Dunántúli Napló, 1986. május (43. évfolyam, 119-148. szám)

1986-05-17 / 134. szám

Nagyobb hatékonyság a főidőben m Uj munkarendek a Mecseki Szénbányáknál Nincs pótműszak és szénfejtés gmk-ban Váltás közvetlenül a termelőhelyen Keményfólia-csomagológép a Bakony Müvek részére a gyár szerelőcsarnokában Fotó: Cseri László Sopiana-stratégla az ötéves tervidőszakra Nagyobb léptékű a műszaki megújulás Sok új gépet állítanak be, tanműhelyt építenek Müszakváltás a komlói Kossuth Bányaüzemben Fotó: Cseri László — Ha a további dinamikus fejlődésünket biztosítani akar­juk, minden erőnket a műsza­ki fejlesztésre kell összpontosí­tanunk, hisz ez a gyár fejlődé­sének alapja — fogad Vi- czencz Ottó, a pécsi Sopiana Gépgyár igazgatója, majd ki­egészíti mondandóját: — A VII. ötéves tervidőszak­ra magunk elé tűzött feladatok végrehajtásához, a tőkés és a szocialista exportunk növelésé­hez jelentős műszaki fejlesz­tést, beruházást és termékszer­kezetváltást kell végrehajta­nunk. A terveink szerint erre a műszaki fejlesztésre 107, a be­ruházásokra 100—120 millió forinttal számolhatunk. o A népgazdaság iparfejlesz­tési koncepciója szerint jelen­tős mennyiségi és minőségi ugrást kell végrehajtania a Sopianának, ennek egyik zá­loga az, hogy kedvezőek a gyár piaci lehetőségei. Alapvető cél­juk tehát a termékszerkezet to­vábbi korszerűsítése, az eddi- kieknél is intenzívebb gyárt­mányfejlesztés. A minőség ja­vítását és a versenyképesség fokozását különféle gyár- és gyártmányfejlesztési elképzelé­sek segítik. Korszerűbb gyártás- technológiák bevezetése és megmunkálógépek beszerzése vár a gyáriakra. A műszaki fejlesztés 107 mil­liójából 87 milliót fordítanak a gyártmányfejlesztésre, a töb­bit a gyártás- és a termelés- szervezésre, a központi támo­gatás visszafizetésére (jelen tervidőszakban 14 milliót kell visszafizetniük) szánják. Fejlesztéseik sorában első helyen a kemény- és lágyfóliás csomagológépek és kiegészítő berendezéseinek fejlesztése áll. Ezt a feladatot a tárcaprog­ram keretében, a budapesti Csomagolóanyaggyárral közö­sen végzik a fővárosi gyár dol­gozza ki a géphez szükséges csomagolóanyag kifejlesztését. A kemény- és lágyfóliás prog­ramra a tervek szerint 18 mil­lió forintot fordítanak. A gyűjtőcsomagolás gépei­nek fejlesztésére 6 milliót ál­doznak, így részben a meglé­vő kínálatuk továbbfejlesztésé­re (palack ki-berakó, pánto­ló stb.), és részben új termé­kek, a többrétegű és a tálcás csomagológépek fejlesztésére fordítják ezt az összeget. A svéd Iwema cég licence alap­ján továbbfeljesztik az Iwema Pack gépcsaládot, amely mint­egy 14-féle csomagológép-vá­lasztékot jelent, az erre fordí­tott 18 millióból 4 milliót az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ad. A Sopiana újra foglalkozik a szénsavas üdítő­ital vonal Dorita-gépeinek to­vábbfejlesztésével. A rövidesen megalakuló SO’MA olasz — magyar közös vállalat (a Sopiana és az olasz Maier cég kézfogása a Magyar Nemzeti Bank segítsé­gévéi) is újabb, vagy korsze­rűbb termékeket ígér. Az olasz cég címkéző gépcsalád, tubus­töltő- és zárógép, valamint várhatóan más csomagológé­pek licencét, dokumentációját és know-how-ját is adja tőke­apportként, a közös vállalatba való beszállás egyik részeként. A SO'MA független, teljesen önálló Kft lesz. A központi tárcaprogram keretében 15 milliós ráfordítás­sal várhatóan 1988-ban kez­dik a Tetra—Pack és a Tetra— Brih csomagolóanyagok és gé­pek kidolgozását az Ipari és a Mezőgazdasági Minisztériu­mok, valamint az OMFB támo­gatásával. (Az alumí/iium-pa- pír-fólia kombinációjú csoma­golóanyag térnyerése szüksé­ges, már csak a növekvő export miatt is.) A műszaki fejlesztésre a So­piana saját erőből mintegy 64 milliót szán, ehhez jön még a közben tervezett 15 milliós megtérülés is, az Ipari Minisz­térium 20, az OMFB 8 millió­val támogatja a biztos sikert ígérő és mindenképpen szük­séges fejlesztéseket. 9 A Sopiana beruházásokra szánt 100—120 milliójából je­lentős tételt tesz ki az ipari tanműhely létesítése, és egy új alkatrész raktár építése, de enek majd dupláját szánják a gépi beruházásokra. A tervek szerint majd annyit költenek új gépek beszerzésére, mint amennyi a jelenlegi gépeik tiszta értéke. Különféle lemez- megmunkálló gépeket, de fő­ként NC és CNC vezérlésű megmunkáló központot, maró­gépet és más gépeket igyekez­nek beszerezni. (Csak egy számadat: egy nagyobb mére­tű CNC vezérlésű marógép je­lenleg 12 millióba kerül). A lízing, tehát a tartós gép­bérlet keretében egyelőre gép- beszerzést nem terveznek, ám 15—,,r' millió értékben tervez­nek lízing-eladást a boripari vállalatoknak és a konzerv­gyáraknak. A Sopiana gépei­nek bérbeadásának fedezetét az Általános Vállalkozási Bank RT. adja a pécsi gyárnak. Ez­zel a lehetőséggel bővül a So­piana piaca. o Szó volt már a SO’MÁ-ról, essék szó a már tevékenykedő Hunpackmas GT-ről, a hazai csomagológyártók egyesülésé­ről is, mely idén alakult a So­piana gesztorságával, 7 tag- szervezettel. Sokat várnak a közösen összehangolt műszaki fejlesztésektől, a közös piaci fellépéstől, a komplett gyártó­soroktól, a közös gyártmány­propagálástól és az abban rejlő lehetőségtől, hogy az összefogás rövidebb átfutási időt ígér, így érzékenyebben reagálhatnak a piaci igények­re. A Sopiana biztos jövőjének egyik záloga a lépéselőny, te­hát a műszaki fejlesztésekkel képesek megelőzni a piaci igé­nyeket. Valamikor létkérdése volt a gyárnak a nyomasztó hi­telállomány visszafizetése, ma már ezen felül normális szin­ten jut a saját fejlesztésekre is. S ha a saját lehetőségeik még sem bizonyulnak elegen­dőnek? Remélik, hogy igen. De minden eshetőségre felkészül­ve tervezik, a csomagológépek fejlesztésére megpályázzák és esetleg igénybe vesznek világ­banki hiteleket is. Murányi László Néhány óra leforgása alatt elkapkodták a Pécsi Agroker Vállalat közelmúltban kibocsá­tott kötvényeit. A Magyar Nem­zeti Bank Baranya Megyei Igazgatósága által szervezett ügylet során 10 és 50 ezer fo­rintos címletekben, összesen 15 millió forint értékben kínáltak kötvényeket magánszemélyek­nek. Évi 11 százalékos kamat­tal, 6 évi lejárati idővel, ami — látva a nagy érdeklődést — ezek szerint kedvező feltételű­nek, jó befektetési lehetőség­nek bizonyult. De mire jó, mi­re kell ez a pénz az Agroker- nek? A meghirdetés szerint ál­lóalapjainak bővítésére. Ami pedig e mögött van: a kötvé­nyek egy új áruház alapköve­it jelentik. A Pécsett létrehozandó új áruházról dr. Römer András közgazdasági főosztályvezető olyan szeretettel beszél, mint születendő édes gyermekéről, aki ugyan még nem mutatta magát, de biztosan hogy szép és egészséges lesz. A törekvés, hogy a lakossági kereskedel­met szélesítsék, már régebb óta áthatja az egyébként el­sősorban a nagyüzemek ellá­tására berendezkedett Agro- kert és annak vezetését, ennek jegyében hozták létre gazda­boltjukat és alkatrész raktár- áruházukat, ahonnan közvetle­nül kiszolgálják a kistermelő­ket. Ezek évi 30—40 millió fo­rint értékű árut forgalmaznak, meglehetősen szűk eladói té­ren, így vetődött hát föl egy nagyobb áruház építésének öt­lete, ami mostantól a megvaló­sulás szakaszába lépett. Már készülnek a tervek e szerint a vállalat Megyeri úti központjában, a közúti felül­járó közelében egy 700 négy­zetméter alapterületű áruházat hoznak tető alá. Lesz galériája is, így a hasznos alapterület valójában 800—900 négyzet- méter. Megépítését könnyűszer­kezetből még az idén szeret­nék elkezdeni, és a jövő év első felében átadni, megnyit­ni. Mindez előzetes számítások szerint 15—20 millió forintjába kerül a vállalatnak, így tehát a kötvényekkel szerzett pénz nagyjából fedezi a költségeket. Az áruház külső megjelené­sében, cseréppel fedett tetőze­tével is elüt majd a Megyeri út környéki lapos tetejű raktár­A főmunkaidőben végzett munka hatékonyságának to­vábbi javítását tűzte ki célul a Mecseki Szénbányák Vállalat. Egyik módja ennek a nyújtott üzemidejű vagy folyamatos munkarend, amelynek beveze­tésével, állandósításával koráb­ban is kísérleteztek néhány ter­melőhelyen. A mostani nekifu­tást igen komolyan veszik, szé­les körű alkalmazásra töreked­nek. Pécs Bányaüzemben már áprilistól ilyen felállásban dol­gozik az egész fejtési körlet mintegy 250 bányásza. A váj- végi állományból csupán 30—35 ember választotta a hagyomá­nyos munkaidő-beosztást, csa­ládi okokra hivatkozva, a mun­kakönyvét senki sem kérte. Az újdonság lényege, hogy a munkás továbbra is havi 20—- 21 munkanapot tölt el a bá­nyában. napi munkaideje nem nő. Flétvégi, vagyis szombat— vasárnapi műszakon kétszer vesz részt, amiért szabadna­pok járnak a hét más idősza­házaktól és irodáktól, sokkal inkább izgatja azonban az Agroker vezetőit, hogy milyen tartalommal töltsék meg és tegyék vonzóvá boltjukat, mely­nek kínálatáért érdemes ide autózni mondjuk a szomszédos megyékből is. Általános igény­ként mindenesetre megfogal­mazták: az áruház széles áru- választékkal rendelkezzék, min­dent lehessen kapni egy he­lyen, kulturált kiszolgálási for­mában. folytonosan figyelve a vevők új igényeire és jelzései­re. Az csak természetes, kínálnak minden olyant, amire a háztá­ji termelőknek és a kiskert-tu­lajdonosoknak szükségük van, tehát vetőmagvakot, műtrágyá­kat, növényvédőszereket, szer­számokat, kisgépeket, alkatré­szeket, továbbá építőanyago­kat. Ami újdonság, és sokat ígérő profilnak ígérkezik: sze­retnék előmozdítani egy zöld­kultúra megteremtését a lakó­telepek erkélyein, teraszain. Tehát, hogy vegyenek körül bennünket lakásunkon is a dísznövények, örökzöldek, aki­nek pedig kedve van hozzá, termeszthesse meg a legszük­ségesebb konyhai zöldségfélé­ket erkélyén. Ehhez az Agroker- áruház ötletekkel, kellékekkel kíván szolgálni, be is mutatva hogyan is képzeli el a való­kéban. ünnepek alkalmával senki sem száll le. Ilyen be­osztásban a fejtési üzemnapok Ságban ezt a zöldkultúrát. Minderre az áruház melletti szabad területen nyílik lehető­ség, ahová mintakertet kíván­nak varázsolni, bemutatva, hogy mit hogyan célszerű el­helyezni. Hasonlóan kívánják bemutatni — már amit a sza­bad téren lehet — más árufé­leségeiket is, mint például az ép tőanyagokat, felhasználásu­kat is bemutatva. Gondolkod­nak továbbá olyan cikkek áru­sításán is, melyek a szabadidő hasznos és célszerű kitöltésé­nek kellékei, s ebbe a körbe t efér még olyasmi is, mint a szabadidő-ruházat. Mindez majd menet közben is adódik, mint említettük, nagyon figyel­nek és mindenkor megpróbál­koznak a fogyasztók új igé­nyeinek kielégítésére gyártókat keresni. Mindemellett korszerű kiszolgálási formákat vezetnek be, így például a kiválasztott árukat, a nagyobb darabokat targoncával viszik majd ki a parkírozóba személygépkocsi­val érkező vásárlóknak. Az áruháztól évi 80—100 mil­lió forintnyi forgalmat várnak. Mindemellett természetesen to- "ábbra is ellátják az Agroker által forgalmazott árucikkekkel a velük kapcsolatban álló kis- xereskedelmi üzleteket. Miklósvári Zoltán száma 20—21-ről 24—25-re emelkedik, egyebek között jobb kihasználást érnek el. ­Pécs Bányaüzemben másfél hónapig tartott az előkészítés Magda Imre műszaki fejleszté­si csoportvezető irányításával. Nem ki» ellenállásba ütköztek a szervezők. Végül is meg­egyeztek és megszületett az október 26-ig szóló beosztás, amihez igazodva a brigádta­gok nyugodtan tervezhetik sza­badidejüket. Jól példával a Dowty gépi fejtés 60 fős kol­lektívája szolgált, ők tavaly szeptember óta nyújtott gép­üzemi munkarendben termel­nek. — Szerintem kímélő a mun­karend, bár a megvalósításá­ban sokat számít az is, hogy kinek mennyire megértő a csa­ládja — mondja Varga József festési körletvezető. — Azért választottuk az új formát, amely úgy vélem, hosszú távon marad, mert a vasasi omlás óta rendelet tiltja a pótmű­szakot, valamint a gmk-beli szénfejtést. Ilyen körülmények közepette a havi 24—28 ezer tonnás teljesítményünket hoz­ni akarjuk. A Pécs Bányaüzemi megol­dást választotta Vasas is, ahol májusban térnek át erre, és legalább 750 dolgozót érint, köztük a kiszolgáló személyze­tet is. Komló Bányaüzem termelő helyein, így Bétán, Kossuthon és Zobákon másképp töreked­nek a főmunkaidő hatékonysá­gának javítására. A tényleges, tehát a fejtési munkaidőt, ami most 6—7 óra, egy órával megnövelik. Kossuth-aknón a jelenlegi 6.00—6.30-cal szem­ben a 7.20—7.30-t szeret­nék elérni azzal, hogy a táró helyett közvetlenül a termelő­helyen váltanak a brigádok. Ilymódon a munka előtti és utáni készülődések, például a fürdés, öltözés, a tározó szá­jáig történő szállítás, gyalog­lás nem számítanak bele a főmunkaidőbe. Az úgynevezett munkahely váltást szívesebben fogadták el a munkások, mint a folyamatos munkarendet. Kossuth-aknón például júni­us 1-től lesz érvényben. — így sem túlzottan örülnek neki az emberek — vélekedik Horváth Ernő aknavezető. —- Ugyanis a fejtésen kívüli ké­születekre legalább két-három óra megy el, az most kitolódik. Nálunk a legmagasabb, hiszen vannak olyan vájvégek, ame­lyek 2—2,5 kilométerre talál­hatók a szociális résztől. Mégis bízom a sikerben, mivel alul­ról is jött a kezdeményezés és tavaly egyszer már belevág­tunk ebbe. Kossuth-akna 1200 fős kol­lektívája ilyenképpen igyek­szik beállítani a havi 38—45 ezer tonnás teljesítményét. Csuti J. HÉTVÉGE 5. A Pécsi Agroker sikeres kötvénykibocsátása Egy új áruház alapkövei Tizenöt-húszmilliós befektetés, évi 100 milliós forgalom Nyitás, széles választékkal a jövő év első felében Terasz-kultúra egy nyugati prospektusból

Next

/
Thumbnails
Contents