Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-07 / 65. szám

A Dunántúlt napló 1986. március 7., péntek * Befejeződött az SZKP XXVII. kongresszusa * Új személyek a vezető testületekben Á kongresszus sajtóvisszhangja Vélemények a szovjet pártkongresszusról (Folytatás a 3. oldalról) Az SZKP csütörtökön végét­ért XXVII. kongresszusán meg­választott Központi Bizottság döntése értelmében több új személy került a párt vezető szerveibe — a Politikai Bizott­ságba és a Titkárságba. Lev Zajkov Az SZKP KB Politikai Bizott­ságának újonnan megválasz­tott tagja, Lev Zajkov 1923-ban született, orosz nemzetiségű. Leningrádban szerzett felsőfo­kú képesítést, majd különböző ipari üzemekben és műszaki- tudományos egyesülésekben dolgozott mérnök-közgazdász­ként. Később Lev Zajkovot a leningrádi városi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöké­vé választották. 1983-tól a leningrádi területi pártbizott­ság első titkáraként dolgozott, majd 1985. július 1-én az SZKP KB ülése a Központi Bizottság titkárává választotta. Nyikolaj Szljunykov Nyikolaj Szljunykov, az SZKP KB Politikai Bizottságának új póttagja 1929-ben született. A Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Jurij Szolovjov Az SZKP KB PB új póttagja, Jurij Szolovjov 61 éves. A le­ningrádi vasútmérnöki egyetem elvégzése után több mint 20 éven át dolgozott különböző ipairi építkezéseken, előbb mint mérnök, később mint a leningrádi metró építési fő- igazgatóságának vezetője. E tisztségből választották a leningrádi városi tanács elnök- helyettesévé, majd a leningrá­di területi pártbizottság titká­rává, később másodtitkárává. 1978-tól a leningrádi városi pártbizottság első titkára volt. 1984 márciusában a Szovjet­unió ipari építésügyi miniszte­rének nevezték ki. Álekszandra Birjukova Az SZKP Központi Bizottsá­gának új titkára, Álekszandra Birjukova, 1929-ben született, 1956 óta tagja az SZKP-nak. Felsőfokú tanulmányait textil­ipari szakegyetemen végezte, majd mérnökként dolgozott. 1963-tól a Moszkvai Pamutipa­ri Kombinát 1799-ben alapított üzemének, az úgynevezett Trjohgornaja manufaktúrának lett a főmérnöke. 1968-tól a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának titkáraként, majd elnökhelyetteseként tevé­kenykedett. 1971-ben az SZKP Központi Bizottságának póttag­ja, 1976-ban tagja lett. Ánatolij Dobrinyin Az SZKP KB újonnan meg­választott titkára, Ánatolij Dob­rinyin 1919-ben született. 1945- től tagja a Szovjetunió Kom­munista Pártjának. Miután felsőfokú végzettsé­get szerzett, diplomáciai szol­gálatba lépett. 1957 és 1960 között az ENSZ főtitkárának he­lyettese, 1962-től a Szovjetunió nagykövete volt az Egyesült Ál­lamokban. 1966-ban az SZKP Központi Bizottságának póttag­jává, 1971-ben tagjává válasz­tották. Georgij Razumovszkij Georgij Razumovszkij, az SZKP KB új titkára 1936-ban született. Az SZKP krasznodari határterületi pártbizottságának első titkára, majd 1985-ben az SZKP KB pártszervezési osztá­lyának vezetője lett. Alekszandr Iakovlev Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB új titkára 1923-ban született. Jakovlev 1985-ben az SZKP KB propaganda osztá­lyának vezetője lett. Yagyim Medvegyev Vagyim Medvegyev, az SZKP KB most megválasztott titkára 1929-iben született, 1952-től tagja a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának. Pártmunkásként dolgozott, majd 1968-ban a leningrádi városi pártbizottság titkárává választották. 1970-től az SZKP Központi Bizottsága osztályve­zető-helyetteseként dolgozott, 1978-tól 1983-ig az SZKP KB mellett működő Társadalomtu­dományi Akadémia rektora volt. 1983-tól az SZKP KB tu­dományos és közoktatási osz­tályát vezette. 1976 óta tagja volt az SZKP Központi Revíziós Bizottságának. Moszkva Az SZKP XXVII. kongresszu­sának zárónapján, mint min­den korábbi napján, elsősor­ban a pártfórum munkájával foglalkoznak a pirosbetűs fel­eimmel megjelent szovjet la­pok. Első oldalukon kezdődik a központi bizottság politikai beszámolójáról hozott kong­resszusi határozat közlése, itt olvasható a kongresszushoz ér­kezett levelekről és fellebbezé­sekről szóló határozat és a szerdai munkanapról kiadott tájékoztató közlemény. A tizenkét oldalon megje­lent Pravda és Izvesztyija teljes terejedelemben közli a kong­resszuson elhangzott felszóla­lásokat, két kedden, három szerdán szót kapott szovjet szónok szavait, négy kedden elhangzott külföldi felszólalást, köztük Gáspár Sándorét, a Szakszervezeti Világszövetség elnökéét, majd a szerdai kül­földi felszólalók szavait. Mind­két lap huszonnégy külföldi delegációvezetőnek az üléster­men kívül elhangzott beszédét is közli. A többi lap napló- szerűen követi a kongresszus munkáját. A Pravda és az Izvesztyija részletesen beszámol a külföl­di vendégek és a szovjet dol­gozók képviselőinek Moszkvá­ban, Leningrádban és az or­szág más városaiban tartott találkozóiról. Mindkét lap az összefoglaló keretében, öt be­kezdésben számol be Kádár Jánosnak a moszkvai Szergo Ordzsonikidze szerszámgép- gyárban tett látogatásáról, rö­viden ismertetve az ott elhang­zott beszédet. A világ nagy hírügynökségei gyors hírben számoltak be a kongresszus befejeződéséről és az SZKP újjáválasztott központi szerveinek összetételéről. Részletesen foglalkoztak a Politikai Bizottság és a KB titkárság tagjainak életrajzá­val. A hírügynökségek külön megemlítették a testületek új tagjait, kiemelve, hogy női tag­ja is van a KB titkárságának, Álekszandra Birjukova szemé­lyében. Mihail Gorbacsov újjává­lasztott főtitkár zárszavát a nyugati hírügynökségek közül elsőként az AFP ismertette. Idézte a főtitkárnak azt a megállapítását, amely szerint a kongresszus megmutatta a pártnak a társadalmi-gazda­sági fejlődés meggyorsítására irányuló politikája helyességét. London A csütörtöki angol napilcpok a kongresszus határozataiból — a Reuter hírügynökség alapján — kiemelik, hogy azo­kat, akik méltatlanok a párt­tagságra, el kell távolítani a párt soraiból. Brüsszel A belga lapok csütörtökön az SZKP kongresszusról közölt tudósításaikban arra a megál­lapításra jutottak, hogy a Szovjetunió a kapcsolatok bő­vítésére törekszik a nyugat­európai közösséggel. Ezt a kö­vetkeztetést vonják le a kong­resszusnak a külpolitika egé­szére vonatkozó megállapítá­saiból. A Le Drapeau Rouge, a Belga Kommunista Párt lap­ja a helyszínre küldött tudósí­tójának cikkét közölve ismétel­ten célzást tesz arra, hogy a belga kormánynak és a NATO nyugat-európai tagországainak meg kellene fontolniuk az amerikai robotrepülőgépek to­vábbi telepítését, illetve a már telepítettek sorsát. Washington Gyorshírekben számoltak be csütörtökön az amerikai rádió és televíziós állomások, a hír- ügynökségek az SZKP XXVII. kongresszusa befejezéséről. Az első jelentések kiemelték Gor­bacsov zárszavából, hogy a főtitkár továbbra is bírálta ugyan az Egyesült Államok politikáját, a leszerelés kérdé­sei terén tanúsított magatar­tását, de aláhúzta, hogy a Szovjetunió ennek ellenére folytatni kívánja erőfeszítéseit ennek az egész emberiség számára létfontosságú kérdés­nek megoldására. A jelentések beszámoltak a vezető testületek megválasz­tásáról is. Különösen nagy ér­deklődést keltett az Egyesüli Államokban az, hogy Ánatolij Dobrinyin, a Szovjetunió ed­digi washingtoni nagykövete a Központi Bizottság Titkár­ságának tagja lett. Dobrinyin Kennedy, Johnson, Nixon, Ford és Reagan kormányzata ide­jén képviselte országát Wa­shingtonban és igen nagy szerepe volt a két ország kö­zötti kapcsolatok alakításá­ban. Zbigniew Brzezinski, Car­ter elnök egykori nemzetbiz­tonsági tanácsadója a CBS televíziónak adott nyilatko­zatában úgy vélekedett, hogy Ánatolij Dobrinyin, aki rend­kívül jól ismeri az Egyesült Államokat, fontos szerepet kap majd a szovjet—amerikai kap­csolatok alakulásával össze­függő döntések meghozatalá­ban. Közvéleményünk mindvé­gig élénk érdeklődéssel fi­gyelte az SZKP XXVII. kong­resszusának munkáját. A szov­jet kommunisták legfelső szin­tű tanácskozásának zárónap­ján az MTI munkatársainak hárman fejtették ki személyes gondolataikat a kongresszu­son elhangzottakról. Bállá László, az MTA martonvásári mező- gazdasági kutatóintézetének tudományos igazgatóhelyette­se: — 'Nagy érdeklődéssel figye­lem a szovjet mezőgazdaság megújulási törekvéseit, azt az agrárpolitikát, amely a XXVII. kongresszuson is nagy hang­súlyt kapott. Meggyőződésem, hogy a program megvalósítá­sa ugrásszerű fejlődést ered­ményez majd a szovjet nép­gazdaságnak, a szovjet nép életszínvonalában. Mint búza- nemesítési szakember főként a gabonaprogram megvalósí­tására irányuló törekvéseket kísérem nagy figyelemmel, an­nál is inkább, mert a búzane- mesítésben, valamint a gene­tikai, és fiziológiai alapkutatá­sokban, a fajtafenntartó ne­mesítésben, a vetőmagter­mesztésben és az agrotechni­kai módszerek fejlesztésében már hagyományai vannak a két ország együttműködésé­nek. Mint ismeretes a magyar búzatermesztésben igen nagy fejlődést eredményezett a be- zosztája 1 és a jubilejája 50 búzafajták 1960-as években történt magyarországi elter­jedése. — Intézetünk részt vesz ab­ban az együttműködésben, amelynek kerete jelenleg a KGST-n belül működő búza- nemesítési koordináció. A kö­zös munka hat témában és ti­zenöt altémában folyik. Nagy jelentősége van a kölcsönös alapanyag-cserének, amely­nek megkönnyítésére az együttműködésben részt vevő országok Odesszában gén­bankot hoztak létre. — Jó tudományos kapcsolat alakult ki hazánk és a Szov­jetunió kukoricanemesítői kö­zött is, amit bizonyít, hogy megszületett az első magyar- szovjet közös nemesítésű hib­ridkukorica. Egyelőre a nagy­üzemi termesztési kísérletek­ben vizsgázik, és várhatóan már az idén állami elismerést kap a Szovjetunióban. Margitai Judit, a budapesti Veres Pálné Gimnázium igazgatója: — A kongresszus munkáját figyelve, elsősorban annak rendkívül oldott, őszinte lég­köre, a beszámoló és a hoz­zászólások közvetlensége, a kritikus és felelősségteljes hangneme ragadott meg. Elgondolkodtató és nagyon vonzó volt számomra a főtitkári beszámolónak a szocializmus jövőjéről vázolt képe, amely meggyőzően bizonyította, hogy az emberiség előtt álló prob­lémákra, a legelőremutatóbb, leghumánusabb választ a szo­cializmus nyújthatja. Nem véletlen, hogy diákjain­kat — e korosztály életkori sa­játosságainak megfelelően is — elsősorban a megújulás és a változtatás megerősödő igé­nye a célok és az ehhez veze­tő utak világos megfogalmazá­sa ragadta meg. Ahogyan azt a beszélgetéseken és a KISZ- kongresszust előkészítő iskolai küldöttgyűléseken több fiatal megfogalmazta: az emberi kö­zösségnek összetartó erőt, a társadalmi és személyes kap­csolatoknak igazi tartalmat csakis a konkrétan megfogal­mazott, közös célok adhatnak. Nekünk, pedagógusoknak, a felnövekvő nemzedék alakítói- nak-formálóinak különösen fon­tos az SZKP-nak a békével és az emberiség biztonságával kapcsolatos törekvése. Horváth Gáspár, a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat pártbizott­ságának titkára: — A Videoton dolgozói nagy érdeklődéssel tanulmányozták az SZKP XXVII. kongresszusán előterjesztett nagyszabású gaz­daságpolitikai programot, a szovjet gazdaság megújulási, intenzifikálási törekvéseit, hi­szen vállalatunk legnagyobb exportpiaca a Szovjetunió. A szovjet partnereinkkel kialakí­tott szoros gazdasági, műszaki és tudományos együttműködés az elmúlt évtizedekben jelen­tősen hozzájárult fejlődésünk­höz, eredményeinkhez, piaci pozíciónk megtartása ugyanis a gyártmányszerkezet állandó megújulására, korszerűsítésére, a műszaki színvonal növelésé­re, és a minőség javítására ösztönzött. Záró sajtóértekezlet A kongresszusi sajtóközpont zsúfolásig megtelt konferen­ciatermében csütörtökön kora este tartotta meg záró sajtó- tájékoztatóját Leonyid Zam- jatyin, az SZKP KB Nemzetkö­zi Tájékoztatási Osztályának vezetője. Hangsúlyozta, hogy az SZKP csütörtökön befejeződött XXVII. kongresszusa a több mint 18 millió tagot számláló párt összeforrottságáról, a párt és a nép teljes egységéről ta­núskodott. A kongresszusán elfogadott fő dokumentumok megerősítették az SZKP hosz- szú távú célkitűzéseit, a szov­jet emberek életkörülményei­nek javítására és a tartós bé­ke biztosítására irányuló poli­tikát. Az SZKP belpolitikájában a társadalmi-gazdasági fejlesz­tés ütemének meggyorsítására törekszik, külpolitikájának alapelvei pedig változatlanok: a békepolitika folytatása, amelynek célja a nukleáris fegyverek felszámolása, a le­szerelés, az egyenlőség alap­ján való nemzetközi együtt­működés. Leonyid Zamjatyin 'hangsú­lyozta, hogy a pártkongresszus jól példázta a megnövekedett társadalmi, gazdasági felada­tok sikeres megoldásához szükséges új, friss szemléletet. Azoknak a pártszervezeteknek, amelyek eddig nem ebben a szellemben dolgoztak, felül kell vizsgálniuk munkastílusu­kat. Az SZKP kongresszusán megfogalmazott új külpolitikai javaslatokról elmondta, hogy azok teljes mértékben idősze­rűek és a Szovjetunió reálpo­litikai szemléletről tanúskodó választ vár rájuk. Sajnálattal állapította meg, hogy az első reagálásokból ítélve Wa­shingtonban egyesek még nem készek erre. A Biztonsági Ta­nács állandó tagjai vezetői­nek találkozójára tett konst­ruktív szovjet javaslatot pozi­tívan fogadta az ENSZ főtitká­ra és több fejlődő ország ve­zetője. A pártkongresszus szerdán megtartott zárt üléséről és a Központi Bizottság, illetve a Központi Revíziós Bizottság első üléséről elmondta, hogy némileg csökkent a Központi Bizottság tagjainak száma. A PB-tagok és póttagok, vala­mint a Központi Revíziós Bi­zottság tagjainak száma együttesen viszont összesen 15 fővel nőtt. A Központi Bi­zottság összetétele mintegy 40 százalékában megújult. Kérdésekre válaszolva Leo­nyid Zamjatyin közölte, hogy a következő szovjet—amerikai csúcstalálkozónak egyelőre nincs napirendje. Arra a kér­désre válaszolva, hogy milyen munkamegosztás alakul ki c PB-tagok és a KB-titkárok kö­zött, azt válaszolta, hogy a Politikai Bizottság és a Titkár­ság maga dönt a munkameg osztásról. Még nem tartották meg e két vezető testület első ülését. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a Központi Bizottság apparátusában is bizonyos átszervezéseket hajt­sanak végre. Leonyid Zamjatyin egy kér­désre válaszolva kijelentette: az SZKP KB Politikai Bizott­ságának összetétele is tükrözi, hogy a Szovjetunió soknemze­tiségű ország, s az országban élő különböző népek képvise­lői ott vannak nemcsak az ál­lam, hanem az SZKP vezető testületéiben is. Beszédek gyűléseken Ali Szalem al-Bied, a Jeme­ni Szocialista Párt KB főtitká­ra beszédében megköszönte azt a támogatást, amelyben a Szovjetunió az arcb népek, elsősorban a palesztinai arab nép jogait és igazságos ügyét részesíti, üdvözölte a közel- keleti konfliktus rendezésére irányuló konstruktív szovjet javaslatokat. Rámutatott, hogy a Jemeni Szocialista Párt és a jemeni dolgozók hatalmas összeeskü­vések és agresszív akciók cél­pontjává vált. A nemzeti-de- mokratikus forradalom ered­ményeinek megsemmisítése, az országnak a szocialista orientáció útjáról való letérí- tése volt. Ez volt a célja az Ali Nasszer Mohammed által előkészített január 13-i puccs­kísérletnek, amely a párt és a forradalom kipróbált veze­tőinek tömeges meggyilkolá­sához, a nép nemzeti egysé­gének aláásásához vezetett. Nuri Abdul Rázzák, az Afro­ázsiai Népek Szolidaritási Szervezetének főtitkára gyűlé­si beszédében rámutatott, hogy az SZKP XXVII. kong­resszusa rendkívül pontosan meghatározta a béke és a le­szerelés, valamint a felszaba­dult országok gazdasági fej­lődésének problémái közötti szoros kölcsönkapcsolatot. Ezért a Szovjetunió által ki­dolgozott békeprogram har­cos cselekvési program a világ minden népe számára. Ibrahim Zakaria, a Szakszer­vezeti Világszövetség főtitkára a szovjet közvélemény képvi­selőivel találkozva tolmácsolta az SZVSZ testvéri üdvözletét és legjobb kívánságait az SZKP XXVII. kongresszusának.

Next

/
Thumbnails
Contents