Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-06 / 64. szám

1986. március 6., csütörtök Dunántúli napló s Véleménycsere Befejeződtek a növényvédelmi és agrokémiai napok A veszélyes hulladékok fel­használása és tárolása nagyobb figyelmet követel Mintegy százötvenen hall­gatták dr. Reisinger Péter, a Baranya Megyei Növényvédel­mi és Agrokémiai Állomás igazgatójának elnöki megnyitó beszédét a kedden megkez­dődött növényvédelmi és ag­rokémiai napok szerdai, s egy­ben befejező napján. A Pé­csett levő növényvédelmi és agrokémiai állomás központ­jába meghívott főmezőgazdá- szok, növényvédelmi, Valamint talajerőgazdálkodási szak­irányítók az első előadáson érdekfeszítő, a mindennapi munkájukban gyakran gondot jelentő kérdésekről kaptak tá­jékoztatást. A heves vitát is kiváltó elő­adást Zombai László felügye­lő, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal munkatársa tartotta a mező- gazdaságban keletkező veszé­lyes hulladékok felhasználási lehetőségeiről. Ez a téma 1982, a veszélyes hulladékok kezelését szabályozó, és e teendőket a kibocsátó válla­latok feladatává tevő rendel­kezés megjelenése óta került előtérbe. Az előírásokat meg­szegő gazdálkodó egységek mintegy 100—140 millió forint bírságot fizetnek be összesen évente a környezetvédelmi alapba. Hosszú a mezőgazdaságban található veszélyes hulladék­nak minősülő anyagok listája, melyekből az előadó a leg­fontosabbakat emelte ki és 'beszélt a megsemmisítési, fel­használási lehetőségeikről. Legnagyobb gondot a növény­védőszeres göngyölegek okoz­zák, melyek nagy mennyiség­ben halmozódnak az üzemek raktáraiban, más anyagok elöl elfoglalva a hasznos te­ret. Zombai László elmondta, hogy a papírzsákok tisztítás után kazánokban elégethetők, a kimosott fémtartályok és hordók nagy részét pedig át­veszi a MÉH Vállalat. Jelen­leg a műanyag göngyölegek felhasználása és megsemmisí­tése jelenti a legnagyobb problémát a növényvédősök- nek. A Tolna megyében levő decsi termelőszövetkezet mű­anyag hulladékot feldolgozó üzeme termelésének nyáron várható beindulása lehetsé­ges, hogy megoldja a nehéz­ségeket. A fel nem használha­tó veszélyes hulladékok elhe­lyezésére pedig a közeljövő­ben Garé mellett megvalósuló veszélyes hulladék feldolgozó és tároló közös vállalatnál lesz lehetőség. A felügyelő szólt az akkumulátorsav, a fagyálló folyadékok, a gépko­csimosók iszapjának, a fá- rddtolaj, a festékes göngyöle­gek megsemmisítési, hasznosí­tási módjairól, majd a szak­emberek helyszínen feltett kérdéseire adott választ. Ez utóbbiakból kiderült, hogy sok környezetvédelemmel kap­csolatos kategória, rendelke­zés még eléggé homályos és zavaros, ami többször logikát­lan tevékenységet vár el az üzemektől. A rendezvény visszalévő részében videofilmét láthattak a résztvevők a számítástech­nika vegyszeres gyomirtásban való alkalmazásáról, majd Kosa Sándomé agrokémiai és Nyirő Lajos növényvédelmi fő­mérnök operatív szakmai fel­adatokra hívták fel a figyel­met. Balog N. Milliós károk A gazdasági rendészet munkájáról A bűncselekmények meg­előzése, megszakítása, illetve felderítése — ezek tartoznak a 10 hónapja megalakult, pécsi székhellyel működő, de három megyére — Baranyára, Tolnára és Fejérre — figyelő gazdasági rendészet alapfel­adatai közé. Munkájuk nem kevés - hangzott el azon a tanácskozáson tegnap, ame­lyet a Mecsekvidéki Vendég­látó Vállalat központjában szerveztek a gazdasági ren­dészet munkáját segítő tár­sadalmi tanácsadó testület tagjainak s ez jórészt an­nak tudható, hogy gazdasá­gi környezetünkben sok a szabálytalanságra, felelőtlen­ségre, törvénybe ütköző cse­lekedet elkövetésére csábító olyan hézag, amit nem ke­vesen akarnak a gyors meg­gazdagodás reményében ki­használni. Túl ezen a közéleti morál színvonalán is lehet javítani. Jól jelzi ezt az, hogy a tárgyalt 10 hónapban fel­derített korrupciós ügyek többségében az elkövetők az önálló intézkedésre jogosult vezetők közül kerültek ki, akik jogtalan előnyt kértek, vagy fogadtak el. A különböző visszaéléseket leggyakrababn a kereskede­lem területén tapasztalták a gazdasági rendészet szakem­berei. Az itt okozott károk te­temesek, például 25 sikkasz­tás, 10 csalás, összesen 5 millió forint. Egyértelműen kiderült, hogy a gazdasági rendészet működésének eredménye­ként számos bűncselekményt lehet megelőzni. Például a pécsi vásár rendszeres ellen­őrzésének következményeként máris csökkent a szabályta­lankodó kiskereskedők szá­ma. Ugyanakkor azt is meg­állapították a tanácskozáson, hogy társadalmi segítség, bá­zis nélkül kevésbé tudna eredményesen dolgozni a gazdasági rendészet. A ta­pasztalatok azt indokolják, hogy a felderítő szervezet és a társadalmi tanács között gyakoribbak legyenek a kon­zultációk, mert ez utóbbi tagjai a gazdasági élet leg­különfélébb területein dol­goznak, közvetlenül érzékelik a jó és a kizárandó tenden­ciákat is. M. A. Romlott a termelő­szövetkezetek jövedelmezősége Napirenden a taggazdaságok munkavédelmi helyzete A Baranya Megyei Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetek Szövetségének elnöksége teg­nap ülést tartott. A termelés- fejlesztési és a közgazdasági bizottság előterjesztése alap­ján az elnökségi tagok megvi­tatták, majd elfogadták a tag­szövetkezetek 1985. évi gaz­dálkodási eredményeit és az 1986. évi célkitűzéseket tartal­mazó beszámolót. A megye taggazdaságai közül mindösz- sze tíz termelőszövetkezet tud­ta a korábban elért jövedel­mezőségét az elmúlt évben is megőrizni, a többi ötvennél romlott a mutatószóm. Az 1985. évi gazdasági eredmények szű­kösebb pénzügyi eszközöket biztosítanak a gazdálkodó egy­ségek idei termelési feladatai­nak végrehajtásához, ezért a belső üzemi erőforrások telje­sebb kihasználása, az adottsá­gokhoz és lehetőségekhez job­ban alkalmazkodó termelés- szerkezet kialakítása, az anyag-, energia- és költségtakarékos technológiák alkalmazása kell hogy előtérbe kerüljön — álla­pítja meg többek között a be­számoló. Az ülés egyik központi kér­déseként tárgyalták a munka- védelem helyzetét a megye ter­melőszövetkezeteiben. — Bár jelentősen csökkentő tagszövetkezetekben a balese­tek száma, mégis alig akadt olyan zárszámadó közgyűlés, ahol szóba ne került volna a munkavédelem. A jelenleg ké­szülő szabályzatokban a fele­lősöket konkrétan meg kell je­lölni, hogy az esetleges mu­lasztásokért az feleljen, aki azt előidézte — hangsúlyozta dr. Biró Sándor, a TESZÖV titká­ra. A munkavédelem terén elért eredményeken kívül negatív je­lenségek is tapasztalhatók. így például: nőtt az egy üzemi Hitelszerződés húsipari fejlesztésekre Nyolc állatforgalmi és hús­ipari vállalat kötött szerződést szerdán az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt székházában a területileg illetékes megyei MNB igazgatóságokkal össze­sen 912 millió forint hitelösz- szeg fölvételéről. Ennek fel- használásával 1,2 milliárd fo­rintos beruházást valósítanak meg, úgy, hogy saját pénzesz­közeiket is felhasználják. A hitelszerződés aláírásánál Kiss Pál, az MNB elnökhelyet­tese elmondotta, hogy a vál­lalatok az idén és jövőre új gépeket állítanak munkába, és ezzel jelentősen segítik a húsipari termékek minőségé­nek javítását. A fejlesztés so­rán a már meglevő épületek­ben helyezik el a feldolgozó berendezéseket, és így a be­ruházás jelentősen javítja a húsipari munka hatékonysá­gát. A berendezések egy ré­szét külföldről szerzik be, a legjobb ajánlat kiválasztására nemzetközi pályázatot írnak ki. A fejlesztésekbe bekapcso­lódnak a hazai élelmiszergép­gyárak is. Szabó Ferenc mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter- helyettes a szerződéskötés al­kalmával kifejtette: a VII. öt­éves terv időszakában az élel­miszeriparnak ez az ágazata újabb lehetőségeket kap a nemzetközi versenyképesség fokozására. A hitelek felhasz­nálásával megvalósuló fejlesz­tés a hazai ellátást is javítja: a korszerű gépeken előállított termékek megfelelnek majd a magasabb minőségi követel­ményeknek is. balesetre jutó kiesett munka­napok száma, a termelőszövet­kezetek közel felében nincs szakképzett munkavédelmi ve­zető. A téma fontosságára való tekintettel az 1985. évi gazdál­kodási eredmények és az 1986- os célkitűzések mellett a már­cius 28-i küldöttközgyűlés elé terjesztik az elnökség által teg­nap jóváhagyott munkavédelmi 'beszámolót. L. Cs. K. Csökken, másutt növekszik a megbetegedés Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója az influenzaholyzetről Február 24. és március 2. között az országban tovább — csaknem 97 ezerrel — emelkedett az influenzás megbetegedések száma. A fővárosban több mint 43 ezer újabb megbetegedést jelen­tettek. Szerdától a fővárosi kórházakban és klinikákon a betegek védelme érdekében — tilos a látogatás. A járvány kezdete óta több mint 670 ezren bete­gedtek meg influenzában az országban. A legtöbb meg­betegedést továbbra is a gyermekek és a fiatal felnőt­tek között észlelik. A megbe­tegedési arány Baranya, Bács-Kiskun, Győr-Sopron, Somogy, Tolna és Vas me­gyében volt a legmagasabb. E megyék közül az első há­romban már a meobetegedé- sek számának csökkenése ta­pasztalható. A szövődmények aránya mintegy 4%- A szö­vődmény elsősorban légcső­hurut és tüdőgyulladás. Könyvtár az Arnold-házban Magyaregregy új büszkesége A magyaregregyiek méltán büszkék faluházukra, az idén százéves Arnold-házra, hiszen a falu közösségi életének egy­kori színterét megóvták, s ab­ban múzeumiét, kultúrházat alakítottak ki, tegnap pedig felavatták benne a könyvtá­rat. A 3500 kötetet magába foglaló kis bibliotéka a ház talán legszebb, utcai helyisé­gében kapott helyet. Teljes berendezését pedig a Me­cseki Szénbányák Zobák-ak- nai rehabilitációs faipari mű­helye készítette el Stercz Jenő vezetésével. A falu új tanácselnöke, Lé­vai József köszöntötte a falu­ház nagytermében összegyűlt egregyieket, Komló város párt­ós állami vezetőit, és megerő­sítette, hogy a község lakói ragaszkodnak ősi múltra visz- szatekintő lakóhelyükhöz, őr­zik, ápolják annak hagyomá­nyait, értékeit. Ezt tanúsította az egregyi iskolások hejyi népdalokból, gyermekjátékok­ból bemutatott műsora is. A könyvtárat Román Lászlóné, a Baranya Megyei Könyvtár igazgatója nyitotta meg, di­csérte a helyi vezetés dönté­sét, amellyel a haladó hagyo­mányokat ápolva valóban a ma céljainak szolgálatába ál­lítottak, kulturális intézmény­hez méltó körülmények közé helyeztek egy új községi könyv­tárat. Az újonnan berendezett könyvtárban Mérei Ferenc, a Mecseki Szénbányák igazga­tója, országgyűlési képviselő köszöntötte az egregyieket az átadás alkalmával. A bánya azért nyújtott ez alkalommal is segítséget — mondta — mi­vel Magyareg regyen olyan emberek laknak, akik tudnak kezdeményezni és van bennük törekvés, tenniakarás. Sásd letéti könyvtára a ma- gyaregregyi, amely az elmúlt évtizedekben sokszor változ­tatta helyét. Gondozását mind­végig Csernavölgyi Endréné nyugalmazott pedagógus, a falu néphagyományainak gyűj­tője, a hagyományőrzés moz­gatója végezte. Ö tartja kéz­ben ezután is a könyvtárat, ahol nemcsak a kölcsönzés és a helyben való olvasás, zene- hallgatás válhat lehetővé, ha­nem a helyismereti gyűjte­mény kialakítása is. Iskolai órákat, irodalmi esteket, szak­köri és más összejöveteleket is lehet majd tartani az új könyv­tár falai között. G. O. Óvoda épül Dobszán Dobszán duplájára bővítik az óvoda befogadóképességét. A jelenleg 50 gyermek elhe­lyezésére és foglalkoztatására alkalmas intézmény épületére egy újabb szintet emelnek. Az óvodabővítés tervei most ké­szülnek. A kivitelezéssel várha­tóan az év végére készül el a Szigetvári Költségvetési özem. ÁJiöxélei hitei Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán a főváros Vili. kerüle­tébe látogatott. Gál János, a kerületi pártbizottság első tit­kára és Molnár Ferenc, a ke­rületi tanács elnöke fogadta, s tájékoztatta a városrész poli­tikai, társadalmi és gazdasági életéről. A Központi Bizottság titkára ezután megtekintette a kerületi tömbrehabiliációs mun­kálatokat, felkereste a Losonci téri általános iskolát, majd egy körzeti pártszervezet tevé­kenységéről tájékozódott. Be­recz János útja innen a Szá­zados úti művésztelepre veze­tett, ahol egy festő-grafikus művészházaspár, Bikácsi Da­niela festő és Kovács Tamás alkotásait tekintette meg. A látogatás következő állo­mása a Minőségi Cipőgyár volt. Itt a KB titkára üzemláto­gatáson ismerkedett a gyár munkájával. Ezután a Május 1. Ruhagyárban informálódott. A KB titkárának programja a Május 1. Ruhagyárban meg­tartott aktívaértekezlettel zá­rult, időszerű politikai kérdé­sekről adott tájékoztatót. Kiosztották az ATOMKI- pályázat díjait Szerdán hirdették ki az MTA Debreceni Atommagkutató In­tézetében az intézmény által a középiskolásoknak tavaly he­tedik alkalommal kiírt fizika­pályázat eredményét. A pá­lyázat témaköre minden évben a debreceni fizikusnapok té­májához igazodik: ezúttal a fizika és az élővilág összefüg­géseivel kapcsolatos dolgoza­tokat készítettek a pályázók. A díjakat Berényi Dénes akadémikus, az ATOMKI igaz­gatója adta át a nyerteseknek. A fizikai kísérletek és mérések élő anyagokon kategóriában Tuzson Rita, a debreceni Sve- tits Katolikus Gimnázium ne­gyedikese szerezte meg az el­ső helyet. A számítógépek al­kalmazása biofizikai kísérletek­ben, biológiai rendszerek visel­kedésének modellezésében cí­mű témakör első díjazottja Papp Ákos, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium harmadik osztályos tanulója. Vers- és próza­mondóverseny Vers- és prózamondóverseny a Nevelők Házában. Pécsett tegnap tartották meg az or­szágos vers- és prózamondó pódium megyei elődöntőjét. A tizenöt versenyző közül Schmidt Henri'kné, a siklósi Batthyányi általános iskola és Heinczinger Erika, a pécsi TASI tanárnője jutott tovább az április 18—20. között Vácott megrendezésre kerülő döntőbe.

Next

/
Thumbnails
Contents