Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)

1986-05-19 / 136. szám

2 Dunántúli napló 1986. május 19., hétfő Válasz az importkorlátozó intézkedésekre A Közös Piac nemrég bejelentett importkorlátozó intézkedései­ről, ezek kihatásairól és a magyar válaszlépésekről nyilatkozott a Magyar Rádió 168 óra cimű műsorának Antal Péter Tibor, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. ÓRA A NAGYVILÁGBAN Túszdráma színhelye volt az amerikai Wyoming állambeli Coke- ville egyik iskolája, ahol egy fegyveres pár gyermekeket és ta­nárokat bezárva 300 millió dolláros váltságdíjat követelt. Végül egy robbanószerkezet felrobbant az állítólagos feleség kezei­ben; az asszony meghalt, több tucat diák megsebesült, a férfi sorsa egyelőre ismeretlen. A képen: a merénylőnő holtteste s egy hatósági ember. (Telefoto — KS—DN) ■ * — Számítani lehetett arra, hogy a Közös Piac külügymi­niszteri tanácsa megerősíti az importtilalmat a szocialista országokkal szemben? —• Jellemző a Közös Piacon belül kialakult helyzetre, hogy a külügyminiszterek tanácsa és a különböző egyéb bizott­ságok közel egy hétig vitatták az elkészített javaslatot. A vi­ta során tulajdonképpen két kérdésre koncentráltak az im­port tekintetében. Az egyik, hogy milyen országokra ter­jesszék ki a tilalmat. A másik pedig az, hogy milyen ter­mékkör legyen bevonva. Vé­gül is úgy döntöttek, hogy Ju­goszláviát bevonják az érin­tett országok körébe, a termé­kek tekintetében pedig egy annyira bizonytalan határozat született, hogy például az még ma sem teljesen világos: a zöldség- és gyümölcsfélék közül melyeket érintenek ezek az intézkedések. — Úgy értsem ezt, hogy nem érkezett meg egy élelmi­szerjegyzék, mondjuk hazánk­ba, amely tartalmazta volna, hogy mit nem vesznek át, vagy pedig ez a jegyzék nem egyértelmű? — Az elfogadott határozat és az ennek alapján kialakí­tott rendelkezés megjelenik a Közös Piac hivatalos lapjá­ban és ahhoz mellékelnek egy árulistát. De pénteken még azt tapasztaltuk, hogy egyes országok ezt a tilalmat friss zöldségre és friss gyü­mölcsre alkalmazzák csak, míg más országok például a tartósított zöldségre és gyü­mölcsre is kiterjesztik. — Mit ért azon, hogy „úgy tapasztaltuk" ? Próbáltunk el­adni? Indultak útnak szállít­mányok? — Egyrészt voltak szállít­mányok a határon, másrészt peaiq beszéltünk az egyes or­szágok illetékes képviselőivel. Dániában például közölték velünk, hogy mélyhűtött zöld­ségre és mélyhűtött gyü­mölcsre nem alkalmazzák a tilalmat. Egyébként teljesen logikusan, hiszen ezek a ter­mékek tavalyi termésből ké­szültek. Más országokban kö­zölték, hogy a teljes zöldség- és gyümölcskategóriára kiter­jesztik — bár, a szöveges ré­szekben mindig csak friss zöldségről és friss gyümölcs­ről beszélnek. — Ezek szerint ez az intéz­kedés módot nyújt arra, hogy ki-ki, akár önkényesen is át­értelmezze és értelmezze? — Egyelőre még igen. De mi erre felhívtuk az egyes tagországok hatóságainak a figyelmét és a Közös Piac bi­zottságánál interveniáltunk emiatt. — A Közös Piacon belül milyenek a belső erőviszo­nyok? Lehet-e tudni azt, hogy ki volt az embargó mellett és ki volt ellene? — Ez teljesen világosan látható. Először Olaszország, majd Dánia vezetett be még nemzeti hatáskörben ilyen korlátozó intézkedéseket. Ké­sőbb, a külügyminiszteri érte­kezlet hosszú vitáját látva, Franciaorszóq ugyancsak nemzeti hatáskörben lépett. A mezőgazdasági protekcioniz­mus, a mezőgazdasági érde­kek ezekben az országokban a legerősebbek. Olaszország exportjában a zöldségfélesé­gek értéke megközelíti a sze- mélvgépkocsi exportjának az értékét. Dánia -— ugyancsak köztudottan — egy naav hús­termelő és húsexportőr. A francia mezőgazdasáai érde­kekről pedig — azt hiszem — nem is érdemes külön beszél­ni. — Tény az is, hogv a kö­zös piaci termelők közül eléq sokan szenvedtek el vesztesé­geket. — Ezeknek a veszteségek­nek az eqyik oka az, hoay a tömegtájékoztató eszközök egyrészt felkorbácsolták a közvélemény hangulatát. Elég erős tartózkodás tapasztalha­tó ma a nyugat-európai orszá­gokban a zöldségfogyasztás­sal szemben. Ugyanakkor a szükségesnél talán szigorúbb követelmények is szerepet játszhatnak, mert például Ka­padóban elkoboztak szennye­zett olasz zöldségféleségeket. — Ha már Kanadánál tar­tunk — hogyan reagált az embargóra az Európán kívüli világ? — Európán kívül a fejlett országokban sehol nem ve­zettek be importtilalmat, azonban mindenhonnan jelez­ték, hogy az Európából és nemcsak Kelet-Európából — származó élelmiszerfélesége­ket a határon szigorú vizsgá­latnak fogják alávetni. A fej­lődő országokban a Közös Piac példája először hatott: néhány fejlődő ország beveze­tett importkorlátozásokat. Pénteken este azonban már az összesített információink szerint egyetlenegy fejlődő országban sem volt érvényben globális importtilaiom — ezek az országok is berendezked­tek az áruféleségek mérésére. — Ezek szerint azok a fej­lődő országok például, ame­lyek a magyar élelmiszeripari termékek fontos vásárlói, azok semmilyen korlátozással nem élnek most már? — Most már semmilyen globális, abszolút korlátozás­sal nem élnek. És az is na­gyon lényeges, hogy ezek felé az országok felé a tranzit út­vonalaink is szabadok. — Amikor mi megtudtuk, értesültünk a Közös Piac mi­niszteri tanácsának a dönté­séről: hogyan reagáltunk er­re? — Elhatároztuk, hogy írás­beli tiltakozást nyújtunk be az Európai Gazdasági Közösség tagországainak a kormányai­hoz, valamint az Európai Gaz­dasági Közösséghez. Ez az írásbeli tiltakozás megtörtént. — Ez milyen erős diplomá­ciai lépés? — A diplomácia nyelvén ez egy erős tiltakozás. Válaszin­tézkedést még nem jelent, ez megfontolás tárgyát képezi. Jelenti viszont azt, hogy eb­ben a jegyzékben mi felso­roljuk azokat az indokainkat, amiért ezt az intézkedést — és most majdnem hogy idé­zem — önkényesnek, megala­pozatlannak és indokolatlanul diszkriminatívnak tartjuk. A Munkásőrség Országos Parancsnokságán szombaton megkezdődött a munkásőr parancsnokok III. országos ta­nácskozása. A kétnapos érte­kezleten részt vevő mintegy félezer hivatásos és társa­dalmi állományú parancsnok, illetve a közéletben kiemelke­dő tevékenységet végző mun­kásőr értékeli a testület tevé­kenységének tapasztalatait, és megvitatja az elkövetkező időszak főbb feladatait. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, va­lamint Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és pro­pagandaosztályának vezetője. Jelen voltak a megyei pártbi­zottságok képviselői is. Borbély Sándor, a Munkás­őrség országos parancsnoka vitaindító előadásában hang­súlyozta, hogy a munkásőr­ség az elmúlt időszak alatt a Magyar Szocialista Munkás­párt politikájának cselekvő, elkötelezett részeseként ered­ményesen ellátta feladatait. Tovább javult a munkásőrál­— Mit jelentenek ezek a kitételek? — önkényes lépés ez azért, mert bár látszólag objektívnek tűnik az az indoklás, hogy a Csernobiltől 1000 kilométeres körzetet tekinti az Európai Gazdasági Közösség szennye­zett területnek, ez a látszólag objektív mérce azonban tudo­mányosan nem megalapo­zott, és a mérések nem tá­masztják alá. Ezen a körön belül vannak területek, ame­lyek egyes időszakokban csak részben és sokkal kevésbé vol­tak szennyezettek, mint a kö­rön kívül. Nem kerülheti el az ember figyelmét az, hogy az 1000 kilométeres pont Csernobiltől a csehszlovák— osztrák—magyar határ talál­kozásáig terjed. Azonos hely­zetben levő országokat azo­nos módon kellene kezelni. Márpedig — például Auszt­riára — ahol időnként és most már hosszabb ideje, mi­ként ezt az osztrák újságok is publikálták — sokkal maga­sabb volt a szennyezettség szintje, mint Magyarországon — ezek az intézkedések nem vonatkoznak. —: Mi lehet a válasz egy ilyen tiltakozásra? Tehát a diplomáciai csatornákon ho­gyan folytatódhat tovább ez a „mérkőzés"? — Mi nagyon reméljük, hogy ez a mérkőzés nem a diplomáciai csatornákon fog tovább folytatódni. A bizott­ság javaslatában szerepel, hogy május 20-án felülvizs­gálják az intézkedéseket. A május 20-i felülvizsgálat ered­ményezheti azt, hogy az álta­lunk kifogásolt intézkedéseken lazítanak, vagy eltörlik, és egyébként is, május 31-e pil­lanatnyilag a korlátozások határideje. Valószínűnek tar­tom, hogy május 31-e után ki tudunk alakítani egy olyan együttműködést az Európai Gazdasági Közösség tagor­szágaival, amelynek a segít­ségével az exportunk újra megindulhat. — A Közös Piac országain kívül tettünk-e máshol hivata­los lépéseket? — Minden ország irányá­ban hivatalosan eljártunk olyan módon és annak mérté­kében, ami megfelelt a ve­lünk szemben bejelentett és a gyakorlatban alkalmazott in­tézkedéseknek. Természetesen mi az együttműködést kezdet­től fogva minden partnerünk­nek felajánlottuk: nem kifo­gásoltuk az ellenőrző méré­seket, kívánság szerint szállít­mányainkat ellátjuk az illeté­kes magyar hatóságok által véqzett ellenőrzést és annak adatait tartalmazó hivatalos tanúsítvánnyal — fejeződik be a nyilatkozat. lomány kiképzésének, felkészí­tésének színvonala, korsze­rűbbé vált a munkásőregysé- gek szervezeti felépítése, s intézkedéseket hoztak a ki­képzésre fordított idő haté­konyabb felhasználására. A tanácskozás délutáni ülé­sén felszólalt Grósz Károly. Elöljáróban az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében kö­szöntötte a tanácskozás részt­vevőit, s átadta Kádár János főtitkár üdvözletét a munkás­őrség teljes személyi állomá­nyának részére. Vasárnap Budapesten befe­jeződött a munkásőr parancs­nokok III. országos tanácskozá­sa. A vasárnapi tanácskozá­son részt vett Petrovszky Ist­ván, az MSZMP Központi Bi­zottsága párt- és tömegszer­vezetek osztályának vezetője is. A kétnapos értekezleten fel­szólaló ötvenöt munkásőr pa­rancsnok beszámolt egysége tevékenységéről, a szolgálati, a kiképzési feladatok ellátásá­ról, a munkásőröknek szőkébb pátriájuk politikai, gazdasági és társadalmi életében betöl­tött szerepéről. Csernobil után Számos szovjet dolgozó és kollektíva ajánlotta fel fizeté­se vagy prémiuma, valamint megtakarított pénze egy ré­szér abba a pénzalapba, amelyből a csernobili kataszt­rófa károsultjait támogatják. Mint a TASZSZ hírügynök­ség beszámol róla, a Szovjet­unió legkülönbözőbb részeiből érkeznek megajánlások: van­nak akik egynapi bérüket utalják át, más kollektívák természetbeni támogatást, élelmiszer- és áruküldemé­nyeket juttatnak el Ukrajná­ba. Volgográd számos üzemé­ben ,,A Csernobilt támogató alapnak dolgozunk” felirat olvasható, több szibériai üzemben munkásgyűléseket hívtak össze, ahol az alap ré­szére való felajánlásról hatá­roztak. Másutt rendkívüli szombati és vasárnapi műsza­kot tartanak, az ez alatt le­gyártott termékeket a károsult terület lakosságának ajánlják fel. A Csernobiltől kapcsolatos amerikai kormányzati meg­nyilvánulásokról fejtette ki vé­leményét a La Stampa című olasz lapban Isaac Asimov, a tudományos-fantasztikus iro­dalom világhírű amerikai mestere. Mint írja: Washing­ton magatartását csak az azonnali előnyszerzés hatá­rozza meg, katonai-politikai tőkét kovácsolni mások bajá­ból. Nem nehéz észrevenni, hogy cselekedeteinek célja a Szovjetunió elleni gyűlölet szitása. Washingtonban nem gondolkodnak el ennek kö­vetkezményein. Az amerikai vezetők reagálása — hogy ,,az oroszokat nehéz helyzetbe hozzák" — Asimov szerint oda vezet, hogy Európában megsokszorozódik a nukleáris háború elkerülésére irányuló törekvés. * A Szovjetszkaja Rosszija vasárnapi számában megírta, hogy égési és sugársérülései­be belehalt a szerencsétlenül járt 4. blokk két dolgozója. Alekszandr Akimov mérnök, a 4. blokk váltásvezetője, Ana- tolij Kurguz pedig a 4. blokk központi termének operátora volt. A csernobili atomerőművi szerencsétlenség 11 halálos áldozatának neve így ismertté vált. Az Afro­ázsiai értekezlet felhívása Szombaton Moszkvában be­fejeződött az afro-ázsiai né­pek szolidaritási szervezete 14., négynapos tanácsülése. Az Egyesült Államok köves­se az atomrobbantások au­gusztus 6-ig tartó újabb mo­ratóriumával adott szovjet pél­dát és járuljon hozzá az atomfegyverek 2000-ig tartó megsemmisítésének szovjet tervéhez is — ezt követelték 86 ország közvéleményének és 34 nemzetközi szervezetnek a képviselői, akik az Afro-ázsiai Népek Szolidaritási Szerveze­te 14. moszkvai tanácsülésé­nek résztvevői. A szombaton elfogadott fel­hívásban a résztvevők hitet tettek amellett, hogy veszélyes világunkban a biztonságot nem lehet a kölcsönös félelem egyensúlyára alapozni. A megoldás a leszerelés, a füg­getlenség, valamint a társa­dalmi és a gazdasági hala­dás nyújtotta biztonság min­den nép számára. Külön határozatokban szö­gezték le, hogy Ázsia és Afri­ka fejlődő országainak prob­lémáit a béke és a külső im­perialista beavatkozás meg­szüntetése alapján kell orvo­solni. + RÓMA: Bettino Craxi olasz miniszterelnök a fegyver­zetek csökkentésével és ellen­őrzésével kapcsolatos üzenetet intézett Reagan elnökhöz. Az olasz miniszterelnöki hivatal nem ismertette a személyes üzenet tartalmát. Az ANSA olasz hírügynökség szerint Craxi a SALT II. szerződés be­tartására és arra szólította föl Washingtont, hogy „ne tegyen a szerződés szellemével ellen­tétes lépéseket”. A franciaországi Cannes-ban befejezéséhez közeledik az idei filmfesztivál, amely a ve­títőtermeken kívül is kínált ér­dekességeket. A képen példá­ul a tengerparton láthatjuk azt a 18 esztendős Catherine Deizenne-t, akit Saint-Tropez szépének választottak. Testén a mellette álló művész alko­tása: a tenger és Roman Po­lanski versenyfilmjében, a Ka­lózokban szereplő vitorlás. (Telefoto - KS-DN) 4 TEHERÁN: Teherán vasár­nap elismerte, hogy az iraki szárazföldi erők előző nap be­hatoltak Mehran város térsé­gébe. Az iráni szóvivő ugyan­akkor azt állította, hogy az iraki előrenyomulás „katonai­lag nem jelentős". A teheráni rádió szerint az irakiakat öt kilométerrel visszavetették a szombaton elért állásaikból. 4 NEW YORK: Még mindig 6,5 millió embert fenyeget az éhínség Etiópiában — közöl­ték az ENSZ afrikai segélye­ket szervező ügynökségénél, New York-ban. Ez a lakos­ságnak mintegy 20 százaléka. 4 LONDON: A Greenpeace környezetvédelmi szervezet tagjai péntek este a nyílt tengeren ügyes csellel felju­tottak egy használt nukleáris üzemanyagot szállító brit ha­jóra, s ezzel bizonyították, mennyire nem biztonságos a nukleáris anyagok tengeri szállítása — közölték szomba­ton a szervezet dél-angliai, lewesi központjában. 4 MOSZKVA: Moszkvában június 18-ra összehívták a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának ötödik ülésszakát, Er­ről a testület elnöksége hatá­rozott. Az ülésszak napirend­jén a Szovjetunió 1986—1990. évre szóló gazdasági és társa­dalmi terve, valamint a Leg­felsőbb Tanács elnöksége ál­tol adott útmutatások jóváha­gyása szerepel. 4- LUANDA: India állandó nagykövetséget létesít Angola fővárosában — ebben állapo­dott meg vendéglátóival Ra- dzsiv Gandhi indiai kormány­fő szombaton befejeződött angolai látogatásán. Eddig India zambiai főmegbízottja képviselte az indiai érdekeket Luandában. A látogatás köz­ben indiai—angolai műszaki és gazdasági eqyüttműködés- ről is megállapodást Írtak alá. Akar olcsóbban friss zöldárut vásárolni? TUDJUK, HOGY IGEN! Ismét megnyitottuk központunk, Megyeri út 66. sz. előtti kitelepüléses árusításunkat ÁRUSÍTÁS: Munkásőr parancsnokok III. országos tanácskozása

Next

/
Thumbnails
Contents