Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-08 / 66. szám

♦ A cél: meghaladni 19Q5-öt Az ötéves terv megvalósult A tsz-zárszámadások megyei tapasztalatai Befejeződtek a termelőszövet­kezeti. zárszámadási közgyűlé­sek. A Baranya Megyei Tsz Szövetség — az országban az elsők között — elvégezte az adatok számítógépes feldolgo­zását és a hét közepén a TESZÖV elnöksége értékelte a múlt évi gazdálkodást. A zárszámadások tapaszta­latairól dr. Bíró Sándornak, a Baranya Megyei Tsz Szövet­ség titkárának véleményét kér­deztük meg. — Az adatok kétségtelenül rendelkezésre állnak, de az elemző munka még tart. A végleges kép 1985 megítélé­séről csak e munka lezárulá­sát követően alakulhat ki. Bi­zonyos konklúziók azonban már így is levonhatók. — Fontos tény, hogy tag­szövetkezeteink az ötévej terv­feladataikat maradéktalanul teljesítették, sőt több vonat­kozásban túl is szárnyalták. A megye szövetkezeteinek az 1980—85-ös tervidőszakban volt a legdinamikusabb a termelésfejlődése és a haté­konyságnövekedése. Kétség­telen, hogy 1985-ben sem a termelés, sem a hatékonyság terén nem sikerült megismé­telni az előző két esztendő igen magas eredményeit. Eb­ben időjárási tényezők, embe. ri gyengeségek épp úgy közre­játszottak, mint a megye szövetkezeti mezőgazdaságá­nak teljesítőképességével arányban nem álló gazdasági megszigorítások és korlátok, amelyek fékezték a termelés- növekedés eddigi lendületét. Reméljük, csak átmeneti meg­torpanásról van szó. A belső üzemi erőforrások teljesebb ki­használása, az új szabályozó- rendszer könnyítései és egy átlagosan kedvező időjárás együttesen lehetőséget nyújta­nak ebben az esztendőben az 1985. évi gazdálkodási ered­mények meghaladására. — Milyen eredménnyel zá­rult végül is az elmúlt eszten­dő Baranya tsz-eiben? — A 60 mérleget készítő tsz közül 55 nyereséggel zárta az 1985-ös évet, öt termelő- szövetkezetnél volt veszteség. A négy tsz-társuláj — a ME- CSEKTEJ, a TSZKER, a pécs- váradi ÉPSZÖV és a Pannó­nia Innovációs Vállalat — is nyereséggel zárt. Az ötödik, a harkányi Tsz üdülő K. V. nem nyereségérdekeltségű társu­lás. A termelőszövetkezetek múlt évi nyeresége 896 millió lorint volt, 17 százalékkal ke­vesebb az előző évinél. A 21 millió forint veszteség viszont az előző évinek közel két és félszerese, amihez még 13 millió forint alaphiány is já­rul. Az előző évben elért gazda­sági eredményét 17 termelő- szövetkezet növelni tudta, 43 tsz-ben — különböző mérték­ben — csökkent az eredmény. A legnagyobb mértékben a mohácsi Új Barázda, a som­berek/ Béke Őre és a villányi Új Alkotmány tsz növelte nyereségét. A veszteséges tsz-ek Hetvehely, Magyartelek, Szentlőrinc, Siklós és Abaliget. Állami .beavatkozásra, sza­nálásra egyik tsz-ben sincs szükség, önerőből tudják ren­dezni hiányaikat. Az eredményromlás nagyobb részt az alaptevékenységben következett be. A növényter­mesztés, noha „jó közepes” évet zárt, termelési értéke mégis 4 százalékkal, az állat- tenyésztésé 2 százalékkal csök­kent. 1978 óta nem fordult elő árbevétel-csökkenés az állattenyésztésben, tavaly vi­szont 123 millióval kevesebb bevételt hozott az ágazat, mint 1984-ben. A két ágazat 6,9 milliárd forintos termelési ér­téke 247 millióval alacsonyabb az előző évinél, tekintve, hogy a két ágazat árbevétel-csökke­nését a költségek nagyobb mértékű leszorításával nem le­hetett ellensúlyozni. Az erdőgazdálkodás, a szol­gáltatások, az ipar és építő­ipari tevékenység javuló ered­ményei valamelyest csökkentet­ték, de nem ellensúlyozták az alaptevékenység eredményrom­lását. A kiegészítő tevékenységben előrelépés történt az előző évi­hez képest. Aránya a termelé­si értékből 16 százalék, az ár­bevételből 34 százalék. A ter­melésből származó eredmény 18 százalékát a kiegészítő te­vékenység adja, így szerepe növekedett a gazdálkodás pénzügyi feltételeinek biztosí­tásában. A termelés ráfordításai közül a fontosabb költségnemek .-— műtrágya, vetőmag, anyag, al­katrész stb. — átlag 5 szá­zalékkal nőttek. A dotáció vi­szont 86 millió forinttal csök­kent, ami a 17 aranykorona alatti földeken gazdálkodó termelőszövetkezeteket érintet­te. Az előző évhez képest át­lag 2 forinttal romlott a haté­konysági mutató is. A 100 forint költségre jutó eredmény 10,71 forint lett átlagosan, ami a VI. ötéves terv legala­csonyabb értéke. A beszűkült források miatt a beruházások is szerényebben alakultak. 1985-ben 113 millió forinttal kevesebb gépet és gépi berendezést szereztek be a tsz-ek, építési beruházásokra, elsősorban szárítók és tárolók építésére 57 millió forinttal többet költöttek. A megye tsz-einek bruttó állóeszközér­téke 8,6 milliárd forint, sajnos ennek 45 százaléka nullára le­írt, korszerűtlen eszközállo­mány. Tavaly 3,5 százalékkal, 772 fővel csökkent a létszám. A jövedelem növekedése 5,7 százalékos, ami mérsékeltebb a más népgazdasági ágakat is magába foglaló megyei 10 százalékos jövedelemnöveke­désnél. A létszámcsökkenés mi­att a jövedelemszinvonal 9,6 százalékkal növekedett és évi átlagos színvonala 66 100 fo­rint. Ez az átlag azonban na­gyon differenciált, 35 tsz-ben megyei átlag alatt, 25 tsz-ben felette helyezkedik el. Szélső értékei 49 676 forint a legala­csonyabb, és 94 765 forint a legmagasabb. Az 1986-os esztendő terme­lési feladatainak végrehajtó­Betontermékek a lakásépítőknek A Beton- és Vasbetonipari Művek budapesti és vidéki te­lepein az év első munkanapjá­tól kezdve három műszakban gyártják a lakosság építkezé­seihez szükséges betonterméke­ket, hogy már a tavaszi idény­kezdetre qazdag kínálattal áll­janak az építők rendelkezésére. A legjobban keresett E-jelű be­tongerendából — amely az előző években még hiánycikk volt — bőségesen fedezik a keresletet, ebben az évben a tavalyinál 74 800 méterrel töb­bet, összesen csaknem 7 és félmillió méternyit készítenek. Lényegesen visszaszorították a lágyvasas betéttel gyártott ne­hézgerenda termelését, és in­kább a könnyebb, korszerűbb termékekből készítettek többet, így a francia licenc alapján meghonosított úgynevezett elő­feszített födémgerendákból 350 ezer méternyit készítenek az idén, 75 százalékkal többet a tavalyinál. Különösen jól hasz­nosíthatják ezt a gerendát a kislakásépítők, mert jóval könnyebb a szokásosnál és így autódaru vagy más emelőgép nélkül két-három ember elhe­lyezheti a szerkezetet. sóhoz szűkösebb pénzügyi for­rások állnak rendelkezésre. Ezért az eddiginél is fokozot­tabb erőfeszítést kell tenni a még fellelhető belső üzemi erőforrások kihasználására, adottságokhoz és lehetőségek­hez jobban alkalmazkodó termelési struktúra kialakításá­ra, az anyag-, energia-. és költségtakarékos technológi­ák elterjesztésére. E lehetőségek feltárása, a közgazdasági szabályozórend­szer életbeléptette könnyítései és egy átlagosan kedvező idő­járású év együttesen lehető­séget nyújthatnak az 1985. évi­nél nyereségesebb gazdálko­dásra. —Rné— M űt rágyagyártás környezet- szennyezés nélkül Nagyszabású környezetvé­delmi program kezdődött ha­zánk legnagyobb műtrágya- gyárában, a Péti Nitrogén Mű­veknél: 300 millió forintos költséggel két szennyvíztisztí­tó és -sűrítő üzemet építenek. Ezek olyan nagymértékben megtisztítják a szennyvizet, hogy azt ismét visszakapcsol­hatják a technológiai folya­matba, s ugyanakkor vissza­nyerik azokat a hasznos anyagokat is, amelyekből mű­trágyát állíthatnak elő. Az első tisztítóüzem kipróbálását ez év végén megkezdik, a máso­dik pedig jövőre készül el. At­tól kezdve az ország egyik legnagyobb vegyipari üzeme „szennyvízgyártás” nélkül mű­ködik. Áthidalták a pénzszűkét Fejlesztés gépbérlettel a Hunornál Új varró- és díszítőgépeket állítottak munkába «áMfTíl Új gépek a Hunor 2-es gyáréban. Fotó: Tóth László Az elmúlt években kevés új gép állt munkába a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalatnál, utolsó komoly beruházásukra még 1979-ben került sor, amikor belépett új bőrruházati gyáruk. Ezt köve­tően az évről évre magas exportot teljesítő vállalatnál még a szintentartásra is alig jutott pénz, hiszen törleszteni­ük kellett a korábbi beruházá­sokra fölvett kölcsönöket. A karbantartók ügyességének köszönhető, hogy életben tud­ták tartani a varrógépeket. A vállalat az átmeneti fej­lesztési alaphiányból utóbb kiutat keresett, s azt meg is találta a gépbérletek formá­jában. Két olyan ügyletet is tető alá hoztak, melyek révén összesen több mint 15 millió forint, értékű gépi beruházást tudtak végrehajtani. Tavaly év elején, állt munkába a nyu­gatnémet Remonte cégtől bé­relt, 8,2 millió forint értékű géppark, mely egyben új ter­melési ág, a cipőfelsőrész-ké­szítés meghonosítását is jelen­tette a Hunornál. A másik gépbérleti szerződést a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank és a nyugatnémet Mietfinanz közreműködésével kötötték, en­nek révén 7 millió forint gépi beruházáshoz jutottak. A kö­zelmúltban érkezett be az 58 varró- és díszítőgép, melyeket szétosztottak a gyárak között. A bérletek előnyösek a vállalatnak, öt évig gépbérle­ti dijat fizetnek, ám ez nem a fejlesztési alapot terheli, hanem költségként számolják el. Az öt év leteltével a gé­pek saját tulajdonukká vál­nak, s az akkori értékükön kell majd megváltaniuk az érde­keltségi alapból. A gépi fejlesztésen túlme­nően a gyártmányfejlesztésben is eredményeket mutathatnak fel. így például bevezették a gidabőrök feldolgozását, s új, keresett termékcsaláddal je­lentek meg a külpiacokon. A termékszerkezet megújítására tett erőfeszítéseket fémjelzik továbbá a Dior és Pierre Cardin márkajelzéssel forga­lomba hozott luxuskesztyűik, a speciális, olajálló munkavédel­mi kesztyűjük, játékbox-szett- jük, karatefelszerelések. A műszaki fejlesztés homlok­terében most a szabászati technológiák termelékenyebbé tétele áll, hogy ezáltal mér­sékeljék az élőmunkafelhasz­nálást. Új módszereket kíván­nak alkalmazni a bőrelőkészí­tés területén, a gépi nyújtást a sertésbőröknél is bevezetik. Mindez természetesen nem mehet a minőség rovására, termékeik kézműves jellegének megtartására ügyelnek, továb­bi feladat a stúdiórendszerű gyártmánytervezés szélesebb körű alkalmazása. Miklósvári Zoltán Vállalatalapítás, tőkejuttatás, hitel... Pénzintézet - vállalkozói * szerepben Bemutatjuk az Agrárinnovációs Bankot — Jelentékeny részt kérnek az ágazat fejlesztéséből Az elmúlt év vggén új céggel ismerkedhettek meg mezőgazdasági üze­meink. A neve: Agrárin­novációs Bank. Egyike azoknak a fejlesztési célú pénzintézeteknek, amelyek — mint az Általános Vál­lalkozási Bank, az Építő­ipari Innovációs Bank, az Interinvest és a többiek — azért jöttek létre, hogy serkentsék és — indokolt esetben — anyagilag is támogassák új, életképes vállalkozásainkat, gazda­sági életünk megújhodá­sát. Az elsősorban (de nem ki­zárólag) a mezőgazdasági, élelmiszeripari vállalkozások támogatására létrejött kis­bank elődje a korábban két évig létezett Agrárinnovációs Társulás. A változás mégis töb'b, mint egyszerű névcsere, mert egyben az eredeti fel­adat tudatosabb és tartalma­sabb vállalását is kifejezi. Az 1986-tól 370 millió forint alap­tőkével, 600 millió forint jegy­zett alaptőkével rendelkező pénzintézet alapító tagjainak száma az eredeti négyről (Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, Állami Fej­lesztési Bank, TOT, SZÖVOSZ) tizenötre bővült, irányítását igazgatótahács látja el. El­képzelésük, hogy részvénytár­sasággá alakulnak, s a több mint egymilliárdos alaptőké­vel, egyéb- külső forrásokkal, illetve az ezekből megvalósuló tevékenységgel markáns pro­filt munkálnak ki, így vállalva jelentékeny részt az agrárága­zat fejlesztéséből. Mit jelent ez közelebbről? A bank mindenekelőtt part­nereket keres a megfelelő fi­nanszírozásra érdemes és al­kalmas innovációkhoz. Nem maga „innovál" tehát, hanem innovatív készséggel rendelke­ző társait segíti — sokféle mó­don — abban, hogy — a meg­felelő szellemi kapacitás, az újjáalakulás készsége mellett — a továbblépéshez anyagi le­hetőségük is legyen. Ez kiter­jedhet az alapkutatástól egé­szen az értékesítésig, és nyil­vánvalóan több mint amit hazánkban eddig az általános pénzügyi finanszírozásról el­képzeltünk: beavatkozóbb, résztvevőbb jellegű. Pénzügyi oldalról kifejezi tehát bank- rendszerünk régóta várt és ígért 'sokrétűbbé válását; szer­vezeti oldalról pedig épp azt a hidat kívánja — legalábbis a finanszírozás részéről — kiépí­teni, ami egyfelől a kutatás és fejlesztés, másfelől a gyakor­lati, üzemi hasznosítás közt szükséges, ám egyelőre még alig-alig létezik. — A segíteni, szorgalmazni kívánt mozgáshoz legalább három dolog kell - összegzi tapasztalatait Szigethy Mikiás igazgató. - Mindenekelőtt szellemi kapacitás, ami sokfelé megvan, de önmagában édes­kevés. Vállalkozókészség is kell, ami a mezőgazdasági szervezetek zömében szintén megvan ugyan, de ez sem elég. A legfőbb feltételt koc­kázatviselő. illetve teherviselő képességnek nevezném. Az előbbi hiányában többnyire a vállalat a hibás, az utóbbi hi­ánya objektív tényekre vezet­hető vissza; főleg arra, hogy a szabályozók a népgazdasá­gi egyensúlyra tekintettel egy­formán nehezednek mindenki­re, nem differenciálnak, túlzot­tan behatárolják a lehetősé­geket. Ezen igyekszik segíteni bankunk, a maga eszközei­vel ... Vagyis: hagyományos és nem hagyományosnak nevez­hető eszközök, megoldások egyaránt szóba jöhetnek. Az Agrárinnovációs Bank alapít­hat — tőkejuttatással — válla­latot. illetve részt vehet a banki háttér biztosításában addig, míg az új vállalat fe­dezi első egy-két évi kiadásait. Gyakran alkalmazott forma az úgynevezett végleges tőkejutta­tás, ami termelő vállalat részé­re adható, nyomán a bank az éves nyereségből meghatáro­zott arányban részesedik. A legegyszerűbb, egyben legis­mertebb lehetőség a beruhá­zási hitel; ennél a bank egy­szerűen „elhiszi”, hogy a tá­mogatásra váró fejlesztésre szükség van. Ilyenkor — a leg- ' különbözőbb vizsgálati szem­pontokkal — lehetőleg nem hátráltatják a fejlesztés meg­valósulását, hanem - gyors, 2-3 hetes szerződéskötési idő­vel — igyekeznek azt minél jobban elősegíteni. Hagyomá­nyos -eszközeik közt szerepel a (legalábbis átmenetileg) fö- löseges tőkék kivonása. Azaz pénzt hoz náluk az olyan tőke, amit egy gazdaság egyelőre nem tud használni, viszont megfelelő osztaléka élvezhető, s a részvények értékesítése ré­vén bármikor kivonható a pénzintézetből. A bank nem tart a konkurenciától, mert természetes, a fejlődést segítő jelenségnek tartja, ha a gaz­daságok — immár több bank között is — a legkedvezőbb ajánlatot választják. Úgy vélik, ha a konkurencia hatására a régi alá-fölérendeltségi vi­szony partneri viszonnyá ala­kul át, annak a vállalkozó és végső soron egész gazdasági életünk látja hasznát. Nem tartózkodnak a külön­leges helyzetek és esetek egyedi megítélésétől. íme: — Két magánfeltaláló egy különleges élelmiszerújdonság­gal keresett meg bennünket — mondja befejezésül az igazga­tó. — Ajánlatuk: eladják egy­millió forintért; kössük meg a szeződést. Válaszunk a követ­kező volt: nem vesszük meg az eljárást, mert alkalmazhatósá­gáról, üzleti hasznáról még nem tudunk eleget, ezzel szemben tárgyalási megálla­podást kötünk. Lényege: a megálapodott idő lejártáig senkit sem kereshetnek; ekkor aztán vagy megkötjük az adásvételi szerződést, vagy ki­fizetjük a 150 ezer forintot... Kölcsönösen ésszerű kockázat­nak látszott. Döntés március 31-én . . . Varga J. HÉTVÉGE 5.

Next

/
Thumbnails
Contents