Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-08 / 66. szám
A várospolitika fő irányai Pécsett Kemény munkával Az MSZMP Pécs Városi Bizottsága megtárgyalta és elfogadta a VII. ötéves terv időszakára vonatkozó gazdaság- és várospolitikai munka irányelveit. Megállapította, hogy a VI. ötéves terv időszakában a város és környékének gazdasága tovább fejlődött, a lakosság jelentős részénék életkörülményei javulták, számos létesítménnyel lettünk gazdagabbak. Ezek közül csak néhányat említek: megépült 7731 lakás, elkészült 240 bölcsődei és 570 óvodai férőhely és 56 általános iskolai tanterem. Befejeződött a Nevelési Központ építése, a gyermekek birtokukba vették az új úttörőházat, elindítottunk garzon- és nyugdí- jasház-akciókat és felépítettünk egy szociális otthont. A lakosságot szolgálja a Lánc utcai szakorvosi rendelőintézet, a terrárium, a nyelviskola, a műjégpálya. A városüzemeltetésben a legjelentősebb változást a földgáz Pécsre érkezése eredményezte. Ez alkalmat adott a fogyasztói kör jelentős bővítéséhez. Eredményeink elégedettséggel tölthetnek el bennünket, de azt is látnunk kell, hogy több területen előrehaladásunk a szükségesnél lassúbb volt. A VII. ötéves tervi irányok megjelölésénél figyelembe vettük a gazdaság állapotát, a várost feszítő gondokat, felhasználtuk a városi pártértekezlet tapasztalatait, illetőleg pártunk XIII. kongresszusának határozatait. Kulcskérdés a gazdaság Munkánk középpontjában a gazdaság áll. Elsősorban a termelés dinamizálására van szükség. Az iparban a minőség javításával alkalmazkodva a piaci viszonyokhoz mennyiségi növekedést is el kell érni. A fejlődés elsősorban meglévő erőforrásokra — a kapacitások jobb kihasználására, a tartalékok feltárására, a hatékonyság fokozására, a termelékenység erőteljes növelésére — alapozható. Gyakran szókás a szabályzókra hivatkozni. Nem állítjuk, hogy a szabályozók tökéletesek, sőt ellentmondásosak is lehetnek, de az nem vitatható, hogy ebben a környezetben is lehet eredményesebben dolgozni. A pénztelenség is csak részigazság. A források szűkösek ugyan, de nem jelentéktelenek. A városi tanács fejlesztési lehetőségei például elérik az 5 milliárd forintot. Hatnak kedvezőtlen külső tényezők is? — Hatnak. De nem kevésbé rajtunk múlik, hogyan birkózunk meg nehézségeinkkel, hogyan élünk azokkal a lehetőségekkel, melyék adva vannak. Az ipar műszaki fejlesztésében lemaradtunk, a géppark kor szerinti megoszfösa kedvezőtlen. Ezért elsősorban a gépállomány megújítása a feladat. Már-már közhely: talpon csak az maradhat, aki korszerűsít, aki fejleszt. A vállalkozók, az újítók, az ésszerűsítők kapjanak tehát nagyobb megbecsülést. Ki kell bontakoztatni a műszaki értelmiség alkotómunkáját, úgymond helyzetbe hozni őket. A vállalati tanácsok is ilyen irányban tevékenykedjenek. A feladatok megoldása elsősorban saját bázison, saját forrásból lehetséges, de nem zárjuk ki, sőt támogatjuk az idegen források, tapasztalatok alkalmazását. A műszaki fejlesztés felgyorsítását szolgálhatja az idegen működő tőke nagyobb mértékű fogadása. Ez korszerűbb módszereket, jobb szervezési eljárásokat, élénkülést hozhat. Keressük a kormányprogramokhoz való csatlakozás konkrét lehetőségeit, melyeknek útján esetleg iparszerkezetünk is kedvezőbbé válhat. Kiemelt feladat a mikroelektronika, a számítástechnika széles körű alkalmazásának elősegítése a termelési és az irányítási folyamatokban egyaránt. Régóta mondjuk, hogy a termékszeikezeti váltás, a gazdaságtalan termékek visszaszorítása lassú, rugalmatlanság, bátortalanság jellemző. Pedig az export növeléséhez, a vállalati jövedelmezőséghez ez elengedhetetlen. A jövedelmezőség növelése nemcsak vállalati forrásképzési követelmény, hanem várospolitikai szükséglet is. Városfejlesztési céljaink teljesíthetősége egyre erőteljesebben függ a helyi gazdálkodó egységek tevékenységéneik jövedelmezőségétől. A külkereskedelmi egyensúly fenntartása, javítása sem elvont követelmény, az ebben rejlő lehetőségeket a pécsi vállalatoknak is ki kell aknázniuk, mégpedig nagyobb mértékben, mint eddig. A megtakarítási kényszer fokozottan érzékelhető, ezért további intézkedésekre, kezdeményezésekre, korszerűbb eljárások bevezetésére, elterjesztésére van szükség az anyag- és energiafelhasználásban, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok feldolgozásában és hasznosításában. Javításra vár a költséggazdálkodás. A vállalati ösztönzés erre még nem elég erőteljes, s a vezetés szemléletében sem vált általánossá ez a követelmény. A fogyasztói árszínvonal döntően a termelői árak alakulásától függ. A termelői árak tehát már csak ezért se tartalmazzanak indokolatlan költségeket. A munkaerő foglalkoztatásában egyidejűleg két feladatot kell megoldani: biztosítani kell a gyáron belüli hatékony foglalkoztatást — ez elsősorban vállalati kategória —, ami a pártszervek támogatását, kezdeményezőkészségét is igényli, és ezzel egyidejűleg számolni kell a demográfiai hullám hatásával, 'illetve az esetlegesen felszabaduló • munkaerő megfelelő foglalkoztatásának követelményével. Feladataink megoldása felkészült, tehetséges, az újat kereső, vállalkozószellemű, a fegyelmezett munkát megkövetelő vezetőkkel lehetséges. Támogatjuk az ilyen típusú vezetőt és fellépünk azokkal szemben, akik nem élnek megfelelően a rájuk bízott eszközökkel, lehetőségekkel, akik magatartásukkal fékezik’ a gyorsabb kibontakozást. A politikai szervek a gazdaságirányító, szervező, ellenőrző tevékenységük során éljenek jobban a kádermunka eszközeivel, lehetőségeivel. Elősegíthetik a gazdálkodás eredményességét a vállalatvezetés új formái is, bennük a dolgozók alkotó közreműködése. A pártbizottság szorgalmazza: az anyagi és erkölcsi ösztönzés is a műszaki fejlődést, a vállalkozói magatartást, a nagyobb egyéni teljesítményt segítse elő. A bérek és a keresetek jobban függjenek ezektől, valamint a vállalati, szövetkezeti munka eredményeitől. Gazdaságpolitikai céljaink világosak. E célok elérését eredményező módszerek kialakítása és a végreahjtás most a feladat. Nyílt várospolitikát! A következő öt évre reális elképzeléseink vannak a várospolitikában is. Ha forrásaink nem is nőtték, arra mindenképpen elégségesek, hogy további haladást érjünk el a város lakossága életkörülményeinek javításában. Tény az, hogy miköziben bizonyos feszültségeket feloldunk, vagy megszüntetünk, az élet újakat hoz felszínre. Jogos problémák megoldását vagyunk kénytelenek halasztani, illetőleg a lakosság közreműködését igényelni. A lakosságban megvan a készség a várospolitikai célok támogatására. Ezt igazolják a teho szervezésével kapcsolatos tapasztalatok is. A városhoz való tartozás érzetének erősítésére törekszünk, és ez megköveteli a demokratikus döntéseket. Nyílt város- politikát folytatunk, ehhez a lakosság véleményének érdemi felhasználását kívánjuk biztosítani. Intézkedni fogunk, nemcsak a látványos fejlesztések megvalósulásában, hanem az apró, de a lakosság közérzetét befolyásoló, gyakran bosszúságot okozó hiányosságok megszüntetésében is, ahol esetenként nem is annyira a pénz ihiányzík, hanem a nagyobb figyelem, a kellő politikai érzékenység, a lelkiismeretes munka. Feladatainkat sorolni kell. Erre kényszerít a népesség várható alakulása, a korstruktúra változása és az ezzel összefüggő infrastrukturális igények, az anyagi lehetőségek, az elmúlt időszak megolddtlan problémái és a környezet fokozottabb védelmét elváró társadalmi magatartás. Továbbra is a lakásépítés, lakásgazdálkodás áll az első helyen. Mindenekelőtt az alacsony jövedelmű, többgyermekes, fiatal házasok első lakáshoz jutását kívánjuk sokoldalúan támogatni, folytatni a garzon- és nyugdíjasház építési programot. Kiemelt feladat a meglevő lakásállomány védelme, a felújítások szervezettebbé tétele. Jelentőségénél fogva ide sorolható a belvárosi rekonstrukció is. Az oktatás feltételrendszerét elsősorban középiskolai és általános iskolai tantermek bővítésével szükséges javítani. Az intézményi felújítások sorából a Nemzeti Színház rekonstrukcióját emeljük ki. A városüzemeltetés, városellátás célkitűzése — a szolgáltatások biztonságának fokozása mellett — a városrészek ellátásában meglevő különbségek csökkentése. Ezért szorgalmazzuk a peremterületeken a hálózatbővítést, támogatjuk a magánerős közműépítések szer. vezését. Szükségesnek tartjuk, hogy az ilyen programok megvalósításához a lakosság több segítséget kapjon a tanácsi szervektől. Nem halaszthatjuk tovább Meszes régóta vajúdó gázellátásának megvalósítását. A kommunális fejlesztések közül elsősorban a vízellátást és szennyvíztisztítást szolgáló beruházások emelhetők ki. Nagyon fontos, hogy a dunai regionális rendszer kiépítése a terveknek megfelelően haladjon. 1988 nyarán számolunk a parti szűrésű kutakból származó tisztított ivóvízre, ami napi 30 000 köbméter többletet jelent. A város üzemeltetése és további fejlődése szempontjából rendkívül fontos, hogy az új szennyvíztelep első üteme a tervidőszakban megvalósuljon. Erre az Országos Vízügyi Hivatal garanciáját bírjuk, az ő beruházásában épülnek meg a szükséges létesítmények, több mint 600 millió forintos ráfordítással. A város úthálózata egyre nagyobb gondokat okoz. Állagának javítása, felújításának felgyorsítása nem tűr halasztást. A rendelkezésre álló pénzeszközök rövid távon látványos eredményeket nem tesznek lehetővé, de arra elegendők, hogy egyes területeken, így pl. a belvárosban és a legforgalmasabb utakon lényeges javulást érhessünk el. Jogos kritikát váltott ki a város tisztasági helyzete. Erre nagyobb figyelmet fogunk fordítani. Elvárjuk a közterületek állapotáért felelős szervektől, hogy gyors változást érjenek el. Igényeljék, kezdeményezzék — társadalmi szervezetek segítségével — a lakosság bevonását a kulturáltabb lakóhelyi környezet kialakításába. Ugyánakkor szigorúbban kell fellépni a közterületen hanyag munkát végzőkkel, a közösség érdekeit semmibe vevőkkel, a környezetet szennyezőkkel szemben. Gazdaság- és várospolitikai szempontból egyaránt fontos feladatunk a távközlés fejlesztése. A telefonellátottság színvonala alacsony, s ez maholnap a gazdasági fejlődés gátjává válik. A lakosság ellátásával, a szolgáltatásokkal kapcsolatos tennivalóknak be kell épülnie a napi politikai és gazdasági munkába. Az ebben érdekelt szervezeteknek, a különböző szintű vezetőknek fokozottabb érzékenységet, nagyobb felelősséget kell vállalniok. El kell érnünk, hogy a városrészek közötti ellátási különbségek mérséklődjenek. Cselekvő támogatás Céljaink megvalósítása a város pártszervezeteinek jelentős erőfeszítéseit, a pártellenőrzés fokozását igényli. Felkérjük a tömegszervezeteket, segítsék munkánkat, programjaikkal csatlakozzanak feladataink megoldásához. Felhívjuk a KISZ-t, a város ifjúságát, különösen diákifjúságát, kezdeményezzenek akciókat a város értékeinek védelmére, a város szépítésére. A pártbizottság úgy ítélte meg, hogy Pécs város 7. ötéves terve reális, kemény munkával ugyan, de teljesíthető. Olyan program ez, amelynek teljesítésével tovább fejlődhet' városunk, javulhatnak a munka- és életkörülmények. Ehhez kérjük á város lakosságának cselekvő támogatását. Novak Szilveszter, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának titkára Pécs kétharmados többséggel megszavazta a teho-t Gyakorlatilag befejeződött Pécsett a településfejlesztési hozzájárulás meg- szavaztatása. E tényszerű megállapítás után az első az elismerés szava legyen ama kétezer főnyi aktívasereg felé, melynek a tagjai több héten át arra áldozták az estéiket, hogy bekopogtassanak a 41 070 pécsi otthonba — némelyikbe kétszer, vagy többször is —, hogy a lakossággal kezdeményezett párbeszédben az egyik fél, a város képviselőjeként szót értsenek a tanácskozási központonként meghatározott célok anyagi támogatását illetően. A 41 ezerből 16 606 (40 százalék) volt az olyan család, ahol nyilatkozatot írtak alá, miszerint az egy főre jutó jövedelem alapján nem kötelezhetők a teho fizetésére, viszont közülük is 677-en — főleg nyugdíjasok — közölték, hogy kisebb-nagyobb összeggel támogatni kívánják a célokat, önkéntes vállalásukért külön is köszönetét fog mondani a város. T9 656 (48 százalék) volt azoknak a családoknak a száma, amelyek a jövedelmi viszonyaik szerint a teho fizetésére kötelezhetők. Ebben a körben 12 965 volt az igenlő szavazatok száma, ez 66 százalék — a többség ezt közelítő arányban valameny- nyi tanácskozási központra érvényes —, ami azt jelenti, hogy Pécs érintett lakossága kétharmados többséggel megszavazta a településfejlesztési hozzájárulást, ezzel pedig adott a lehetőség a hozzájárulás teljeskörű bevezetésére: a teho többségi önkéntes elfogadása kötelezővé teszi annak fizetését a kisebbség számára is. Viszonylag magas volt azoknak a lakásoknak a számc — 4808 és 12 százalék —, amelyekbe valamilyen okból kifolyólag nem jutottak be a szavaztató tanácstagok, póttanácstagok és a többi aktívák. Ezek egy része — az arány meglepetést keltett — lakatlan volt, ez pedig további vizsgálódást kíván majd. Sok volt az olyan lakás, ahová azért nem nyertek bebocsáttatást (az ismételt próbálkozás ellenére sem), mert — nem voltak otthon. Ezeket a lakásokat a közeljövőben ismét felkeresik abban a reményben, hogy sikerül alkalmat találni a párbeszédre, s ezzel a szavaztatásra. Ennek az eredménye módosíthatja valamelyest az ismertetett ösz- szesitő adatokat, de — a számarányból következtetve — ez a településfejlesztési hozzájárulás városméretű elfogadtatásának a tényén már kevéssé változtat. A teho-szavaztatásra a március 27-i tanácsülései teszik fel a pontot, akkor alkotják meg a településfejlesztési hozzájárulással ösz- szefüggő valamennyi kérdést magába foglaló tanácsrendeletet. Ezt megelőzve azonban megemlítjük, hogy a város vezetői minden pécsi családnak, amely önként vállalta a teho fizetését, levélben köszönik meg a város iránti ragaszkodás ilyetén kifejezését. Kell egy másik dologról is beszélni. Nevezetesen arról, hogy többekben - a szerkesztőségünkhöz és a takácshoz küldött levelek is tanúsítják ezt — él egy olyan gyanú, hogy netán valamiféle manipulációval érik el a többségi szavazatarányt. Ennek a gyanúnak az egyszerű elutasító tagadása keveset jelentene, tudják ezt a város vezetői is. A szavaz- tatós tisztaságát azzal fogják bizonyítani, hogy az akció végleges lezárása utál minden tanácstag megkapja a maga választókerületére lebontott névjegyzéket az igennel és a nemmel szavazókról, a fizetésre nem >kö- telezhetőkről, s ezt bárki megtekintheti majd. Végezetül pedig álljon itt az a rövid nyilatkozat, amiben Piti Zoltán városi tanácsefnök értékelte a teho- szavaztatást: — A településfejlesztési hozzájárulás megszavazta- tása nem annyira gazdasági kérdés volt számunkra, mint inkább várospolitikai kérdés, és mint ilyen elsőrendű fontosságú. Kitűnő alkalom volt qz a párbeszédre, amikor mellettünk is, ellenünk is szóltak a megkérdezettek. Én az elutasító válaszokat is segítségként fogom fel, mert a segítségünkre vannak abban, hogy a munkánkon hol és miben változtassunk. Tisztában vagyok azzal, hogy a párbeszéd során „eladósod- tunk" városunk polgárui előtt: jelentős többletet vállaltunk, s most majd e többlet megvalósításának a kényszere hajt bennünket. H. I. V Fejlődő országok szakembereinek képzése Befejeződött Budapesten a nemzetközi orvosi műszer karbantartó tanfolyam, melyen tíz fejlődő országból érkezett mérnökök vettek részt. A 13 külföldi szakember kéthetes elméleti képzést kapott a Budapesti Műszaki Egyetemen, ezután hathetes gyakorlati tanfolyamon vett részt a Medicornál, a Labor Műszeripari Műveknél, a Gamma Műveknél és a Magyar Optikai Műveknél. Ezeknél a vállalatoknál a legkorszerűbb laboratóriumi elektronikus műszerek karbantartásával ismerkedtek, amelyeket hazájukban is használnak, illetve beszerzésüket tervezik. Több mint egy évtizede rendeznek hazánkban az UNIDO- val, az ENSZ iparfejlesztési szervezetével együttműködve hasonló tanfolyamokat. Az idén hatodik alkalommal tartották meg a tanfolyamot, melynek szervezésében részt vett az UNIDO Magyar Nemzeti Bizottsága, a TESCO Nemzetközi Műszaki Tudományos Együttműködési Iroda, valamint több más hazai intézmény. HÉTVÉGE 3. A nyugdíjasház a .Felsővámház utcában
