyei tanács döntéselőkészí'ő műhelyei, a lakossági kapcsolatok közvetítői. Munkájuk o helyi tanácsok érdekei képviseletének előmozdítása melled elsősorban a megyei tanács feladataihoz kapcsolódnak. Tevékenységükben, a fő figyelmet a tanácsi határozatok végrehajtásának ellenőrzésére, a nem tanácsi szervekkel való együttműködés javítására fordítják. A megvei tanács a csoportokon keresztül véleményt kérhet és kér is döntései megalapozásához. A tanácsi szervezetrendszer, a népkéaviselet új intézményei az elöliárósáqok. A megyében 214 elöljáróság alakult, 865 fő elöliárósági taggal. Működésük feltételei biztosítottak, de tevékenységük a felkészültség, a tanácsi munka Ismeretének színvonalától függően, egymástól igen eltérő hatékonyságú. Működésükkel megélénkült a társközségek közélete, ez hozzájárul a közséai közös tanácsok néoképviseleti és önkormányzati vonósainak erősödéséhez. M. E. HÉTVÉGE 3.
