Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-30 / 88. szám
balatoni :lőzetes A siófoki Dél-Balatoni Kul- j rá I is Központban március 9-én a „Miénk a ház" c. if- jsági rendezvénysorozat kere- sin belül a gyerekek húsvéti épszokásokat eleveníthetnek el, kipróbálhatják tojósfes- ési tudományukat. Délután iát órától a Volán Dixi és a íyugatnémet Original Show azzegyuttes koncertjére kerül ;or. Március 30-án rendezik meg — hagyományosan — a tűzoltók bálját, aminek szintén a kulturális központ lesz a házigazdája. Április 3-án valamennyi Bu- laton-parti városban megemlékeznek (elszabadulásunk évfordulójáról. Siófokon és Fonyódon 16, Boglárlellén 17 órakor kezdődik az ünnepség. Április 3-án délután 6 órakor egy új rendezvénysorozat első eseményének ad otthont a siófoki kulturális k központ. Elsősorban a tiniket várja az Új Centrál ZRT elnevezésű csoport a május végéig minden hét végén megrendezésre kerülő ifjúsági klubjába, ahozá neves vendégeket is meghívnak a változatos zenei és prózai programokra. Április 4-én a fonyódi sport- csarnokban 9 órakor, a siófoki tömegsportpályán pedig 8 árakor labdarúgótorna kezdődik. Verebics János Csúcsforgalom a közutakon és a határ- átkelőhelyeken A kitavaszodott idő, a húsvéti ünnepek érezhetően megnövelték útjainkon a tavaszi forgalmat. Szombaton már a reggeli órákban mind a fővárosban, mind a Budapestről Kivezető utakon csúcsforgalom volt, több sávban, hosszú konvojok alakultak ki. A legtöbben hétvégi telkükre vagy kirándulni igyekeztek, de hamar megteltek a parkolóhelyek a bevásárlócentrumok környékén is. Szombaton a reggeli és a délelőtti órákban tetőzött nagy húsvéti idegenforgalom Sopronnál és Hegyeshalomnál. Az ünnepi vándorlás már csütörtökön megkezdődött, ettől kezdődően éjjel és nappal egyfolytában ömlött a turistaáradat hazánkba. Jelentős volt az átmenő idegenforgalom is, hiszen az Ausztriában és az NSZK-ban dolgozó jugoszláv és török vendégmunkások közül is ezrek utaztak haza országunkon át. Hegyeshalomnál és Sopronnál a forgalom igényeinek megfelelően megerősítették az útlevél- és vámkezelőszolgálatot. A két határállomás mellett jelentős forgalmat bonyolítottak le a nyugati országrész többi átkelőhelyei is. Gumigyártás magas színvonalon, jövedelmezően Atabi sikerágazat Hengerjavító üzem százmilliós termeléssel - Új gépek, több felújított gumiabroncs Mondjak egy sikerterméket? Futózott gumiabroncs, öt—hat évvel ezelőtt még kissé bizalmatlanul fogadtuk, ma már dicsérjük. Csaknem olyan tartós, mint a gyári új, de olcsóbb és van. Általa megszűnt az idegesítő gumihiány. Évente mintegy' félmillió darabot futóznak az országban. A ta- bi Béke Termelőszövetkezel 1981-ben létesített üzemében évi hatvanötezer abroncs készül, de ezt a mennyiséget hamarosan nyolcvanezer fölé emelik. Futózó üzemünk 1981. óta három műszakban, szombat vasárnap is üzemel. Ez idő alatt megtérült a beruházás, de a géppark megérett már o felújításra — magyarázza Kovács Ferenc tsz-elnök. Néhány új, korszerű és nagyobb teljesítményű gépet is vásárolunk (olasz és angol import', Ezt az állapotot szünteti meg az új üzem. Népgazdasági haszna millió dollárokban fejezhető ki. A hengerfelújítósra gazdasági társulás alakult. Tagjai a tabi Béke Tsz — mint gesztorvállalat —, a Taurus Gumigyár és az OTP Vállalkozási Iroda. A Taurus adta a gyártástechnológiát és biztosítja a gyártáshoz szükséges alapanyagot. Ez a tevékenység a futózásnál magasabb színvonalat is jelent. Hiszen ahány gumihenger, annyiféle követelmény. Méretre, keménységre, más tulajdonságra nézve is. Egy- •egy henger felépítése nagyobb figyelmet, szakértelmet követel, mint az abroncsok futófelületének a kialakítása. Jelenleg kézi felépítésű hengereket gyártanak, de az ú' gépek már úton vannak és a A nyers gumihengerek a vulkanizáló kemencébe kerülnek ezekkel mintegy 30—35 százalékkal tudjuk emelni a termelésünket, tehát mintegy 80 -85 000 abroncsot újrafu- tózni évente. E mellett üzembehelyezünk egy új gyártósort, ahol a sérült, de még ó állapotban lévő mezőgazda- sági gépekre való abroncsokat újítjuk fel. A gumigyártás azonban nem állt meg Tabon a futózásnál. Az újdonság a tavaly szeptember óta működő gumihenger felújító és gyártó üzem. Jelentősége talán még túl is nő az abroncsfutózásén. Magyarországon mintegy 500 üzem használ különböző méretű gumihengereket. Papíripar, nyomdaipar, műanyag- és vegyipar, bányák, bőrgyárak, de még a könnyűfémmű is a felhasználók közé tartozik. Eddig az elhasználódott hengerek kilencven százalékát kidobták, és helyettük javarészt NSZK, angol és olasz importhengereket vásároltak, második félévben munkába állnak. Az NSZK-ból érkező, 220 000 dollár értékű felépítőgép lízing ügyeletéi kerül Tab- ra, a számítások szerint évente 1 000 000 dollár értékű import kiváltását teszi majd lehetővé. A megrendelők számára is sok haszonnal kecsegtet az üzem. Mindenekelőtt azzal, hogy a korábbinál gyorsabban és forintért juthatnak új (felújított) hengerekhez. Ha kell, soronkívüliséget is biztosítanak sürgős esetekben. A minőség természetesen megegyezik az import hengerekével. Sokatmondó tény: a papíripari vállalat szerint az üzem bármelyik nyugati gyártóval felveheti a versenyt. Az új üzem Bábonymegye- ren, az egykori tehenészeti telep átalakított épületeiben működik. 60—65 embernek biztosít állandó munkalehetőséget és 100 millió forint te - melési értéket várnak tőle. Kurucz Pál Tolna megyei tervek Szekszárdon, a Tolna Megyei Tanács ülésén részt vett és felszólalt Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese. A testület két fontos napirendet tárgyalt, Tolna megye VII. ötéves tervét és hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepcióját. A jó ivóvízzel való ellátás, a lakásépítés, az iskolahálózat bővítése, valamint az egészségügyi ellátás gyarapítása az elkövetkező évek legfontosabb feladata. A még ellátatlan 19 falu közül 12-ben teljes vízhálózatot építenek ki, a kisebb helyeken pedig egyelőre mélyfuratú kutat kap a lakosság, kézikifolyóval. A számítások szerint összesen mintegy 8700 lakás (ebből 800 állami bérlakás) megépítésére lesz lehetőség. Ez az elképzelés megegyezik az előző tervidőszak eredményeivel. A tanácsülésen hangsúlyozták, hogy a fiatal házasok és a nagy- családosok lakásigényét két- három éven belül ki kell elégíteni. A meqye általános és középiskolái csaknem 100 tanteremmel bővülnek a VII. ötéves tervidőszakban, elsősorban a városokban. Szekszárd új gimnáziumot és 16 tantermes általános iskolát, Paks pedig szakközépiskolát kap. Tervezik több város és nagyközség iskoláinak tornateremmel való bővítését is, mert ezen a téren Tolna meave nagvon elmaradt az országos átlagtól. Az oktatásfejlesztés célkitűzései között szerepel tehetség- gondozó szakkörök létesítése és támogatása. Az ediginél nagyobb segítséget kap Tolnában a nemzetiségi nyelvoktatás is. Az egészségügyi alapellátást 10 új orvosi körzettel bővítik, ezek közül hat gyermek- orvosi rendelő lesz. A szekszárdi kórházban új gyermekosztályt építenek és ugyancsak a megyeszékhelyen tervezik 200 személyes szociális otthon létesítését. Jelentősen bővül a házi szociális gondozás hálózata is, 40 új körzettel. A megye hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepciójában — az atomerőmű további építésén kívül — nem számolnak újabb ipartelepítéssel a megyében, viszont kívánatosnak tartják, hogy a helyi munkalehetőségeket bővítsék, elsősorban a tsz-ek ipari tevékenységének erősítésével. Ez a munka eddig nem fejlődött számottevően Tolnában, tehát a gyarapítás mindenképpen indokolt. Jubileumi különvonat a Déliből Sél 1986 Megy a gőzös Kanizsára Százhuszonöt éve indult a közlekedés a Déli vasúton Az egykori krónikások feljegyezték, hogy 1861. március 20-án számos előkelő vendég jelenlétében avatták fel a Déli-vasút budai állomását. Két nappal később útnak indult az első jelentős teherszállítmány g trieszti kikötőbe. A korabeli meghatározással élve: „a bu- dakanizsai vasútvonal által Magyarország egyenes összeköttetésbe jött a tengerrel." A kiegyezés előtti vasútépítési láz mintegy utolsó felvonásaként Buda lakott területének szélén láttak munkához. Az eredetileg 1857-re tervezett építkezést csak két évvel később kezdték el a Vérmezővel szemközti réten, ahol valamikor temető állott. A legfontosabb szempont az volt, hogy az állomás olyan helyre kerüljön, ami közel esik a Lánchídhoz. Az indóház hatalmas csarnoka fából készült, szerkezetét a külső falba épített vasoszlopok tartották. A maga korában roppant korszerű állomásépületben váróterem és vendéglő szolgálta az utasok kényelmét. A mozdonyok négy sínpáron közlekedtek, vonatot indítani azonban csak a két szélső vágányról lehetett. Budától a Balaton déli partja mentén haladó vonalon kezdetben inkább csak a teherforgalom volt jellemző. A Buda -Kanizsa közötti személyforgalom 1861. április 1-én kezdődött. Az esemény emlékére 125 évvel később jubileumi külön- vonatot indít a MÁV. Az ünnepi járat érinti a Déli-vasút régi állomásait, sőt, egyik-másikon el is időz majd. A szerelvényt továbbító „öreg” gőzös a Déli Vasúttársaság megrendelésére a századforduló után készült, osztrák mozdonyok alapján. Eredeti sorszáma 109 volt, a szolgálatot 1913-ban kezdte Nagykanizsán, a II. világháború után pedig a Déliben működött. A közel hat évtizedet dolgozó vasparipát 1970-ben „nyugdíjazták”. Pihenése azonban nem tartott sokáig, mert az elmúlt években a MÁV Landler Jenő Járműjavító üzemében teljesen felújították. Az egykor fürge mozdony — Nagykanizsa és Budapest között gyorsvonatokat is továbbított — március 26-án tesz pró- bautat a Déli-pályaudvarról Kanizsáig. Kocsiszínjén 6 tonna szén és 17 köbméter víz fér el, ha jól fűtik, sebessége akár a 100 km/órát is elérheti. Az ötnegyedszázados vasútvonal születésnapján — április 2-án — a Déli-pályaudvar Vérmező felőli oldalán emléktáblát avatnak, az utascsarnokban pedig kiállítás nyílik. A jubileumi különvonat 8.40-kor indul a Déliből. Útközben Székesfehérváron, Balatonföldváron, Fenyvesen és Szentgyörgyön áll meg. Nagykanizsán az érkezés után, a vasútállomás felvételi épületén avatnak emléktáblát. Az eseménysorozat részeként a MÁV meglepetésekkel kedveskedik az utasoknak. így például a Déli-pályaudvaron és Nagykanizsán alkalmi postahivatalt működtetnek, ahol a feladott küldeményeket emlékbélyegzővel látják el. Az útvonal néhány állomásán látványos program fogadja az utazás résztvevőit, többek között bemutatnak néhány olyan régi mozdonyt, melyek egyébként múzeumi tárgyak és különben nemigen vesznek részt a közlekedésben. Ferenci Demeter megkapjuk annak a doktornőnek a személynevét (Virginia Apgar) aki az 50-es évek elején kidolgozta ezt a módszert. Napjainkban mindenütt használják és segítségével a világ minden részén azonnal értik egymást szülészek és neonato- lógusok, ha újszülöttek állapotáról esik szó. Az Apgar-minősítést a születést követően rövid időn belül kétszer is megejtik — hallottuk dr. Ruppert Ferenc adjunktustól, a POTE Szülészeti Klinikája újszülöttosztályának vezetőjétől. Egyszer a szülést követő első percben, majd ötödik percben. Erre azért van szükség, hogy megbízható támpontot kapjanak arról, hogy milyen volt a magzat méhen belüli fejlődése, mennyire viselte meg a szülés, másrészt arról, hogy miként tudott eleget tenni a szülés utáni élete megváltozott feltételeinek. Az Apgar- érték tehát meghatározó az orvosi beavatkozás szükségessége, milyensége és intenzitása szempontjából. Ha az újszülött bőre rózsaszín, a szívműködés jó, a reakciómódja élénk, aktívan mozog és erőteljes a légzése, vagyis felsír, akkor minden a legnagyobb rendben van, 10 pontot kap. Ezt egyébként a gyakorlatban az újszülöttek 15—20 százaléka éri el. Sokkal nagyobb arányt, 60—70 százalékot képviselnek a 8—9-es Ap- gar-értékűek. Egy-egy pontot lehet csúszni azzal, ha a törzs ugyan rózsaszín, de a végtagok kékesek, ha a pulzus 100 alatt van, ha grimaszolás gyenge, ha az aktivitás csak végtag hajlításban mérhető, ha a légzése lassú, szabálytalan. Mivel az élet első napja állítólag 80-szor veszélyesebb, mint az élet első hete, az Ap- gar-mutatók meghatározóan fontosak abban, hogy mit kell tenni egy újszülöttel, ha az állapota nem kielégítő. A 4—7 Apgar-pontszámú gyerekeknél bizony nincs idő arra, hogy megmutassák őket az édesanyjuknak, az első percben sokkal fontosabb — lélegeztetés, szívmasszázs, — teendőik vannak velük az orvosoknak. Napjaink terhesgondozása, szülés vezetése során mindent elkövetnek azért, hogy az újszülöttek egyperces Apgar-értéke 7-nél ne legyen alacsonyabb. Az újszülött-gyógyászok együtt dolgoznak a szülészekkel, tudják, ha veszélyeztetett várandós kerül a szülőszobára, tudják, ha ikerszülésre kell számítani és felkészülnek rá. A nagyon alacsony súlyú újszülötteknél eleve kisebb Apgar- értékek várhatók. Vagyis sok múlik azon, hogy miként él az édesanya, mennyire veszi igénybe és tartja be a kilenc hónap alatt az orvosi, védőnői intelmeket, tanácsokat. Török Éva vasárnapi 3 Pontozott újszülöttek Az első nap a legveszélyesebb Egy pillanat az egész: a vi- lágrajött újszülöttet steril pelenkába kapja a szülésznő, mellette már ott áll a neonato- lógus, az újszülött-gyógyász, aki azonnal felméri, hogy a kis jövevénynek milyen az állapota. Nézi és pontozza a bőr színét, az újszülött reakciómódját, az izomtónusát, a légzését, meghallgatja a szívdobogását. Ennek az öt funkciónak az eredményéből adódik az Ap- gar-érték, amelynek felső határa 10 pont. Alapszín, pulzus, grimasz, aktivitás, respiráció. Az öt szó kezdőbetűjét összeolvasva
