Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-22 / 80. szám
Kultúrotthon, kórház, Crossbar-központ, kenyérgyár Újszerűén, bátran! Interjú Gráf Józseffel, az MSZMP Szigetvári Városi Bizottságának első' titkárával gazdag fejlesztés előtt áll a térség. Emeljük ki a legjelentősebb beruházásokat! — Kezdeném azzal, hogy a szigetváriak bizonyították: jó patrióták. A kulturális központ, a „Vigadó” érdekében vállalták a családonkénti 1000 forintos településfejlesztési hozzájárulást, a lélegzetelállítóan szép terv megvalósításának alapját, öt esztendő alatt, így 10 -millió forintra tehetünk szert. Szeretnénk 1989-ben avatóünnepséget tartani. Ugyanekkorra készül el a nagy lélegzetvételű -postai beruházás: 184 millió forintunk van a telefonhelyzet megoldására. Háromezer új állomást kap a város, 1800-at a térség, s belépünk a Crossbar-családba. Reméljük, hogy megépül a 6-os főközlekedési útvonal városközpontot elkerülő szakasza. Folyik a kórház- építés; a megye egyik legkorszerűbb egészségügyi beruházása nyomán, a régi kórház épületében 100 férőhelyes szociális otthont és egy 80 férőhelyes egészségügyi- rehabilitációs utógondozót létesítünk. Új kenyérgyárat építünk. Napirenden van a Lenin-lakótelepi iskola bővítése, új középiskolai tantermeket adunk át, javítjuk a bölcsődei-óvodai ellátást. Új ABC-t építünk a városközpontban. És végül: gondolkozunk a városi strand bővítésének lehetőségén, és meg kell oldanunk a városi szeméttelep létesítését. Községeinket illetően elsődleges a kereskedelem és a vendéglátás feltételeinek javítása, új létesítményekkel, a régiek rekonstrukciójával.- Itt a városi pártbizottságon, a VII. ötéves terv megvalósításának politikai eszköztára adott, éppen ezért úgy vélem, a kérdés jogos: mi az ön politikai ars poétikája? — Úgy vallom — mondotta befejezésül Gráf József, —, hogy erősíteni kell a pártszervezetek munkájában a gazdaságpolitikai agitációt, propagandamunkát. Kezdeményezőbbnek kell lenniük a mozgósításban, abban, hogy felismerjék a céljainkkal ellentétes vagy eredménytelen gazdasági tevékenységet, támogatniuk kell az előrevivő folyamatokat. Személyi feltételekre van szükség. Támogatni az újszerűén gondolkodó, bátran kezdeményező, ésszerű kockázatot vallani tudó vezetőket és kollektívákat. Kozma Ferenc Minden eddiginél szebb tervekkel startol a VII. ötéves tervidőszak első esztendejében Szigetvár és térsége, olyan fejlesztési programot indít, amely alapvető változásokat hozhat a területen élő közel 50 000 ember életében. A napokban megválasztott első számú vezetőtől ez kettőzött figyelmet, határozott politikai irányítómunkát kíván, s egyben a bizonyítás lehetőségét adja. A 39 éves Grál József megyénk legfiatalabb első titkáraként került az MSZMP Szigetvár Városi Bizottsága élére. — Kezdjük egy rövid bemutatkozással, bár Grál ló- zselet, aki már 1984 augusztusától e pártbizottság titkáraként dolgozott, a helybelieknek már nem kell bemutatnom. — Életem úgy alakult, hogy munkámmal szinte mindig e térséghez kötődtem. A szabadszentkirályi termelőszövetkezet ösztöndíjasaként végeztem Körmenden, mezőgazdasági főiskolán. A gazdaságban gépészeti vezetőként majd ezzel párhuzamosan párttitkárként dolgoztam 1975-ig. Innen a pécsi járási pártbizottságra, majd a megyei pártbizottságra kerültem, s Szigetvár és vidéke instruktori teendőit láttam el. Az SZKP Társadalom- tudományi Akadémiáján vörös diplomát szereztem, s amikor hazatértem, megválasztottak a szigetvári pártbizottság titkárának. 1984 óta szigetvári vagyok. Nős, három gyermek édesapja. — Amikor Tettinger István, volt első titkár súlyosan megbetegedett, ön lett a megbízott vezető. így a VII. ötéves terv helyi koncepcióinak megfogalmazása is önre várt. Mi volt a kiindulópont? — A közel 13 000-es lélekszámú város és térsége szoros kapcsolatban van. Ha a rendelkezésünkre álló forintokat okosan akarjuk felhasználni, e kis régió keretében kell gondolkodnunk. Vagyis, ha a várost fejlesztjük, akkor azt úgy kell meatenni, hogy környezete is jól járjon, bizonyos ellő tás i-szolqá Itató si-kul tu rá lis- egészségüavi funkciókat fölvállaljon. Tisztában kell lenni azzal is, hogy döntően mező- gazdasági termelés folvik nálunk; a tizenkét termelő- szövetkezet és a két állami gazdaság évente hárommilliárdos termelést realizál, loar jórészt a két nagyüzemünkre, a cipőgyárra és a konzervgyárra szűkül. laaz, hosszú távon nézve mindkettő jól prosperál. Szovjet exportra csomagolnak a konzervgyárban- Ha az elmúlt ötéves periódust nézzük, igen hullámzó a gazdaságok eredményessége: egyszer lönt, egyszer lent. Az 1985-ös év a térség mezőgazdasági üzemei számára majdhogynem kritikus volt: a korábbi évhez képest 30 százalékkal csökkent a nyereség. Mit lehet tenni? — Mindez az elmúlt időszakban több fórumon is szóba került, a vezetőkkel egyénileg is elbeszélgettem. Lehet, hogy keményen fogalmazok: a jövőben a vezetői munka színvonalának megítélésében döntő szempont lesz az eredményesség, s ahol ez nem megy, ott a megfelelő személyi konzekvenciákat is le kell vonni. Fő célkitűzésünk: az ipari termelésnek az 1981—85. évinél hozta —, meg kell gyorsítani a tudományos kutatásban és a műszaki fejlesztésben elért eredmények gyakorlati hasznosítását. Támogatjuk a talajok termőképességének fenntartása érdekében a melioráció és a rekultiváció minden eddiginél nagyobb irányú megvalósítását. Mi úgy látjuk: az alacsony hatékonysággal gazdálkodók közül a két állami gazdaság valamint a dobszai, mozsgói, szentlőrinci és szentlászlói termelő- szövetkezetek üzemi és termőhelyi adottságai nincsenek jól kihasználva. A magasabb szintű termelés-gazdálkodás — a minimális elvárás. A jók — köztük a nagypeterdi, bi- ^csérdi, kétújfalui, drávafoki, szigetvári, szabadszentkirályi — gazdasagok tartsák meg élenjáró szerepüket, törekedjenek a magasabb jövedelmezőség elérésére. — Mi várható az életkörülmények változása területén a térségben?-A képlet ismert: az élet- színvonal a jövedelmektől, a jövedelmek a gazdálkodástól függenek. Úgy fogalmaztuk: a VI. ötéves tervben megvalósított teljes foglalkoztatottságot fel kell váltania a VII.-ben a teljes és hatékony foglalkoztatottságnak. Támogatjuk tehát a racionális létszám- gazdálkodást, a másik oldalról pedig segítjük az új munkalehetőségek megteremtését. (A régi vásártér helyén épül a Mecseki Erdőgazdaság új üzeme!) A lakossági jövedelmek növelésében meghatározónak kell lenni a főmunkaidőben szerezhető jövedelmeknek. Az életkörülmények javításában meghatározó szerepe van az infrastruktúra fejlesztésének, ami jelenti nálunk egyrészt azt, hogy a városi beruházások többsége szolgálja ki a térségi igényeket is, másrészt különös figyelmet kell fordítani — és központi forrásokból is támogatni — a többszörösen hátrányos helyzetű térségeket és településeket. A kisközségek alapellátásának javítása-biztosítása nem lehet vitatéma! Továbbra is kiemelt feladat a lakáshelyzet javítása: folytatjuk az 1983-ban megkezdett sikeres programot, mellyel a fiatal házasok és a többgyermekes, családok lakáshoz jutása lényegesen javult, segítjük a községi tanácsok ez irányú tevékenységét is. — Beszélgetésünket azzal indítottuk: soha nem látott, Új lakások a Lenin-lakótelepen gyorsabban, évi átlagban 3— 3,5 százalékkal, az öt év alatt 15-17 százalékkal emelkednie kell. A mezőgazdaság esetében úgy fogalmaztunk: a növekedés az országosan tervezett 7-10 százalékos termelés- növekedést haladja meg. Mindez konkrétan azt jelenti, hogy a cipőgyár 1990-re érje el a kétmillió páros termelést, szerezze vissza a nem rubel elszámolású exportpozíciókat. A konzervgyárban tovább a megkezdett úton: növeljék a dollárexportot, lépjenek a feldolgozás és a csomagolás- technika területén. A mezőgazdasági üzemek csökkentsék a termelés energia- és anyagigényességét, próbáljanak a szó igaz értelmében hatékonyan gazdálkodni. Meg kell szüntetni a gazdaságokban a jövedelmek indokolatlan hullámzását — ezt ön is szóbe Baranya megye egészségügyi helyzetének alakulása Eredmények és tanulságok Az ország legfelsőbb egészségügyi vezetésének érdeklődése mellett tárgyalta a megye egészségügyének helyzetét, fejlődését az elmúlt héten a megye egészségpolitikai aktívája. Rendkívül sok olyan tény és gondolat hangzott el, amelyről egy napi tudósítás szűkre szabott keretei között lehetetlen volt szólni. Elhallgatni sem célszerű azonban, hiszen az egészségügyi ellátás a lakosság hangulatát jelentősen befolyásoló tényező, így természetes, hogy megyénk lakossága számára sem közömbös e téma. Sőt mint ahogyan Rajnai József, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára elmondta, az egészségügyi ellátásban Baranya megyének a határain is túlnövő szerepe van — hiszen az egészségügyi intézmények nagyrésze regionális feladatokat is ellát. Mit is kapott a megye egészségügye az elmúlt időszakban? Javult a körzeti orvosi ellátás, új körzeti orvosi központokat hoztak létre, javult a terhesgondozás, a Lánc utcai rendelővel nagy előrelépés történt a járóbeteg szakellátásban. Valamennyi fekvőbeteg intézményben biztosítottak a sürgősségi betegellátás alapfeltételei, subintenzív részlegeket alakítottak ki. Az országban elsőként jött létre a területi rehabilitációs bizottság. Mi épült fel, mi újult meg? — Jelentős felújítási munkákat végeztek a mohácsi kórházban, és befejeződött a megyei szülészet rekonstrukciója. Elkészült a Megyei Kórház sterilizálója, a Harkányi Kórház új épületének első üteme, a Tüdőgyógyintézet 42 ágyas új osztálya, most folyik a szigetvári kórház és a Megyei Kórház pavilonjának, valamint a harkányi 11-es ütem építése. Külön kiemelendő eredmény, hogy a siklósi kórház a felújítás során jelentős fejlődésen ment keresztül. Erről számolt be az ülésen dr. Horváth Lajos, a siklósi kórház igazgató-főorvosa. A gyógyszerellátási feltételek javításában új gyógyszertár épült Pécsett, Komlón, Siklóson, Szigetváron és Pécs- váradon, rekonstrukcióra került sor a pécsi Széchenyi téri és Bajcsy-Zsilinszky úti, a mágo- csi és a szentlőrinci patikáknál. Mit nem sikerült megvalósítani? Sok helyütt még nem megfelelőek a tárgyi feltételek és nem sikerült a szervezés területén előbbre lépni. Erről szólt Rákos János, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának titkára, amikor azt mondta, a város egészségügyi szolgálat rendszere megfelelő, de belső tartalomban bizonyos változtatásokat igényel. Még sok az indokolatlan betegküldözgetés. Jobb szervezéssel javítani kell a munka minőségét. Ehhez nagyobb önállóságot kell adni az egyes intézményeknek. A felsorolt eredmények ezért biztatóak, mert nehéz gazdasági körülmények között születtek. Dr. Hutás Imre egészségügyi minisztériumi államtitkár mondta, az orvosoknak a jövőben meg kell tanulni és együtt élni olyan kifejezésekkel, mint például gazdaságosság. Az egészségügyben jelenleg ugyanis együtt található meg a hiány és a pazarlás. További tartalékok feltárása szükséges az egészségügyben. De vajon mik lehetnek e tartalékok? Például a Baranya Megyei Kórház Rendelő Intézet múlt században készült régi épületében nem rendelkeznek azokkal a feltételekkel, amilyenekkel más, már a korszerű követelményeknek megfelelően épült hasonló intézmények. Mégis, belső tartalékok feltárásával, különböző szervezésekkel jelentősen javítani lehetett a betegellátás színvonalán a hátrányosabb helyzet ellenére is. Mint ahogyan dr. Orbán István, a Megyei Kórház főigazgató főorvosa elmondta, sok mindenre sikerült megoldást találni. A belső szervezésnél például rugalmasan kellett reagálni a beteg-struktúra változásaira. Figyelembe kellett venni olyan konkrét tényeket, mint az időskorúak számának növekedése, az egyre szaporodó szív-érrendszeri és daganatos betegségek. E hármas feladat megoldásának érdekében történtek különböző változtatások: Az integráció hozzá segített ahhoz, hogy egyes részlegeket megszüntethettek és az így felszabadult ágyakkal mennyiségi, de egyúttal minőségi javulást is elértek. Nagy jelentőségű az is, hogy kölcsönösen előnyös szerződéseket követően különböző vállalatok összesen 16 millió forintot adtak a kórháznak műszerfejlesztésre. Az együttműködés kapacitásbővítő jelentőségéről szólt dr. Bauer Miklós rektor, amikor az egyetem fő feladata, az oktatás és a betegellátás szoros kapcsolatáról beszélt. Ez azt jelenti ugyanis, hogy a klinikai betegellátásnak olyan szintűnek kell lenni, hogy azt a hallgatók követendő mintának egy életre magukkal vihessék. A hallgatói létszámhoz viszonyítva azonban az ágykapacitás szűkös. Jelen körülmények között a bővítésnek egyetlen járható útja a legszorosabb munkakapcsolat kiépítése mindazon Baranya megyei gyógyintézetekkel, ahol magasszintű szakmai munka folyik. Az integrációnak köszönhető például az is, amit dr. Szilasi Anna, Pécs városi főorvos többek között megemlített, hoqy jelentősen javult a fekvőbeteg és járóbeteaellátósban dolgozók együttműködése. Az eqyes városi egészségügyi ellátási területek közötti együttműködésnek köszönhető az alapellátás színvonalának emelkedése, az egységes gondolkodás, a rehabilitációban, c gondozásban és az idősekről való gondoskodásban, és nem utolsósorban a szakmai körökben orszpqos érdeklődést kiváltó számítógépes betegnyilvántartás, adatrögzítés. Az egészségnevelés, megelőzés volt az eqészséqpoliti- tikai aktívaértekezlet másik jelentős gondolata, amelynek fonTossáqáról az előadók és hozzászólók szinte valameny- nvien beszéltek. Dr. Vidovszky Kálmán, a Közoonti Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának alosztályvezetője például ezt mondta: „Társadalmi mértékekben kell megértetni:'az egészség érték! Az emberek egyéb értékeikre vigyáznak, erre nem. A lakosság érdekében kell küzdeni a szenvedélybetegségek ellen is.” Rajnai József: Kedvezőtlen tendenciák mutatkoznak a lakosság egészséqi állapotában. Erről a lehető legszélesebb körben legyen szó, mert az emberek egészségi állaootá- nak javítása társadalmi ügy. Dr. Hutás Imre államtitkár: — Az elmúlt évben nem emelkedett a munkaképesko- rúak halálozási száma. Ez azonban nem a lakosság életmódbeli megváltozásának köszönhető, hanem az egészség- ügvi ellátásban bekövetkezett fejlődésnek. Átfogó egészség- nevelési program szükséges, de minél előbb. Például az USÁ-ban 1964-ben- kezdték el a dohányzás elleni kamaánvt és csak 1983-ban érték el először, hogv a férfiak között a tüdőrák és az emiatti halálozás csökkent. Az ülésen többször felvetődött a nem megfelelő műszerellátottság problémája. „— A műszer fontos része a gyógyításnak. Ez igaz. De nem pótolhatja az embert" — mondta Rajnai József. A beteg közérzete nem a műszerektől, hanem elsősorban az orvos—beteg kapcsolattóf lesz jó vagy rossz. Sarok Zsuzsa »
