Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)

1986-04-15 / 103. szám

1986. április 15., kedd Dunántúli napló 5 Idegenforgalmi szomszédolás Bécs, Graz, St. Margarethen és több más osztrák város, falu utazási irodáiban, szállodáiban, éttermeiben, vadásztársaságai­ban, mezőgazdasági iskoláiban megfordult az a három tagú küldöttség, mely Baranyából, az osztrák—magyar turizmus kiter­jesztésének céljából április 10- től 12-ig a szomszédos Auszt­riában tartózkodott. Cser Lász­ló, a Pécsi Állami Gazdaság igazgatója —, aki a csoport tagjaként a bécsi spanyol lo­vasiskolát is megtekinthette — az üszögpusztai lovarda és Kas­tély Fogadó nyújtotta idegenfor­galmi lehetőségek jobb kihasz­nálásához szerezhetett értékes tapasztalatokat, dr. Takács Jó­zsef, az IBUSZ Dél-dúnántúli Megújulnak a gyermekintézmények A rossz idő miatt a játszószobába kényszerültek az apróságok a Lengyel Gyula utcai óvodában. Fotó: Erb János Kereskedők szakmai tanácskozása Pécsett A szövetkezeti, az állami nagy- és kiskereskedelmi válla­latok képviselői, • valamint a Belkereskedelmi Minisztérium szakemberei találkoztak tegnap Pécsett a TITÁN Vállalatnál, hogy megvitassák a vas-műsza­ki szakma aktuális kérdéseit, megbeszéljék a közös tenniva­lókat. A minisztérium és a vállala­tok közötti újszerű kapcsolatok jegyében megrendezett tanács­kozáson a résztvevőket Spilák Ferenc belkereskedelmi minisz­terhelyettes tájékoztatta a nép­gazdaság jelenlegi helyzetéről és az ezzel összefüggő legfon­tosabb feladatokról. Áttekintet­ték az ipar és a kereskedelem kapcsolatát, megvitatták, milyen intézkedések szükségesek a la­kossági áruellátás javítása ér­dekében. Bicsérd központjában épül fel a faluház: egy kulturális és szolgáltató központ. A tervezett költségek meghaladják a tizen­kétmillió forintot. A beruházás anyagi fedezetének döntő részét a termelőszövetkezet vállalta, a tanács hárommilliót, a taka­rékszövetkezet pedig egymilliót fordít erre a létesítményre. Az alapok már tavaly elkészültek, s az idén tető alá szeretnék Szombaton premier A Bella a Nemzeti Színházban Együtt: takarékszövetkezet, húsbolt, fogorvosi rendelő területi központjának igazgató. pedig a szomszédos ország­gal való idegenforgalmi kap­csolataink további bővítésén Óvodakorszerűsítések Pécsett munkálkodhatott. Több vendéglátójuk felvetet­te, hogy a magyarországi tu­risztikai lehetőségek terén a további decentralizálás lenne szerencsés. A főváros, a Bala­ton látványosságai, programjai sok osztrák számára már ismer­tek, őket új helyek és vidékek idegenforgalomba kapcsolásá­val lehet már csak Magyaror­szágra csalogatni. Ez Zalára, Somogyra, Tolna és Baranya megyére is vonatkozik, ahol az új formák bevezetése — falusi turizmus, mezőgazdasági turiz­mus, a magánházakban, pin­cékben megvalósuló szervezett vendéglátás — már érezteti kedvező hatását. Mint az IBUSZ területi igaz­gatóságának vezetője elmond­ta, tavaly a négy megyében 150 millió forinttal nőtt a forgal­muk, s idén már várható a bű­vös 1 milliárdos határ elérése. Nemcsak Ausztriából, hanem Lengyelországból, Csehszlová­kiából, Jugoszláviából, NDK-ból és az NSZK-ból is egyre többen érkeznek Dél-Dunántúlra. A Né­met Szövetségi Köztársaságból például egy sikeres kapcsolat- felvétel alapján tavaly 5000 vendégéjszakát töltöttek a Pé­csi-tónál. Idén ez a szám vár­hatóan megkétszereződik. A fa­lusi turizmus fejlesztése terén most Szentlászlón és környékén várható fellendülés. Jó csaloga­tó lehet itt az ibafai pipagyűj­temény, és a lukafai néprajzi műhely. Balog N. A pécsi óvodák többsége ren­delkezik azokkal a feltételekkel, amelyek zavartalan körülménye­ket biztosítanak a gyermekek számára. Mivel gyarapodtak 1985-ben? Szentpáliné Horváth Mária, a pécsi Óvodai Gondnokság ve­zetője mondta el, hogy a ne­velési központok és a vállalatok gyermekintézményeit kivéve, a Gondnokság felügyelete alá Pécs negyvenhat óvodája tarto­zik, s ez négyezer-hatszázötven gyermek foglalkoztatását jelen­ti. 1985-ben harminchét óvodá­ban végeztek kisebb-nagyobb felújításokat, s erre kétmillió- ötszázezer forint állt rendelke­zésre. A Sörház utcában két­százezer forintért teljes nyílás­záró cserét véqeztek, a Táncsics Mihály és a Fürj utcai óvodák­ban az olajkályhákat földgáz­fűtés váltotta fel, ez százhu- szonhétezer forintba került. A Bimbó utcába az eddigi koksz­tüzelés helyett szintén gázt ve­zettek be. A pécsi Gázszolgál­tató és Hőerőmű Vállalat, va­lamint az óvodai dolgozók igen jelentős társadalmi munkával segítették a felújítást. Új konyhát kapott a Haj­nóczy utcai óvoda, az Enyezd, a Zsdanov és a 39-es dandár utcában korszerűsítették a vil­lamoshálózatot: gömbégők he­lyett most neonnal világítanak. Ez több mint háromszázezer fo­rintot igényelt. Kétszázhatvan­ezer forintba került a Geisler Eta utcai óvodában az ajtók, ablakok felújítása, a Bártfa ut­cait pedig a szennyvízcsatorna­hálózatba kötötték be, százezer forintért. S ezek csak a nagyobb ösz- szegű kiadások. Nem említettük még a kisebb munkálatokat: parkettázást, festést-mázolást, — amit szinte minden óvodában elvégeztek. Mit terveznek 1986- ra? Idén kétmillió-ötszáznegyven- hatezer forintot fordítanak kor­szerűsítésekre. A legjelentősebb összeget — másfél millió forin­tot — a Nagy Jenő utcai óvoda kapja, ahol teljes tetőcsere és külső felújítás szükséges. A munka a nyár elején kezdődik, s várhatóan áthúzódik a jövő évre. A gyermekek elhelyezésében nem fog gondot okozni a hosz- szú távú újjáépítés. A veszélyes területeket védőpalánkokkal ha­tárolják el, az átmeneti terem­hiányt a csoportok összevoná­sával oldják meg. Három helyen, a 39-es dan­dár, a Türr István és Hajnóczy utcában — az úgynevezett at­tika-falat építik újjá: a régi - huszonöt—harminc éves — U­alakú épületek tető- és homlok­zati fala közötti része szorul ja­vításra. A Viktória és Alkotmány utcai óvodákban ebben az évben ter­vezik az udvar aszfaltozását, ja­vítását. A Magyar Lajos utcában 1973-ban nyílt meg az óvoda, amelyhez 1976-ban tornatermet kezdtek el építeni. Tíz évi vára­kozás után' idén végre átad­hatják a sportlétesítményt a gyermekeknek. A Pécs Városi Tanács művelődési osztálya ket- tőszáz-nyolcvanezer forintot aján­lott föl a költségekre, amely az idő haladtával kevésnek bizo­nyult. A szülői munkaközösséq, a PÉTÁV, és a PIK Vörös Szik­la brigádja hatszázezer forint értékű társadalmi munkája hoz­ta meq véqül is az eredményt: az idén elkészül a tornaterem. A hatvanéves Gyárvárosi óvodában idén az elrongálódott nyílászáró szerkezeteket cseréli ki az ÉUSZ. A HNF gyárvárosi bizottsága pedig társadalmi munkával segít. Az új ajtók, abla­kok augusztusban kerülnek a helyükre. Óvári Zsuzsanna Történik Budapesten, a szá­zad első évtizedében. A ko­pott, vagyontalan értelmisé­gi gróf segítségével próbálj.; a művészpályára alkalmassá tenni, a lányát. Bella kisasz- szony, Keilits doktor szép húsz­éves lánya gróf Thureinnél ta­nul énekelni, de mert a gróf •másirányú ismereteket is közöl az ifjú tanítvánnyal, az egyol­dalú nagy szerelem végére egy bankba helyezett, összeg tesz pontot és Talpa — Magyar Ede fogorvos megmentőként érkezik, mint jövendő férj. A történet természetesen jó­val több pikáns szerelmi histó­riánál: az erősen társadalom- kritikai töltésű dráma fordula­tos és kiváló szerepeket kínál. A Pécsi Nemzeti Színház már másodszor tűzi műsorára az is­mét felfedezett Szomory Dezső műveiből a Bellát, Jeney Ist­ván rendezésében. A premie; szombaton este lesz. Dr. Keilits: Győry Emil, fele­sége: Váry Éva. Bella, a lá­nyuk: Oláh Zsuzsa, a Nagy­mama: Takács Margit, Tormai Gusztáv: Csuja Imre, Gróf Thurein: Balikó Tamás, Talpa - Magyar Ede: Sípos László, Röghegyi operaénekes: Mes­ter István, Klein: Pálíai Péter, Révész Oszkár: Matoricz Jó­zsef. — A díszleteket és a jel­mezeket Wágner Tamas m. v. „Szeretem, Bella”, mondja térdenállva a fogorvos. Oláh Zsuzsa tervezte. és Sipos László az első felvonásban. (Cseri László felv.) Az épület alapjai már elkészültek, jelenleg talajmunkákat végez­nek a gépek Faluház Bicsérden hozni az épületet. A tervek sze­rint 1988-ra épül fel a faluhoz. A szép, tetőtérbeépítéses épü­let terveit a Szentlőrinci Költ­ségvetési üzem tervező munka- közössége készítette. Az alap­terület több mint 800 négyzet­méter. A földszinten kap helyet c takarékszövetkezet irodája, a húsbolt és a fogorvosi rendelő. E két utóbbi jelenleg hiányzik a faluból. Lesz egy 120 négyzet- méteres rendezvényterem, ami étteremnek is használható, hisz a mellette levő helyiségben ételelőkészítőt alakítanak ki. A könyvtár, az olvasóterem, mely egyben KISZ-klubként is műkö­dik, valamint az idősek napközi otthona szintén a földszinten lesz található. Az emeleten , há­romszobás gondnoki lakást, há­rom szakklubot, MHSZ-irodát és négy garzonlakást alakítanak ki; az utóbbiak a fiatal mező- gazdasági szakemberek lakás­gondjait enyhítik a pályakezdés éveiben. Bicsérd közel ezer lakójából minden negyedik ember más településen dolgozik. A köz­ségben viszonylag magas az idős emberek száma. Ezért is tartják nagyon fontosnak a falu vezetői az itt élők körülményei­nek javítását. A faluházban 200 idős ember taláJ majd napköz­ben otthonra, a fiataloknak pe­dig kulturáltabb szórakozási le­hetőséget nyújt az intézmény. Arra számítanak, hogy a falu­ház elkészültével csökken a fia­talok elvándorlása a faluból. Biztató jelek már vannak, hisz mind többen itt építik fel a há­zukat. A község támogatja a falu­ház építését: vállalták a folya­matos társadalmi munkát és az anyagi hozzájárulást is. Porth E. 0 T anácsi vb-ülés Komlón Komlón az elmúlt évben több mint 19 000 áramfogyasz- tó.t tartott nyilván a DÉDÁSZ; 670 hőtárolós kályha és 2688 éjszakai üzemelésre állított villanybojler működött.. Az áramszolgáltató vállalat helyi kirendeltsége a VI. ötéves terv­időszakban 370 normálizzós lámpatestet helyettesített kor­szerű higanygőz lámpákkal és mintegy másfél kilométer köz- világítási kábelt cserélt ki. A DÉDÁSZ komlói szakem­bereinek munkájáról a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak tegnapi ülésén hangzott el beszámoló. Mint megálla­pították, 1981-h ez viszonyítva 67 százalékkal emelkedett a város elektromos hálózatá­nak terhelése, ennek ellenére 60 százalékkal csökkent a kri­tikus transzformátorkörzetek száma. A fejlesztések között terve­zik, hogy a következő években egy új 120/20 kV-os transzfor­mátorállomást létesítenek a si- kondai városrészben. Korszerű­sitik a közvilágítást és 456 ha­gyományos izzót higanygőz­lámpára cserélnek, valamint mintegy 4—5 millió forintos költséggel 6—7 kilométer hosz- szúságú hálózatot építenek. Hétfőn esté hazaérkezett Olaszországból az MSZMP kül­döttsége, amely Óvári Miklós­nak, a Politikai Bizottság tag­jának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vett az Olasz Kommunista Párt XVII. kongresszusán. A delegáció tagja volt Tabajdi Csaba, a KB külügyi osztályá­nak alosztályvezetője. * Hétfőn ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak elnöksége. A testület a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa határozatának végrehajtásával és a mozga­lom tevékenységének fejleszté­sével összefüggő javaslatokat, feladatterveket vitatott meg és fogadott el. Az elnökség véleményezte az Országos Munkavédelmi Főfel­ügyelőség tájékoztatóját a munkavédelem 1985. évi alaku­lásáról, valamint az időszerű tennivalókról. * Az Elnöki Tanács eredményes gazdasági és társadalmi mun­kássága elismeréséül, nyugállo­mányba vonulása alkalmából dr. Tresser Pálnak, a dunavar- sányi Petőfi Mgtsz elnökének az Április Negyediké Érdemrend kitüntetést adományozta. Hétfőn Debrecenben folyta­tódott a Tóth Árpád születésé­nek századik évfordulója alkal­mából rendezett ünnepség- sorozat. A városi tanács, a Ma­gyar Írók Szövetségének debre­ceni csoportja, az Irodalmi Mú­zeum és a Tóth Árpád Gimná­zium képviselői megkoszorúzták a költőnek a nagyerdei művész­sétányon felállított szobrát. Ugyancsak koszorút helyeztek el a nagyerdei Tóth Árpád em­lékműnél is. * A Minisztertanács Giltner Andort, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi­vatal elnökhelyettesét érdemei elismerése mellett, saját kéré­sére — nyugállományba vonu­lására tekintettel - tisztségé­ből felmentette.

Next

/
Thumbnails
Contents