Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)

1986-04-15 / 103. szám

e Dunántúli napló 1986. április 15., kedd űz IUSZEP XI. kongresszusa ele Berlinben a helyzet változatlan Az NDK-ban a folyamatos­ságot, az eddigi politika foly­tatását hangsúlyozzák az NSZEP közelgő XI. kongresz- szusa előtt politikusok és új­ságírók egyaránt. Alapvető fordulatnak, irányváltásnak, jőt akár jelentősebb hangsúly- eltolódásnak egyelőre nyoma sincs. Az eddigi értékelések ugyanis sikeresnek minősítet­ték az elmúlt kongresszus óta megtett utat, sőt gyakorlatilag a hetvenes évek eleje óta tar­tó töretlen fejlődésről beszél­nek. Mindez megfelel annak az itt hagyományos politikai gyakorlatnak, hogy a vezetés elsősorban az eredmények be­mutatására, illetve a megold­ható problémákra, a tömegek mozgósítására koncentrál, és igyekszik pluszpontokat fel­mutatni abban a különösen kézzelfoghatóan érzékelhető nehéz versenyben, amely a másik német állammal, az NSZK-val folyik. A jelszó immár másfél év­tizede „a gazdasági és szo­ciálpolitika egysége”, ami a köznapokban azt jelenti, hogy az embereknek mindig nyúj­tani kell valamit. Ha nem is látványos újdonságokat, de legalább biztonságot, garan­tált minimális élet-, illetve el­látási színvonalat és — igen kiemelt helyen — lakást. Hogy ez utóbbi milyen jelentős té­nyező, azt a viszonylag nagy­számú ittragadt magyar ven­dégmunkás is bizonyítja, akik szinte kizárólag a könnyen hozzáférhető lakás miatt vá­lasztották az NDK-t állandó lakhelyükül. Persze az élet minőségéhez még sok minden más is hoz­zátartozik, és végső soron az általános gazdasági lehetősé­gek határozzák rrteg a szo­ciálpolitika játékterét. De a kongresszus előtti számvetés­nél nemcsak a miénktől né­mileg eltérő tájékoztatás és közéleti légkör miatt esik any- nyi szó a sikerekről. Az NDK — a maga módján — valóban sikeres volt az elmúlt évek­ben, még ha növekedési üte­mének számszerű összehason­lítása a némileg eltérő mód­szerek miatt számunkra ne n is mond sokat. Az azonban mindenképpen elismerésre méltó, hogy az NDK nemcsak egyszerűen megőrizte a nehez években is fizetőképeségét, hanem egy ideje folyamatosan csökkenti nyugati adósságait, és a hatalmas erőfeszítések eredményeképpen ma már nemcsak az import visszafogá­sa, hanem a feldolgozóiparra, a gépiparra is kiterjedő ex­portoffenzíva továbbvitelében törik a fejüket a gazdasági szakemberek. Ennél is fonto­sabb, hogy a viszonylagos kül­piaci stabilitás a viszonylagos dinamizmus igényével jár itt együtt — miközben persze strukturális gondok továbbra is vannak. Ám egyes kulcste­rületeken az NDK mégis figye­lemre méltó szívóssággal fi­gyelemre méltó eredményeket ért el. Létrehozott egy saját mikroelektronikai bázist és most főleg saját számítógépek elterjesztésével igyekszik mo­dernizálni termelőkapacitá­sát. Az éves tervek, a részi z- tes tervlebontás rendszerének keretében kiemelt helyen írják elő, hogy hány számítógépes termeléselőkészítő, -irányító, vagy szerkesztő részleget kell létrehozni. Mindez párosul az üzemek belső tartalékainak mozgósítá­sával: ez éppen úgy központi előírás, mint az anyag- és energiatakarékosság, és ezen a téren az NDK a németek hagyományos erényeit felhasz­nálva, tényleg sok mindent el­ért, sőt a jelek szerint a jövő­ben is spórolásból akarja elő­teremteni a gazdasági növe­kedés anyagigényeit. Vagyis: a gazdasági prioritásokban, de a gazdaság irányításának rendszerében, a stratégiában sem várhatók változások - és értelemszerűen nagy vonások­ban a szociálpolitika is to­vábbfolytatódik. Ez mindenek­előtt az állami lakásprogram továbbvitelét és az árszínvonal visszatartására tett erőfeszíté­seket jelenti. Az alapvetőnek, vagy legfontosabbnak ítélt ré­gi termékek és szolgáltatások árai így nagyjából változatla­nok maradnak — viszont az ed­diginél is gyorsabban akarják növelni az úgynevezett drá­gább minőségi termékek gyár­tását, és ezeknek természete­sen itt is új — néha elég bor­sos — áruk van. Mindenkép­pen javítani kívánják a lakos­sági szolgáltatások mennyisé­gi és minőségi színvonalát i' — ez az a terület, amelyet a sajtóban némi közvetlen kri­tika ért. Általában: az embe­rek közérzetét befolyásoló ki­sebb — akárcsak stílusbeli — dolgokra az eddiginél na­gyobb hangsúlyt szándékoz­nak helyezni -, egyre inkább utat tör az a felismerés, hogy csupán a globális eredmé­nyekkel, a büszke statisztikák­kal ezt nem tehet teljes mér­tékben elérni. Mindehhez persze megfele­lő nemzetközi légkör is kell. Itt, Európának ezen a talán legérzékenyebb pontján külö­nösen fontos, hogy hogyan alakul a kelet—nyugati viszony, amely erősen rányomja bélye­gét az NDK nemzetközi moz­gáslehetőségére. Nemes Gábor Pályázatot hirdetünk Kereskedelmi és áruforgalmi osztályunkra Üzletkötői és |j| Kereskedelmi előadói munkakörök betöltésére. FELTÉTEL: • Több éves szakmai gyakorlat, 0 jó tárgyalókészség, megjelenés, 0 illetve középfokú iskolai végzettség. {íj: PALYAZATOKAT: „IPARVALLALAT" jeligére, a Hunyadi úti hirdetőbe. Iparfejlesztés az NDK-ban A lipcsei Polygraph törzsüzeme fontos részegységeket szállít a Radebaul nyomdagép-kombinátnak. A képen látható állvány a Variant körforgó nyomdagép fontos tartozéka. A kiváló minősé­gű nyomdagépet több mint 60 országba exportálják. Köztudott, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság ipari­lag a világ első tíz országa kö­zött foglal helyet. Állandó és dinamikus növekedés jellemez­te gazdaságát a 80-as évek el­ső felében is. A nehezedő kül­gazdasági körülmények ellené­re 1980 és 1985 között átlago­san évi 4,4 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem. A növeke­dés 90 százalékban a termelé­kenység emelkedésének ered­ménye. Az ipari termelés növe­kedésével egyidejűén 3,5 szá­zalékkal csökkent a nyerst anyag- és energiafelhasználás. A mikroelektronika, a robot- technika, az automatizálás és más korszerű eszközök fokozott alkalmazása segített® az ered­ményes munkát. 1985-ben pél­dául a beruházások jelentős részét, 62 milliárd márkát for­dítottak a kulcstechnológiák fejlesztésére és bevezetésére. Az NDK népgazdaságának bázisát az állami nagyipar szolgáltatja. A több mint 4000 nagyüzemben és kombinátban dolgozik a foglalkoztatottak 38 százaléka, 8,6 millió fő. Az ipar állítja elő a nemzeti jövedelem 70 és az exportalap 90 száza­lékát. Míg az NDK iparfejlesztésé­nek első szakaszát a kohászat, a nehézgépipar, a mezőgazda- sági gépipar és a hajóépítő­ipar kiszélesítése jellemezte, addig a 70-es években a szá­mítástechnika, az elektronika, a tudományos eszközök és az autcmatizáló technika termelé­se került előtérbe. Az alapanyagok termelésé­ben a barnaszénbányászat áll az élen, amely az 1980. évi 258 millió tonnáról 1985-ben 312 millió tonnára emelte termelé­sét. Az energiatermelés 1984- ben 22 264 megawattot ért el, s elsősorban a hazai barna­szénre épült. A Szovjetunióval és más szo­cialista országokkal együttmű­ködve növelte termelését a vegyipar, amely a többi iparág nyersanyagigényének egyhar- madát fedezi és termékeit 100 országba exportálja. Az ipar felszerelésének egy- harmada nem idősebb öt év­nél, és 60 százaléka még nincs tízéves. Az automatizálás foka az 1980. évi 47 százalékról 1984-ig 51 százalékra emelke­dett. A berendezések több mint 20 százaléka automatikus ve­zérlésű. Az NDK-ban minden eszköz­zel segítik a tudományos-tech­nikai fejlesztést. Kutatásra és fejlesztésre a nemzeti jövede­lem 4 százalékát fordítják. Az 1986. évi költségvetési előirány­zat erre a célra 11,6 milliárd márka. A kutatásban és a fej­lesztésben több mint 200 ezer szakmunkás, technikus, mérnök és ludós tevékenykedik. Tudomány és mezőgazdaság Tizenhatezer kombájn segíti a termelőszövetkezetek munkáját A fejlett iparral rendelkező Német Demokratikus Köztársa­ságban jelentős sikerek szület­nek a mezőgazdaságban is. Er­ről tanúskodnak a statisztika: adatok. Gabonából például az 1976- 80-as hektáronkénti 3,58 ton­nás átlagtermés 1981—85 kö­zött 4,13 tonnára emelkedett, 1985-ben pedig 4,6 tonnás re­kordot értek el. Az összgábona- termés 11,6 millió tonna volt. Burgonyát 450 ezer hektáron termeltek. A terméshozam itt is rekordmagaságú: 25,6 tonne, termett hektáronként. Az idei terv a növénytermesztésben 6 százalékos további növekedést irányoz elő. Az állattenyésztés adja az NDK mezőgazdasági termelé­sének 56 százalékát. A növe­kedés itt is számottevő. A szarvasmarhaállomány 5,8 mil­lió, ebből 2,2 millió a tehén. 12,8 millió a sertések és 2,65 millió a juhok száma. A 80-as évek elejétől a me­zőgazdasági termelésre, is a fokozott intenzivitás a jellemző. A cél: a tudományos-technikai haladás eredményeinek fel- használásával növelni a terme­lést. E tekintetben elsőként a szakképzettség növekedését kell megemlíteni. Míg 1960-ban a mezőgazdaságban dolgozók­nak csupán 5,9 százaléka- ren­delkezett szakképzettséggel, ma ez a szám 90,2 százalék. Az anyagi-technikai bázis egyre bővül. A termelőszövet­kezetek jelenleg 156 ezer trak­torral, 53 ezer tehergépkocsi­val, 16 ezer kombájnnal, 7700 burgonya- és 5700 répabetaka­rító géppel rendelkeznek. Az állattenyésztés gépesítése is jelentősen előrehaladt. A tehe­nek etetése 80 százalékban gé­pesített. Minden mezőgazdaságilag hasznosított területre 250 kg műtrágya jut hektáronként. A megművelt terület 18 szá­zalékát, kereken 1,1 millió hek­tárt öntöznek. Csak 1984-85- ben majdnem félmillió hektár újabb földterületre juttatták el az' éltető vizet. Az öntözés a legszigorúbb tudományos elem­zések alapján történik. A me­zőgazdaság egyre inkább' az alkalmazott tudomány egyik ágává válik. Az NDK-ban több mint 2500 agrártudós szorgos­kodik azon, hogy a tudományos felismerések minél magasabb -fokra emeljék a növényterme­lést és az állattenyésztést. A mezőgazdasági üzemekben 40 konzultációs központ működik, ahol a tudósok és a gyakorlati szakemberek rendszeresen ki­cserélik tapasztalataikat. A termelés irányításában és ellenőrzésében egyre nő'a mik­roelektronika jelentősége. A növényházakban mikroelektro­nikai eljárással szabályozzák a klímaberendezéseket. A szarvas­marha-tartásban használatos eljárások eredményeképpen a vizsgált 500 ezer tehéntől, azo­nos takarmányfefhasználással 170 ezer tonnával több tejet nyertek. Jelentős eredményeket várnak mind a növénytermesz­tésben, mind az állattenyésztés­ben a biotechnika fokozott al­kalmazásától. Á kulturális örökség ápolása A felújításoknál igyekeznek megőrizni a történelmi városképet. A képen: Gera újjávarázsolt városközpontja. A német kulturális örökség és a világkultúra kincseinek gondos ápolása és alkotó mó­don történő megismertetése az NDK-ban valamennyi állami és társadalmi erő alkotmányos fel­adata. így szól az NDK minisz­tertanács 1980. szeptember 11- én hozott határozata. Az örökség folyamatos ápo­lásának fontos feladatait látja el az NDK Nemzeti Tanácsa a német kulturális örökség ápo­lására és terjesztésére. Tevé­kenységének középpontjában valamennyi társadalmi réteg és valamennyi történelmi korszak rendkívül széles körű és diffe­renciált kulturális örökségének feltárása áll. Megkülönbözte­tett figyelemmel foglalkozik a német nép és az NDK történel­mében szerepet játszó jelentős személyiségek örökségével. Ebben a szellemben méltat­ja az NDK a német kultúratör­ténet kiváló személyiségeinek történelmi jelentőségű teljesít­ményeit. Marxról és Lutherről, Goethéről és Schillerről, Bee­thovenről, Bachról, Höndelről és Schützről, Schinkelről, Ein­steinről, Eislerről és Brechtről megemlékezve — hogy csak né­hány nevet említsünk - az NDK állampolitikájának alapelveként juttatja kifejezésre a gazdag kulturális és történelmi örök­séghez való kötődését. Marx Károly halálának 100. és szüle­tésének 165. évfordulója alkal­mából az NDK-ban az 1983-as évet Marx-évvé nyilvánították. 1983. április 11 -tői a Német Szocialista EgységRÓrt Közpon­ti Bizottsága nemzetközi tudo­mányos konferenciát tart Ber­linben, Marx Károly és korunk — harc a békáért és a társa­dalmi haladásért címmel. A konferencián 111 ország 145 kommunista és munkáspártja, forradalmi élpártja, nemzeti forradalmi és felszabadító ma, szocialista és szociálde­mokrata pártja vett részt. Nagy tisztelettel emlékeztek meg a reformátor Luther Már­ton érdemeiről 1983-ban, szü­letésének 500. évfordulója al­kalmából. A Lutherről való megemlékezések egyik lényeges eleme volt a Luther-emlékhe- lyek, a reformáció és a német parasztháború többi emlékhe­lyeinek restaurálása és felújí­tása. Az NDK igen gazdag törté­nelmi, kulturális, művészeti, tu­dományos és technikai emlék­művekben. Közülük 48 ezer vé­dett műemlék. Az állam műem­lékvédelemre fordított kiadósait az 1975 és 1984 közötti idő­szakban több mint háromszo­rosára növelte. A műemlékek gondozásáért a központi álla­mi szervek, valamint a helyi ta­nácsok felelősek. A feladatok megoldásába bevonják a la­kosságot, és együttműködnek a gazdaságirányító szervekkel, a vállalatokkal és az intézmé­nyekkel, az NDK Nemzeti Front­jával, a társadalmi szerveze­tekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents