Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)
1986-04-30 / 118. szám
e Dunantüii napló 1986. április 30., szerda Zöldség a kiskertekben Hasznos és látványos program Vessünk kéthetente zöldbabot! A zöldbabból készült változatos ételek az egészséges táplálkozásba jól beleillenek. 'Béltartalmából a fehérje, az ásványi anyagok és az A, B és C-vi- tamin érdemel említést. Szakaszos vetéssel elérhetjük, hogy nyár elejétől a tenyészidő végéig frissen és folyamatosan kerülhessen az asztalra. A felesleget pedig a mélyhűtő őrzi meg a téli vitaminszegény hónapokra. A zöldbabot növekedésük és hajtásrendszerük szerint két csoportba soroljuk: bokorbab és karósbab fajtákra. Mindkét csoportban találunk sárga és zöldhüvelyű fajtákat. A közepes tenyészidejű fajták a vetéstől számítva 60—80 nap alatt hoznak zöld termést. A karós fajták 10—12 nappal később kezdenek érni. Fontos fajtatulajdonság a betegségekkel szemben mutatott ellenállóképesség, mely a biokertekben a fajtaválasztás fő szempontja. A babtermesztés egyik legnagyobb gondja a baktériumos paszulyvész. E betegséggel szemben Budatétény- ben nemesítették az első ellenálló fajtát, a sárga hüvelyű Rózsa zöldbabot. De gondot okoznak a vírusok is. A keszthelyiek állították elő a zöld hüvelyű Sirály fajtát, ami ellenálló a bab mozaikvírussal, de más vírussal és a levélfoltossággal szemben sem fogékony. A bab érzékeny a talaj nedvességtartalmának ingadozására, ezért lehetőleg egy évnél nem régebben szervestrágyázott területre kerüljön, különösen öntözés nélkül. Szervesanyag hiányában érzékeny a talaj sókoncentrációjára, de a klórra is. Savanyú talajon gyengébben fejlődik. Vegysze- rezett kukorica után ajánlatos 5 év múlva vetni, önmaga utón pedig csak 3 év múlva vessük. A szélsőséges laza és mélyfekvésű kötött talajok kivételével mindenütt eredményesen termeszthetjük. Fagyérzékeny növény^ egyes fajták már -f-1 C-fokon is károsodnak, következtében májusban a kései, szeptemberben pedig a korai fagyok fenyegetik. E két fagyveszélyes időszak között biztonságos a termesztése. Júliusban, augusztusban a száraz meleg okozhat termés- kiesést. Fényigénye mérsékelt, ezért köztesként is termeszthetjük. Ritkán vethetünk közé kaprot, a káposztaféléknek is jó szomszédai a vegyes ágyásban. A bokorbab pedig az uborkának biztosít kellemes, ritka árnyékot. A korai termés érdekében az április végi vetését is érdemes megkockáztatni, májustól kezdve pedig 10—15 naponként vethetjük. A karósbabot 2—3 alkalommal május végéig vethetjük. A bokorbabot 40 cm sortávolságra és 4—5 cm tőtávolságra, 4—6 cm mélyre vessük. A karósbabot 80x80 cm-re fészkekbe, fészkenként 5—8 db maggal vessük. Bokorbab fajtákból tíz négyzetméterre 10—16 dkg vetőmagot, karósbabból pedig' 10 dkg-ot számítunk. A szedést hetenként egy-két alkalommal végezzük. A karósbabot kedvező körülmények között késő őszig hetente szedhetjük. Ha túl sok zöldbabunk termett, akkor tegyük el későbbi fogyasztásra. A termést mossuk meg, válogassuk ki és az egészségeseket 1 százalékos sós vízben a forrástól számítva 3—5 percig főzzük. A megfőtt zöldbabot szűrőkanállal szedjük ki és folyóvízzel hűtsük le. Terítsük szét, adagoljuk műanyag zacskóba, amit 2 óra hosszára a normál hűtőtérbe tegyük a mélyhűtőbe, ahol —-18 C-fokon több hónapig tárolhatjuk. Tóth Attila Kingl István, a pécsi bányász és testvérei egVütt gondozzák kertjüket Dunaszekcsön. Itt megtalálható a szőlőtől a gyümölcsfákig minden, és még arra is van gondjuk, hogy veteményes kertjükből ellássák magukat. Erb János felvétele Látogatók a kiállított állatok között Kisállat-kiállítás nyílt Mohácson Japán selyemtyúk, díszgalamb és csincsilla Növényvédelem Időszerű munkák A káposztafélék palántáit és a kiültetett növényeket jelenleg a levélbolhák ellen Decis 2,5 EC vagy Chinetrin 25 EC szerrel ajánlatos permetezni. A káposztabolha-rágások miatt erős kártétel esetén a növények teljesen fehéres színt mutatnak, majd elszáradnak. A dísznövényeken és gyümölcsfákon a levéltet- vek jelentős mértékben felszaporodtak. A virágzás után Unifosz 50 EC, Bi 58 EC vagy Chinetrin 25 EC használható, mely egyben imás rovarkártevők ellen is védelmet biztosít. A körtefákat, valamint az almáfá- kat csapadékos napok után varasodás ellen Dithane M—45, Chinoin Fundazol 50 WP vagy Zi- neb szerrel permetezzük. Házikertben a fákat mérgező szerrel nem szabad permetezni, ha a fák alatt olyan zöldségféléket termelünk, amelyek rövid időn belül fogyasztásra kerülnek. Ha a fákat ennek ellenére permeteztük, akkor a fák alatt lévő epernél, salátánál, zöldhagymánál meg kell várni az élelmezésegészségügyi várakozási időt, mely a vegyszer csomagolóanyagán fel van tüntetve. A fák alatt vagy más gyomos területen a Glial- ka a permetezés után 12- 14 nap után fejti ki hatását. A Glialka azokat a növényeket pusztítja ki, amelyeknek a zöld levélzetére rápermetezzük, ezért a fák levelére és más gazdasági növényre ügyeljünk. Dr. Frank József A Buharai Dobos galamb dobpergésszerű hangjával, a japán selyemtyúk szőrmére emlékeztető selymes tollazatával, a csincsilla nyúl és társai gyermekcsalogató kedvességükkel, a szakadó eső ellenére is több mint száz látogatót vonzottak a mohácsi Dr. Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskolában tegnap megnyitott kisállat-kiállításra. A bemutató természetesen nemcsak látványosság, hanem egyben a tenyésztők jelentős találkozója, szakmai véleménycseréje is. A Mohács és Vidéke ÁFÉSZ, a vaskúti Bácska Termelőszövetkezet és több más vállalat, szervezet együttműködésével megrendezett kiállítás megnyitóbeszédében dr. Álló Miklós, a Baranya Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője méltatta a kistenyésztők szerepét, elmondta, hogy a Baranyában működő 53 000 háztáji és kisegítő gazdaságban a megye mező- gazdasági termelésének 35 százalékát hozzák létre. Meghatározó a súlyuk például a szarvas- marha-, sertés, a nyúl- és a galambtenyésztésben, és éppen ezért aggasztó ha ezeken a területeken a termelési, a tenyésztési kedv csökkenése tapasztalható. Sajnos ez figyelhető meg a galambtenyésztók esetében is, a nyúlnál viszont a mélypont után ismét fellendülés figyelhető meg. Ennek kapcsán dr. Álló Miklós elismerően szólt a vaskúti Bácska Tsz szervező, integráló tevékenységéről, melynek köszönhetően érezhetően élénkül megyénkben a húsnyúltartási kedv. A kiállításon a nyulak egy részét gazdájuk kérésére zsűrizte is a meghívott bizottság, s ennek alapján tenyésztői munkájuk elismeréseként nagydíjat vehettek át Schmidt Antal mohácsi, és Takács Géza pécsi n/últenyésztők. A vaskúti Bácska Tsz különdíját a Mohács és Vidéke ÁFÉSZ és a szigetvári Zrínyi Termelőszövetkezet kapta a nyúltenyésztés terén kifejtett kiemelkedő munkájukért. Külön teremben kaptak helyet a Baranya Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat mohácsi körzeti üzerr|ének takarmánykeverékei és takarmánykiegészítői, melyeket a vállalat saját elárusító helyein és az áfész-boltokban találhatnak meg a kisállattenyésztők. Újdonság, hogy a tápokat az eddigieknél kisebb, 10 kilogrammos csomagolásban is forgalmazzák. A bemutatót egyébként május elsejei meglepetésnek is szánták a szervezők, ugyanis a munka ünnepi zárónapon még este 6 óráig megtekinthető a kilencven nyúl, a 18 hús-, röp- és diszgalambfaj, s póribbnak számító, ám nem kevésbé különös baromfitársaik. Balog N. Hulladékokból domboságy Hazánkban is egyre terjed a kertbarátok körében a környezetkímélő, vegyszer nélküli, illetve a lehető legkevesebb vegyszert felhasználó biológiai kertművelés. Ennek egyik igen jó és nálunk is kipróbált módszere az úgynevezett dombos- ágyásos termesztés. Ennek segítségével viszonylag korán, kis területről nagy termés takarítható be. Az eljárás alkal« mazásóval a lehető legelőnyösebben használható fel a kertben, a ház körül szerves hulladék (gally, vessző, növényszár, lomb, konyhai szemét). Az eljárás nevét a kerti ógyás jellegzetes dombos formájától kapta. A dombos forma úgy alakul ki, hogy az ágyás belsejében helyezzük el a különféle szerves anyagokat. Az eljárás tulajdonképpen ötvözi a komposztkészítés és a «melegágy előnyeit, ugyanis a szerves anyagok bomlása során hő fejlődik, amely majd a termesztés során segíti a növények fejlődését. A sok értékes szerves anyag bőséges mennyiségű tápanyaggal szolgál a növényeknek. Mivel a dombos forma következtében kedvezőbb a napsugarak beesési szöge, a meleg hatására a növekedés felgyorsul, és a termés mennyisége lényegesen megnő. A nagyobb felületen a csapadék és a levegő is köny- nyebben behatok A - hasznos talajbaktériumok, sugárgombák és földigiliszták számára itt sokkal jobbak a feltételek, mint a hagyományos zöidség- ágyás felásott vagy rendszeresen kapált sík földjében. , A domboságyat a hazai tapasztalatok szerint általában 5—6 évig érdemes fenntartani, ugyanis ekkorra korhadnak e1 teljesen a gallyak, a fás részek. A domb fokozatosan lesüllyed, s mire az összes anyag elbomlik, elkorhad, mintegy 30—35 cm vastag kiváló minőségű humuszréteg marad vissza. A damboságyak helyének módszeres változtatásával kitűnően javíthatjuk egyúttal kertünk talaját. A domb forma révén az ágyás felülete majdnem kétszeresére nő, s így a hagyományosnál jóval több növény helyezhető el rajta. Fontos feladat a domboságy helyének kiválasztása, mert legalkalmasabb az a gyepes terület, ahol 6—7 éve nem használtak permetezőszert, műtrágyákat. A domboságy a kert szélvédett részén észak—dél: irányban húzódjon, mert így az ágyás oldalaiba ültetett növények egyformán kapnak a keleti és a nyugati napfényből. A dombosáay 1,4—2,2 méter széles és 3—8 méter hosz- szú le*het. A rendelkezésre álló szervesanyag-hufladékot, kom- posztot figyelembe véve mérjük ki az alapot. A füvet gyep- tégllaszerűen ássuk ki, és gyűjtsük az egyik oldalra. Az alapot 30 cm «mélyre készítsük. Az árok közepére 50-60 cm szélességben és hasonló magasan hordjuk össze a levágott gallyakat, vesszőket, szőlővenyigét, zöldség- és virágszárakat. Ezeket a korhadás elősegítésére ajánlatos 15—30 centiméteres darabokra vágni. Majd a halomra fektessük rá füves részükkel a félretett gyeptéglákat. A hézagokat tötlsük ki az alapból nyert talajjal, és alaposan tapossuk, döngöljük meg. A földes részre 25-30 cm magasságban tegyük rá a gyümölcsfák, díszfák és díszcserjék nedves leveleit néhány lapát földdel elkeverve, majd egyenletesen takarjuk be 5 cm vastag földréteggel, és döngöljük le gereblyé- vel, lapáttal. Ezután 5 cm vastagságban érett, földigiIisztágban gazdag komposztot,' 10 cm vastagságban pedig jó minőségű kerti földdel kevert tőzeget hordjunk rá, folyamatoson tömörítve. Végül az ágyast 15 cm vastag kerti földből és kom- posztból álló fedőréteggel takarjuk, s alaposan döngöljük le lapáttá«!, A hazai tapasztalatok szerint a könnyebb elkészítés, a jobb vízgazdálkodás, az egyszerűbb öntözés és beültetés érdekében ajánlatosabb az egy méter magas domboságyat trapézformájúra kialakítani, de lehet kis teraszokat is tépezni. Az öntözésre legjobban a csöpögtető és a szivárogtató módszer vált be. Csöpögtető berendezést a dánszentmiklósi és albertirsai termelőszövetkezet készít. Szent Miklóssy Ferenc Toliseprű Olvastam valahol Az utóbbi napok sajtótermékei között böngészgetek. Meglepetve tapasztalom, hogy szinte szemmel láthatóan romlik anyanyelvűnk szépsége, kifejezésbeli gazdagsága, a mondatszerkesztések gondossága, a közérthetőség követelménye. Idegen stílus, idegen szavak - töméntelenül. Hemzsegés. Bezzeg a imi időnkben - mondják az öregek, akik nyolc éven át latint, négy éven át görögöt tanultak ugyan, mégis ismerték anyanyelvűnk minden csínját- bínját, stiláris zamatát és helyesírásnak nehézségeit. „Sokat studíroztak" - mondaná a mai diák, kifejezve ezzel azt, hogy több idő jutott az elmélyült foglalkozásokra. Léhét. Mi valóban nem jártunk georallye-ra, sem diszkóra, legfeljebb egy-egy futballmeccsre osontunk be olyan «helyen, ahová az ellenőrző tekintetek már nem jutottak el. De mi lis az a georallye? Bakos: Idegen szavak és kifejezések szótárában nincs benne. Nem nagy lelkesedéssel olvasom, hogy Budapesten a volt Szabadság Szálló új nevet vett: Grand Hotel Hungária. Nem kell már a Szabadság? Már nincsenek szállodák, szállók, csak hotelek? Az sem szívderítő, hogy a nálunk másként ismert földrajzi neveket nem a szokásos magyar nevükön emlegetjük, hanem az idegen országbeli szó- használattal. Ezt olvastam a sportrovatban: Hidegzuhany Osijeken. Kiemelt betűszedéssel! Én is kiemelteim volna — helyében ezt írva: Eszéken. Mert ahogy Van Bécs W«ien helyett, Lipcse Leipzig helyett, akként van Eszék is Osijek helyett és van Újvidék Növi Sad helyett. Kezemben az Igazság, az RKP Kolozs Megyei Bizottsága és a Néptanács lapja. A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Cluj-Napoca, Kolozsvár román neve. A belső oldalon egy szerkesztőségi üzenet: „Sz. J. Kolozsvár” címre íródott. Tovább lapozgatok: egy cikk „a 'Kolozsvárt élt és tevékenykedet: Böhm Károlyt" méltatja. Egy fővárosi napilapban olvastam nemrég: ,,A bratislavai Fővárosi Galéria gyűjteményéből rendezett kiállítás nyílik meg". Amíg tehát Újvidéken Kolozsvárt és Pozsonyban merik az évszázados történelmű városnevet használni, addig idehaza óvakodunk tőlük. Olvasom, hogy a budapesti Kossuth-szobornak nem a talapzata repedt meg, hanem csak a posztamense. Másutt egy színmagyar mondat: ,,Lézerrock a planetáriumban, a BME Multimedia Stúdió előadása". Kétségtelen, hogy minden nyelvben, így sajátunkban is bőséggel buzognak elő az átvett idegen szavak, amelyeket néha igyekszünk kiküszöbölni. A KRESZ például nem az autózás, hanem a gépjárművel való közlekedés szabályait tartalmazza. Ma már meghonosodott köznyelvünkben az „autó” szó, pedig ez így önmagában vévé értejmetlen szó, mert az automobilból sarjadva az autó-t megtartotta, a mobil-t elhamvasztotta. Az autó pedig megmaradt önt fejezve ki — a mozgó szó nélkül. Az autózás nyelve számomra, a télen-nyáron gyalogjáróra nézve: rejtélyes, idegen beszéd. Mert én még a sébváltót orvosi kifejezésnek vélem, a kuplungot csak akkor értem, ha tengelykapcsolónak mondják. Viszont miért van az, hogy a fék helyett senki sem mond bremzét, a hátrálást pedig még a bírósági gyakorlatban is elfogadottan rükvercolásnak mondják e széles hazában. Tóth István dr. [Háztáji
