Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-27 / 85. szám

2 Dunántúli napló 1986. március 27., csütörtök Weinberger - Líbiáról Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter kedden a CBS televízió híradójában nem adott egyenes választ arra, milyen újabb katonai akciót tervez az Egyesült Államok Lí­bia ellen. Weinberger még ar­ra is tett célzást, hogy a Szid- ra-öböl térségében folyó „had­gyakorlatot" a tervezett határ­idő, április elseje előtt befe­jezik. Azt azonban határozot­tan leszögezte, hogy „ha újabb támadást intéznek az amerikai egységek ellen”, ak­kor az akciókat folytatják. Weinberger arra sem vála­szolt pontosan, hogy milyen körülmények között érte állító­lag rakétatámadás az amerikai repülőgépeket, amelyek beha­toltak a Líbia által saját rel- ségterületének tekintett öböl­be. A hadügyminisztérium az első és a második napon egyaránt hat—hat líbiai rakéta kilövését jelentette, a minisz­ter azonban végül is nem erő­sítette meg ezt, arra hivatkoz­va, hogy a jelentések nem egyértelműek. A líbiai gyors­naszádok megsemmisítését az Egyesült Államok által nem­zetközi víznek tekintett térség­ben viszont azzal indokolta, hogy azok „ellenséges szán­dékkal" közelítették meg az amerikai flottát. Erre ugyan nem tudott bizonyítékokat elő­terjeszteni, csupán arra hivat­kozott, hogy „előzőleg raké­tákkal tüzeltek már amerikai repülőgépekre”. Röviden nyilatkozott ameri­kai tudósítóknak — akik egyébként korlátozás nélkül végezhették tevékenységüket Líbia fővárosában, Tripoliban — Moamer el-Kadhafi államfő is. Kijelentette: az ország né­pe folytatja önvédelmi harcát a behatolás ellen s kész meg­védeni hazáját. Közölte azon­ban, hogy ha az amerikai erők elhagyják a Szidra-öblöt, nem éri őket támadás. A Líbiában maradt kisszámú amerikaiakról szólva leszögezte: nem esik bántódásuk, őket vendégeknek tekintik. Az amrikai sajtó je­lentése szerint Libia haditen­gerészetének főparancsnoka nyílt táviratban közölte az amerikai egység parancsnoká­val, Kelso tengernaggyal: ha újabb támadást hajtanak vég­re az ország ellen, súlyos csa­pást mérnek rájuk. Az Arab Liga elítélte az Egyesült Államokat Az Arab Liga Tuniszban ülé­sező külügyminiszteri tanácsa kedden este határozott hangú nyilatkozatban ítélte el az Egyesült Államok Líbiai elleni újabb agresszióját, teljes szoli­daritásáról biztosította az észak-afrikai országot és az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte a térségben kialakult veszélyes helyzet megvitatására. Az Arab Liga egyhangúlag elfogadott határozatában fel­szólítja az arab országokat, „támogasság Líbiát, hogy az képes legyen szembeszállni az agresszióval”, s követeli az amerikai hadihajók azonnali visszavonását. A Liga külügyminiszteri ta­nácsa megállapította, hogy az Egyesült Államok kihívó módon megsérti Líbia szuverenitását, s egyúttal felszólította Wa­shingtont az agresszió azonnali beszüntetésére. A BT sürgős összehívását kérte kedden Málta is. Az ANSA olasz hírügynökség je­lentése szerint Málta felszólí­totta Olaszországot, hogy köz­vetítsen Líbia és az Egyesült Államok között. Változatlanul feszült a helyzet a Szidra-öbölben Washingtoni közlések szerint szerdán - közép-európai idő szerint a délutáni órákig - nem történtek újabb hadiesemények Líbia térségében. Az amerikai flotta egységei változatlanul a Szidra-öböl közelében tartóz­kodnak, sőt egyes jelentések szerint repülőgépeik behatoltak az öbölbe, de újabb összecsa­pások nem következtek be. Washington változatlanul azt hangoztatja, hogy a katonai akciókat „Líbia váltotta ki", amikor „jogellenesen" rakétá­kat lőtt ki a behatoló amerikai repülőgépekre. Azt azonban a hivatalos amerikai közlések is elismerik, hogy a rakétatáma­dásokról szóló jelentések el­lentmondóak. A The New York Times szer­dán azt jelentette, hogy Rea­gan elnök eleve számított az összecsapásra, amikor, még március 14-én engedélyezte az amerikai katonai akciót. A lap fehér házi forrásokra hivatkoz­va azt írta, az elnök „jelenté­seket kapott arról, hogy Líbia terrorakciókat akar végrehaj­tani amerikai diplomaták el­len". „Reagan elhatározta, hogy hadihajókat vezényel a Szidra-öbölbe, miután közölték vele: ez minden bizonnyal ka­tonai összecsapást eredményez Líbiával" - írta a jelentés. — „Az elnök azért hozta meg döntését, mert mind maga, mind legfőbb tanácsadói úgy vélekedtek, hogy Kadhafi lí­biai vezető nem veszi tudomá­sul a Reagan-kormányzatnak a terrorista támadásokra vonat­kozó figyelmeztetését, s az egyedüli megoldás az elhatáro­zottság bizonyítása volt”. A lap közlése megerősíti azt a felté­telezést, hogy Washington szánt szándékkal kereste az összecsapást és előre elhatá­rozott terve volt a „csapásmé­rés" Líbiára. NAGYVILÁGBAN Magyar közlemény Líbiáról A Magyar Távirati Irodát il­letékes helyen felhatalmazták az alábbiak közlésére: A Magyar Népköztársaság kormánya mélységes aggodal­mát fejezi ki a líbiai partok mentén keletkezett feszültség miatt. Az amerikai katonai akciók nyilvánvaló célja, hogy megfé­lemlítsék a független, el nem kötelezett Líbiát, az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik tagállamát. A fegyveres konflik­tus nemcsak a líbiai nép bé­kéjét és függetlenségét fenye­geti, hanem rendkívül veszélyes következményekkel járhat a Földközi-tenger egész térségé­re, szélesebben véve a nemzet­közi béke és biztonság ügyére is. A Magyar Népköztársaság szolidáris Líbiával, s kifejezi reményét, hogy az Egyesült Ál­lamok józan önmérsékletet ta­núsítva lépést tesz a katonai akciók haladéktalan beszünte­tése, a térségben kialakult fe­szültség megszüntetése, a vitás kérdések békés úton történő rendezése érdekében. ♦ BEJRÚT Szerdára virradó­ra újabb harcok voltak a li­banoni fővárosban, az azt övező hegyekben és Dél-Liba- nonban. Reggel nagyerejű robbanás történt a libanoni főváros keleti részén, az egyik sűrűn lakott keresztény ne­gyedben. Botrányfelhő Thatcher feje fölött „Botrányosnak, sértőnek és megalapozatlannak” nevezte Margaret Thatcher brit minisz­terelnök a sajtónak azt a hír­adását, amely szerint hivatali idejében saját nevén adott el és vásárolt részvényeket. A The Mail című londoni lap vasárnapi száma szerint a mi­niszterelnök-asszony 1983 au­gusztusában vásárolt a Broken Hill ausztrál társaság részvé­nyeiből, majd 1985-ben két­szeres áron eladta azokat. A brit hagyományok értelmében hivatalban levő kormánytisztvi­selő közvetlenül nem intézheti üzleti ügyeit, azok vitelére füg­getlen személyeket kell felkér­nie. A lapban megjelent tudósí­tást a miniszterelnök a parla­mentben egy ellenzéki képvise­lő kérdésére válaszolva cáfolta, hangoztatva, hogy „aggodal­mas gondossággal" ügyel a részvények eladásával kapcso­latos régi keletű hagyományra. Sadli Bendzsedid algériai elnök Moszkvában megbeszélést foly­tatott Mihail Gorbacsovval. (Telefoto-TASZSZ-MTI—KS-DN) ------------------------------- * ------------------------------­­f MOSZKVA: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocialista országok harminc éve megalakult Dubnái Egye­sült Atomkutató Intézetét Vö­rös Zászló Érdemrenddel tün­tette ki. Az intézet a magfizikai, az elemirészfizikai és szilárd­testfizikai kutatások területén munkatársai által elért eredmé­nyekért, valamint a magyar ku­tatóknak nyújtott magas színvo­nalú és egyedülálló kutatási le­hetőségekért kapta az elisme­rést.-f HAVANNA: A nicaraguai külügyminisztérium kedden hi­vatalosan cáfolta, s alaptalan rágalmazásnak minősítette az amerikai kormánynak azokat az állitásait, amelyek szerint a sandinista néphadsereg ala­kulatai behatoltak Honduras területére. Párizsban legalább hárman meghaltak abban a tűzben, amely a francia főváros Trini- te Palace nevű szállodájában pusztitoti. (Telefoto—AP-MTI-KS-DN) Incidensek Tokióban A japán kormány szerdán el­határozta, hogy tovább erősíti az amúgy is rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket a fő­városban és környékén. Előző nap ugyanis merénylők gyújtó­rakétákkal támadást intéztek a tokiói amerikai nagykövetség, valamint a császári palota épülete ellen. Kedden • délután parkoló gépkocsikból távirányítással három-három rakétát lőttek a Tokió központjában lévő nagy- követség, valamint a közeli császári palota épületére. Va­lamennyi lángra robbant, de sem személyi sérülés nem tör­tént, sem anyagi károk nem ke­letkeztek. A hatóságok arra gyanakszanak, hogy mindkét incidens a szélsőbaloldalinak mondott Csukakuha (Központi mag) elnevezésű szervezet mű­ve volt. ♦ BÉCS: A Kurt Waldheim volt ENSZ-főtitkár múltja kö­rüli vita szerdán is az osztrák belpolitika elsőszámú kérdése volt. A Kurier című lap, nyo­mában a bécsi rádió, a jugo­szláv sajtóval egyidőben tájé­koztatott a belgrádi levéltár­ban őrzött okmányokról, ame­lyek szerint Waldheimet 1947—48-ban háborús bűnök miatt körözték a jugoszláv ha­tóságok. A Zsidó Világkong­resszusnak a fenti aktákkal kapcsolatos keddi vádjait Waldheim visszautasította, s csak annyit ismert el, nem ki­zárt, hogy jelen volt partizá­nok kihallgatásánál. + PÁRIZS: A Francia Kom­munista Párt Központi Bizott­sága kétnapos ülésen vitatta meg a nemzetgyűlési-tartomá­nyi választások tapasztalatait és határozatában leszögezte: a párt irányvonala az újabb választási visszaesés ellenére változatlan marad. ♦ MOSZKVA: 75 esztendős korában elhunyt Lev Szmir- nov, az ismert szovjet jogász, a nürnbergi és a tokiói per résztvevője - jelentették be szerdán Moszkvában. Lev Szmirnov jelentős tisztségeket viselt a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságában, 1972-től 1984-ig ennek a testületnek az elnöke volt. Tagja volt a Demokra­tikus jogászok Nemzetközi Szövetsége Tanácsának, elnö­ke volt a szovjet jogászok szö­vetségének is. ítéletidő Európában ötven éve nem volt pél­da ilyen zord időjárásra Nyugat-Európában ebben az évszakban. A legfrissebb jelentések szerint a napok óta tomboló heves vihar következtében legalább tizenheten életüket vesztet­ték, további tizenkilenc személyt pedig eltűntnek nyilvánítottak. A néhol 160 kilométeres óránkénti sebességű szél­lökések felkorbácsolták az Atlanti-óceán vizét, több hajókatasztrófát okoztak. Spanyolország észak-nyu­gati partjainál odaveszett egy öttagú család, amikor halószhajójuk elsüllyedt. Franciaország partjainál, a Vizcayai-öbölben egy görög hajó felborult, a le­génység egyik tagja meg­halt, kilenc pedig eltűnt. Az erős hullámok károkat okoztak egy panamai zász­ló alatt közlekedő, 400 ton­na tüzelőolajat szállító ha­jó testében. Franciaország partjainál a parti mentő­alakulatok egy süllyedő máltai hajó legénységének nyolc tagját mentették ki a vízből. A La Manche csa­tornán, 28 munkással a fedélzetén elsodort a víz egy amerikai kézben lévő, tengeri olajfúrótornyot. A szerencsétlenül járt embe­reket sikerült kimenteni. Kedden Franciaország szárazföldi területein is he­ves, néhol 180 kilométeres óránkénti sebességű szél­lökések puszítottak. Leg­alább hatan életüket vesz­tették, harmincketten meg­sebesültek. A vihar fákat csavart ki, autókat sodort le az útról. Egy alumínium­gyárban robbanás történt Issoire-ban, Párizstól 400 kilométerre délre. A gyár­épület tetejébe villám csa­pott, ami pillanatok alatt robbanást okozott: négy személy életét vesztette, huszonötén megsérültek. Az ítéletidő következté­ben kilenc halálos baleset­ről és több sebesülésről ér­keztek jelentések az ang­liai Wales-ből is. AZ INKOZ IRODA ÜDÜLŐ CÉLJÁRA Kommentár Időzített incidens megvételre keres Valószínű ritkán fordul elő, hogy egy segélyt előbb engedélyezzenek — mint hogy azt egyáltalán kérjék! Már­pedig a jelek szerint ponto­san ez történt a Washington által most Hondurasnak fo­lyósítandó húszmillió dollá­ros rendkívüli katonai segély esetében, amelynek szándé­kát a hét elején jóval ko­rábban nyilvánosságra hoz­ták fehér házi források, mint hogy azt hondurasi részről hivatalosan előterjesztették volna. Az időzítésen túlmenően persze a hondurasi segély háttere a sokkal fontosabb — ám korántsem tisztázot- tabb - tényező. A washing­toni indoklás szerint a hirte­lenjében átutalt milliókat a nicaraguai csapatok „betö­rése" következtében kialakult válsághelyzet indokolja. Amerikai vádak alapján ugyanis a managuai kor­mányerők sorozatos támadá­sokat intéztek a kontrák hon­durasi területen levő támasz­pontjai ellen, s „további zászlóaljak állnak készenlét­ben" a halártérségben. Nem támasztja alá az amerikai állításokat az az ellentmon­dásosság sem, amivel a te- gucigalpai vezetés reagált (a hondurasi kormányszóvivő először egyenesen „félreve­zető propagandának” ne* vezte a Pentagon által is el­fogadott verziót). Megfigyelők szerint azon­ban a legújabb Managua- ellenes lépéseknél nem is annyira a kissé átlátszó in­doklás vagy a megalapo­zottság körüli kérdőjelek az igazán érdekesek, hanem az egész „behatolásválság'’ időzítése. A nicaraguai had­sereggel szemben felhozott vádak ugyanis — aligha vé­letlenül — éppen annak a vi­tának az előestéjén tetőztek, amelyeket a szenátus szer­dán kezdett a kontráknak nyújtandó segély ügyében. A képviselőházban múlt héten elszenvedett szavazási vere­ség után a Reagan-admi- nisztráció a jelek szerint a hondurasi események kap­csán akarja a maga javára fordítani a hangulatot, s megnyerni indítványának az ingadozó szenátorokat. Az igyekezetei cseppet sem be­folyásolja az a határozott ta­gadás, amellyel Managua az egész „határincidens” ügyét kezeli. A Fehér Ház szándé­ka nyilvánvaló, hiszen amennyiben a kontrák segé­lyezésének javaslata ismét hajótörést szenved, akkor - legalábbis hivatalos, a kong­resszus által jóváhagyott for­mában — nehéz lesz egy újabb menetben kierősza­kolni a vitatott százmillió dollárt. Szegő Gábor Harkányban ingatlant Központi helyen, jó megközelítési lehetőséggel, minimálisan 5 szobás, társalgóval, vagy azzá alakítható helyiséggel rendelkező, komfortos, egyedi központi fűtéses, vagy hőtárolós villanykályhákkal ellátott 10 évnél nem régebbi ingatlant, maximálisan 3 millió forintért. Az ajánlatokat a következő címre kérjük: INKOZ IRODA, PÉCS, TlMAR U. 2. TELEFON: 12-055/65.

Next

/
Thumbnails
Contents