Dunántúli Napló, 1986. április (43. évfolyam, 89-118. szám)

1986-04-12 / 100. szám

1986. április 12., szombat Dunántúlt napló 11 KISZ küldöttgyűlés Június végén nyit a boldogasszonyfai halbolt Halasítják a szent Fórum lászlói tavakat a kisiparról A KISZ Mecseki Szénbányák Bizottsága tegnap tartotta kül­döttgyűlését, amelyen részt vett Rajnai József, az MSZMP Ba­ranya Megyei Bizottságának titkára, Kovács Dezső, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titkára, Schiffer Péter, a KISZ KB ifjúsógkutató csoport­jának vezetője és Hiszékeg y Dezső, a KISZ KB agitációs propagandaosztályának mun­katársa. A KISZ X. kongresszusa óta végzett munkáról Brandt Tibor, a KISZ Mecseki Szénbányák Bizottságának • titkára számolt . Ibe. A KISZ munkájában is egyre inkább a gazdasági te­vékenység került előtérbe. A jövőben a következő területe­ken kell javítani az ifjúsági szövetség munkáját: továbbra is együtt kell dolgozni a szo­cialista brigádokkal, törekedni kell arra, hogy a fiatalokkal megszerettessék a bányász szakmát. Horváth Tibor, Vasas Bánya­üzem KISZ-alapszervezeti titká­ra elmondta, hogy nagyobb gondot kell fordítani a mun­kásklubok működtetésére. Szita László (Pécs Bányaüzem) a fia­talok lakáshelyzetének támo­gatásával foglalkozott. Páhl Ti­bor (Komló Bányaüzem) bürok­ratikusnak tartotta, hogy a jö­vőben be akarják vezetni az ifjúsági szövetségben a tagsá­gi bélyegek árusítását. Pagáts Pál, a Szénelőkészítő üzem KISZ-titkára szerint az Alkotó Ifjúság pályázatra azért nyúj­tanak be kevesebb pályamun­kát, mint amennyire képesek lennének, mert az üzemi pro­paganda hiányzik. Zentai Fe­renc, a vállalati pártbizottság titkára elmondta, hogy a fiata­lok nagyon sokat tettek az öt­éves terv megvalósításáért. Kovács Dezső, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első tit­kára elismerően szólt a szén­bányáknál folyó KlSZ-munká- ról. Rajnai József, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára előrelátónak, önkritikus­nak és feladatcentrikusnak mi­nősítette a küldöttgyűlés mun­káját, s felhívta a figyelmet né­hány fontos feladatra: a fia­talokat jobban kell megnyerni a szocializmus építésének, a KISZ tevékenysége legyen egy­értelműen politikai jellegű, ál­lítsunk a fiatalok elé magas, de reális követelményeket. A KISZ-bizottság titkárává Brandt Tibort, helyettesévé Bátori Lászlót választották meg. A KISZ-bizottság tagjai: Páhl Tibor, Komló Bánya­üzem; Késes Molnár István, Külfej­tési üzem; Újvári Gyula, Észak-Bá­nya; Perger László, Pécs Bánya­üzem; Csuka Tibor, Villamos üzem; Merk József, Központi Gépüzem; Herczegh Tibor, Vasas Bányaüzem; Raposa Lajos, Építési üzem; Kende István, Komló Bányaüzem; Kasza Márton, Brikett üzem; Visy Berta­lan, Karbantartó üzem; Barbarics István, Gépkocsi üzem; Lesnik Iza­bella, Szénelőkészítő üzem; Bank Lászlóné, Anyagellátó üzem; Vida Zoltán, Kutatási Központ. D. Cs. A szentlószlói termelőszövet­kezetnek öt halastava van. Az első kettő — a boldogasz- szonyfaj határnál — már ti­zenöt évvel ezelőtt készült. Kacsákat, libákat tartottak rajtuk és a vízben pontyot neveltek. A kettős hasznosí­tást nem bírták el a tavak — kicsinek bizonyultak, és elhí- nárosodtak, elsásosodtak. A tsz nem akarta veszendő­be hagyni a tavakat, ezért, kapcsolódva a bikali rend­szerhez — újabb halastavakat építettek: a három új a tere- csenyi völgybe került. A nyolc kilométer hosszú völgyben lé­tesültek a tavak, melyek a ter­mészetes vízgyűjtésre alapozva kaptak itt helyet. Az első év­ben alig volt víz a tavakban — csak nyolc hektárnyi víz állt a búsák és a pontyok rendel­kezésére — de a csapadékos esztendő meghozta az ered­ményt: most nyolcvan hektá­ron van víz. Biztosított nyári melegben is a vízpótlás — ki­lenc természetes forrás talál­ható a közelben. A napokban megkezdődött a halasítás: Az elmúlt év legjobb sajtó­fotóiból nyílt kiállítás pénte­ken a Munkásmozgalmi Mú­zeumban. A Magyar Újság­írók Országos Szövetsége im­már ötödik alkalommal meg­rendezett tárlatán mintegy 250 fekete-fehér és színes képet, a hazai lapok, folyóiratok és az MTI fotóriportereinek felvé­teleiből készült válogatást tárnak a látogatók elé. A vál­tozatos műfajú és témájú fo­tók — portrék, zsáner- és hír- képek, képriportok és sportfo­tók - egyaránt tükrözik szer­száznyolcvan mázsa halivadé­kot helyeznek a három tóba. Ebből húsz mázsa pontyot és három mázsa amúrt a Tamási Állami Gazdaságtól vásárol­tak, a többi saját. Ezenkívül rövid idő múlva különleges pontyivadékokat kapnak a Szarvasi Kutatóintézettől. Megkérdeztük Neiczer Jó­zsef elnököt, hogy mindebből mi előnye lesz a baranyaiak­nak. Elmondta, hogy először a HALÉRT-tel terveztek egy hosszabb távú együttműkö­dést: ennek fejében megkér­ték őket, hogy segítsék a tsz-t halivadékokat beszerezni. Mi­vel nem valósult meg az üzlet — nem kötöttek szerződést a Halérttel. Ennek ellenére a baranyai fogyasztók könnyű­szerrel pontyhoz juthatnak. Jú­nius végén nyitják meg a bol­dogasszonyfai halbotjukat, ahova minden nap szállítanak friss halat. Később pedig, ahogy növekednek az ivadé­kok — halárusoknak is szíve­sen adnak el pontyot. A. E. zőik mesterségbeli tudását, valamint a valóság iránti érzé­kenységüket, alkotó kíváncsi­ságukat. A tárlatot Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és pro­pagandaosztályának vezetője nyitotta meg. üdvözölte a fo­tóriporterek szociográfikus szemléletét, a képeken tükrö­ződő emberközpontúságot és humanizmust, s azt, hogy a fotók felelősséggel vallanak társadalmunk problémáiról is. A kiállítás május 4-ig láto­gatható. Egyórás élő fórumot sugá­roz a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója. Május 13-án, kedden fél 7-től fél 8-ig a téma a kisipari tevékenység. A műsorhoz várjuk levélben május 2-ig Baranyából, So­mogybái és Tolnából a lakos­ság, valamint a kisiparosok kérdéseit, véleményét. Többek között arról, milyen szerepet töltenek be a kisiparosok a javító-, szolgáltató munkában; milyen intézkedésekkel, állami támogatással lehetne fellendí­teni a falusi szolgáltatást; az új szabályzók hogyan hatnak a kispiari tevékenységre; miként ösztönzik, ösztönzik-e a kisipar­ban dolgozókat ezek a sza­bályzók a háttéripari és inno­vációs tevékenységre; miként segíti a Kézműves Tanács a kézműves kisiparosokat. Mi a véleményük; a gmk-k megala­kulása elősegítette-e az egész­séges versenyt; a tanácsok nagyobb önállósága hogyan seqíthet a kisiparosok fluktuá­ciójának csökkentésében, mit várnak a kisiparosok és mit vár a lakosság a tanácsoktól. A kérdésekre a Kisiparosok Országos Szervezetének két fő­osztályvezetője, az Ipari Mi­nisztérium és a Pénzügyminisz­térium illetékes főosztályveze­tője, a KIOSZ Baranya Megyei Szervezetének tit­kára, a Tolna Megyei Ta­nács Ipari Osztályának vezető­je és a Somogy Megyei Tanács Pénzügyi Osztályának vezetője válaszol. A levélben érkezett kérdéseket tehát május 2-ig adják fel, cím: MTV Pécsi Kör­zeti Stúdiója, 7621 Pécs, Sör­ház u. 8. A borítékra írják rá: Fórum a kisiparról. Rózsavölgyi Erzsébet szerkesztő riporter FILMJEGYZET Még mondja valaki, hogy az emberek nem szeretnek moziba járni — majd szétve­rik most a filmszínházakat a nézők Pécsett, s a megye vá­rosaiban, Nopersze: Elfújta a szél. .. Mára már elviselhető ná­lunk is, hogy a déliek szem­szögéből láthassuk az ameri­kai rabszolgafelszabadítást és a polgárháborút — sőt még el is játszhatunk a gondolat­tal, vajon milyen lenne ma a világpolitikai helyzet, ha az Egyesült Államok története úgy alakul, mint ahogy azt Margaret Mitchell szerette volna: jóságos és szép déliek békésen rabszolgaságban tart­ják az ebben az állapotukban boldog négereket, a gaz jen­kik pedig elhullanak erősza­kos és technikai hatalmukkal együtt. .. Dehát mindezt elfújta a szél, a regény és a film pedig Elfújta a szél? folytatja diadalútját — s még mindig vannak, akik megsi­ratják Scarlettet. A délről lá­tott polgárháború története köré pedig olyan legenda szerveződött, ami még akkor is zsúfolt nézőtereket vonzana, ha három és fél óra hosszat semmit sem vetítenének azzal a címmel, hogy Elfújta a szél; a legenda tömeghipnózisa úgy is elszórakoztatná a publiku­mot. Hiszen már Vivian Leigh és Clark Gable maga egy le­genda — legalábbis a nyug­díjaskorú nézők körében, az­tán az is legenda, hogy a hetvenes években kockáról kockára újították fel a negy­venéves film elkopott színeit, alakjait (tessék számolni: egy másodperc alatt 24 filmkocka pereg el szemünk előtt), mint ahogy legenda az is, hogy mi­lyen drága volt a film; csak a stáb üdítő itala ötvenezer dollárba került (1939(-ben a dollár is jócskán többet ért mint ma); hogy majdnem ma­gyar rendezte az egész fil­met: George Cukor, de aztán Gable kirúgatja. így Cukornak csak három jelenete van a filmben — ezek közül a leg­jobb a lángoló Atlantán való átmenekülés. Mely eredetileg nem is így szerepelt volna a filmben, hiszen Cukor akkor improvizálta, amikor felgyúj­tották az egykori Pathé stúdió­díszleteit, hogy helyet csinál­janak az Elfújta a szélének — gyorsan kaszkadőröket és operatőröket küldött a láng­tengerbe. .. — így aztán ma­radt magyarnak a filmben Leslie Howard, aki még ma is maradéktalanul élvezhető, nagyszerű alakítást nyújt már akkor, amikor a többiek rág­ják a csepűt, homorítanak, bájvigyorognak és fogpaszto- reklámoznak színjátszás ürü­gyén. .. Rég elfújhatta volna a szél a filmművészet teréről e fil­met, dehát visszakonzervatizá- lódik ma sok minden, s nem­csak a politikában, de ízlés­ben is. Állítólag azért, mert ma az értékek elvesztésén ok idejét éljük — ahogy a har­mincas évek, vagy a polgár- háborús Amerika időszakában is. Mindamellett jó, hogy lát­hattuk az Elfújta a szelet, s olvashatjuk gazdagabb fordí­tásban s új kiadásban: regény és film akkora hazugság már, hogy ennek csudájára kell járni. Ehhez mérhetőt földön elképzelni sem lehet — nem véletlen, hogy Spielbergék már a csillagok között keres­gélnek ebben a műfajban ha­sonló összegeket. De reálértékben még min­dig az Elfújta a szél. B. L. VDN-elözetes Ellenségünk ellensége Növényvédelem fürkészdarázzsal Fizetni csak- akkor kell, ha sikeres volt a védekezés • Hol találnak majd érettségi elnököt? Kínaiul is tanulnak a Kertvárosban Szenvedélyévé vált a „kereskedés” Egy üzér a pécsi vásárból A gazdasági rendészet nyomozói figyeltek fel az „ügyes" emberre. Udvaros Dorottya A lány, aki nem akar színésznő lenni A hétvége sportja A nyugdíjas banktisztviselő nagy „sétája” Gyalog az európai olimpiai helyszínekre • Mundial-menetrend Május 19-én indul a magyar válogatott Egycsillagos szállás­hely a Mandulásban Felavatták a pécsi Kemping Hotelt Négy nappal a hivatalos szezonkezdet előtt új létesít­ményt avattak tegnap délelőtt a mecseki Mandulás kemping­ben. Az egycsillagos, 60 sze­mélyes Kemping Hotel megépí­tése része annak a rekonst­rukciós programnak, melyet a megyei Idegenforgalmi Hivatal a Baranyába érkező turisták jobb elhelyezése érdekében kezdett. Minden évben visszatérő gond, hogy kevés az olcsó szálláshely a megyében, sőt az egyre növekvő érdeklődés miatt a kempingek is bővítés­re, korszerűsítésre szorulnak. Az Idegenforgalmi Hivatal ta­valy 150 000 vendéget fogadott saját szálláshelyein, akik ösz- szesen 385 000 vendégéjszakát töltöttek Baranyában. Mindez lényegesen több is lehetne, ha megfelelő minőségű és mennyi­ségű szállást tudnának biztosi- tani főszezonban és azon kí­vül is. Az Észak-magyarországi Fa­gazdasági Kombinát által be- tonyp elemekből felépített Kemping Hotel már alkalmas arra, hogy a főszezon után is fogadjon vendégeket. A két ágy, plusz pótágyas szobákat úgy alakították ki, hogy azok a hidegebb, például a késő őszi időszakban fűthetők le­gyenek. Újdonság még, hogy a más baranyai kempingekben bevált gyakorlat szerint nyá­ron itt is napkollektorok bizto­sítják a fürdéshez a meleg vizet. A 7 682 000 forintos költség­gel, hét hónap alatt felépült épületet a Pécsi Faipari Szö­vetkezet által gyártott bútorok­kal rendezték be. Amint azt Szőnyi János, az Idegenfor­galmi Hivatal vezetője avató­beszédében elmondotta, az eddigi jelentkezések alapján az új szálláshely 60 százlékos kapacitással kezdi meg műkö­dését. F. D. Sajtófotó '85 — kiállítás

Next

/
Thumbnails
Contents