Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)
1986-05-10 / 127. szám
A magyar lótenyésztés bölcsője Látogatóban Mezőhegyesen, az első Hild-érmes nagyközségben Gyerekkorunk színtere mágnes. Vonzanak az emlékek. Életünk valamennyi szakaszában — ha messzire vet a sors — vissza-visszatérünk. Tollforgató ember pedig legalább egyszer ír is róla. Akár fatornyos, akár „bazilikás” hely szőkébb hazája. Az enyém egyik se. Településként, szerkezetében is egyedi, különleges, amolyan se falu, se város. Inkább valami szép, zöldövezetes üdülőfélére ütött - már 'kiskamaszkori emlékeimben is. * Mezőhegyes: hivatalosan nyolcezer lélek. Mezőgazdasági kombinát, 20 000 ha összterülettel, százéves, de modernizált cukorgyárral s egyéb sége .. ., hogy Magyarországban és az ahoz tartozandó tartományokban a' jobb fajú lovak bizonyosabban szaporodhassanak, kegyesen ki adni, 's meg erősíteni méltóztatott 20. Decemberben, 1784. esztendőben ..." A „kalapos király” Csekoni- csot bízta meg a szervezési feladatokkal. Hadmérnökök, mesteremberek, műszaki és szekerész alakulatok érkeztek, a Helytartótanács pedig neves pesti építészeket (Haoker József, Jung József) hozatott a tervezés-kivitelezés ellátására. 1795-től pedig Hild János irányítja a munkálatokat. Általuk alakul ki fokozatosan, először a déli részen „Ómező”, majd Az egykori árkádos kaszárnyaépületek egyike. (Későbarokk, kb. 1795-ből, Jung József tervezése). Középütt a Hild-tervezésű (empire stílusú) diszkapu egyik szárnya látható. feldolgozó-kiegészítő iparral. Belterületén három új, illetve épülő lakótelep, szép, új üzletek, és szép, rendezett parkok. Műemlékek. Vasútállomása négyirányú csomópont. Új ágazatuk, az idegenforgalom (vadászati, lovas- és szakmai turizmus) most kezd 'kibontakozi ni a kombinát szervezésében. S a helységnek valamelyes múltja is van. „Mezőgazdaságunk bölcsője”, „a hazai lótenyésztés fellegvára” - így emlegetik. S újabban úgy is, hogy itt található az ország legnagyobb agrár műemlékegyüttese. Belterületén és a történelmi majorokban az Országos Műemléki Felügyelőség fölmérése szerint 60 (!) mindenképp megőrzésre, megóvásra érdemes, többségében „műemlék" védettségi fokozatú — agrártörténeti épület áll itt egy tömbben vagy szórtan, olykor magánoson. Nagyjából 200 évesek,.. Magtárak, elevátor-magtár, zabsilók, cselédlakások, istállók, csűrök, majorudvarok. Vagy az egykori hadtápbázis a centrumban. Olyan, ma is élő nevekkel, mint „Üjkaszárnya", „Pekeráj" (pékműhely, szárazmalommal), „Ember-kóroda” (katonai kórház, ma az ált. iskola alsó tagozata), s mindez a 18—19. századforduló névjegyével. Mezőhegyes alapítása ugyanis innen datálható. Életre hívását osztrák birodalmi érdekek ösztönözték. Léte a Habsburghoz hadászati-katonapolitikai érdekeihez fűződik. A hadsereg erejét ugyanis alaposan megviselték Mária Terézia és II. József tartós háborúskodásai. Meggyérült a lóállomány. A fölfrissítés, a pótlás jó lehetőségét ismerte föl egy fiatal, tehetséges, vértes kapitány, Csekonics József, akinek véletlenül volt némi tájékozottsága ezen a tájon. Mezőhegyes akkor egészen kis település, 100 méterrel a tengerszint fölött. (Innen a helynév utótagja.) Mélyebben fekvő, tágas, dús legelők vették körül. Csekonics erre alapozott javaslata és tervezete nyomán írta alá II. József a mezőhe- gyesi ménesintézet alapító „Vé- gezését” (,,Forschrift"-ját), melyet Ö Tsászári és Királyi Fela ma már régi fényében mutatkozó — északi fekvésű — ún. reprezentatív központ: az osztrák hadilótenyésztés me- zőhegyesi centruma. Ez a központ eredeti állapotában látható. Két, egyenként 90 méter hosszú (egyemeletes) árkádos, későbarock stílusú kaszárnya (ma: egyik lakásoknak, a másik a nemrég fölavatott Hotel Noniusnak ad otthont). Középütt a copf és klasszicista jegyeket őrző parancsnoksági épület áll. (Ma: a 'kombinát igazgatósága.) Át- ellenben, a platános ménesudvarban a ma is funkcionáló műemlék istállókat látjuk. A parancsnoki épülettel egy szép vonalú fedett lovarda néz szembe, amely — az ún. központi istállóval együtt — Hild János tervei szerint készült. (Akinek a nevéhez több más jeles épület, magtár, diadalíves kapu stb. is fűződik.) A XIX. században Mezőhegyes tovább épült. Tiszti és intézői lakok épülnek, jobbára romantizáló stílusban: s angolparkok, ligetek, sétányok, szinte mindenütt. A századvég pedig már a közeledő eklektika jegyében hagyott emlékeket. Ilyen például néhány érdekes, akkortájt divatos (Tirolból adaptált) fa- gerendavázas, üdülőszerű épület, mint a jelenleg fölújitás alatt álló, immár csaknem százéves Hotel Centrál Is. (Ez volt egyébként az ország egyetlen „fachwerk”-es szállodája). A lótenyésztés 1867 utón, Kozma Ferenc miniszteri tanácsos szakirányításával lendült fel igazában, s szerzett világhírnevet. Főképp a híres Nóni- usz és a Gidrán fajta, valamint a Furioso és a North-Star keresztezéséből származó úgynevezett Mezőhegyesi félvér ki- tenyésztése révén. Egyidejűleg mintegy 30 000 katasztrális holdnyi külterületen (majorok) akkor legmodernebb igényű mezőgazdasági termelése folyt. A kiegyezés után a magyar tulajdonba és kezelésbe került Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok (1869) európai rangú eredményeket produkált búza-, kukorica- és szemestakarmány- termesztésben, s állattenyésztésben, tejtermelésben Is egyaránt. Kultúráltságával az ország hitelét öregbítette, itthon pedig mércét tartott a többi gazdaság elé. A II. világháború alaposan megtépázta. Állatállományát Ny-ra „evakuálták" — alig maradt belőlük .. . 1945-ben szinte a zérus pontról kellett újra kezdeni a lótenyésztésben mindent, azzal a néhány törzsménnel, s 'kancákkal, amelyeket sikerült „visszamenekíteni”. Az ötvenes évek sikeres kezdeti eredményei után egy, finoman szólva, meglepő miniszteriális rendelkezéssel 1961-ben Mezőhegyesen a magyar lótenyésztés történelmi hagyományait megszüntették. A háromféle fajtiszta lóállományt különböző társgazdaságokba telepítették át. Mezőhegyest pedig sportlótenyésztésre jelölték ki. Az állami gazdaság ezt a rá bízott feladatot is teljesítette. Alig több, mint két évtized alatt kitenyésztették, és 1983- ban az állami fajtaminősítő bizottság hivatalosan elismerte a Mezőhegyesi sportló elnevezésű lófajtát. A gazdaság egyéb ágazatai is szépen gyarapodtak. Takarmánygyártó üzemek, vetőmagüzem, húsüzem s újabban a cukorgyár is a termelési körébe tartozik. A 3700 dolgozót foglalkoztató gazdaság (1983- tól: Mezőhegyesi Mezőgazda- sági Kombinát) az utóbbi 10 évben sokszorosan Kiváló Vállalat. Gazdálkodásuk fő arculata növénytermesztésben a búza, kukorica, cukorrépa és lucerna, állattenyésztésben a szarvasmarha törzstenyésztők szerepe országos kihatású. Maga az állomány megközelíti a 9000-et. Ebből 2900 tehén átlag 6250 literes hozammal. A mintegy 900-as lóállomány legjobbjai már eddig is számos hazai és külföldi trófeát hoztak el az ügető-, ugró- és fogathajtó versenyeken. A budapesti ügető versenypályán évente 140 mezőhegyesi ló fut, kiváló eredményekkel. Búcsúzásképp sétálok egyet a számos szép gondozott park egyikében, az egykori Kozmaligetben. A kifelé vezető sétányon megállít Melocco Miklós emlékműve a költőről, aki makói diákéveiben „nyáron lakásért, ellátásért" tanított Mezőhegyesen. (Az egyik majorban.) A posztamensen körbe „Hazám" c. versének sorai. Arcát, vállait redőzetes vonalakkal egy plédféle öleli körül, ahogy fázósan, dideregve maga elé néz . . . Megkapó, megrendítő- en szép szobor. (S kicsit emCsekonics József lékeztet a művész, komlói József Attila-oltárképére.) A ligetben sétálva eszembe jut az egykori Kozma-emlékmű. Obeliszkszerű talpazaton állt a magyar mezőgazdaság e nagy alakjának, Kozma Ferencnek a mellszobra, mögötte félköríves falháttérben Zala György — ma már védett - sokalakos bronzdomborműve, amely Ferenc József mezőhegyesi látogatását választotta témául, mintegy a Kozma-életmű s a világhírű Noniuszménesek ér- téikjelzőjeként. A bronztáblát a „Gyújtsd a vasat és a fémet!..." korszakában — kissé szélesen értelmezve „A múltat végképp eltörölni ...” gondolatát —, több darabban (lángvágóval) feszítették le a falról. Sokáig hevert valahol a bronzfejjel együtt, mígnem valakik megmentették. Eldugták elszállítás, azaz beol vasztás előtt. Ma a dombormű restaurálva, méltó , fő helyén áll a Hild- féle fedett lovarda homlokzatán. * Mezőhegyes a műemléki és hagyományos „városképi” környezetébe hangulatilag belesimuló modern lakásépítkezések igényes megoldásáért, a település harmonikus fejlesztéséért 1984-ben - elsőként a nem városi települések között — Hild-éremben részesült. Az egyedülálló elismerés mögött — azon túl, ami látható: a kellemes építészeti összha tás mögött — koncepció, szemléletformálás és nyilvánvalóan sok-sok közösségi munka és együttgondolkodás húzódik. Legközelebb, Hild-érmes városok című sorozatunk megindulásakor erről szeretnénk beszámolni. Wallinger Endre Karám és az ún. központi istálló részlete. Hild János tervei szerint épült 1800 körül, empire stílusban. Kozma Ferenc bronz emlékműve. Középütt az erőszakos csonkítás, illetve a restaurálás forradása látható. Fotók: Fazekas László Beszélgetések Hajdú Gyuláról Nehéz, teli szatyrokkal jövünk ki a kertvárosi lila ABC- ből, ki-ki indul .hazafelé. Ketten egy irányba 'ártunk a Hajdú Gyula úton, s mindkettőnknek háromszor-négy- szer is le kell tenni egy-egy pillanatra a szatyrot. Ebből a pillanatnyi „sorsközösség- ből” alakult ki alkalmi beszélgetésünk. A középkorú hölgy megkönnyebbülten mondta: szerencsére már mindjárt hazaér, csak itt lakik a közelben, a Hajdú Gyula úton. Nem jutván eszembe más, mivel folytassam a beszélgetést, megkérdeztem, tényleg, tudja-e, ki volt Hajdú Gyula, akiről elnevezték az utat.- Látja, már többször gondoltam rá, hogy utánanézek — hangzott a válasz —, végül is illene tudni, kiről nevezték — mondják azok a széche- nyisták, akikkel beszélgettem. — De nem is csodálkozunk ezen, hiszen alig lehet hallani, olvasni róla. Persze mi többet tudunk, de biztosan csak azért, mert ő a KISZ- szervezetünk névadója. A sírját is szoktuk gondozni rendszeresen, sőt egyszer ott találkoztunk egy idős rokonával is. Úgy tudjuk, jó ba-y rátságban volt Doktor Sándorral, egyébként őróla is éppoly keveset tud a legtöbb ember, mint Hajdú Gyuláról. Igaza volt a diákoknak. Ha eddig csak automatikusan azt vettük tudomásul, hogy van egy ilyen nevű utca Pécsett, akkor legalább most, ezen az évfordulón szenteljünk több figyelmet Hajdú Gyulára, aki egyszemélyben volt jogász, a munkásmozgoHajdu Gyula nevét vette (el a pécsi Széchenyi Szakközépiskola KISZ-stervezete. Képünkön a szervezet vezetőségi tagjai egy programot beszélnek meg. el azt az utcát, ahol az ember lakik. Sajnos, be kell vallanom, hogy nem tudom, ki volt. Ez a beszélgetés adta az ötletet, hogy otthon, találomra kikeresek a telefonkönyvből néhány olyan számot, amelyek tulajdonosai a Hajdú Gyula úton laknak, s megkérdezzem tőlük, tud jók-e, ki volt az utcájuk névadója. Tíz fölhívottból hat nem tudta; egyikük azt válaszolta, „azt hiszem, valami mártír", s hárman válaszolták azt, hogy jogász volt, közülük egy említette meg, hogy egyetemi tanárként is dolgozott. Hajdú Gyula száz éve, 1886. május 8-án született, most, e kerek évfordulón igazán illik megemlékezni róla. Hónapok óta készültek a megemlékezésre a pécsi Széchenyi Gimnázium tanulói is, hiszen az ő iskolai KISZ- szervezetük a híres pécsi jogász nevét viseli.- Sajnos az emberek valóban nemigen tudnak róla lom harcosa, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok dokto ra. Nemcsak a Széchenyi Gimnázium KISZ-szervezete viseli Hajdú Gyula nevét, hanem például egy jogászbrigád is, a Baranya Megyei Ipari Szövetkezetek Jogi Irodájának brigádja, hivatalos nevén a „Dr. Hajdú Gyula jogászbrigád". Brigádnaplójukban többek között megtalálható egy államvizsgabizonyítvány fénymásolata, 1965-Jből, Dr. Hajdú Gyula aláírásával, s egy 1976-ból származó bejegyzés is olvasható : „Nagy örömömre szolgált, hogy a Hajdú Gyula szocialista brigád tagjaival megismerkedhettem. Névadójuk megválasztásával nemcsak a jogtudomány iránti tiszteletüknek, de Pécs város hűséges, kiváló fiának állítottak emléket. Dr. Hajdú Gyuláné." D. Cs. Négyszázezer varrógép az NDK-ból Pénteken az NDK budapesti kereskedelmi képviseletén ünnepélyesen átadták a hazánkba szállított 400 ezredik NDK gyártmányú háztartási varrógépet. Ezeket a készülékeket a Texima Kombinát wittenbergi gyárában készítik, s a Ferunion Külkereskedelmi Vállalat importálja. Az ünnepélyes átadásnál jelen volt Karl-Heinz Lu- genheim, az NDK budapesti nagykövete is. Az NDK-ban készülő háztartási varrógépek egyik legnagyobb vásárlója hazánk. A Ferunion az idén is mintegy 20 ezret rendel nyolcféle változatban, köztük a gyár legújabb és legkorszerűbb Columba 4500 MP varrógépeit. Magyarországon nem gyártanak háztartási varrógépeket, így a kereskedelemben továbbra is elsősorban az NDK termékei kaphatók. Változás a Dóm téri nyári programban Technikai okok miatt megváltoztatták a Szegedi Szabadtéri Játékok korábban közreadott nyári műsorrendjét. Eszerint a Jézus Krisztus szupersztár című rockopera augusztus 16- ra meghirdetett előadását július 28-án, az augusztus 20-ra meghirdetett előadást pedig július 31-én tartják majd meg. A rendezőség kéri az üzemeket, intézményeket, hogy a megváltozott két előadási napra vonatkozó eddigi jegyigényléseiket az előadások új időpontjaira, május 16-ig újra érvényesítsék, vagy mondják le a játékok igazgatóságán. HÉTVÉGE 7.
