Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-01 / 59. szám

M ÉV-tervek Egyre mélyebbre kell menni az uránércért Már termel az V-ös bányaüzem, de tovább épül Az idén kiemelt bérfejlesztés a vájvégi dolgozóknak Idén is nagy erőfeszítéseket tesz a termelés szintentartásá- ért a Mecseki Ércbányászati Vállalat. Ennek érdekében a műszaki, technológiai színvo­nalat nemcsak megőrizni, ha­nem javítani is akarják. Sze­rény mértékű, de mégis döntő jelentőségű a színvonalemelés, amelyre a korábbi évekéhez hasonló összeget fordítanak. A legnagyobb hangsúlyt az V-ös bányaüzem további kivi­telezése kapja, amely várható­an 1990-ig tart el. A fő gon­dot a nagy mélység jelenti. Jelenleg is feltárás folyik ezer méternél mélyebb szinteken, ahol 36—45 fokos a kőzethő- mérséklet. Ilyen körülmények között a levegőhőmérsékletet az elviselhetőséq határára, vagyis a 26 C-fokos effektiv hőmérséklet alá igyekeznek le­szorítani. Ahogy mélyebbre ke­rül a termelés, úgy növekszik a hőmérséklet. A hűtés és a szellőztetés újszerű feladatok elé állítja a MÉV műszaki szakembereit. Nem véletlen, hogy a helyi adottságok teljes figyelembevételével a klimati- zálási rendszert az ércbánya tervezi. A gépeket, berendezé­seket úgy gyártatja majd töb­bek között a DIGÉP-pel és a Jászberényi Hűtőgépgyárral. A tervek szerint az első nagyobb teljesítményű hűtőberendezés már idén elkészül. Az új bá­nyában még tavaly kezdetét vette a termelés. Az V-ös új bányaüzemben folytatódik a szállítóakna, a külszíni létesítmények befeje­zése. Ebben az esztendőben üzembe helyezik az akna má­sodik szállítógépét, a felszínen átadják a műhelyt és a raktárt. Az V-ös termelését a szomszé­dos IV-es üzem területén meg­valósuló új beruházások is se­gítik majd. így itt ebben az esztendőben beállítják a má­sodik főszellőztetőt, valamint az ugyancsak második légak­nát. A két bánya már koráb­ban föld alatti összeköttetésbe került a könnyebb, jobban szervezhető szállítás végett. Idei kezdéssel a IV-es üzem keleti mezőjében is hozzáfog­nak egy új légakna építésé­hez. Nagy hangsúlyt kap a to­vábbi gépesítés is. A nyugat­német önjáró rakodógéppark az elmúlt fél évtizedben majd­nem elhasználódott. Ezért jó lenne, ha 1989-ig teljes cseré­re kerülne sor. Idén két rako­dó és egy szervizkocsi érkezik a MÉV-hez az NSZK-ból. Emellett munkába állítják az önerőből kifejlesztett, import­pótló szervizkocsi-változatot a lll-as üzemben. A műszaki öt­let kivitelezője a Szolgáltató üzem volt. Sürgős felújításra szorulnak a finn fúrókocsik is, de ebben az esetben köny- nyebb a végrehajtás, mert a finn gyártó cég bizományi rak­tárt létesített a MÉV-nél. A nyugati import mérséklésére önerős megoldással is próbál­koznak, így például román ka­lapácsot építenek be a finn fúrókocsiba. Halaszthatatlan az öreg termelő berendezések helyettesítése újakkal, mert el­lenkező esetben a bányászati teljesítmények sínylik meg. így is a folyamatos termelést időnként veszélyezteti a gyenge műszaki állapot. A bányaszál­lítás fő ütőere a kővágószőlősi gyűjtő-táró, amelynek korsze­rűsítéséről idén nem monda­nak le. A táróban három szak­ban legalább ötezer csille köz­lekedik. Egy szerelvény 40—70 csillés. Az egyenletes vezérlés és irányítás megteremtése to­vábbra is fontos célkitűzés. Ezért egyebek között mozdony- telefonokat szerelnek fel. Az érc bányászata mellett jelentős szerepet játszik an­nak helyi feldolgozása vegyi dúsítmánnyá. A 20 éves dúsító folyamatos és még hosszú éve­kig tartó rekonstrukciója javá­ban tart. Azon fáradoznak, hogy a bevitt ércmennyiségből minél több fémet hozzanak ki, a dúsítmány mennyisége és Az összes fizikai dolgozó az átalányelszámolásos kiscsoportokat választotta fi tiagydíjas Zselici merino A kisvállalkozók saját szer­számkészletüket használhatják. Meghatározhatják a munka­rendet. önállóan, vagy a szö­vetkezeten keresztül vásárolják meg az alapanyagokat, alkat­részeket. Mindenki igénybe ve­heti saját szállítóeszközét. Dolgozhatnak éjjel és hétvé­gén is. Elsődleges a szövetke­zeti feladatok teljesítése, de már ekkor is saját kockázatára árkedvezményt adhat a cso­port. Eltérhet a szövetkezeti áraktól, de csak lefelé. Ha bárki minőségi és egyéb hibát követ el, köteles ingyen elvé­gezni a javítást. Megrendelést is vállalhat a szövetkezet lebo­nyolításában. A garanciális javítás akkor is kötelező. A vállalkozók hozzájárulást fi­zetnek a szövetkezetnek az irányításért, a lebonyolításért, az ügyintézésért, a bérlemé­nyekért. Tavaly a második félévben fogtak a kísérletbe. Akkor az újat csak hatvanon vállalták. Kiderült, hogy a korábban lét­rehozott vállalati gazdásági munkaközösségek működésé­nél ez eredményesebb. A meg­alapításában való részvételt a munkásokra bízták, akik maguk közül csak a jókat, a legjob­bakat fogadták be. Előfordul, hogy a család — apa és fial — alkotnak egy kiscsoportot. Az ÉLISZ-től legalább húszán mentek el, köztük művezetők, mert egyik kiscsoport sem fo­gadta be őket. A részlegeket az építésve­zetőségen belül a művezető fogja össze, akinek bővült a jogköre. így például fegyelmit és munkaidő-kedvezményt is adhat, ő is oszthat szét jutal­mat. Bagyal István elnök optimis­ta, hisz lényegesen csökkent a kieső idő, alig van szükség túlmunkára. Szervezettebb az anyagbeszerzés és a szállítás. Jobb a gépkihasználtság. Mind többen bérlik a kisgépeket is. Tavaly 90 millió forintos terme­lési értéket értek el. Idén 10 millióval többet terveztek ke­vesebb létszám mellett. A nye­reség körülbelül 20 százalékkal nő. Áprilistól várhatóan a szál­lításban is bevezetik az áta­lányelszámolást. Ibafón, a szentlászlói Búza­kalász Tsz juhtelepén megszü­lettek az idei első kisbárányok. A helybeliek a szokottnál is nagyobb gonddal nevelik az apróságokat, mert hisz nem akármilyen szaporulat ez a mostani. Új magyar juhfajta, a zselici merinó születésének lehetünk itt tanúi, amelynek kinemesítéséért a tavalyi OMÉK-on teljesítmény nagydí­jat kapott a szövetkezet. Gyenge termőhelyi adottsá­gú tsz lévén, nem feladatuk a nemesítés. A zselici dombok, gyepek kínálják a lehetőséget a juhtartásra. Jelenleg is 4500 anyajuhuk van, meg ennek a szaporulata. Ám a régi fajtá­val nem tudtak eleget tenni a hazai textilipar és húsipar ál­tal támasztott minőségi köve­telményeknek. Árbevételeik aliq fedezték a juhtartás drá­guló költségeit. Ha az ipar túl rövidnek tart­ja és ezért alulfizeti a magyar fésűsmerinó gyapját, akkor meg kell a szálat hosszabbíta­ni. Erre igen alkalmasnak lát­szott az angol Kent fajta, amely 18—22 centi hosszú bundát növeszt és kevésbé faggyúsodó, jó húsformájú bá­rányokat ad. Szentlászlón 1931-ben indult a genetikai program. Ekkor hozták be az első import kosokat Angliából, s megkezdték a keresztezést, örömmel tapasztalták, hogy a merinó és Kent utódok, az F— 1-ek szívesebben legeltek a hagyományos magyar fajtánál, kevesebbet fogyasztottak zsák- bél. Io« 22 százalékos abrak- meqtakarítás mellett hústerme­lésük 9 százalékkal jobb. A gyapjú szálhosszúsága 6—8 centiről 11 —13 centiméterre nőtt meg, sokkal tisztább, de kissé durvább lett. minősége is javuljon. A számí­tógépes folyamatszabályozás bevezetésével többek között hatékonyabbá válik a vegyi dúsításhoz szükséges anyagok felhasználása. Az energiaracionálás, ezzel párhuzamosan a költségcsök­kentés kérdése ezen a terüle­ten is élesen vetődik fel. Je­lentős a hulladékhők újrahasz­nosítása az egyéb üzemekben is. Egyik szép példája az V-ös megerősítik, újabb vállalkozá­sokkal frissítik fel. Az öntöde kapacitásának 100 százalékos lekötését tűzték ki célul. Töb­bet vállalnak más cégeknek bérfúrásból, robbanóanyag­gyártásból, geodéziai, geofizi­kai és tervezői munkából. A Kutató, Fejlesztő üzem nukleá­ris, valamint folyamatszabályo­zó műszerújdonságainak még tágabb piacot szereznek. A külső megrendelőknek végzett Gmk helyett A MÉV V-ös üzemének szállítóberendezése már ércet hoz a fel­színre Fotó: Erb János bányaüzem, ahol a kompresz- szornál képződő hő fürdővíz melegítéséül szolgál. A radi­kális költségcsökkentés egyik útja az energiatakarékosság. A MÉV tavaly megőrizte az 1984-es energiafogyasztási szintjét, amit folytatni kíván. Nem kis nehézségek árán, hisz a villamosenergia-fogyasztás erőteljesen nő. Emiatt a szén­hidrogén-mennyiség visszafo­gására összpontosítanak. Az energiamegtakarítás megoldá­saira idén 105 000 forintos pá­lyadíjat tűztek ki. Költségmér­séklő tényező az is, hogy az importfa helyett mind több vasszerkezetet használnak fel a biztosításhoz. A nyereséget hozó profilokat fémhasznosítási kutatások is felfutóban. A két üzemben pillanatnyi­lag elég vállalati gazdasági munkaközösség működik. Álta­luk a belső érdekeltség job­ban kiteljesedett. Mindezek el­lenére gond a vájvégi létszám vészes csökkenése. Pedig a vájvégi bányászoknak egy mű­szakra tavaly több mint ezer forint átlagos bért fizettek ki, személyenként, de az összeg még nem számít elég megtartó erőnek. Ezért az ez évre terve­zett 6 százalékos bérfejleszté­sen túl 3,8 százalékos kiemelt bérfejlesztésben is részesült az összes fizikai dolgozó, vala­mint közvetlen termelésirányí­tó. Csuti J. Januártól új vállalkozási formára tértek át a Pécsi Épü­let- és Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezetben, ahol csaknem 50 átalányelszámolásos cso­port, illetve részleg alakult. A tmk és a szállítás kivételével az összes fizikai dolgozó ilyen közösségekbe tömörült. A szövetkezet csoportonként, sőt személyenként is meghatá­rozta, hogy egy év alatt mek­kora termelési értéket szüksé­ges előállítani. Aki ezen felül teljesít, az többletjövedelem­hez jut. A hagyományos telje­sítményelszámolás keretében egy festő évi 360 000 forint termelési értéket állít elő. Az új vállalkozási formában a mérce 450 000 forint. A parket­tás évi megszokott 600 000 fo­rintos teljesítése idéntől egy­millió forintra emelkedett. A példák az alsó és a felső ha­tárt érzékeltetik. A többi szak­mák vonatkozásában az új ér­tékek a kettő között alakulnak. A havi tiszta jövedelem mind­egyik foglalkozás esetében várhatóan 20 százalékkal ma­gasabb az egykori havi fizetés­nél. Úf juhfajta Szentlászlóról Az ipar igényeihez igazodva — Hosszabb szálú gyapjút termel — Jobb a bárányhús minősége Az ÉUSZ által felújított lakóház Pécsett, a Heim Pál u. 1-ben Új utakon az ÉI_ISZ-nél A szövetkezet, mint a Bara­nya MegyeiJuhtenyésztő Tár­saság gesztora, pályázatot nyújtott be az Állatforgalmi és Húsipari Tröszthöz, amelynek elbírálása folyamatban van. A húsipar hajlandó 10 millió fo­rintot átutalni a társaságnak, hogy 1986-ban, 87-ben és 88- ban a jelenlegi 18 500 darabos anyaállományuk létszámát szinten tartsák, és az évi 17 000 export bárányt a válla­latnak meghizlalják. A létszám nagyon is kívánatos fejlesztésé­hez beruházásokra, technikai korszerűsítésre van szükség. Az ezzel kapcsolatos központi intézkedések, illetve ösztönzők 1987-ben lépnek be. A bá­ránypiac korlátlan, a hazai gyapjúipar felvevőképessége is jó, mivel a nyersgyapjú 50 szá­zalékát jelenleg is importból szerzik be. A genetikai alapok javításában a szentlászlói tsz már eddig is múlhatatlan ér­demeket szerzett. Fáradozása­iknak a jelenleg Baranyában is mélyponton levő ágazat jö­vedelmezőbbé válásában előbb-utóbb realizálódni kell. — Rné — gyéig, már jelen van az F—1 és a Zselici merinó is. A minősítések most vannak folyamatban. A Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskola húsvizs­gálata szerint a Kent-vért tar­talmazó bárányok húsminősége lényegesen jobb a hagyomá­nyos fajtánál. A bundavizsgá­latokat Budapesten, az INNO- VATEX Vállalatnál végzik. Az előzetes eredmények igen ked­vezőek. Míg a hagyományos merinónál a fésülhető gyapjú aránya 48—52 százalék volt, addig a Zselici merinó bundá­jából 84—92 százalék fésülhe­tő gyapjút tud kihozni az ipar. A pénzügyi kilátások is jók. Míg q hagyományos gyapjúért kilónként 110—120 forintnál magasabb árat lehetetlen el­érni, addig a keresztezett juh gyapjáért már tavaly átlag 190—210 forintot kapott a szö­vetkezet. Szentlászlón kiszámí­tották, hogy a régi merinó 524, az F —1 870, a Zselici merinó pedig 980—1100 forint értékű gyapjút ad darabonként. A mostani szaporulatból a Búza­kalász Tsz saját állományát tölti fel, leváltja a régi fajtát. Közben folyamatosan megkez­di a tenyészkosok forgalmazá­sát is. Ekkor a szálfinomság javítá­sára Ausztráliából szerzett be a tsz finomgyapjas kosokat. A mélyhűtött import zigótákat előzőleg az ÁTMI üllői telepén transzplantálták, Szentlászlóra már a felnevelt ausztrál te­nyészkosok kerültek. Ezekkel keresztezték a merinó—kent utódokat, vagyis az F—1-eket. A végtermék a Zselici merinó, amely egyelőre fajtajelölt. Az állami elismerésre, mint ilyen­kor mindig, egy-két évet még várni kell, de zárt körben, a genetikai programban részt vevő gazdaságokban, Bara­nyától Borsodon át Hajdú me­HÉTVÉGE 5. Erb János felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents