Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-08 / 66. szám
♦ A cél: meghaladni 19Q5-öt Az ötéves terv megvalósult A tsz-zárszámadások megyei tapasztalatai Befejeződtek a termelőszövetkezeti. zárszámadási közgyűlések. A Baranya Megyei Tsz Szövetség — az országban az elsők között — elvégezte az adatok számítógépes feldolgozását és a hét közepén a TESZÖV elnöksége értékelte a múlt évi gazdálkodást. A zárszámadások tapasztalatairól dr. Bíró Sándornak, a Baranya Megyei Tsz Szövetség titkárának véleményét kérdeztük meg. — Az adatok kétségtelenül rendelkezésre állnak, de az elemző munka még tart. A végleges kép 1985 megítéléséről csak e munka lezárulását követően alakulhat ki. Bizonyos konklúziók azonban már így is levonhatók. — Fontos tény, hogy tagszövetkezeteink az ötévej tervfeladataikat maradéktalanul teljesítették, sőt több vonatkozásban túl is szárnyalták. A megye szövetkezeteinek az 1980—85-ös tervidőszakban volt a legdinamikusabb a termelésfejlődése és a hatékonyságnövekedése. Kétségtelen, hogy 1985-ben sem a termelés, sem a hatékonyság terén nem sikerült megismételni az előző két esztendő igen magas eredményeit. Ebben időjárási tényezők, embe. ri gyengeségek épp úgy közrejátszottak, mint a megye szövetkezeti mezőgazdaságának teljesítőképességével arányban nem álló gazdasági megszigorítások és korlátok, amelyek fékezték a termelés- növekedés eddigi lendületét. Reméljük, csak átmeneti megtorpanásról van szó. A belső üzemi erőforrások teljesebb kihasználása, az új szabályozó- rendszer könnyítései és egy átlagosan kedvező időjárás együttesen lehetőséget nyújtanak ebben az esztendőben az 1985. évi gazdálkodási eredmények meghaladására. — Milyen eredménnyel zárult végül is az elmúlt esztendő Baranya tsz-eiben? — A 60 mérleget készítő tsz közül 55 nyereséggel zárta az 1985-ös évet, öt termelő- szövetkezetnél volt veszteség. A négy tsz-társuláj — a ME- CSEKTEJ, a TSZKER, a pécs- váradi ÉPSZÖV és a Pannónia Innovációs Vállalat — is nyereséggel zárt. Az ötödik, a harkányi Tsz üdülő K. V. nem nyereségérdekeltségű társulás. A termelőszövetkezetek múlt évi nyeresége 896 millió lorint volt, 17 százalékkal kevesebb az előző évinél. A 21 millió forint veszteség viszont az előző évinek közel két és félszerese, amihez még 13 millió forint alaphiány is járul. Az előző évben elért gazdasági eredményét 17 termelő- szövetkezet növelni tudta, 43 tsz-ben — különböző mértékben — csökkent az eredmény. A legnagyobb mértékben a mohácsi Új Barázda, a somberek/ Béke Őre és a villányi Új Alkotmány tsz növelte nyereségét. A veszteséges tsz-ek Hetvehely, Magyartelek, Szentlőrinc, Siklós és Abaliget. Állami .beavatkozásra, szanálásra egyik tsz-ben sincs szükség, önerőből tudják rendezni hiányaikat. Az eredményromlás nagyobb részt az alaptevékenységben következett be. A növénytermesztés, noha „jó közepes” évet zárt, termelési értéke mégis 4 százalékkal, az állat- tenyésztésé 2 százalékkal csökkent. 1978 óta nem fordult elő árbevétel-csökkenés az állattenyésztésben, tavaly viszont 123 millióval kevesebb bevételt hozott az ágazat, mint 1984-ben. A két ágazat 6,9 milliárd forintos termelési értéke 247 millióval alacsonyabb az előző évinél, tekintve, hogy a két ágazat árbevétel-csökkenését a költségek nagyobb mértékű leszorításával nem lehetett ellensúlyozni. Az erdőgazdálkodás, a szolgáltatások, az ipar és építőipari tevékenység javuló eredményei valamelyest csökkentették, de nem ellensúlyozták az alaptevékenység eredményromlását. A kiegészítő tevékenységben előrelépés történt az előző évihez képest. Aránya a termelési értékből 16 százalék, az árbevételből 34 százalék. A termelésből származó eredmény 18 százalékát a kiegészítő tevékenység adja, így szerepe növekedett a gazdálkodás pénzügyi feltételeinek biztosításában. A termelés ráfordításai közül a fontosabb költségnemek .-— műtrágya, vetőmag, anyag, alkatrész stb. — átlag 5 százalékkal nőttek. A dotáció viszont 86 millió forinttal csökkent, ami a 17 aranykorona alatti földeken gazdálkodó termelőszövetkezeteket érintette. Az előző évhez képest átlag 2 forinttal romlott a hatékonysági mutató is. A 100 forint költségre jutó eredmény 10,71 forint lett átlagosan, ami a VI. ötéves terv legalacsonyabb értéke. A beszűkült források miatt a beruházások is szerényebben alakultak. 1985-ben 113 millió forinttal kevesebb gépet és gépi berendezést szereztek be a tsz-ek, építési beruházásokra, elsősorban szárítók és tárolók építésére 57 millió forinttal többet költöttek. A megye tsz-einek bruttó állóeszközértéke 8,6 milliárd forint, sajnos ennek 45 százaléka nullára leírt, korszerűtlen eszközállomány. Tavaly 3,5 százalékkal, 772 fővel csökkent a létszám. A jövedelem növekedése 5,7 százalékos, ami mérsékeltebb a más népgazdasági ágakat is magába foglaló megyei 10 százalékos jövedelemnövekedésnél. A létszámcsökkenés miatt a jövedelemszinvonal 9,6 százalékkal növekedett és évi átlagos színvonala 66 100 forint. Ez az átlag azonban nagyon differenciált, 35 tsz-ben megyei átlag alatt, 25 tsz-ben felette helyezkedik el. Szélső értékei 49 676 forint a legalacsonyabb, és 94 765 forint a legmagasabb. Az 1986-os esztendő termelési feladatainak végrehajtóBetontermékek a lakásépítőknek A Beton- és Vasbetonipari Művek budapesti és vidéki telepein az év első munkanapjától kezdve három műszakban gyártják a lakosság építkezéseihez szükséges betontermékeket, hogy már a tavaszi idénykezdetre qazdag kínálattal álljanak az építők rendelkezésére. A legjobban keresett E-jelű betongerendából — amely az előző években még hiánycikk volt — bőségesen fedezik a keresletet, ebben az évben a tavalyinál 74 800 méterrel többet, összesen csaknem 7 és félmillió méternyit készítenek. Lényegesen visszaszorították a lágyvasas betéttel gyártott nehézgerenda termelését, és inkább a könnyebb, korszerűbb termékekből készítettek többet, így a francia licenc alapján meghonosított úgynevezett előfeszített födémgerendákból 350 ezer méternyit készítenek az idén, 75 százalékkal többet a tavalyinál. Különösen jól hasznosíthatják ezt a gerendát a kislakásépítők, mert jóval könnyebb a szokásosnál és így autódaru vagy más emelőgép nélkül két-három ember elhelyezheti a szerkezetet. sóhoz szűkösebb pénzügyi források állnak rendelkezésre. Ezért az eddiginél is fokozottabb erőfeszítést kell tenni a még fellelhető belső üzemi erőforrások kihasználására, adottságokhoz és lehetőségekhez jobban alkalmazkodó termelési struktúra kialakítására, az anyag-, energia-. és költségtakarékos technológiák elterjesztésére. E lehetőségek feltárása, a közgazdasági szabályozórendszer életbeléptette könnyítései és egy átlagosan kedvező időjárású év együttesen lehetőséget nyújthatnak az 1985. évinél nyereségesebb gazdálkodásra. —Rné— M űt rágyagyártás környezet- szennyezés nélkül Nagyszabású környezetvédelmi program kezdődött hazánk legnagyobb műtrágya- gyárában, a Péti Nitrogén Műveknél: 300 millió forintos költséggel két szennyvíztisztító és -sűrítő üzemet építenek. Ezek olyan nagymértékben megtisztítják a szennyvizet, hogy azt ismét visszakapcsolhatják a technológiai folyamatba, s ugyanakkor visszanyerik azokat a hasznos anyagokat is, amelyekből műtrágyát állíthatnak elő. Az első tisztítóüzem kipróbálását ez év végén megkezdik, a második pedig jövőre készül el. Attól kezdve az ország egyik legnagyobb vegyipari üzeme „szennyvízgyártás” nélkül működik. Áthidalták a pénzszűkét Fejlesztés gépbérlettel a Hunornál Új varró- és díszítőgépeket állítottak munkába «áMfTíl Új gépek a Hunor 2-es gyáréban. Fotó: Tóth László Az elmúlt években kevés új gép állt munkába a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalatnál, utolsó komoly beruházásukra még 1979-ben került sor, amikor belépett új bőrruházati gyáruk. Ezt követően az évről évre magas exportot teljesítő vállalatnál még a szintentartásra is alig jutott pénz, hiszen törleszteniük kellett a korábbi beruházásokra fölvett kölcsönöket. A karbantartók ügyességének köszönhető, hogy életben tudták tartani a varrógépeket. A vállalat az átmeneti fejlesztési alaphiányból utóbb kiutat keresett, s azt meg is találta a gépbérletek formájában. Két olyan ügyletet is tető alá hoztak, melyek révén összesen több mint 15 millió forint, értékű gépi beruházást tudtak végrehajtani. Tavaly év elején, állt munkába a nyugatnémet Remonte cégtől bérelt, 8,2 millió forint értékű géppark, mely egyben új termelési ág, a cipőfelsőrész-készítés meghonosítását is jelentette a Hunornál. A másik gépbérleti szerződést a Magyar Külkereskedelmi Bank és a nyugatnémet Mietfinanz közreműködésével kötötték, ennek révén 7 millió forint gépi beruházáshoz jutottak. A közelmúltban érkezett be az 58 varró- és díszítőgép, melyeket szétosztottak a gyárak között. A bérletek előnyösek a vállalatnak, öt évig gépbérleti dijat fizetnek, ám ez nem a fejlesztési alapot terheli, hanem költségként számolják el. Az öt év leteltével a gépek saját tulajdonukká válnak, s az akkori értékükön kell majd megváltaniuk az érdekeltségi alapból. A gépi fejlesztésen túlmenően a gyártmányfejlesztésben is eredményeket mutathatnak fel. így például bevezették a gidabőrök feldolgozását, s új, keresett termékcsaláddal jelentek meg a külpiacokon. A termékszerkezet megújítására tett erőfeszítéseket fémjelzik továbbá a Dior és Pierre Cardin márkajelzéssel forgalomba hozott luxuskesztyűik, a speciális, olajálló munkavédelmi kesztyűjük, játékbox-szett- jük, karatefelszerelések. A műszaki fejlesztés homlokterében most a szabászati technológiák termelékenyebbé tétele áll, hogy ezáltal mérsékeljék az élőmunkafelhasználást. Új módszereket kívánnak alkalmazni a bőrelőkészítés területén, a gépi nyújtást a sertésbőröknél is bevezetik. Mindez természetesen nem mehet a minőség rovására, termékeik kézműves jellegének megtartására ügyelnek, további feladat a stúdiórendszerű gyártmánytervezés szélesebb körű alkalmazása. Miklósvári Zoltán Vállalatalapítás, tőkejuttatás, hitel... Pénzintézet - vállalkozói * szerepben Bemutatjuk az Agrárinnovációs Bankot — Jelentékeny részt kérnek az ágazat fejlesztéséből Az elmúlt év vggén új céggel ismerkedhettek meg mezőgazdasági üzemeink. A neve: Agrárinnovációs Bank. Egyike azoknak a fejlesztési célú pénzintézeteknek, amelyek — mint az Általános Vállalkozási Bank, az Építőipari Innovációs Bank, az Interinvest és a többiek — azért jöttek létre, hogy serkentsék és — indokolt esetben — anyagilag is támogassák új, életképes vállalkozásainkat, gazdasági életünk megújhodását. Az elsősorban (de nem kizárólag) a mezőgazdasági, élelmiszeripari vállalkozások támogatására létrejött kisbank elődje a korábban két évig létezett Agrárinnovációs Társulás. A változás mégis töb'b, mint egyszerű névcsere, mert egyben az eredeti feladat tudatosabb és tartalmasabb vállalását is kifejezi. Az 1986-tól 370 millió forint alaptőkével, 600 millió forint jegyzett alaptőkével rendelkező pénzintézet alapító tagjainak száma az eredeti négyről (Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, Állami Fejlesztési Bank, TOT, SZÖVOSZ) tizenötre bővült, irányítását igazgatótahács látja el. Elképzelésük, hogy részvénytársasággá alakulnak, s a több mint egymilliárdos alaptőkével, egyéb- külső forrásokkal, illetve az ezekből megvalósuló tevékenységgel markáns profilt munkálnak ki, így vállalva jelentékeny részt az agrárágazat fejlesztéséből. Mit jelent ez közelebbről? A bank mindenekelőtt partnereket keres a megfelelő finanszírozásra érdemes és alkalmas innovációkhoz. Nem maga „innovál" tehát, hanem innovatív készséggel rendelkező társait segíti — sokféle módon — abban, hogy — a megfelelő szellemi kapacitás, az újjáalakulás készsége mellett — a továbblépéshez anyagi lehetőségük is legyen. Ez kiterjedhet az alapkutatástól egészen az értékesítésig, és nyilvánvalóan több mint amit hazánkban eddig az általános pénzügyi finanszírozásról elképzeltünk: beavatkozóbb, résztvevőbb jellegű. Pénzügyi oldalról kifejezi tehát bank- rendszerünk régóta várt és ígért 'sokrétűbbé válását; szervezeti oldalról pedig épp azt a hidat kívánja — legalábbis a finanszírozás részéről — kiépíteni, ami egyfelől a kutatás és fejlesztés, másfelől a gyakorlati, üzemi hasznosítás közt szükséges, ám egyelőre még alig-alig létezik. — A segíteni, szorgalmazni kívánt mozgáshoz legalább három dolog kell - összegzi tapasztalatait Szigethy Mikiás igazgató. - Mindenekelőtt szellemi kapacitás, ami sokfelé megvan, de önmagában édeskevés. Vállalkozókészség is kell, ami a mezőgazdasági szervezetek zömében szintén megvan ugyan, de ez sem elég. A legfőbb feltételt kockázatviselő. illetve teherviselő képességnek nevezném. Az előbbi hiányában többnyire a vállalat a hibás, az utóbbi hiánya objektív tényekre vezethető vissza; főleg arra, hogy a szabályozók a népgazdasági egyensúlyra tekintettel egyformán nehezednek mindenkire, nem differenciálnak, túlzottan behatárolják a lehetőségeket. Ezen igyekszik segíteni bankunk, a maga eszközeivel ... Vagyis: hagyományos és nem hagyományosnak nevezhető eszközök, megoldások egyaránt szóba jöhetnek. Az Agrárinnovációs Bank alapíthat — tőkejuttatással — vállalatot. illetve részt vehet a banki háttér biztosításában addig, míg az új vállalat fedezi első egy-két évi kiadásait. Gyakran alkalmazott forma az úgynevezett végleges tőkejuttatás, ami termelő vállalat részére adható, nyomán a bank az éves nyereségből meghatározott arányban részesedik. A legegyszerűbb, egyben legismertebb lehetőség a beruházási hitel; ennél a bank egyszerűen „elhiszi”, hogy a támogatásra váró fejlesztésre szükség van. Ilyenkor — a leg- ' különbözőbb vizsgálati szempontokkal — lehetőleg nem hátráltatják a fejlesztés megvalósulását, hanem - gyors, 2-3 hetes szerződéskötési idővel — igyekeznek azt minél jobban elősegíteni. Hagyományos -eszközeik közt szerepel a (legalábbis átmenetileg) fö- löseges tőkék kivonása. Azaz pénzt hoz náluk az olyan tőke, amit egy gazdaság egyelőre nem tud használni, viszont megfelelő osztaléka élvezhető, s a részvények értékesítése révén bármikor kivonható a pénzintézetből. A bank nem tart a konkurenciától, mert természetes, a fejlődést segítő jelenségnek tartja, ha a gazdaságok — immár több bank között is — a legkedvezőbb ajánlatot választják. Úgy vélik, ha a konkurencia hatására a régi alá-fölérendeltségi viszony partneri viszonnyá alakul át, annak a vállalkozó és végső soron egész gazdasági életünk látja hasznát. Nem tartózkodnak a különleges helyzetek és esetek egyedi megítélésétől. íme: — Két magánfeltaláló egy különleges élelmiszerújdonsággal keresett meg bennünket — mondja befejezésül az igazgató. — Ajánlatuk: eladják egymillió forintért; kössük meg a szeződést. Válaszunk a következő volt: nem vesszük meg az eljárást, mert alkalmazhatóságáról, üzleti hasznáról még nem tudunk eleget, ezzel szemben tárgyalási megállapodást kötünk. Lényege: a megálapodott idő lejártáig senkit sem kereshetnek; ekkor aztán vagy megkötjük az adásvételi szerződést, vagy kifizetjük a 150 ezer forintot... Kölcsönösen ésszerű kockázatnak látszott. Döntés március 31-én . . . Varga J. HÉTVÉGE 5.
