Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)

1986-03-22 / 80. szám

Kultúrotthon, kórház, Crossbar-központ, kenyérgyár Újszerűén, bátran! Interjú Gráf Józseffel, az MSZMP Szigetvári Városi Bizottságának első' titkárával gazdag fejlesztés előtt áll a térség. Emeljük ki a leg­jelentősebb beruházásokat! — Kezdeném azzal, hogy a szigetváriak bizonyították: jó patrióták. A kulturális központ, a „Vigadó” érdekében vállal­ták a családonkénti 1000 fo­rintos településfejlesztési hoz­zájárulást, a lélegzetelállító­an szép terv megvalósításának alapját, öt esztendő alatt, így 10 -millió forintra tehetünk szert. Szeretnénk 1989-ben avatóünnepséget tartani. Ugyanekkorra készül el a nagy lélegzetvételű -postai be­ruházás: 184 millió forintunk van a telefonhelyzet megol­dására. Háromezer új állo­mást kap a város, 1800-at a térség, s belépünk a Cross­bar-családba. Reméljük, hogy megépül a 6-os főközlekedési útvonal városközpontot elke­rülő szakasza. Folyik a kórház- építés; a megye egyik leg­korszerűbb egészségügyi be­ruházása nyomán, a régi kór­ház épületében 100 férőhe­lyes szociális otthont és egy 80 férőhelyes egészségügyi- rehabilitációs utógondozót létesítünk. Új kenyérgyárat építünk. Napirenden van a Lenin-lakótelepi iskola bővíté­se, új középiskolai tanterme­ket adunk át, javítjuk a böl­csődei-óvodai ellátást. Új ABC-t építünk a városközpont­ban. És végül: gondolkozunk a városi strand bővítésének lehetőségén, és meg kell ol­danunk a városi szeméttelep létesítését. Községeinket ille­tően elsődleges a kereskede­lem és a vendéglátás feltéte­leinek javítása, új létesítmé­nyekkel, a régiek rekonstruk­ciójával.- Itt a városi pártbizott­ságon, a VII. ötéves terv megvalósításának politikai eszköztára adott, éppen ezért úgy vélem, a kérdés jogos: mi az ön politikai ars poétikája? — Úgy vallom — mondotta befejezésül Gráf József, —, hogy erősíteni kell a pártszer­vezetek munkájában a gazda­ságpolitikai agitációt, propa­gandamunkát. Kezdeménye­zőbbnek kell lenniük a mozgó­sításban, abban, hogy felis­merjék a céljainkkal ellentétes vagy eredménytelen gazdasági tevékenységet, támogatniuk kell az előrevivő folyamatokat. Személyi feltételekre van szük­ség. Támogatni az újszerűén gondolkodó, bátran kezdemé­nyező, ésszerű kockázatot val­lani tudó vezetőket és kollek­tívákat. Kozma Ferenc Minden eddiginél szebb tervekkel startol a VII. ötéves tervidőszak első esztendejé­ben Szigetvár és térsége, olyan fejlesztési programot indít, amely alapvető válto­zásokat hozhat a területen élő közel 50 000 ember életé­ben. A napokban megválasz­tott első számú vezetőtől ez kettőzött figyelmet, határozott politikai irányítómunkát kí­ván, s egyben a bizonyítás lehetőségét adja. A 39 éves Grál József megyénk legfia­talabb első titkáraként került az MSZMP Szigetvár Városi Bizottsága élére. — Kezdjük egy rövid be­mutatkozással, bár Grál ló- zselet, aki már 1984 au­gusztusától e pártbizottság titkáraként dolgozott, a helybelieknek már nem kell bemutatnom. — Életem úgy alakult, hogy munkámmal szinte mindig e térséghez kötődtem. A szabad­szentkirályi termelőszövetkezet ösztöndíjasaként végeztem Körmenden, mezőgazdasági főiskolán. A gazdaságban gé­pészeti vezetőként majd ezzel párhuzamosan párttitkárként dolgoztam 1975-ig. Innen a pécsi járási pártbizottságra, majd a megyei pártbizottság­ra kerültem, s Szigetvár és vidéke instruktori teendőit lát­tam el. Az SZKP Társadalom- tudományi Akadémiáján vörös diplomát szereztem, s amikor hazatértem, megválasztottak a szigetvári pártbizottság titká­rának. 1984 óta szigetvári vagyok. Nős, három gyermek édesapja. — Amikor Tettinger István, volt első titkár súlyosan megbetegedett, ön lett a megbízott vezető. így a VII. ötéves terv helyi koncepciói­nak megfogalmazása is ön­re várt. Mi volt a kiinduló­pont? — A közel 13 000-es lélek­számú város és térsége szoros kapcsolatban van. Ha a ren­delkezésünkre álló forintokat okosan akarjuk felhasználni, e kis régió keretében kell gondolkodnunk. Vagyis, ha a várost fejlesztjük, akkor azt úgy kell meatenni, hogy kör­nyezete is jól járjon, bizonyos ellő tás i-szolqá Itató si-kul tu rá lis- egészségüavi funkciókat föl­vállaljon. Tisztában kell lenni azzal is, hogy döntően mező- gazdasági termelés folvik nálunk; a tizenkét termelő- szövetkezet és a két állami gazdaság évente hárommilli­árdos termelést realizál, loar jórészt a két nagyüzemünkre, a cipőgyárra és a konzerv­gyárra szűkül. laaz, hosszú távon nézve mindkettő jól prosperál. Szovjet exportra csomagolnak a konzervgyárban- Ha az elmúlt ötéves periódust nézzük, igen hul­lámzó a gazdaságok ered­ményessége: egyszer lönt, egyszer lent. Az 1985-ös év a térség mezőgazdasági üzemei számára majdhogy­nem kritikus volt: a korábbi évhez képest 30 százalékkal csökkent a nyereség. Mit le­het tenni? — Mindez az elmúlt idő­szakban több fórumon is szó­ba került, a vezetőkkel egyé­nileg is elbeszélgettem. Lehet, hogy keményen fogalmazok: a jövőben a vezetői munka szín­vonalának megítélésében dön­tő szempont lesz az eredmé­nyesség, s ahol ez nem megy, ott a megfelelő személyi kon­zekvenciákat is le kell vonni. Fő célkitűzésünk: az ipari ter­melésnek az 1981—85. évinél hozta —, meg kell gyorsítani a tudományos kutatásban és a műszaki fejlesztésben elért eredmények gyakorlati hasz­nosítását. Támogatjuk a ta­lajok termőképességének fenn­tartása érdekében a meliorá­ció és a rekultiváció minden eddiginél nagyobb irányú megvalósítását. Mi úgy lát­juk: az alacsony hatékony­sággal gazdálkodók közül a két állami gazdaság valamint a dobszai, mozsgói, szentlő­rinci és szentlászlói termelő- szövetkezetek üzemi és ter­mőhelyi adottságai nincsenek jól kihasználva. A magasabb szintű termelés-gazdálkodás — a minimális elvárás. A jók — köztük a nagypeterdi, bi- ^csérdi, kétújfalui, drávafoki, szigetvári, szabadszentkirályi — gazdasagok tartsák meg élenjáró szerepüket, töreked­jenek a magasabb jövedel­mezőség elérésére. — Mi várható az életkörül­mények változása területén a térségben?-A képlet ismert: az élet- színvonal a jövedelmektől, a jövedelmek a gazdálkodástól függenek. Úgy fogalmaztuk: a VI. ötéves tervben megvaló­sított teljes foglalkoztatottsá­got fel kell váltania a VII.-ben a teljes és hatékony foglal­koztatottságnak. Támogatjuk tehát a racionális létszám- gazdálkodást, a másik oldal­ról pedig segítjük az új mun­kalehetőségek megteremtését. (A régi vásártér helyén épül a Mecseki Erdőgazdaság új üzeme!) A lakossági jövedel­mek növelésében meghatáro­zónak kell lenni a főmunka­időben szerezhető jövedelmek­nek. Az életkörülmények javí­tásában meghatározó szerepe van az infrastruktúra fejlesz­tésének, ami jelenti nálunk egyrészt azt, hogy a városi beruházások többsége szol­gálja ki a térségi igényeket is, másrészt különös figyelmet kell fordítani — és központi forrá­sokból is támogatni — a több­szörösen hátrányos helyzetű térségeket és településeket. A kisközségek alapellátásának javítása-biztosítása nem lehet vitatéma! Továbbra is kiemelt feladat a lakáshelyzet javítá­sa: folytatjuk az 1983-ban megkezdett sikeres programot, mellyel a fiatal házasok és a többgyermekes, családok la­káshoz jutása lényegesen ja­vult, segítjük a községi taná­csok ez irányú tevékenységét is. — Beszélgetésünket azzal indítottuk: soha nem látott, Új lakások a Lenin-lakótelepen gyorsabban, évi átlagban 3— 3,5 százalékkal, az öt év alatt 15-17 százalékkal emelkednie kell. A mezőgazdaság eseté­ben úgy fogalmaztunk: a nö­vekedés az országosan terve­zett 7-10 százalékos termelés- növekedést haladja meg. Mindez konkrétan azt jelenti, hogy a cipőgyár 1990-re érje el a kétmillió páros termelést, szerezze vissza a nem rubel elszámolású exportpozíciókat. A konzervgyárban tovább a megkezdett úton: növeljék a dollárexportot, lépjenek a fel­dolgozás és a csomagolás- technika területén. A mezőgaz­dasági üzemek csökkentsék a termelés energia- és anyag­igényességét, próbáljanak a szó igaz értelmében hatéko­nyan gazdálkodni. Meg kell szüntetni a gazdaságokban a jövedelmek indokolatlan hul­lámzását — ezt ön is szóbe Baranya megye egészségügyi helyzetének alakulása Eredmények és tanulságok Az ország legfelsőbb egész­ségügyi vezetésének érdeklő­dése mellett tárgyalta a me­gye egészségügyének helyze­tét, fejlődését az elmúlt héten a megye egészségpolitikai aktí­vája. Rendkívül sok olyan tény és gondolat hangzott el, amelyről egy napi tudósítás szűkre szabott keretei között lehetetlen volt szólni. Elhall­gatni sem célszerű azonban, hiszen az egészségügyi ellátás a lakosság hangulatát jelen­tősen befolyásoló tényező, így természetes, hogy megyénk lakossága számára sem közöm­bös e téma. Sőt mint ahogyan Rajnai József, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára elmondta, az egészségügyi el­látásban Baranya megyének a határain is túlnövő szerepe van — hiszen az egészségügyi intézmények nagyrésze regio­nális feladatokat is ellát. Mit is kapott a megye egészségügye az elmúlt idő­szakban? Javult a körzeti or­vosi ellátás, új körzeti orvosi központokat hoztak létre, ja­vult a terhesgondozás, a Lánc utcai rendelővel nagy előrelé­pés történt a járóbeteg szak­ellátásban. Valamennyi fekvő­beteg intézményben biztosítot­tak a sürgősségi betegellátás alapfeltételei, subintenzív rész­legeket alakítottak ki. Az or­szágban elsőként jött létre a területi rehabilitációs bizott­ság. Mi épült fel, mi újult meg? — Jelentős felújítási munkákat végeztek a mohácsi kórház­ban, és befejeződött a megyei szülészet rekonstrukciója. El­készült a Megyei Kórház steri­lizálója, a Harkányi Kórház új épületének első üteme, a Tüdő­gyógyintézet 42 ágyas új osz­tálya, most folyik a szigetvári kórház és a Megyei Kórház pavilonjának, valamint a har­kányi 11-es ütem építése. Kü­lön kiemelendő eredmény, hogy a siklósi kórház a felújí­tás során jelentős fejlődésen ment keresztül. Erről számolt be az ülésen dr. Horváth Lajos, a siklósi kórház igazgató-főor­vosa. A gyógyszerellátási fel­tételek javításában új gyógy­szertár épült Pécsett, Komlón, Siklóson, Szigetváron és Pécs- váradon, rekonstrukcióra került sor a pécsi Széchenyi téri és Bajcsy-Zsilinszky úti, a mágo- csi és a szentlőrinci patikák­nál. Mit nem sikerült megvalósí­tani? Sok helyütt még nem megfelelőek a tárgyi feltételek és nem sikerült a szervezés te­rületén előbbre lépni. Erről szólt Rákos János, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának tit­kára, amikor azt mondta, a város egészségügyi szolgálat rendszere megfelelő, de bel­ső tartalomban bizonyos vál­toztatásokat igényel. Még sok az indokolatlan betegküldöz­getés. Jobb szervezéssel javí­tani kell a munka minőségét. Ehhez nagyobb önállóságot kell adni az egyes intézmé­nyeknek. A felsorolt eredmények ezért biztatóak, mert nehéz gazda­sági körülmények között szü­lettek. Dr. Hutás Imre egész­ségügyi minisztériumi államtit­kár mondta, az orvosoknak a jövőben meg kell tanulni és együtt élni olyan kifejezések­kel, mint például gazdaságos­ság. Az egészségügyben je­lenleg ugyanis együtt található meg a hiány és a pazarlás. További tartalékok feltárása szükséges az egészségügyben. De vajon mik lehetnek e tar­talékok? Például a Baranya Megyei Kórház Rendelő Intézet múlt században készült régi épületé­ben nem rendelkeznek azokkal a feltételekkel, amilyenekkel más, már a korszerű követel­ményeknek megfelelően épült hasonló intézmények. Mégis, belső tartalékok feltárásával, különböző szervezésekkel je­lentősen javítani lehetett a betegellátás színvonalán a hátrányosabb helyzet ellenére is. Mint ahogyan dr. Orbán István, a Megyei Kórház fő­igazgató főorvosa elmondta, sok mindenre sikerült megol­dást találni. A belső szerve­zésnél például rugalmasan kellett reagálni a beteg-struk­túra változásaira. Figyelembe kellett venni olyan konkrét té­nyeket, mint az időskorúak számának növekedése, az egy­re szaporodó szív-érrendszeri és daganatos betegségek. E hármas feladat megoldásának érdekében történtek különböző változtatások: Az integráció hozzá segített ahhoz, hogy egyes részlegeket megszüntet­hettek és az így felszabadult ágyakkal mennyiségi, de egy­úttal minőségi javulást is elér­tek. Nagy jelentőségű az is, hogy kölcsönösen előnyös szer­ződéseket követően különböző vállalatok összesen 16 millió forintot adtak a kórháznak mű­szerfejlesztésre. Az együttműködés kapaci­tásbővítő jelentőségéről szólt dr. Bauer Miklós rektor, ami­kor az egyetem fő feladata, az oktatás és a betegellátás szoros kapcsolatáról beszélt. Ez azt jelenti ugyanis, hogy a klinikai betegellátásnak olyan szintűnek kell lenni, hogy azt a hallgatók követen­dő mintának egy életre ma­gukkal vihessék. A hallgatói létszámhoz viszonyítva azon­ban az ágykapacitás szűkös. Jelen körülmények között a bő­vítésnek egyetlen járható útja a legszorosabb munkakapcso­lat kiépítése mindazon Bara­nya megyei gyógyintézetekkel, ahol magasszintű szakmai munka folyik. Az integrációnak köszönhető például az is, amit dr. Szilasi Anna, Pécs városi főorvos töb­bek között megemlített, hoqy jelentősen javult a fekvőbeteg és járóbeteaellátósban dolgo­zók együttműködése. Az eqyes városi egészségügyi ellátási területek közötti együttműkö­désnek köszönhető az alapel­látás színvonalának emelkedé­se, az egységes gondolkodás, a rehabilitációban, c gondo­zásban és az idősekről való gondoskodásban, és nem utol­sósorban a szakmai körökben orszpqos érdeklődést kiváltó számítógépes betegnyilvántar­tás, adatrögzítés. Az egészségnevelés, meg­előzés volt az eqészséqpoliti- tikai aktívaértekezlet másik je­lentős gondolata, amelynek fonTossáqáról az előadók és hozzászólók szinte valameny- nvien beszéltek. Dr. Vidovszky Kálmán, a Közoonti Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának alosz­tályvezetője például ezt mond­ta: „Társadalmi mértékekben kell megértetni:'az egészség érték! Az emberek egyéb érté­keikre vigyáznak, erre nem. A lakosság érdekében kell küz­deni a szenvedélybetegségek ellen is.” Rajnai József: Kedvezőtlen tendenciák mutatkoznak a la­kosság egészséqi állapotában. Erről a lehető legszélesebb körben legyen szó, mert az emberek egészségi állaootá- nak javítása társadalmi ügy. Dr. Hutás Imre államtitkár: — Az elmúlt évben nem emelkedett a munkaképesko- rúak halálozási száma. Ez azonban nem a lakosság élet­módbeli megváltozásának kö­szönhető, hanem az egészség- ügvi ellátásban bekövetkezett fejlődésnek. Átfogó egészség- nevelési program szükséges, de minél előbb. Például az USÁ-ban 1964-ben- kezdték el a dohányzás elleni kamaánvt és csak 1983-ban érték el elő­ször, hogv a férfiak között a tüdőrák és az emiatti halálo­zás csökkent. Az ülésen többször felvető­dött a nem megfelelő műszer­ellátottság problémája. „— A műszer fontos része a gyógyí­tásnak. Ez igaz. De nem pótol­hatja az embert" — mondta Rajnai József. A beteg közérzete nem a műszerektől, hanem elsősorban az orvos—beteg kapcsolattóf lesz jó vagy rossz. Sarok Zsuzsa »

Next

/
Thumbnails
Contents