Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-08 / 66. szám
Szóvá tesszük Zsíriszapcsapda Megoldás - az újrahasznosítás A zsíros szennyvíziszap nem tartozik a legjelentősebb mennyiségű hulladékok közé, elhelyezése újabban mégis gondot jelent. A konyhák, éttermek mellékterméke rendszerint huzamos ideig gyűlik a zsírfogó aknákban. Előbb-utább azonban elérkezik az az idő, amikor a felgyülemlett anyag már nem tárolható tovább. A megoldás látszólag kézenfekvő: ki kell merni! Csakhogy ezt az egyéb konyhai hulladékkal is szennyezett gusztustalan „valamit” nem elég a felszínre hozni, gondoskodni kell az elhelyezéséről is, és ez nem történhet akárhogy. Baranyában működő egyetlen ideiglenes lerakóhely ga- ré—bostai térségben található. Tulajdonosa az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Korábban az ott kialakított medencében helyezték el a különféle konyhákon keletkezett zsíros szennyvíziszapot is. A tárolásáért az ÁHV köbméterenként 150 forintos díjat számolt fel. A múlt év végén azonban jelentős fordulat történt. — Karácsony hetében levelet kaptunk a Talajerőgazdálkodási Vállalattól, amelyben arról értesítettek bennünket, hogy nem vállalják tovább a zsíros szennyvíziszap szállítását - emlékezik Mezei András, a Baranya Megyei Vendéglátó Vállalat kereskedelmi igazgató- helyettese. — Az értesítés arra hivatkozott, hogy az érvényben lévő környezetvédelmi határozat alapján 1985. december 31. után csak víztelenített anyagok elhelyezésére lesz lehetőség. Ehhez azonban nekünk nincs megfelelő technológiánk. — Valamit viszont tenni kellett. — A levélben szerepelt egy lehetőség. Néhány telefonhívás után azonban kiderült, hogy a Cserép- és Téglaipari Vállalatnál nem tudnak segíteni. Ezután fordultunk a Húsipari Vállalathoz, ahol végül gyors segítséget kaptunk. Mások is kaptak hasonló levelet, Váratlanul komoly gondja lett a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalatnak, a Pécsi Orvostudományi Egye; temnek és a Xavér utcai szociális otthonnak, hogy hova helyezze el a zsíros konyhai hulladékot. A Xavér utcában például éppen esedékes lett volna a zsírfogó aknák tisztítása. A munkához azonban nem mertek hozzálátni, addig-addig halogatták, míg teljesen el- tömődött a lefolyó. — Nálunk nincsenek gondok a zsíros szennyvíziszap összegyűjtésével, a konyhák tisztántartásával — tájékoztatott Kollár Béla, a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat munkatársa. - A hulladék elhelyezése azonban számunkra is nehézséget jelent. — Milyen megoldást találtak? — Először az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal dél-dunántúli felügyelőségéhez fordultunk, végül a Tolna Megyei Húsipari Vállalatnál kötöttünk ki, ahol hozzájárultak, hogy meghatározott ideig telepü4. HÉTVÉGE kön március 31-ig letehetjük a zsíriszapot. — Mi történik, ha sehol sem tudják elhelyezni a hulladékot? — Ha nem tisztítjuk az aknákat, milliókat fizetünk a büntetésért. Ha meg kiszedetjük a zsíros iszapot, de nem tudjuk, hovp lerakni, azért fizetünk. Ez csapda a javából. Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi, a tanyatormási elhelyezésért 66—67 000 forint többletköltség terhel bennünket. A Baranya Megyei Húsipari Vállalat a Környezet- védelmi Hivatal újabb módosított határozata alapján az év végéig működtetheti lerakóhelyét. Ez az állapot azonban még mindig csak ideiglenes. Ha újabb egy év leforgása alatt sem tudják megoldani a veszélyes hulladékok megfelelő tárolásáb a konyhákban megint baj lesz. Vajon tényleg nincs megoldás? — A garé—bostai ideiglenes lerakó esetében előírtuk, hogy a területet be kell keríteni és őrizni. Szerettük volna folyamatosan megszüntetni a rendezetlen állapotot, — mondja Krasznai Mik. lós, az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal dél-dunántúli felügyelőségének igazgatóhelyettese. — A terület gazdaságos kihasználása érdekében javasoltuk, hogy az olajos, zsíros és a krómos iszapot víztelenítve helyezzék el. Ám a megadott határidőre az érdekeltek nem tudtak üzembe helyezni olyan technológiát, amely a térfogatcsökkentést megoldottá volna. A hulladéktemető működését tehát újabb egy esztendővel meghosszabbították. Jogos a kérdés: mi lesz, ha megtelik a lerakó? Legtöbben úgy tudják, hogy a konyhai zsíros szennyvíz- iszap már semmire sem használható, csak gond van vele. Igaz, néhány hónapja felröppent a hír, hogy él Szek- szárdon egy kisiparos, aki esetleg szappant főzne belőle, ezt azonban nem sikerült megerősíteni. Tény viszont, hogy az Állatifehérie Termékeket Előállító Vállalat solti gyárának igazgatója azért járt a közelmúltban Pécsett, hogy tájékozódjon: lenne-e, aki ilyen anyagot szállít? — Nincs akadálya, hogy fogadjuk a Baranyából érkező zsíros szennyvíziszapot — tájékoztatott Lendvai Pál, az ÁTEV solti gyárának igazgatója. - Képesek vagyunk bármilyen mennyiség elhelyezésére. Egy a fontos, hogy a szállítmány minél kevesebb vizet tartalmazzon. — Mire jó ez a vállalatnak? — A. hasznos anyagok kinyerése után ipari zsírt készítünk belőle. Tavaly 2500 tonna ilyen terméket állítottunk elő. A zsíros szennyvíz- iszap - ha hozzánk kerül - nem szennyezi tovább a környezetet, összegyűjtése, elszállítása technikailag is megoldható lenne. A Baranya Megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat például vállalná, hogy olyan fűthető gépkocsikat alakít ki, amelyek megakadályozzák a zsír megdermedését. A fuvarköltség nagyjából ugyanannyi, mint amit jelenleg az elhelyezésért fizetnek a vállalatok. Ferenci Demeter Új utcasor a községben Fotó: Proksza László Tiz munkahely helyett hatszaz Orfii az ezredfordulóig Megkétszereződik az állandó lakosok száma Horgásztanyák a Pécsi-tó partján Jövet már kicsit más szemmel néztem a Magyarürögi út szép családi házait: melyek építői lehettek orfűiek? Azt mondja ugyanis Erdős/' Antal, az orfűi tanács elnöke, hogy a hatvanas évek elején erős volt az elvándorlás a völgy településeiből. Elsősorban a fiatalok hagyták ott a környéket, részint az elzártság érzete, részint a megfelelő munkaalkalom hiánya, harmadsorban Pécs vonzása sokakat késztetett elvándorlásra, és építettek házat a Magyarürögi úton. Jó húsz évvel ezelőtt összesen ha tíz munkahely volt a tanácsi körzetben. Tíz! * A január végi ülésen a községi tanács tagjai a kezükbe kapták Orlű részletes rendezési tervének felülvizsgálati Tmyagát. Nem kellett szavazniuk — jók-e a módosított elképzelések, egyetértenek-e vele —, mert végül is arról döntöttek egyhangúan, hogy feladatuknak tekintik: egyhóna- pon belül a részletes rendezési tervet, valamint az ezzel foglalkozó tanácsrendelet-teff- vezetet a lakossággal körzetükben megismertetik, s kérik erről választóik véleményét. Ezeknek az ismereteknek a birtokában szavaznak márciusban a részletes rendezési tervről. A jókora dosszién a felirat: Orfű üdülőterület. 1973—74- ben készült az eredeti elképzeléseket tartalmazó tanulmány, mondhatnánk: akkortól kezdett üdülőterületté fejlődni az orfűi völgy. A felülvizsgálattal a múlt év decemberében készült el a Dél-dunántúli Tervező Vállalat. Aligha vitatható, hogy szükség volt rá. Eljött annak az ideje, hogy áttekintsék, mi jó még a több mint 10 éves tervekben, mit kell másként csinálni. A tanácsi elképzelés ugyanis — az ezredfordulóig terjedően - meghökkentő: szeretnék megduplázni az állandó lakosok számát. — Elfutottunk az üdülőterületi funkció felé — mondja Erdősi Antal. — Márpedig az ideérkező bel- és külföldi vendégek ellátása, kiszolgálása munkaerőt igényel. Most az orfűi tanács területén 600—610 az állandó lakosok száma. Közöttük 350 a munkaképes korú, másfél százan dolgoznak helyben, az idegenforgalom szolgálatában. A számítások szerint az ezredfordulóra 600—650-re lesz szükség. — Ez pedig — folytatja az elnök — több mint 1000-1200 állandó lakost tételez fel. Csakhogy - bár az elméleti szám — akkor legkevesebb 50 személyes óvodára lesz szükség, s meg kell teremtenünk annak lehetőségét is, hogy a felsőtagozatosok is helyben járjanak iskolába. Most Abaligetre vagy Pécsre mennek. — És persze építési telkekre is szükség van. — Nem is kevésre, de nem állunk rosszul. Orfűn a fejlesztési elképzeléseink elsősorban ezt célozzák: lakótelkeket alakítunk ki, bocsátunk az építeni szándékozók rendelkezésére. Eddig a központi részen 40-45 új lakóház épült. További 50-60 telek kialakítása van folyamatban, sőt ezek egy része már az építőkre vá r. — Milyen feltételekkel? — A telkeket közművesítjük: villany, víz, szennyvízcsatorna út - természetes velejárók. „Bokrokban" épülhetnek a családi .házak, egymás mellett négyesével. A telkek nagysága 420 négyzetméter, 60 000 forintba kerülnek. A közműve- sítettségre, arra, hogy a falu központjában vannak, valamint Pécs közelségére - 16- 17 kilométer a belváros — tekintettel ezek alacsony árak. Természetesen gondolnak a megnövekedett állandó népesség ellátására is. A jelenlegi bolthálózat kielégíti az igényeket, a részletes fejlesztési programban azonban szerepel a kereskedelmi hálózat bővítése is. Pontosabban: a magántőkére számítanak. A feltételek, egyéb, a letelepedést, a vállalkozást ösztönző kedvezmények — véli az elnök — erősen megnövelik az orfűi völgy vonzerejét. Erdősi Antal meséli: mikor 17 éve Orfűre jött vb-titkár- nak, a szó szoros értelmében térdig járt a falu utcáin a sárban. Ma utak, jádák, sűrű buszjárat - közel húsz éve még a tetőről — ahol a völgybe vezető út elköszön az aba- ligetitől — gyalog jártak le az emberek. Most pedig már arról van szó, hogy egy-két éven belül elkészül az Orfűt Magyarhertelenddel összekötő út is, többfelöl és gyorsabban megközelíthetővé téve az üdülőterületet. — Gyönyörű vidéken átvezető út lesz! - mondja Erdősi Antal. * Térjünk azonban vissza a tanulmányterv címoldalához: Orfű üdülőközpont. — Ennek prioritása van — mondja a tanácselnök. — Döntő a fejlesztési elképzeléseinkben az idegenforgalom szolgálata. Másként fogalmazva: a terület fő funkciója az üdültetés. Azt természetesen nem mondhatom — említek erre mindjárt egy példát is —, 'hogy minden egészen bizonyosan megvalósul, ám a reményeink megalapozottnak tűnnek. Itt van azonban a víz: a neuralgikus pont. Ezt a rendezési terv sem titkolja, természetesen azt sem, hogy minden ezen — a tavák vize minőségének megőrzésén, a megfelelő ivóvíz biztosításán — múlik. Várhatóan 1988-ban ér a dunai víz Komlóra, ami azt eredményezheti, hogy csökken az orfűi vízbázisra nehezedő nyomás, sőt esetleg Komlónak nem is lesz szüksége az itteni vízre. Ez esetben azonban beruházásokra lenne szükség annak _ érdekében, hogy az orfűi mennyiségi követelményeknek, a minőségi elvárásoknak megfeleljünk. De én még ebben is optimista vagyok. Az üdülőkörzet szíve- lelke ugyanis a tórendszer, ez nem községi megállapítás, ez megyei, vagy még tágabb szempont. Orfűt ma már külföldön . is ismerik! A tavak sorsa tehát nem a tanácson múlik. Azzal viszont tisztában vagyunk, hogy egyéb, a megtelepedő lakosság számának gyors emelekdését eredményező, a vendégek teljesebb körű ellátását célzó fejlesztés biztosítása a tanácsunk asztalára tartozik. Mészáros Attila Fuvarszervező iroda alakult Pécsett Baranyában is megalakult a magántaxisok és teherfuvarozók szervező irodája. A megyében 500 magánfuvarozó dolgozik, közülük 382 lépett be a szervező irodába. A magánfuvarozás 1982-ben lett kisipari tevékenység, de eddig semmilyen jogi szabályozás nem irányította munkájukat. A taxisok spontán módon alkottak csoportokat. A diszpécserközpontok dolgozóinak munkaviszonya nem volt egyértelmű. Bért ugyan fizettek, de az egyéb életjáradékokat — SZTK, adó — már nem. A CB-sávok és központok nemegyszer zavarták az amatőr CB-seket. Ezért a Posta Rádió és Televízió Zavarszűrő Igazgatósága szabályozta a frekven- ciasávokat, ugyanis a taxisok egy-egy csatornát teljesen lefoglaltak. A posta határozata alapján a taxisok hat CB-sávot használhatnak, amit a fuvar- szervező iroda oszt szét közöttük. Ezek a sávok az alsó határon helyezkednek el és így az amatőröket ezentúl nem zavarják. A magánfuvarozók munkájának segítésére két új szakosztály is alakult a KlOSZ-nál, az egyik a személyszállító kisiparosoké, még a másik a közúti és árufuvarozóké. Gondot okozott, hogy a magánfuvarozók munkáját milyen módon lehet illeszteni a KIOSZ szervezeti rendjéhez. A KIOSZ országos vezetősége ezért határozatban szabályozta tevékenységüket. Az eredeti elképzelések szerint egyetlen területi szervező iroda működött Volna, de a csoportok önállóságát nem akarták elvenni, ezért a most megalakult fuvarvállaló iroda csak koordinálja a munkájukat. A fuvarszervező irodák működnek Pécsett, Komlón, Mohácson, Szigetváron és Siklóson. Egy irodavezető és egy alkalmazott dolgozik bennük, teljesen önállóak. Az iroda lesz a munkáltatója ezentúl a diszpécsereknek, a'kik ugyan a saját központjukban dolgoznak továbbra is, de tevékenységükről, munkaidejükről a csoportok tájékoztatják az irodát. Éppen ezért a fuvarszervező iroda feladata a diszpécser- központok működtetése, üzemeltetése és részükre megrendelések felvétele, továbbítása, a magántaxi állomások fenntartása, időszakosan KRESZ, helyismereti és etikai oktatás megszervezése. Itt őrzik meg a taxikban maradt értéktárgyakat is. Rendszeresen ellenőrzik a magánfuvarozók munkáját, kivizsgálják a bejelentéseket.
