Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)
1986-05-18 / 135. szám
A képen Gergely Róbert a Baranya—Ljubljana című televíziós műsor forgatása közben. (Fotó: Vadász Tibor) Tegnap volt az utolsó forgatási nap... Tv-film Pécsről és Ljubljanáról Hol találhatnánk jobb helyszínt a Traviáta pezsgőduettjéhez, mint a pécsi pezsgőgyárat, s kik adhatnák elő szebben, mint Sass Sylvia és Berkes János? Még a felvételek megkezdése előtt - amikor Vajkai- né Horváth Ágnes kellékes kezdte kicsomagolni a metszett kelyheket — sikerült szót váltani az MTV szórakoztató főosztályának rendezőjével, Fekete Katalinnal és kollégájával, a ljubljanai tv szerkesztőjével, Dusán Hrenn el. — Pécs-Ljubljana koopro- dukciós szórakoztató filmet készítünk — mondotta Fekete Katalin. — Amolyan kézfogás ez a két város között, kölcsönös bemutatkozás. Ma van az utolsó forgatási nap. . . A 90 perces film felét Pécsett, felét a szlovén fővárosban forgatják. Gergely Róbert, a magyarok műsorvivője, s a Szlovéniában népszerű Neca Fáik popénekesnő a szomszédainké. (Neca gyönyörű lány; már legalább 20 szót tud magyarul!) Mint azt megtudtuk, Pécs arcát demonstrálva részt kapott a filmben a Baranya Táncegyüttes, a Bóbita — diszkóshow-jával, a Pécsi Balett — akik a Tety- tye-romok között táncoltak -, láthatunk sok pécsi városképet, megszólal a műsorban Róth Antal - és több gólját is láthatjuk -, dr. Mándoki László várostörténeti ismertetőt ad, landó Jenő zongorázik és városunk nevs építőjeként Jaszeno- vics Miksa is bemutatkozik. Többet ne áruljunk el. (A múlt hét végi Rózsa Gyuri „Leg.. ,-ek" is ebbe a műsorba kerülnek!) Dusán Hrentól kérdeztük: — Miért éppen Pécset választották a magyar városok közül? — Előbb Budapestben gondolkoztunk, de végül is megfogott bennünket ez a mediterrán város. Hasonló léptékű kulturális életével, értékeivel, egyetemeivel. . . Végül is jól döntöttünk. Elmondotta, hogy hasonló színek kerülnek a műsorba Ljubljanából is. Forgatnak nemzetközi turisztikai attrakciójukon, a Parasztlakodalmason — ahol 22 országból érkezett párok mondják ki komolyan a boldogitó igent —, elvisznek bennünket a Vinotékába, ahol óborok mellett énekelnek népdalokat, utazhatunk tutajon ösz- szetalálkozhat a pécsi vásár a ljubljanai bolhapiaccal, végigmehetünk tutajon a Ljubljanicán, lesz balett, rock, láthatjuk a 9 világbajnokságot rendező Tivoli sportcsarnokot, s megszólal Rock Petrovics, a világelső síelő. ..- A pezsgő igazi? A kellékes helyett Kiss G. János gyártásvezető mondja: — A magyar tv-ben szeszes italt kellék címen nem számolhatunk el. De talán itt, a gyáriak megkönyörülnek rajtunk. . . A filmet majd ősszel láthatjuk. Kozma Ferenc Emlékezik a szervezet miergia Szénanáthás vagyok — hangzik gyakran a mentegetőzésszerű magyarázat a harmadik tüsszentés után, amikor már a prüszkölő és a „szemtanú" is kicsit bosszankodva viseli az eseményeket. Így tavasszal megszaporodnak az ilyen jellegű panaszok és eltartanak őszig. A szénanátha, az allergiás asztma, az ekcémás bőrbetegségek kezelésével allergológiai szakrendeléseken foglalkoznak. A pécsi István téren kellemes hangulatot teremtenek az évszá zados gesztenyefák Pécsett is több helyen szerveztek allergológiai szakrendelést. A tüdőgyógyintézetben dr. Kövesi Gyula vezetésével az asztmatikus beteget látják el, Abaligeten légzésrehabilitációs osztályt indítottak. A szénanáthás betegekkel a pécsi Fül-Orr-Gégeklinikán foglalkoznak és külön kezelik a gyermekeket. Az országban elsők között tiz éve kezdték el a szakrendelést a Zala Megyei Kórházi, sz. tüdőosztályán, ahol felnőtteket és gyermekeket is gyógyítanak. Végeznek szelektív bőrallergiavizsgálatot és a levett vérből izotóp diagnosztikával állapítják meg, a beteg allergiás-e és ha igen, mire? Bevezették az immunkezelést, amelynek lényege, hogy az allergiás betegeket 2-3 évig, havonta egy alkalommal - járóbetegként kezelik, speciális anyagokat juttatnak a szervezetébe, hogy megszüntessék a túlérzékenységét. A zalaegerszegi allergológiai szakrendelés vezetője dr. Mészáros Lajos. Megítélése szerint Magyarországon negyvenezer asztmatikus beteget tartanak számon, az évszakokhoz kötött szénanáthások száma ennek legalább kétszerese és az egyéb, például gyógyszerallergiásokról nincsenek adataik. — Vajon mi a növekedés oka, és mi is valójában az allergia? — A klasszikus meghatározás szerint az allergia a szervezet túlérzékenysége, ez a megváltozott reakciókészség, ahogy a szervezet válaszol a bekerült vagy a szervezetben képződött antigének (allergé- nek) ellen, antitesteket (ellentesteket) létrehozva. Az allergia igen összetett jelenség. Az idegrendszer által is motivált, öröklődhet. Az izotópdiagnosztikával kimutatható egy speciális fehérje, amelyik hordozza ezt a készséget, de ezt végleg „eltüntetni" nem lehet, úgy is fogalmazhatok, hogy emlékezik rá a szervezet. A növekedés egyik oka lehet, hogy egyre több, nem természetes anyaggal vesszük magunkat körül. De lehet valaki allergiás többek között növényekre, porokra, textilekre, gumikra, ételekre, gyógyszerekre. Igen elterjedt Magyar- országon a parlagfű elnevezésű gyomnövényre való allergia. Van olyan beteg, aki szénanáthás és ekcémás is egyszerre. A környezettől és egyéb ingerektől is függ, hogy az arra hajlamos egyéneknél az allergia melyik változata alakul ki. Több külföldi és hazai kutatásban működünk együtt más kutatókkal, hogy a ma még tisztázatlan részekre is fény derüljön. A tíz év alatt sok eredményt is elértünk. Az allergiát lehet eredményesen gyógyítani, tünetmentességet elérni. Igen fontos, hogy aki bármilyen allergiás tünetet tapasztal magán, forduljon orvoshoz, mert a háttérben például meghúzódhat gyulladásos góc. B. A. Fakataszter készül Pécsett Füstgázokat is jól tűrő fajták: ostorfák, díszgalagonyák, zselnicemeggy Manapság a városi élet minőségét már nemcsak olyan összetevők jellemzik, mint a közművesítettség, a közlekedési hálózat, kereskedelmi ellátás, kulturális intézmények száma és jellege, hanem mindinkább az is, hogy mekkora és milyen a felüdülést szolgáló zöldfelület. Pécsett a közhasználatú zöldfelületek összterülete 2 773 000 négyzetméter. Egy lakosra 15 négyzetméter jut belőle. Bár ezt is keveselljük, mégis örvendetes tény, hogy az egy lakosra jutó zöldfelület az utóbbi öt év alatt Pécsett több mint 3 négyzetméterrel növekedett. Az egyes városrészek között szembetűnő eltérések vannak, s ezek szorosan összefüggenek a telepítés idejével. A meszesi zöldterületek például ma már rendezetlennek számítanak, Újmecsekalja a terület nagysága és funkciója szerint jól megoldottnak minősíthető, a Szigeti városrész és a Lvov-Kertváros túlzsúfolt, a Siklósi városrész már levegősebb. Pécs közhasználatú zöldfelületei a Kertészeti és Parképítő Vállalat gondozásában napi kivitelezési áron 480 millió forintot érnek. De ha azt is figyelembe vesszük, hogy a parkok fő alkotó elemei, a fák és cserjék évről évre értékesebbek, akkor a közhasználatú zöldfelületek értékét 800 millió forintra becsülhetjük. Nem kis érték, érdemes és szükséges megbecsülne óvni, gyarapítani, hiszen a lakótelepek beépítési szabványa szerint 110 fa telepítése ajánlatos egy hektáron. Ettől az ideális szinttől a pécsi átlag elmarad. Ez év januárjától a budapesti példa alapján a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat megkezdte a városi faka- taszter elkészítését. Ez a kataszter tartalmazni fogja a város összes utcájának fásí- tottságát, annak jellegét, a további fásítási lehetőségeket, valamint a telepített fajták várostűrő képességét, egészségi állapotát, életkorát. A fakataszter másfél-két év múlva áll össze. A pécsi közterületi faállomány nagy előnye, hogy változatos: közel harminc fafajta különböző változatai találhatók benne. Ezek között azonban csak kevés az olyan fajta, amely a forgalmas utak menti füstgázokat is jól elviseli. Ilyenek például az ostor- fák, a díszgalagonyák, a zselnicemeggy és a gömbkőris. Ez utóbbi különösen előnyös városi telepítésre, mert villany légvezetékek alá is ültethető. A táj jellegének is megfelel, hiszen a Mecsek gazdag kőrisekben. A gömbkőris azonban speciális fajta, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat faiskolájában termesztették ki, s idén kapta meg az állami fajtaelismerést. D. I. Szotyolakarrier Hazai karrier előtt áll a szo- tyola. Az észak-bácskai táj legnagyobb gazdasága, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát ugyanis felfigyelt arra, hogy a nem túl elegáns naprafor- gómag-rágcsálásból Magyar- országon jelentős ipari hasznot lehet szerezni. Hiszen a Német Szövetségi Köztársaságban a mandula és a földimogyoró mellett igen sok napraforgómagot használnak fel kenyérije, süteménybe, kiflibe, akár úgy, hogy belesütik, akár úgy, hogy ráhintik, kissé rá- pörkölrk. De ital mellé csemegének is fogyasztják. Idehaza pedig valútát adunk ki manduláért, földimogyoróért, kesu- dióért. Ezért elhatározták, hogy hántolóüzemet léte?itenek. Erre a célra 1 600 000 N5ZK- márkát kaptak. A Magyar Nemzeti Banktól kapott hitelből megvásárolták az eljárás licenciáját egy NSZK cégtől. Lizing-ügylettel jutottak a berendezéshez; a külföldi cégnek áruval törlesztenek. Az üzem a város mellett, a hűtőház szomszédságában épül, júniusban már dolgoznak benne. Ez az üzlet a kombinát évi egymilliárd forintos jövedelméhez minden esztendőben további 200 millió forintot hoz. Négy gépsor dolgozik majd. A legnagyobb, 8,5 milliméternél szélesebb szemek egy részét — amelyeket foggal is könnyen szét lehet pattintani - nem hántolják, esetleg egy részét pirítják, s mindjárt utána csomagolják. Ez így csemege, 'különösen a vendéglátóiparban. Előreláthatólag a 0,5—6,5 milliméter közötti magokat veszik majd a legjobban. Pirítva, vagy anélkül, illattal, ízzel mintegy negyvenféle változatban lehet majd fogyasztani, akár péksüteményen, akár konzerváruban, akár csokoládén, cukorkán, avagy mindezekbe belesütve. A legkisebb, 0,5 milliméter alatti, tehát épségben nem hántolható szemet valószínűleg csak a sütőipar vásárolja majd meg nagyüzemi felhasználásra. A hántoló gépsor óránként négy tonna, □ pirító- és sózóüzemek óránként másfél-két tonna teljesítőképességűk. A bankhitelből - ugyancsak az NSZK-ban — vettek egy csomagológépet is, ezzel húszdekástól húszkilósig terjedő súlyú zacskókat, illetve zsákokat töltenek meg. Az áru egységes, szép lesz. Azt mondja Likár Zoltán fejlesztési főmérnök: „A legmodernebb elektronikával, pneumatikával ellátott színosztályozó gép kiválogatja az áramló szemtömegből az eltérő színű, csúnya vagy törött szemeket." Széles körben kutatták a piacot. Simon Gyula vezér- igazgató személyesen járt evégett az NSZK-ban is, ahol áruházi láncoknak vitt mintát. De az ilyen hántolóüzem nemcsak Magyarországot, hanem a környező államokat is számítva — egyedülálló. Ráadásul nemcsak napraforgómagot, hanem más terméket is feldolgozhatnak, például szóját pirítanak vagy gombát szárítanak majd. Termékük azért is kelendő, mert az ipari napraforgónál kevesebb, csak mintegy 30 százalékos olajtartalmú étkezési napraforgót használnak. A megrendelések száma egyre nő. A siker mértéke attól függ majd, hogy terméküket a négyféle — sütő-, konzerv- és édesipar, valamint a vendéglátóipar - felhasználó milyen ötletesen dolgozza fel, és hogy mennyi keményvalutát mennyi forintért lehetne így megtakarítani. F. D. Egykori pécsiek sikere Háy Gyulaősbemutató Pénteken este feltűnő szakmai és közönségsikerrel mutatták be a veszprémi Petőfi Színházban Háy Gyula: A ló című drámáját, a Caligula-téma egyik sajátos feldolgozását, — magyarországi ősbemutatóként. A Svájcban elhunyt író a „fordulat éve" időszakában a kor legnagyobb magyar drámaírójának indult. Művét Sík Ferenc, a budapesti Nemzeti Színház rendezője, a Gyulai Várszínház művészeti vezetője állította színpadra. Négy főszereplője — Koszta Gabriella, ifj. Kőmíves Sándor, Lukács József és az abszolút főszerepet, Caligulát alakító Vallai Péter — Pécsett Sík Ferenc főrendezősége idején érett rangos színésszé. De játszik a Háy-drámában Spó- nyik Éva, az egykor ugyancsak pécsi színésznő is. — Meggyőződésem: — mondta Sík Ferenc - a felszabadulás utáni magyar színházművészet nagy adóssága, hogy Háy Gyula életműve nem megfelelő súllyal kerül színpadjainkra. „A !ó"-ról már nvugat-európai mél- tatói is azt Írják, hogy tévedés lenne a személyi kultusz kulcsdrámáját látni benne. Kétségtelenül Háy sokkal nagyobb író, semhogy egyetlen korhoz kötődjék. Általános érvénnyel boncolja a kisebb-nagyobb társadalmi zsarnokság természetrajzát, a túlságos hatalomvágy és a túlságos béketűrés, szol- galelkűség szerencsétlen hatású találkozásait. „A ló" emellett a mindennapok zsarnokairól is szól; akár egy adóhivatalnak vagy egy bolti eladó kiskirály természetéről. — Mi volt a színpadra állítás irányjelzője? — Az a történelmi figyelmeztetés, hogy a zsarnokság folyamatos veszély. Ha például nem kap államhatalmat, beszorulhat a társadalom mikrovilágába. Mind a zsarnokságra, mind a béketűrésre hajlamos emberek mindig éltek. Ahhoz, hogy „A ló" ne sanda utalás legyen a személyi kultuszra, a drámát a saját konkrét valóságában kellett játszatni. Áthallásai így kaptak általános érvényt. Máskülönben is elvem, hogy erőszakos rendezői stílushangoztatás helyett meg kell hagyni a műveket saját dramaturgiai törvényszerűségükben. Pécs számára a lényeg: pénteken este a mecsekalji város színházművészete egy korszakának eredménye is kisugárzott Veszprémbe. Földessy Dénes vasämapi Hein keil inbbé kesudiö
