Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-05 / 63. szám

Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból Négyen meghaltak... (4. oldal) * Van miből jót építeni (5. oldal) Idegenforgalmi kiállítás Harkányban (5. oldal) A realitás és a merészség jegyében Gáspár Sándort hallgatják az elnökség tagjai, köztük Kádár János és Lázár György, az SZKP XXVII. kongresszusán. (Telefoto — MTI — Pálfai Gábor felvétele — KS — DN) A jövő terveiről tanácskozik az SZKP XXVII. kongressznsa Baráti találkozók a kongresszus vendégeivel T izenkét szovjet felszólalás, az SZVSZ elnökének, vala­mint nyolc külföldi küldöttségvezetőnek az üdvözlő be­széde — ez a szovjet kommunisták kongresszusa he­tedik munkanapjának mérlege. Kedden a moszkvai Kreml kongresszusi palotájában folytatódott e vita a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányairól, amelyek­ről előző nap Nyikolaj Rizskov miniszterelnök előadói beszédét hallgatta meg a tanácskozás ötezer szovjet résztvevője és több száz küföldi vendége. A kedd délelőtti ülés első szó­noka, Nyikolaj Jermakov, a ke- merovói területi pártbizottság első titkára, a délnyugat-szibé­riai Kuznyeck-medence szénbá­nyászatának szentelte felszóla­lását és külön méltatta a ma­gyar bányászokkal fenntartott kapcsolataikat is. Elmondta, hogy a medence sok bányája immár rekonstrukcióra szorul, de a helyi vezetők egy része központi utasításra vár, az ille­tékes miniszterek viszont nem állnak feladatuk magaslatán. Nyikolaj Jermakov síkraszállt az ágazati és területi tervezés kombinációja mellett, sürgette c hatalmas bányavidék egyre súlyosbodó környezetvédelmi problémáinak megoldását. A minszki autógyár préselő­kovácsa, Jevgenyij Suljak büsz­kén számolt be arról, hogy a gyár csökkent munkáslétszám­mal teljesítette ötéves tervét. A közelmúltban nagy telejsít- ményű kamionokat kezdtek gyártani. Szoros termelési ko­operációt építettek ki Cseh- .szlovákiával és az NDK-val, ter­mékeik egész sor szocialista or­szágba eljutnak. Dmitrij Motornij ukrajnai kol­hozelnök felszólalása bevezető­jében rámutatott, hogy a szov­jet gazdaság és társadalom fejlődésének meggyorsítása necsak a Szovjetunió szem­pontjából jelentős, hanem az egész emberiség haladását is meggyorsítja. A továbbiakban síkraszállt a kolhozelnökök na­gyobb önállósága és amellett, hogy a termelés bővítésének és ösztönzésének alapvető forrá­sa a mezőgazdasági üzemek­nél a tiszta jövedelem legyen, amellyel maga a gazdaság ren­delkezik. A kolhozelnök külön­böző fogyatékosságok miatt ke­mény bírálattal illette személy szerint a szovjet mezőgazdasá­gi gépgyártási minisztert és a Mezőgazdaságtudományi Aka­démiát, szorgalmazta a káder­cserét a kolhozok és a szovho- zok között. Minőségileg kell átalakítani a társadalmat — hangoztatta kedd délelőtti felszólalásában a Kazah Köztársaság minisz­terelnöke, Nurszultan Nazar­bajev, aki a csimkenti és al­ma atai városi pártbizottsá­gok első titkárainak leváltása •kapcsán kritizálta a köztársa­ságban érvényesülő káderpo­litikát. Kazahsztánban a veze­tés stabilitását egyesek úgy értelmezték, hogy végtelensé­gig maradjanak magasabb beosztásúak a vezető poszto­kon, hibáikat, mulasztásaikat nézzék el nékik. Nazarbajev a köztársaság kormánya nevé­ben önkritikát gyakorolt és megígérte a múlt tanulságai­nak elemzését. Egy szibériai veg'yipari épí­tési főnökség vezetője, Pjotr Pronyagin panaszolta el ez­után, hogy a tomszki területen nem ritka az építési dokumen­táció késése, az építőanyag­ellátás akadozása, az építő­anyagipari gépek hiánya, sőt olykor maguk az építőipari dolgozók is évekig várnak la­kásra. „Csizmadia csizma nél­kül, építőmunkás lakás nél­kül” — így jellemezte a hely­zetet, amely sürgős orvoslásra vár. Kifejtette, hogy közgaz­dasági értelemben előnyöseb­bé kellene tenni az épületre­konstrukciót, jobban el kelle­ne terjeszteni a korszerű épü­letszerelési módszereket. A Szovjetunió „vezető valu­tatermelő műhelyének” ne­vezte Jakutföldet a következő felszólaló, Jurij Prokopjev, a területi pártbizottság első tit­kára. Szólt az arany-, gyé­mánt- és ólombányászatról, különösen az utóbbi fejleszté­sét sürgetve, amivel függetle­níteni lehetne a Szovjetuniót, az ólombehozataltól. Általá­ban helyeselte Szibéria és a szovjet Távol-Kelet elsődleges, kiemelt fejlesztését, javasolta a politikai, gazdasági és tár­sadalmi fejlődés egységének érvényesítését. Az első titkár elmondta, hogy tetszik az embereknek a területi pártbizottság munká­jának nagyobb nyitottsága, de kívánatos volna lélektani vál­tozást elérni a munkáskollek­tívákban is. Nyugat-Szibéria gabonater­melése 10 év óta nem emel­kedett — rótta fel Filip Popov, az a'ltóji határterületi pártbi­zottság első titkára, aki az in­tenzív technológia meghono­sítását követelte az elégtelen mezőgazdasági teljesítmények megszüntetésére. Aránytalan­ságra hívta fel a figyelmet a (Folytatás a 2. oldalon) Tél végi hó­förgeteg A főútvonalak járhatóak voltak A tegnap reggelre leesett, és a napközben is hulló hó ismét nehéz feladat elé állí­totta a Pécs és Baranya me­gye útjain dolgozó Köztiszta­sági és Útkarbantartó Vállalat és Közúti Igazgatóság munká­sait. A megye főközlekedési útjai a nappali felmelegedés és a sózás jóvoltából jól járhatók voltak, a forgalomban nem volt fennakadás. A mellékutak viszont továbbra is hpvasak, síkosak voltak. A megye terü­letén vontatott hóekék kotrás­sal és a 20 motoros szórógép 136 tonna só elterítésével igyekeztek jobbá tenni a köz­lekedési feltételeket a Közúti Igazgatóság irányításával. Pécsett 10 szóró, valamint ekés kocsi végezte munkáját egész nap. Ennek köszönhetően a főbb utak, ha lassabban is, de járhatók voltak. Az utak gépi kezelése mellett 117 hó­munkás dolgozott a város ut­cáin. A buszmegállókat az ál­landó munkások takarították, míg a napközben felvettek el­sősorban a közjárdákat tisztí­tották meg a letaposott hótól. A Volán helyi járatai közül a 22-es Istenkútig, a 36-os busz pedig az Asztalos János útig tu­dott csak közlekedni a rendha­gyó útviszonyok miatt. A többi vonalon néhány perces késéssel jártak a kocsik. A távolsági autóbuszok 15-20, a MÁV sze­mélyszállító szerelvényei 5—10 perccel később értek be a megszokottnál. K. E. A kora röggel! Arákban megkezdték a főútvonalak tisztítását Magyar—bolgár baráfsági napok Baranyában A baranyai magyar-bolgár barátsági napok befejező nap­ján tegnap Gano Georgiev Ivanov vezérőrnagy, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja délután Har­kányba látogatott. Virágot he­lyezett el a Bolgár Hősök te­metőjének emlékművénél, majd megtekintette az I. Bolgár Hadsereg harkányi múzeumát. A Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ka­tonai és légügyi attaséját Sik­lóson baráti beszélgetésen fo­gadta Illés István, az MSZMP Siklós Városi Bizottságának el­ső titkára. Ezután került sor a Hazafias Népfront Siklós Vá­rosi Bizottságának székházá­ban rendezett rétegtalálkozó­ra, amelyen Ivanov vezérőr­nagy az I. Bolgár Hadsereg 1945-ös téli, márciusi Dráva menti harcairól tartott elő­adást. Este Nagypeterden tar­tottak magyar-bolgár barát-. sági estet amelyen Ivdnov ve­zérőrnagy az I. Bolgár Hadse­reg Dráva menti harcairól be­szélt. A barátsági est műsorá­ban fellépett a szófiai Rodina Trió. A bolgár katonai attasét baranyai programján elkísérte Halas Ilona, a Hazafis Nép­front Baranya Megyei Bizott­ságának titkárhelyettese. A magyar—bolgár barátsági napok másik bolgár vendége, Nino Nikolov költő, a buda­pesti Bolgár Kulturális és Tá­jékoztató Központ igazgatója tegnap délelőtt Pécsett a Je­lenkor szerkesztőségébe láto­gatott, s megbeszélést folyta­tott Szederkényi Ervinnel, a fo­lyóirat főszerkesztőjével. Dél­után Nino Nikolov a Bolgár Kommunista Párt XIII. kong­resszusára való felkészülésről tartott előadást a pécsi Pan­nónia Sörgyárban rendezett rétegtalálkozón. D. I. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlö XLIII. évfolyam, 63. szám 1986. március 5., szerda Ara: 1,80 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents