Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)
1986-04-09 / 97. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dur antult PB Miwmnm A tártál Nagyharsány (3. oldal) Újító > ómból: / % t I ■ t szám I 1986. április 9., szerda I v L sJ ■ L ■ 1 kisiparosok (3. oldal) * Bővül a szentlőrinci jj jb** ‘ Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja lakótelep (3. oldal) Javul az ivóvízellátás Boksán (5. oldal) Vita és fejlődés A z elmúlt évtizedekben az MSZMP céltudatos és folyamatos erőfeszítéseket tett a pártdemokrácia fejlesztésére. A megtett lépések sorából is kiemelkedik az MSZMP KB 1969. november 26—28-i határozata a 'pártde- mokrácia helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. Ez a határozat meggyorsította a pártdemokrácia dinamikus növekedését és ezzel együtt a legfőbb politikai feltételeit teremtette meg annak, hogy a 70-es években napirendre tűzzük a szocialista •. demokrácia kibontakoztatását ' társadalmunkban. Hosszú távú útmutatást és ösztönzést adott a programnyilatkozat is, amikor rögzítette: „A párt belső életét olymódon kell fejleszteni, hogy az példaképe legyen a szocialista köz- életiségnek s a majdani kommunista önkormányzatnak". A pártdemokrácia fejlesztésére tett erőfeszítéseink eredményei kifejeződnek vitakultúránk gazdagodásában is. Megjelenik abban a módban, ahogy a felmerülő, s a döntésre váró kérdéseket kezeljük, abban a szerepben, amit a vitának biztosítunk ebben, azokban az elvekben, normákban, szabályokban, amelyek a vita kereteit megadják és ahogy ezek a gyakorlatban érvényesülnek. Vitakultúránk gazdagodásában megjelenik a párttagság eszmei, politikai felkészültségének növekedése, mint ahogy tükröződnek benne a politikai gyakorlatban szerzett tapasztalatai és jártassága is. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy ma már ritka a vita elfojtása, a bírálat durva elutasítása vagy megtorlása. Erre utal az, hogy alig fordul elő, hogy. a párttagság éljen azzal a jogával, amely szerint, ha kritikai észrevétele, vagy a hibák feltárása miatt hátrányos helyzetbe kerül, a taggyűlés vagy a választott pártszerv védelmét kérheti. A XII. és a XIII. kongresszus között mindössze 304 párttagot kellett oártbün- tetésben részesíteni a hatalommal való visszaélés, a bírálat elfojtása miatt. Tudjuk azonban, hogy ma is létezik a bírálatért való törlesztésnek számos rejtett, nem, vagv nehezen bizonyítható megnyilvánulása. Vitáinkra a felelősségérzet, a tárgyszerűség erősödése, a nyíltságra, őszinteségre való törekvés, a pártszerűség a jellemző. Egyre jobban érvényesül az a követelmény, hogy a párt fórumain bármely kis vagy nagy kérdést meg lehessen vitatni, amely a párt, a nép, az ország ügyeit érinti. A párt ösztönzi tagjait, hogy véleményüket pártfórumokon akkor is fejtsék ki, ha az a „hivatalostól” eltérő jellegű. Ezért is letehet üdvözölni azt az általánossá vált gyakorlatot, hogy nagyobb a türelem a magunkétól eltérő vélemények elviselésében. Minden elért eredmény ellenére sem lehetünk elégedettek vitáink hatékonyságával, érdemiségével és vitakultúránk színvonalával. Ma viszonylag ritka az olyan eset, amikor a pártdemokrácia elveit brutálisan felrúgják vagy figyelmen kívül hagyják. Ma a legtöbb kórt a pártdemokráciának, ezen belül a vita konstruktív hatásának a formalizmus okozza. Az, amikor a vita nem érdemi funkciót tölt be, nem mint a párttagság politikai akarata kifejeződésének folyamatát fogják fel és érvényesítik, hanem valami előre meg- koreografált álvitával helyettesítik, felkért és egyeztetett felszólalásokkal, ahol íratlan szabállyá válik, hogy csak annak illik felszólalni, akit erre felkértek. Ellene vagyunk az öncélú vagy látszatvitának. Természetesnek tekintjük, hogy jól megindokolt, reális élőterjesztésekkel különösebb vita nélkül egyetértenek. A demokratizmusnak nem az a kritériuma, hogy volt vita vagy sem, nem okvetlenül az mutatja színvonalát, hogy hányán ^ólaitok fel. Ha a vita lehetősége megvan, ha ehhez a feltételek adottak (pártszerű légkör, kölcsönös türelem, tárgyilagos előterjesztés, a szükséges információk stb.) nem esik a demokratizmuson csorba akkor sem, ha vita nplkül, de valódi egyetértéssel fogadják az előterjesztést. Meggyőződéssel elfogadva és .végrehajtva a benne foglaltakat. Egyesek a vitát nem a cselekvő egység megteremtése eszközének, hanem az egység hiánya megnyilvánulásának fogják fel, és miután a párt egységét minden mást háttérbe szorító értéknek tekintik, a látszólag ez ellen ható vitát nem szeretik. Az álláspontok kifejtésének csak olyan megjelenését tartják helyesnek, amely támogatja az előterjesztéseket, nem kelt tényleges vitákat. EzZel függ össze helyenként a pártdemokrácia tartalmának, valódi értelmének háttérbe szorulása a demokrácia formai oldalával szemben. Jellegzetes kifejeződése ennek az a gyakorlat, amikor az eltérő véleményt akadálytalanul el lehet mondani, de a vitában elhangzott eltérő vélemények nem részesülnek érdemi kezelésben. Nem vizsgálják meg s nem mérlegelik őket komolyan, és képviselőik nem kapnak érdemi, érvekkel megokolt választ elutasításuk esetén. Olyan is előfordul, hogy az elhangzott, lényeget érintő javaslatokat nem bocsátják érdemi vitára, és szükség esetén szavazásra. Az eltérő vélemények, a felmerülő vitás kérdések helytelen kezelése adott területen gyengíti a párt egységét, negatívan hat még a legjobb határozatok végrehajtására is. A viták során születő kezdeményezéseknek, javaslatoknak útját álló fogadtatás a párttagság között passzivitást, visszahúzódást idéz elő. Elszegényíti a párt belső életét, visszatartja fejlődését, formálissá, meddővé teszi a vitát és a pártde- mokrációt. A fentiekben csak vázlatosan érintett problémák helyi vizsgálata, a negatív tünetek felszámolása szükségessé teszi vitakultúránk fejlesztését is. De ezt igénylik a fejlődé? során társadalmunkban vébement változások és a szocialista közéleti demokratizmus továbbfejlesztésének sürgető feladata is. Takács István II Varsói Szerződés tagállamainak,felhívása az európai államokhoz, az amerikai Egyesült államokhoz és Kanadához európai atomfegyvermentes övezetek létesítéséről (A felhívás szövegét a 2. oldalon ismertetjük) Elutazott az ír külügyminiszter Ültetni es ouni is kell a ff at! Kedden befejeződött Peter Barry ír külügyminiszter hivatalos magyar- országi látogatása. Peter Barry, Írország külügyminisztere, aki Vár- konyi Péter külügyminiszter meghívására tartózkodott hazánkban, hivatalos látogatása befejeztével hazautazott. Peter Barryt Várkonyi Péter búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren, j Ott volt Kenneth Thompson, Írország Budapestre akkreditált nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. MSZMP- küldöttség utazott az Olasz Kommunista Párt kongresszusára Az Olasz Kommunista Párt meghívására Olaszországba utazott az MSZMP küldöttsége, amely Óvári Miklósnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vesz az OKP Firenzében szerdán kezdődő XVII. kongresszusán. Megyei fásítási ankét Üszögpusztán A cél: növelni az ország zöldfelületét „Az erdők megóvása biztosítja a jövő nemzedék túlélését." Ez a felirat, a IX. erdészeti világkongresszus jelmondata fogadta tegnap üszögpusztán mindazokat, akik a 29. fásítási hónap megyei megnyitó ünnepségére érkeztek a Pécsi Állami Gazdaságba. Cser László igazgató üdvözlő szavai után a gazdaság fiataljai köszöntötték rövid ünnepi műsorral a fásítókat. Megnyitójában Párái Géza, a Baranya Megyei Tanács erdészeti és vadászati főelőadója adott rövid áttekintést a megye fásítási helyzetéről, feladatairól. Különösen kiemelt megyei feladatként említette a környezetvédelmi, zöldövezeti erdők, a városi és községi parkok fejlesztését és a ma- jdrfásítást. Rada Antal, a MÉM Erdészeti és Fagazdasági Hivatalának osztályvezetője, ünnepi beszédében rámutatott, hogy az utóbbi időben fokozódott az erdő népgazdasági jelentősége, de a társadalmi megbecsülés terén még van behozni valónk. A gazdasági hasznon kívül mindinkább környezetvédelmi és szociális funkciót is betölt az erdő. Lelkes társadalmi munkások, főként fiatalok, évente millió szám ültetik a facsemetét. Ha mind megmarad, amit az elmúlt három ‘ évtizedben ültettek, már nem látnánk a fáktól. Sajnos megóvásukra, ápolásukra már kevesebb energiát fordítottak. Nem szólva a vandál kezekről, amelyek főként a közterületi pihenőparkokiban, üdülőerdőkben végeznek Külpiacra női cipők készülnek a szigetvári gyárban. a fiatal fákban súlyos pusztításokat. Az iskolaerdő és mi- niarborétum-mozgalom szép példái bizonyítják, miképp lehet a gyermekeket a fák sze- retetére, védelmére nevelni. Hazánkban a jóléti- szemléletű többcélú erdőgazdálkodás a cél. A VII. ötéves tervben újabb 45 000 hektár gazdasági célú erdőt telepítenek az országban. Zajcsökkentő, városi levegő tisztító szociális és üdülési jellegű erdőnk jelenleg 115 hektár, amit 1990-ig 210 hektárra szeretnénk növelni. A minisztérium évi 8,8 millió forinttal támogatja a környezetfásítási mozgalmat, ily módon biztosit „ingyenes facsemetét” a fásításokhoz? Ennek eredményeként évente 400—500 hektárral nő az ország zöld felülete. A folyamatban levő meliorációs munkához is kapcsolódnak fásítások, amelyek tájvédelmi érdeket szolgálnak. Az erdők főként jóléti erdők, védelmére alakult meg a társadalmi erdei szolgálat is. A nagy turizmust bonyolító Pécsi Állami Gazdaság már eddig 10 hektáros parkot alakított ki az ingyenes facsemetékből, s kétezerig üszögön igazi angolpark lesz újra. Feltéve, ha a jövőben már majd nem tekintik Pécs város szemétlerakodóhelyének ‘ parkjukat — mutatott rá Cser László igazgatcí. Mészáros Józset, a Pécsi Erdőfelügyelőség igazgatója kérdésükre válaszolva elmondotta, hogy ezúttal 220 000 forint értékű ingyenes facsemete áll a baranyai környezetfásítók rendelkezésére és kb. hasonló összeggel segíti az akciót a Hazafias Népfront is. A csemetéket a MEFAG sellyei, vajszlói és bó- lyi lerakataibói szállíthatják ef oz igénylő iskolák, tanácsok, tsz-ek. Az ünnepségen emlékplo- kettel és dicsérő oklevéllel tüntették ki a legeredményesebb fásítókat. Majd emlékfásításra került sor. A résztvevők plotán- és juharfákat ültettek az üszögi lovaspálya szélére. — Rné — S «
