Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)
1986-04-15 / 103. szám
e Dunántúli napló 1986. április 15., kedd űz IUSZEP XI. kongresszusa ele Berlinben a helyzet változatlan Az NDK-ban a folyamatosságot, az eddigi politika folytatását hangsúlyozzák az NSZEP közelgő XI. kongresz- szusa előtt politikusok és újságírók egyaránt. Alapvető fordulatnak, irányváltásnak, jőt akár jelentősebb hangsúly- eltolódásnak egyelőre nyoma sincs. Az eddigi értékelések ugyanis sikeresnek minősítették az elmúlt kongresszus óta megtett utat, sőt gyakorlatilag a hetvenes évek eleje óta tartó töretlen fejlődésről beszélnek. Mindez megfelel annak az itt hagyományos politikai gyakorlatnak, hogy a vezetés elsősorban az eredmények bemutatására, illetve a megoldható problémákra, a tömegek mozgósítására koncentrál, és igyekszik pluszpontokat felmutatni abban a különösen kézzelfoghatóan érzékelhető nehéz versenyben, amely a másik német állammal, az NSZK-val folyik. A jelszó immár másfél évtizede „a gazdasági és szociálpolitika egysége”, ami a köznapokban azt jelenti, hogy az embereknek mindig nyújtani kell valamit. Ha nem is látványos újdonságokat, de legalább biztonságot, garantált minimális élet-, illetve ellátási színvonalat és — igen kiemelt helyen — lakást. Hogy ez utóbbi milyen jelentős tényező, azt a viszonylag nagyszámú ittragadt magyar vendégmunkás is bizonyítja, akik szinte kizárólag a könnyen hozzáférhető lakás miatt választották az NDK-t állandó lakhelyükül. Persze az élet minőségéhez még sok minden más is hozzátartozik, és végső soron az általános gazdasági lehetőségek határozzák rrteg a szociálpolitika játékterét. De a kongresszus előtti számvetésnél nemcsak a miénktől némileg eltérő tájékoztatás és közéleti légkör miatt esik any- nyi szó a sikerekről. Az NDK — a maga módján — valóban sikeres volt az elmúlt években, még ha növekedési ütemének számszerű összehasonlítása a némileg eltérő módszerek miatt számunkra ne n is mond sokat. Az azonban mindenképpen elismerésre méltó, hogy az NDK nemcsak egyszerűen megőrizte a nehez években is fizetőképeségét, hanem egy ideje folyamatosan csökkenti nyugati adósságait, és a hatalmas erőfeszítések eredményeképpen ma már nemcsak az import visszafogása, hanem a feldolgozóiparra, a gépiparra is kiterjedő exportoffenzíva továbbvitelében törik a fejüket a gazdasági szakemberek. Ennél is fontosabb, hogy a viszonylagos külpiaci stabilitás a viszonylagos dinamizmus igényével jár itt együtt — miközben persze strukturális gondok továbbra is vannak. Ám egyes kulcsterületeken az NDK mégis figyelemre méltó szívóssággal figyelemre méltó eredményeket ért el. Létrehozott egy saját mikroelektronikai bázist és most főleg saját számítógépek elterjesztésével igyekszik modernizálni termelőkapacitását. Az éves tervek, a részi z- tes tervlebontás rendszerének keretében kiemelt helyen írják elő, hogy hány számítógépes termeléselőkészítő, -irányító, vagy szerkesztő részleget kell létrehozni. Mindez párosul az üzemek belső tartalékainak mozgósításával: ez éppen úgy központi előírás, mint az anyag- és energiatakarékosság, és ezen a téren az NDK a németek hagyományos erényeit felhasználva, tényleg sok mindent elért, sőt a jelek szerint a jövőben is spórolásból akarja előteremteni a gazdasági növekedés anyagigényeit. Vagyis: a gazdasági prioritásokban, de a gazdaság irányításának rendszerében, a stratégiában sem várhatók változások - és értelemszerűen nagy vonásokban a szociálpolitika is továbbfolytatódik. Ez mindenekelőtt az állami lakásprogram továbbvitelét és az árszínvonal visszatartására tett erőfeszítéseket jelenti. Az alapvetőnek, vagy legfontosabbnak ítélt régi termékek és szolgáltatások árai így nagyjából változatlanok maradnak — viszont az eddiginél is gyorsabban akarják növelni az úgynevezett drágább minőségi termékek gyártását, és ezeknek természetesen itt is új — néha elég borsos — áruk van. Mindenképpen javítani kívánják a lakossági szolgáltatások mennyiségi és minőségi színvonalát i' — ez az a terület, amelyet a sajtóban némi közvetlen kritika ért. Általában: az emberek közérzetét befolyásoló kisebb — akárcsak stílusbeli — dolgokra az eddiginél nagyobb hangsúlyt szándékoznak helyezni -, egyre inkább utat tör az a felismerés, hogy csupán a globális eredményekkel, a büszke statisztikákkal ezt nem tehet teljes mértékben elérni. Mindehhez persze megfelelő nemzetközi légkör is kell. Itt, Európának ezen a talán legérzékenyebb pontján különösen fontos, hogy hogyan alakul a kelet—nyugati viszony, amely erősen rányomja bélyegét az NDK nemzetközi mozgáslehetőségére. Nemes Gábor Pályázatot hirdetünk Kereskedelmi és áruforgalmi osztályunkra Üzletkötői és |j| Kereskedelmi előadói munkakörök betöltésére. FELTÉTEL: • Több éves szakmai gyakorlat, 0 jó tárgyalókészség, megjelenés, 0 illetve középfokú iskolai végzettség. {íj: PALYAZATOKAT: „IPARVALLALAT" jeligére, a Hunyadi úti hirdetőbe. Iparfejlesztés az NDK-ban A lipcsei Polygraph törzsüzeme fontos részegységeket szállít a Radebaul nyomdagép-kombinátnak. A képen látható állvány a Variant körforgó nyomdagép fontos tartozéka. A kiváló minőségű nyomdagépet több mint 60 országba exportálják. Köztudott, hogy a Német Demokratikus Köztársaság iparilag a világ első tíz országa között foglal helyet. Állandó és dinamikus növekedés jellemezte gazdaságát a 80-as évek első felében is. A nehezedő külgazdasági körülmények ellenére 1980 és 1985 között átlagosan évi 4,4 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem. A növekedés 90 százalékban a termelékenység emelkedésének eredménye. Az ipari termelés növekedésével egyidejűén 3,5 százalékkal csökkent a nyerst anyag- és energiafelhasználás. A mikroelektronika, a robot- technika, az automatizálás és más korszerű eszközök fokozott alkalmazása segített® az eredményes munkát. 1985-ben például a beruházások jelentős részét, 62 milliárd márkát fordítottak a kulcstechnológiák fejlesztésére és bevezetésére. Az NDK népgazdaságának bázisát az állami nagyipar szolgáltatja. A több mint 4000 nagyüzemben és kombinátban dolgozik a foglalkoztatottak 38 százaléka, 8,6 millió fő. Az ipar állítja elő a nemzeti jövedelem 70 és az exportalap 90 százalékát. Míg az NDK iparfejlesztésének első szakaszát a kohászat, a nehézgépipar, a mezőgazda- sági gépipar és a hajóépítőipar kiszélesítése jellemezte, addig a 70-es években a számítástechnika, az elektronika, a tudományos eszközök és az autcmatizáló technika termelése került előtérbe. Az alapanyagok termelésében a barnaszénbányászat áll az élen, amely az 1980. évi 258 millió tonnáról 1985-ben 312 millió tonnára emelte termelését. Az energiatermelés 1984- ben 22 264 megawattot ért el, s elsősorban a hazai barnaszénre épült. A Szovjetunióval és más szocialista országokkal együttműködve növelte termelését a vegyipar, amely a többi iparág nyersanyagigényének egyhar- madát fedezi és termékeit 100 országba exportálja. Az ipar felszerelésének egy- harmada nem idősebb öt évnél, és 60 százaléka még nincs tízéves. Az automatizálás foka az 1980. évi 47 százalékról 1984-ig 51 százalékra emelkedett. A berendezések több mint 20 százaléka automatikus vezérlésű. Az NDK-ban minden eszközzel segítik a tudományos-technikai fejlesztést. Kutatásra és fejlesztésre a nemzeti jövedelem 4 százalékát fordítják. Az 1986. évi költségvetési előirányzat erre a célra 11,6 milliárd márka. A kutatásban és a fejlesztésben több mint 200 ezer szakmunkás, technikus, mérnök és ludós tevékenykedik. Tudomány és mezőgazdaság Tizenhatezer kombájn segíti a termelőszövetkezetek munkáját A fejlett iparral rendelkező Német Demokratikus Köztársaságban jelentős sikerek születnek a mezőgazdaságban is. Erről tanúskodnak a statisztika: adatok. Gabonából például az 1976- 80-as hektáronkénti 3,58 tonnás átlagtermés 1981—85 között 4,13 tonnára emelkedett, 1985-ben pedig 4,6 tonnás rekordot értek el. Az összgábona- termés 11,6 millió tonna volt. Burgonyát 450 ezer hektáron termeltek. A terméshozam itt is rekordmagaságú: 25,6 tonne, termett hektáronként. Az idei terv a növénytermesztésben 6 százalékos további növekedést irányoz elő. Az állattenyésztés adja az NDK mezőgazdasági termelésének 56 százalékát. A növekedés itt is számottevő. A szarvasmarhaállomány 5,8 millió, ebből 2,2 millió a tehén. 12,8 millió a sertések és 2,65 millió a juhok száma. A 80-as évek elejétől a mezőgazdasági termelésre, is a fokozott intenzivitás a jellemző. A cél: a tudományos-technikai haladás eredményeinek fel- használásával növelni a termelést. E tekintetben elsőként a szakképzettség növekedését kell megemlíteni. Míg 1960-ban a mezőgazdaságban dolgozóknak csupán 5,9 százaléka- rendelkezett szakképzettséggel, ma ez a szám 90,2 százalék. Az anyagi-technikai bázis egyre bővül. A termelőszövetkezetek jelenleg 156 ezer traktorral, 53 ezer tehergépkocsival, 16 ezer kombájnnal, 7700 burgonya- és 5700 répabetakarító géppel rendelkeznek. Az állattenyésztés gépesítése is jelentősen előrehaladt. A tehenek etetése 80 százalékban gépesített. Minden mezőgazdaságilag hasznosított területre 250 kg műtrágya jut hektáronként. A megművelt terület 18 százalékát, kereken 1,1 millió hektárt öntöznek. Csak 1984-85- ben majdnem félmillió hektár újabb földterületre juttatták el az' éltető vizet. Az öntözés a legszigorúbb tudományos elemzések alapján történik. A mezőgazdaság egyre inkább' az alkalmazott tudomány egyik ágává válik. Az NDK-ban több mint 2500 agrártudós szorgoskodik azon, hogy a tudományos felismerések minél magasabb -fokra emeljék a növénytermelést és az állattenyésztést. A mezőgazdasági üzemekben 40 konzultációs központ működik, ahol a tudósok és a gyakorlati szakemberek rendszeresen kicserélik tapasztalataikat. A termelés irányításában és ellenőrzésében egyre nő'a mikroelektronika jelentősége. A növényházakban mikroelektronikai eljárással szabályozzák a klímaberendezéseket. A szarvasmarha-tartásban használatos eljárások eredményeképpen a vizsgált 500 ezer tehéntől, azonos takarmányfefhasználással 170 ezer tonnával több tejet nyertek. Jelentős eredményeket várnak mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben a biotechnika fokozott alkalmazásától. Á kulturális örökség ápolása A felújításoknál igyekeznek megőrizni a történelmi városképet. A képen: Gera újjávarázsolt városközpontja. A német kulturális örökség és a világkultúra kincseinek gondos ápolása és alkotó módon történő megismertetése az NDK-ban valamennyi állami és társadalmi erő alkotmányos feladata. így szól az NDK minisztertanács 1980. szeptember 11- én hozott határozata. Az örökség folyamatos ápolásának fontos feladatait látja el az NDK Nemzeti Tanácsa a német kulturális örökség ápolására és terjesztésére. Tevékenységének középpontjában valamennyi társadalmi réteg és valamennyi történelmi korszak rendkívül széles körű és differenciált kulturális örökségének feltárása áll. Megkülönböztetett figyelemmel foglalkozik a német nép és az NDK történelmében szerepet játszó jelentős személyiségek örökségével. Ebben a szellemben méltatja az NDK a német kultúratörténet kiváló személyiségeinek történelmi jelentőségű teljesítményeit. Marxról és Lutherről, Goethéről és Schillerről, Beethovenről, Bachról, Höndelről és Schützről, Schinkelről, Einsteinről, Eislerről és Brechtről megemlékezve — hogy csak néhány nevet említsünk - az NDK állampolitikájának alapelveként juttatja kifejezésre a gazdag kulturális és történelmi örökséghez való kötődését. Marx Károly halálának 100. és születésének 165. évfordulója alkalmából az NDK-ban az 1983-as évet Marx-évvé nyilvánították. 1983. április 11 -tői a Német Szocialista EgységRÓrt Központi Bizottsága nemzetközi tudományos konferenciát tart Berlinben, Marx Károly és korunk — harc a békáért és a társadalmi haladásért címmel. A konferencián 111 ország 145 kommunista és munkáspártja, forradalmi élpártja, nemzeti forradalmi és felszabadító ma, szocialista és szociáldemokrata pártja vett részt. Nagy tisztelettel emlékeztek meg a reformátor Luther Márton érdemeiről 1983-ban, születésének 500. évfordulója alkalmából. A Lutherről való megemlékezések egyik lényeges eleme volt a Luther-emlékhe- lyek, a reformáció és a német parasztháború többi emlékhelyeinek restaurálása és felújítása. Az NDK igen gazdag történelmi, kulturális, művészeti, tudományos és technikai emlékművekben. Közülük 48 ezer védett műemlék. Az állam műemlékvédelemre fordított kiadósait az 1975 és 1984 közötti időszakban több mint háromszorosára növelte. A műemlékek gondozásáért a központi állami szervek, valamint a helyi tanácsok felelősek. A feladatok megoldásába bevonják a lakosságot, és együttműködnek a gazdaságirányító szervekkel, a vállalatokkal és az intézményekkel, az NDK Nemzeti Frontjával, a társadalmi szervezetekkel.
