Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)

1986-05-19 / 136. szám

1986. május 19., hétfő Dunántúlt napló 3 Munkára vár Ma­gyarország utolsó tároga­tókészítője, a Székesfe­hérváron élő 78 éves Borka József, aki leg­utoljára tavaly nyáron készített egyedi tárogatót egy San Franciscó-i, ma­gyarul beszélő fiatalem­bernek. Azóta nem kap megrendelést már külföl­dön élő magyaroktól sem. A géplakatosmester Gyár utcai lakásán alakí­totta ki hangszerkészítő­műhelyét még 1945-ben, azóta faragja, szerkeszti jávorfából és mahagóni­ból a tárogatókat. Javí­tást is elvállal, bár a leg­szívesebben újat alkotna. A tárogató­készítő Műszaki hibára még nem volt példa szögmeghajtás helyett hiába keresett mindenfelé már évek óta, „Ezt a szerencsét! Most végre találtam egy — remélem jóti" Kifizeti a pénztárnál a 200 forintot és cipeli a Dácia csomagtartójába a meglelt „zsákbamacskát”. Mert ez a derékszögmeghajtás jelenleg még lutri, megnézte a kiálló tengelyvégeket, azok forognak és nem is kotyognak, de hogy valójában milyen belül a szer­kezet, az majd csak otthon derül ki, ha szétszereli. Egy másik fiatalember gép­részeket turkált ki az ócska­vas halomból, lemérette és le­szurkolta értük a súlyúk alap­ján kiszámított 11 000 forintot. „Felújítom és eladom ezeket” — mondja. Megszokott jelenetek a Dél­dunántúli MÉH Vállalat pécsi Gomba utcai telepén. Napon­ta jönnek ki, de még valamire jó anyagot, gépet, gépalkat­részt, autóköpenyt, műbőrt, fém- és műanyag hordót tur­kálni, kész kerítéselemeket, Fotó: Läufer László A pogányi reptér hangárában várnak a felszállásra a repülőgépek Szabadon sző rnyalua kétezer meteren Több ezer pedagógus­állás­lehetőség Az egyik szemem sírt, a másik nevetett olvasva a pedagógusok számára összegyűjtött állásokat. Idén első alkalommal a Művelődési Közlöny mel­lékleteként egy kötet­ben jelent meg a pálya­kezdőknek és a már ré­gebben tanítóknak szóló állásgyűjtemény. Az egész ország területére, valamennyi iskolafokra vonatkozó, több ezer le­hetőség közül választhat­nak az elhelyezkedni vagy — valamilyen ok miatt — jelenlegi mun­kahelyükről távozni szán­dékozó óvónők, tanítók és tanárok. örültem, mert gyakor­latilag az évek során feloldódott valamennyi kötöttség az elhelyezke­déssel, állásváltoztatás­sal kapcsolatban. Bánkódtam, mert elké­sett intézkedésről van szó. Azok a könnyebbsé­gek, valamint a többi, itt nem említett szigorí­tás-feloldása manapság éppen a visszájára for­dulhatnak. Ehhez a témakörhöz kapcsolódhat még egy nagyon fontos dolog. A jogszabály értelmében egyetlen iskola sem köte­lezhető arra, hogy meg­hirdesse üres állásait, hogy egyáltalán tudassa mindenkivel, milyen taná- —keres. Vegyünk er­re is kér- Pécsett, a Lvov-Kertvárost.., szeptembertől átmeneti­leg általános iskolaként működő új intézmény nem hirdetett egyetlen helyet sem. A Nevelési Központban szeptember­től induló gimnázium helyei közül egyet sem látok az említett 170 ol­dalas, országosan több ezernyi lehetőséget felso­roló füzetben. A másik dolog: a ta­nárképzőn járva feltűnt, hogy több faliújság is tele van aggatva — az egész országból érkezett — olyan álláshirdetések­kel, amelyek nem szere­pelnek az egyébként is vaskos füzetben. Az adott iskolavezető felelőssége óriási. Nyilván van isme­retségi köre is, ami nem baj, és bizonyára tisztá­ban van azzal is, hogy mára eljutottunk odáig: valamennyi szakon kisebb vagy nagyobb mértékben, de több az állás, mint a végző. Az állásjegyzék az anyagiak szempontjából is rendkívül érdekes ol­vasmány — a kívülálló számára. 3700 a kezdő fi­zetés és 6000 a maximum. Feltűnő, hogy gyakorlati­lag nincs különbség az általános iskolába és a középfokú tanintézmé­nyekbe vártak bére kö­zött. Érdekes, hogy az or­szág keleti részein és Bu­dapesten magasabbak az ígért fizetések, ugyan­akkor ezeken a területe­ken legnagyobb a tanár­hiány. Nem meglepő most már, hogy idén sem kap több pénzt az a pá­lyakezdő, aki jobb tanul­mányi eredménnyel vég­zett. Ahogv hallom, a vég­zősök körében nincs kü­lönösen nagy felbuzdu­lás. Úgy tűnik, mindenki tapogatózott már koráb­ban. Szerencsére. Az sem keltett például különö­sebb megrökönyödést, hogv csak minden har­madik végzős kaphatott az óllásieqyzékből, amely­nek inkább dokumentum­értéke van, mint* haszná­lati értéke. Bozsik l. Szorongva és irigykedve szemléli az ember a madárként szálló vitorlásgépeket. Szorong­va, mert kiszolgáltatottnak ér­zi, irigykedve a szabadon repü­lés miatt. Jogos-e féltésünk, mi baj érheti a 2—3000 méter ma­gasan, 180-250 kilométeres óránkénti sebességgel suhcnó műanyag-, fa- vagy fémépítmé­nyeket? — Műszaki hiba biztosan nem, erre még nem akadt pél­da — mondja Balogh Árpád, az MHSZ megyei repülőklub titká­ra. — Biztosíték erre a napi többszöri, felszállás előtti és átvizsgálás. A pilótán levő négypontos biztonsági öv egy mozdulattal oldható, a kabintető ledobható és a vezető már ugorhat is ki a gépből, ha netán mégis el kell hagynia. A vitorlásrepülők kis magasságban, kétszáz méteren is kinyíló ejtőernyőt használ­nak, bár erre ritkán kerül sor. — Balesetet tapasztalatlan­ság és fegyelmezetlenség okoz­hat — folytatja Balogh Árpád. - A veszélyhelyzet elkerülésé­nek feltétele a szabályok be­tartása. Ilyen például az, hogy 50 méter alatt tilos fordulni, 200 alatt emelést kezdeni vagy 600 alett műrepülőfigurákat vé­gezni. — A felszállást követően megváltozó időjárás szerez­het-e nehéz perceket a pilótá­nak? — Nem. Ugyanis 80-100 ki­lométeres körzetet lehet belát­ni fentről, így a helyi zivatart kikerüljük. Ugyanakkor a gépe­ken rádió van, és ha például a jégrakétások veszélyt jeleznek, kiadjuk a leszállási parancsot. A földetéréshez 2000 méterről negyed órát számítunk. De jöt­tem már le 1700-ról 3 perc alatt is, mivel nem tudtam, mikor rakták ki a földön pony­vából a leszállási parancs je­lét. Azért az időjárás mégis el­lenség. Hiszen nemcsak meg­hiúsíthatja a felszállást, hanem leszállásra kényszerítheti a már levegőben levőt. S ott ahol van, még ha az a pont a céltól több száz kilométerrel arrébb is található. Volo'hol a Hajdúságban kényszerültem leszállásra. A közelben birkanyáj legelt. Máskor rögtön körülveszik a gépet az emberek, 'kíváncsis­kodnak. A pásztor azonban rám sem hederített. Odame­gyek hozzá. Erre megszólal: „Na mi van, nincs termik?” Az emelőszél szakkifejezésének használatára földbe gyökere­zett a lábam. Kiderült, hogy előző nap tízen szálltak le ugyanitt. Így engem már kö­zömbösen fogadhatott — meséli Urbán József, aki 17 éve repül.- Jóemberek, adjanak egy kis vizet, mert olyan éhes va­gyok, hogy azt sem tudom, hol alszom. Ennek a mondókának a segítségével szoktam ismeret­séget kötni idegen tájon az emberekkel. S ők minden eset­ben segítőkészek, ezt a huszon­öt éves repülős múltammal ál­líthatom — mondja dr. Kosztka Ferenc. L. Cs. K. Kincskeresők a MÉH-telepen Géprészek, csövek, idomacélok A fiatalember karját lehúz- hertelendi Leitol Zsolt még li- za a rozsdás szerkezet, de az hegve, de boldogan mondja - az ócskavas láthatóan nagy a maga készítette kerti trak- örömet jelent neki. A magyar- torához a tönkrement derék­Küicfötta KISZ Legyen a KISZ a közélet motorja! Munkáját, hivatását szere­tő fiatalember Braun Attila; a műegyetemen szerzett dip­lomát hőerőgépész szakon, s szinte természetes, hogy ba­ranyai lévén itthon, a Pécsi Hőerőműben helyezkedett el. Mint mondja, két év gyakor­noki idő után kapott felelős­ségteljes beosztást: főműve­zető. Első és legfontosabb kö­telessége, hogy őrködjön a termelés gazdaságosságán. Édesapja Komlón vájár, nős, két gyermek apja. Felesége tanárnő; most a kisebbik gyer­mekkel otthon van, kötik anyai teendői. •- ön küldött a KISZ kong­resszusán ... — Nagy megtiszteltetés és egyben felelősség is — mondja szerényen. - A sta­tisztika ugyan nem fedi pon­tosan a tartalmat, de úgy 1000 ifjúkommunistát képvisel min­den kongresszusi küldött. Tudjuk jól, az ifjúsági szer­vezet megújulásának idősza­kát éli: szeretne olyan szer­vezetté válni, - hol a fiatalok jól érzik magukat, politizál­nak, alakítják a maguk vilá­gát. Köztudott: a kongresz- szust megelőzték az alapszer­vezeti, városi-megyei munka­értékelő, feladatmeghatározó értekezletek, a KISZ Központi Bizottsága irányelvei ismer­tek, tudjuk, hogy milyen mun­kát kell elvégeznie a kong­resszusnak.- Hogyan látja a jövőt? — Számos jel mutat arra, hogy a KISZ közelgő kong­resszusa nem egy lesz a so-- ban. Ma a fiataloknak - gondoljuk csak meg: a pálya­kezdés ma nem egy diadal­menet - markánsabb közéleti munkát végző, politizáló KISZ- re van szüksége. Ügy gondo­vaskapukat, csöveket és szög­vasat, idomacélokat, lemeze­ket venni. Törzsturkálók a ház­táji kisgéptulajdonosok, a bar­kácsolók, a régiséggyűjtők, a kisiparosok, az építkezők és még hosszan sorolhatnám. Áprilisban 15 tonnányi válo­gatott haszonvasat vásároltak meg nálunk — mondja Gyenis János, a telep vezetője. A múlt havi rekordot egy 80 mázsás, rozsdaette, valahonnan kiselej­tezett esztergapad jelentette. A boldog vevő leszámolt érte jó néhány tízezer forintot és évekre elkötelezte magát nagy álrrfának, hogy abból üzem­képes esztergagépet csinál. A turkálókat a „hátha most rálelek” reménye és az olcsó árak csábítják a MÉH-tele- pekre. Az árak függnek a meg­talált anyag milyenségétől, ér­tékétől és annak használha­tósági fokától. A kiturkált „kincs", ha vasból van 5—15, az alumínium 30—33, a rézfé­leség 76, a gumiáru 4-5 fo­rintba kerül kilónként. A mű­kongresszusem lom, hogy arra is szükség van, hogy valahol végre elha­tároljuk: mi az a feladat, ami az ifjúsági szervezetre tartozik és mi nem? Léteznek ugyanis olyan kérdések, me­lyek tartalmukban keményen az ifjúságot érintő üayek, tár­sadalompolitikánk égető kér­dései — mint például a lakó - kérdés —, de ezt anyagi kon­díciók híján ne bízzuk a KISZ- re, s ne is vállalja föl a KISZ. Úgysem tud mit tenni.- Mi lenne a legfonto­sabb? — A KISZ-munka színtere a lakóhely, az Iskola, az üzem. Maradjon tehát ott, s ki-ki a maga munkahelyén tegye meg azt, ami tőle telik, az ifjúsá­gi szervezet vállalja föl a pá­lyakezdés segítését. Példát mondok: ha bejön hozzánk az üzembe egy fiatal, hosszú ideig idegenként mozog, jó­szerivel azt sem tudja, hogy hol a raktár vagy netán az üzemi konyha. A mozgalom révén —, ha valaki képletesen mondva kézen fogja - hama­rabb jó munkaerővé válhat, s ez gazdasági kérdés is. Beszélgetésünket azzal zár­ja, hogy ha szót kapna a kongresszuson, csak egy dol­got kérne: legyen a megújult KISZ a közélet motorja, az, amit a zászlóbontáskor már egyszer megfogalmaztak: po­litikai szervezet, a párt ifjú­sági csapata. K. F. bőr tekercsben 40-42, dara­bokból 17 forintot ér kilónként. A szőlősgazdák kedvükre válo­gathatnak a széles szájú, élel­miszer tárolására is alkalmas 60, 100, 120 literes műanyag hordók között, a telektulajdo­nosok főleg víz és olaj táro­lására veszik a 200 literes fémhordókat. A turkálás csak egyik lehe­tőség a Gomba utcában, a másik a kész gyári termékek vásárlásának lehetősége. Éves­szinten 1000 tonnás forgalmat- ér el a telep idomacélokból, lemezekből, víz- és gőzcsövek­ből, a 80—100 cm magas és 2 méter hosszú kész kerítésele­mekből, a 3—4 méter nyílású egy- és kétszárnyú vaskapuk­ból (ezekből kívánságra egy részt is eladnak), de féláron vállalatok készletéből megvá­sárolt betonacélokat is kínál­nak az építkezőknek. Nekem is szerencsém volt: találtam egy használható ba­bakocsi kereket - fillérekért. Murányi László

Next

/
Thumbnails
Contents