Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-07 / 65. szám

1986. március 7., péntek Dundntait napló 3 * Befejeződött az SZKP XXVII. kongresszusa * (Folytatás a 2. oldalról) A társadalom politikai rend­szere fejlesztésének stratégiai vonala a szovjet demokrácia tökéletesítése, a szocialista ön­igazgatás fejlesztése, amelynek alapján a dolgozók, kollektí­váik és szervezeteik nap mint nap, aktívan és hatékonyan részt vesznek az állami és tár­sadalmi élet kérdéseinek a megoldásában. A program második részé­ben végezetül feladatokat je­löl meg a tudományos világné­zet erősítése, a munkára neve­lés, a kommunista erkölcs ér­vényesítése, az ateista nevelés vonalán, részletes követelmé­nyeket támaszt a közoktatással, a tudománnyal, a művészetek­kel szemben. A harmadik rész az SZKP külpolitikájának fő céljait és irányait a következőkben jelöli meg: — kedvező külső feltételek biztosítása a szocialista társa­dalom tökéletesítéséhez és a Szovjetunióban a kommuniz­mus felé történő előrehaladás­hoz, a világháború fenyegeté­sének elhárítása, az egyete­mes biztonság és a leszerelés megvalósítása; — a Szovjetunió és a test­véri szocialista országok. közöt­ti együttműködés folyamatos bővítése és elmélyítése, a szo­cialista világrendszer erősíté­sének és haladásának minden erővel való elősegítése; — egyenjogú, baráti kapcso­latok fejlesztése a felszabadult országokkal; — a Szovjetunió és a tőkés országok közötti kapcsolatok fenntartása, fejlesztése, a bé­kés egymás mellett élés, a kölcsönösen előnyös tárgyi együttműködés alapján; — internacionalista szoli­daritás a kommunista és for­radalmi-demokratikus pártok­kal, a nemzetközi munkás- mozgalommal, a népek nem­zeti-felszabadító harcával. Az SZKP következetesen tö­rekszik a háborús készülődés világméretű korlátozására és szűkítésére, arra, hogy a világ­űr ne legyen a katonai ver­sengés színtere, a halál és a pusztulás forrása. Törekszik továbbá az atomfegyverkezés teljes kizárására, minden tö­megpusztító fegyver gyártásá­nak megszüntetésére, készle­teinek felszámolására, az ál­lamok fegyveres erőinek csök­kentésére, bolygónk leginkább robbanásveszélyes térségei­ben a haderők és a fegyverzet befagyasztására és korlátozá­sára. „Az SZKP ünnepélyesen ki­jelenti: nincs olyan fegyver, amelynek kölcsönösségi ala­pon, hathatós ellenőrzés al­kalmazásával történő korlá­tozására a Szovjetunió ne áll­na készen” — áll a program­ban. A harmadik rész utolsó fe­jezete az SZKP-nak a világ kommunista és munkásmozgal­mában elfoglalt helyét vizs­gálja. Az SZKP, amely alkotó­része a nemzetközi kommunis­ta mozgalomnak, abból indul ki, hogy minden ország kom­munistái önállóan elemzik és értékelik helyzetüket, függet­lenül határozzák meg straté­giai irányvonalukat, politikáju­kat, a közeli és a végső cé­lokért vívott harc különféle módszereit. Az SZKP úgy véli, hogy az egyes kérdésekben ki­alakult véleménykülönbségek­nek nem szabad akadályoz­tok a kommunista pártok in­ternacionalista együttműkö­dését, egységes fellépését: Az új szövegezésű pártprog­ram negyedik része megálla­pítja, hogy törvényszerűen erő­södik a párt vezető szerepe, felsorolja ennek indokait. Állást foglalva a kádermunka további javítása mellett, leszö­gezi: „Egyetlen pártszervezet, egyetlen pártmunkás sem ma­radhat kívül az ellenőrzésen.” Az SZKP síkraszáll a pártde­mokrácia további kibontakoz­tatása, a kollektív vezetés elvé­nek érvényesítése mellett, megköveteli a pártfegyelem erősítését. „A párt a népért van, a nép szolgálatában látja tevékeny­sége értelmét... A párt köte­lességének tartja, hogy állan­dóan megvitassa a dolgozók­kal a bel- és a külpolitika legfontosabb kérdéseit, hogy figyelmesen meghallgassa a közvéleményt, szélesebb kör­ben vonjon be párton kívü­lieket a pártszervezetek mun­kájába. A párt annál na­gyobb hatást gyakorol a tár­sadalom fejlődésére, minél aktívabb támogatásban része­síti a nép.” A programhoz csatolt zár­szóban a párt felhívással for­dul a szovjet kommunistákhoz, minden dolgozóhoz: teljes erővel munkálkodjanak a kitű­zött történelmi feladatok meg­valósításán. Az SZKP szervezeti szabályzata A Szovjetunió Kommunista Pártja a szovjet nép kipróbált, harcos élcsapata, • amely a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és értelmiség leg- tudatosabb részét tömöríti ön­kéntes alapon - ezzel a meg­határozással kezdődik az SZKP szervezeti szabályzata, ame­lyet a módosításokkal és ki­egészítésekkel az SZKP XXVII. kongresszusa szombaton foga­dott el. A módosított szerveze­ti szabályzatot csütörtökön hozták nyilvánosságra Moszk­vában. Miként az előszó megálla­pítja, az SZKP, amely az osz­tályalapok és az ideológia tekintetében továbbra is a munkásosztály pártja - az egész nép pártjává vált. A pórt a népért van, és a népet szolgálja. A párt a legmaga­sabb szintű társadalmi-politi­kai szervezeti forma, a szoviet társadalom politikai rendsze­rének magja, vezető ereje. A párt meghatározza az or­szág fejlődésének fő távlatait, tudományos alapokból kiin­dulva irányítja a nép alkotó munkáját, szervezett, tervszerű és célirányos jelleget biztosít a nép harcához a végső cél eléréséért, a kommunizmus győzelméért. Az SZKP életének alaptör­vénye: az eszmei és szervezeti egység, sorainak megbontha- tatlansága, minden egyes kommunista magas szintű, tu­datos fegyelme — hangsúlyoz­za a szervezeti szabályzat. Rá­mutatnak, hogy bármifajta frakciótevékenység össze­egyeztethetetlen a marxista- leninista pártossággal, magá­val a párttagsággal. Alkotóan továbbfejlesztve a marxiz­must—leninizmust, az SZKP következetes 'harcot folytat - a forradalmi elmélettől telje­sen idegen — revizionizmus és dogmatizmus bármilyen meg­nyilvánulása ellen. A Szovjetunió Kommunista Pártja a nemzetközi kommu­nista mozgalom alkotó része - hangsúlyozza a szabályzat. A párt szilárdan követi a pro­letár- és szocialista interna­cionalizmus kipróbált marxis­ta-leninista elveit, cselekvőén hozzájárul a testvéri szocialis­ta országok, a szocialista vi­lágrendszer, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom együttműködése és egysé­ge megerősítéséhez, szolidáris a nemzeti és társadalmi fel­szabadításért, az imperializ­mus ellen, a béke megőrzé­séért küzdő népekkel. Az SZKP szervezeti szabály­zatának fejezetei rögzítik a párttagok és tagjelöltek köte­lességeit és jogait, meghatá­rozzák a párt szervezeti fel­építését. Külön fejezetek fog­lalkoznak az SZKP vezető szer­veivel, valamint a párt- alapszervezetekkel. A szervezeti szabályzat meg­határozza az SZKP és az or­szág állami, valamint társa­dalmi szervezetei közötti kap­csolatok elveit, a Komszomol — az ifjúsági tömegszervezet — pártirányításának elveit. Az össznépi vitát követően a XXVII. 'kongresszusán jóvá­hagyott módosítások egyrészt arra irányulnak, 'hogy tovább bővítsék a párton belüli de­mokráciát, tágabb teret bizto­sítsanak a kommunisták akti­vitásának és kezdeményezé­seinek; másrészt arra, hogy magasabb követelményeket állítsanak a kommunisták elé, növeljék minden egyes párttag felelősségét Egy moszkvai munkóscsalád a televízió képernyőjén követi nyomon az SZKP kongresszusának zá­róülését. (Telefoto — KS — DN) Fogadás a kongresszuson részt vévé külföldi vendégek tiszteletére Az SZKP Központi Bizottsá­ga csütörtök délután a moszk­vai Kreml Kongresszusi Palotá­jában fogadást adott az SZKP XXVII. kongresszusára meghí­vott külföldi vendégek tisztele­tére. A fogadáson megjelentek kommunista és munkáspártok, forradalmi-demokratikus, szo­cialista, szociáldemokrata és egyéb pártok, demokratikus tár­sadalmi szervezetek képviselői. Ugyancsak jelen voltak a foga­dáson az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagjai és póttag­jai, az SZKP KB titkárai, az SZKP KB tagjai és póttagjai, a Központi Revíziós Bizottság tagjai. A külföldi vendégeket Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára köszöntötte, üdvözlő beszédében a következőket mondta: Kedves Elvtársak és Barátaink! A párt Központi Bizottsága nevében üdvözlöm a Szovjet­unió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának itt összegyűlt külföldi vendégeit, önök, akik részt vettek a kongresszus mun­kájában, meggyőződhettek ró­la, milyen nagy a kongresszus jelentősége pártunk, népünk életében. A kongresszus rendkívül fe­lelősségteljes, lényegében for­dulatot jelentő fejlődési sza­kaszban határozta meg az SZKP általános irányvonalát, amely a gazdasági és társa­dalmi fejlődés meggyorsításá­nak, a világbéke megszilárdí­tásának irányvonala. Megvaló­sítása minőségileg új szintre emeli a szovjet társadalmat, maradéktalanul felszínre hoz­za a szocializmus előnyeit a gazdaságban, a tudományban és a kultúrában, a demokrá­ciában, az emberek egész élet­módjában. önök érzékelhették a kong­resszus pártszerűen igényes, al­kotó, tárgyszerű légkörét. A szovjet társadalom valamennyi rétegét, hazánk összes nemze­teit és népcsoportjait képvise­lő pártküldöttek teljesen egy­ségesek voltak az előttünk ál­ló feladatok elvi értékelését il­letően, kifejezésre juttatták azt az akaratukat és eltökéltségü­ket, hogy végrehajtják ezeket a feladatokat. Szeretném hangsúlyozni, hogy bármilyen belső vagy külpoliti­kai jellegű kérdéseket old is meg a lenini párt, saját magát mindig az összes forradalmi, demokratikus, haladó erők el­idegeníthetetlen részének te­kinti. Figyelembe vesszük, hogy minden sikerünk, az Október céljaiért és eszményeiért foly­tatott harcban kivívott minden győzelem erősíti a béke és a társadalmi haladás potenciál­ját. Az SZKP, mint a kongresz- szus hangsúlyozta, ebben látja fő internacionalista kötelessé­gét és ezt maradéktalanul tel­jesíti. A kongresszuson g központi helyek egyikét foglalták el a háborúnak és a békének, az atomfenyegetés megszünteté­sének problémái. A nukleáris katasztrófát meg kell akadá­lyozni. Fel kell és fel lehet épí­teni a veszélytelen békét, a jószomszédság békéjét, amely­ben minden nép elfoglalhatja méltó és mások által tisztelet­ben tartott helyét. A Szovjet­unió ilyen világra törekszik, annak része 'kíván lenni, és a kongresszus megerősítette ezt. Kedves elvtársak, barátaink! önök nemcsak vendégei vol­tak kongresszusunknak, hanem - úgy véljük — résztvevői is. Kivették részüket munkájából azzal, hogy támogatták a megújhodás szellemét, amely a kremli palota termében ural­kodott, támogatták az SZKP külpolitikai stratégiáját. Kivet­ték részüket munkájából az­zal, hogy megosztották a kong­resszusi küldöttekkel nézetei­ket, értékeléseiket, gondolatai­kat, elmondták, hogyan látják sokszínű, ellentmondásos, de egységes egész világunkat. Ki­vették részüket munkájából vé­gül azáltal, hogy találtak időt, találkozni és elbeszélgetni óhajtottak a szovjet emberek­kel, kommunistákkal és pár- tonkívüliekkel. Az ilyen talál­kozók nagyszerű lehetőséget kínálnak egymás jobb megis­merésére és megértésére, kö­zös internacionalista érzéseink kinyilvánítására. Ezek valóban szívéjyés, felejthetetlen talál­kozók voltak. Nagy, nagy kö­szönet ezért valamennyiüknek! örömünkre szolgált, hogy az SZKP XXVII. kongresszusán ott voltak majdnem valamennyi kommunista, forradalmi-de­mokratikus, valamint sok szo­cialista, szociáldemokrata és labourista párt képviselői, örö­münkre szolgál, hogy Moszk­vába, kongresszusunkra eljöt­tek korunk háború ellen küzdő fő társadalmi áramlatainak és mozgalmainak képviselői. Engedjék meg, kedves elv­társak és barátaink, hogy szív­ből megköszönjem önöknek, pártjaiknak és szervezeteiknek az együttműködést. Megkö­szönjem, hogy velünk voltak az SZKP XXVII. kongresszusának napjaiban. Jó egészséget, bol­dogulást, sikereket kívánok önöknek, barátaink, nemes munkájukhoz. Sikereket kívá­nok pártjaiknak a háború el­len, a békéért, a biztonságért és az emberiség haladásáért vívott harcukhoz. A fogadáson beszédet mon­dott Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Államta­nács elnöke. Beszédében a következőket mondta: Kedves Mihail Gorbacsov Elvtársi Tisztelt Elvtársakl Kedves Barátaink! Engem ért az a nagy meg­tiszteltetés, hogy a külföldi vendégek nevében szívélyes köszönetét mondjak a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, amiért meghívott bennünket, hogy ve­gyünk részt az SZKP XXVII. kongresszusának munkájában, és amiért meleg vendégszere­tetben részesített minket. A szovjet kommunisták leg­felsőbb fóruma, amelyet nem­csak a szovjet emberek, ha­nem a haladó erők szerte a világon is nagy figyelemmel kísértek, ma rendkívül eredmé­nyesen befejezte munkáját. A kongresszuson elfogadott do­kumentumok lenini módon ha­tározzák meg az SZKP politi­kai irányvonalát, a szovjet tár­sadalom fejlődésének távla­tait az évszázad végéig. Mély benyomást gyakorolt és továbbra is gyakorol ránk a kongresszuson megnyilvánult újítószellem és a gondolatok mélysége, a szakszerűség, a nyíltság és egyöntetűség, az SZKP új szövegezésű program­jának, a Központi Bizottság politikai beszámolójának és a többi dokumentumnak teljes támogatása. A XXVII. kong­resszuson világosan bebizonyo­sodott a szovjet kommunisták, a szovjet nép egysége és ösz- szeforrottsága, eltökéltsége, hogy megvalósítja az ország társadalmi és gazdasági fej­lesztésének meggyorsítását cél­zó stratégiai irányvonalat. A lenini kommunista párt vezetésével a szovjet nép tör­ténelmi vívmányokat ért el. A nehéz háborús években és a békés alkotás éveiben egyaránt önfeláldozást és tömeges hő­siességet tanúsított. Ez a nép — és ebben biztosak vagyunk — becsülettel teljesíti a történel­mi jelentőségű XXVII. kong­resszus útmutatásait is. Az SZKP a párt legmaga­sabb fórumáról is kifejezte azt a töretlen akaratát, hogy har­col a fegyverkezési hajsza el­len, a nukleáris fegyverek megsemmisítéséért, az egyete­mes béke megőrzéséért és megszilárdításáért, az emberi civilizáció megmentéséért. Az SZKP KB főtitkárának január 15-i nyilatkozata - amelynek megvalósítását a kongresszusa szovjet külpolitika központi irá­nyaként jelölt meg — egészé­ben véve olyan, humanizmussal áthatott forradalmi program, amely megfelel a munkásosz­tály, minden nép érdekeinek és vágyainak. Nincs a békénél nagyobb közjó, nincs fonto­sabb joga az emberenek, mint az élethez való jog I A Szovjetunió fejlesztésének, a világ fejlődésének fordula­tot jelentő szakaszában meg­tartott XXVII. kongresszus úgy kerül be a történelembe, mint csúcspont bonyolult, dinamikus korunk új problémáinak és ki­hívásainak szintjén. A kong­resszus Marx, Engels, Lenin halhatatlan eszméinek diadala volt. Mi, kedves szovjet barátaink, úgy utazunk el Moszkvából, hogy felejthetetlen élmények­kel gazdagodtunk, optimizmus, új ösztönzés és újult elszánt­ság tölt el bennünket, hogy méltó módon hozzájáruljunk a szocializmusért, a társadalmi haladásért, a világ békéjéért folyó harchoz. Elbúcsúzás előtt szeretnénk a lehető legszívélyesebb módon köszönteni a megválasztott Központi Bizottság tagjait, és önt, kedves Mihail Szergeje- vics, abból az alkalomból, hogy ismét megválasztották az SZKP KB főtitkárának. Teljes szívünkből és lelkűnk­ből kívánunk önöknek, a Szov­jetunió dicsőséges kommunis­ta pártjának, az egész szovjet népnek újabb sikereket a ha­zájuk további felvirágoztatá­sáért, a kommunizmus ügyéért, a föld békéjének megőrzéséért és megszilárdításáért folytatott küzdelmükben. A szívélyes, baráti és elvtársi légkörben lezajlott fogadás részvevői ezután ünnepi mű­sorban gyönyörködhettek. Találkozók Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára csütörtökön Moszk­vában találkozott Heng Sam- rinnal, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB főtitkárá­val, a Kambodzsai NK Állam­tanácsának elnökével. A baráti légkörű találkozón a két politikus megerősítette, hogy továbbra is mindkét rész­ről törekedni fognak a sokol­dalú párt- és államközi együtt­működés továbbfejlesztésére o két nép, Ázsia és a világ bé­kéjének érdekében. * Gáspár Sándor, a Szakszer­vezeti Világszövetség elnöke és Ibrahim Zakaria, az SZVSZ fő­titkára kedden Moszkvában megbeszélést folytatott Sztye- pan Salajevvel, a Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsá­nak elnökével és a tanácstag­jaival. A találkozón áttekintették az SZVSZ tevékenységének és a szakszervezeti világmozgalom­nak néhány időszerű kérdését. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents