Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-21 / 79. szám
2 Dunántúli napló 1986, március 21., péntek Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Az illetékek második nagy csoportja: az eljárási illeték. Ez azon alapszik, hogy aki az állami szerveket „dolgoztatja", az vállaljon részt ennek költségeiből. Ez azonban nem lehet olyan mértékű, hogy az állampolgárt jogainak érvényesítésében az illeték gátolja. Az egyes konkrét államigazgatási eljárások költségei nem, vagy csak nagy nehézségek órán lennének megállapíthatók. Ezért széles körben átalány-jel- legű eljárási iletéket indokolt meghatározni. Ennek célszerű mértéke 100 forint, s ez egyszerre helyettesítheti az eddig külön-külön lerovott beadvány! és kiadványi illetéket. A mindennapi életben gyakran találkozunk különböző hatósági díjakkal. Lényegüket tekintve ezek is illetékek: például a személyi igazolvány vagy a munkakönyv kiállításának díja. Ezeket az illetékes szervek jogszabályai határozzák meg. Újraszabályozásra — a díjak sokfélesége miatt - most nem vállalkoztunk, a ma létező díjakat a törvényjavaslat nem érinti. A bírósági eljárási illetékek rendszerében a szabályozás egyszerűsítésén és az elavult mértékek átfogó korrekcióján, lehetőség szerinti egységesítésén túl, további lényeges változást nem javasolunk. A törvényjavaslat megítélésénél fontos szempont, hogy az hogyan érinti a költségvetési bevételeket. A számítások azt mutatják, hogy az új szabályok hatására az állam illetékbevétele tíz milliárd forintot megközelítően alakul majd. Ebből körülbelül 4 mifliárdot a lakosság, hat milliárdot pedig a gazdálkodó szervezetek fizetnek. A napirend vitájában felszólalt dr. Bölcsey György (Budapest, 63. vk.), dr. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), dr. Tallóssy Frigyes (Budapestf-24. vk.). A napirendi pontokhoz több felszólaló nem lévén, Hetényi István válaszolt az elhangzottakra. Hangsúlyozta, hogy a bizottsági vitákban* számos értékes javaslat merült fel, s ezek a törvénytervezet szövegében helyet kaptak. Dr. Tallósy Frigyes konkrét javaslataira reagálva kiemelte: a saját és a kormány véleménye szerint nem szükséges ezekkel az indítványokkal módosítani» a törvényjavaslat tervezetét. Indoklásként elmondotta: a lakásnak az üdülőtől való megkülönböztetésére hangsúlyt helyez a törvény, de ezzel nem kisebbíti az állompolgároknak a pihenéshez való jogát. Mindazonáltal helytelen lenne az üdülőtulajdont — még ha csak bizonyos értékhatárig, a javas- lattevő szerint 500 ezer forintig — azonosítani a lakástulajdonnal. Az sem kívánatos, hogy a közösen szerzett lakást a túlélő házastárs illeték nélkül örökölhesse, ugyanis így a gyermeket nem vállaló családok jutnának pótlólagos előnyhöz. A gyermekes családoknál ugyanis az utódok örökölnek és ez után illetéket fizetnek. Hetényi István kérte az Országgyűlést, hogy tekintsen el a képviselő által javasolt módosításoktól. Az Országgyűlés a jogi, 'igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatát öt tartózkodással elfogadta. A képviselők külön szavaztak abban a kérdésben, hogy elfogadják-e a dr. Tallósy Frigyes képviselő felszólalásában elhangzott további módosításokat. A javaslat mellett 193-an, ellene 90-en szavaztak, kilencen tartózkodtak a szavazástól, tehát elfogadták a képviselő indítványát. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés általánosságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben is - egy tartózkodással — elfogadta a törvényjavaslatot. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter előterjesztése Markója Imre bevezetőben hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaságban az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit az alkotmány tartalmazza. Most az egyik legfontosabb alkotmányos jogunknak, az állampolgárok alapvető politikai jogai *özé tartozó szólás- és sajtószabadságnak az alapelveit és a legfontosabb jogi garanciát ösz- szefoglaló, magas szintű jogszabály tervezete került az országgyűlés elé. Ez az első olyan szocialista magyar sajtótörvény, amelynek megalkotásával ismét előrelépünk abban az irányban, hogy valamennyi alkotmányos alapjogunk részletes, törvényi szintű szabályozóst kapjon, és ezzel elősegítsük az alkotmányban foglalt rendelkezések gyakorlati és következetes megvalósulását. A felszabadulást követő éveknek a sajtóval kapcsolatos jogszabályai a demokratikus, majd a szocialista at- alckulós igényeit szolgálták. A szocialista sajtószabadság elvét rögzítette az 1949-ben elfogadott alkotmány is. Ennek alapján történt meg 1959- ben a sajtójog alacsonyabb szintű szabályozása, amely jelenleg is gerincét adja a ma érvényes sajtójogi normáknak. Társadalmunkban alapvető demokratikus követelmény, hogy az/ építőmunkában, a hatalom gyakorlásában, a közügyek intézésében való aktív részvételhez szükséges ismeretek eljussanak a lakosság széles rétegeihez. A párt-, az állami és a társadalmi szervek mellett egyre növekvő feladatok hárulnak ebben a tömegtájékoztatási eszközökre, az írott és az elektronikus sajtóra egyaránt. Ma, amikor az információrobbanás korát éljük, a tömegtájékoztatásnak ez na- gyonis felelősségteljes tevékenysége. A szocialista demokráciának emellett az is alapvető követelménye, hogy minden becsületes és jó szándékú állampolgár számára biztosítsa a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét politikánkról és politikai gyakorlatunkról. Az állampolgár ugyanis így válhat csak a politika végrehajtásában való tudatos közreműködése mellett a politika kialakításának is cselekvő részesévé. A párt-, állami és társadalmi szervezetek által biztosított különböző lehetőségeken túl a tömegkommunikációs fórumoknak ebben is rendkívül fontos szerepük van. Fontos követelmény, hogy a szocialista sajtónak, így a mi sajtónknak is politikailag elkötelezettnek kell lennie, és ezt az elkötelezettséget mindenkor nyíltan vállalnia kell. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a sajtónak a szocialista eszmék terjedését, a szocialista viszonyok fejlesztését, a szocialista értékrend megszilárdítását kell szolgálnia. A sajtóval szemben alapvető követelmény, hogy nyújtson hiteles képet a Magyar Népköztársaság politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életéről, adjon hírt a nemzetközi élet eseményeiről, a maga eszközeivel segítse elő a különböző országok és népek jobb megismerését, c kölcsönös megértést és a béke megóvását. Nyilvánvaló azonban, hogy a sajtó csak akkor tud megfelelni e törvényi hivatásának, ha hozzájut a feladatai ellátásához szükséges információkhoz. Ezt biztosítják a javaslatnak azok a rendelkezései, amelyek az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek felvilágosításadási kötelezettségének szabályait tartalmazzák, és amely elől e szervek csak akkor zárkózhatnak el, ha a felvilágosítás állami, szolgálati, üzemi •vagy magántitkot sértene. A javaslat a tájékoztatás hitelességét azzal is biztosítani kívánja, hogy előírja: a sajtó részére felvilágosítást adó személy a valóságnak megfelelő felvilágosítást köteles adni. A félrevezető vagy hamis tájékoztatást a jogszabályok szintén szankcionálják: a jogsérelem jellegétől és fokától függően büntetőjogi, polgári jogi vagy munkajogi jogkövetkezmények alkalmazására kerülhet sor. Természetesen az is előfordulhat, hogy a felvilágosítást adó személy védelméről kell gondoskodni. Különösen akkor, Ha a közérdekkel ellentétes tevékenységre vagy mulasztásra hívta fel a figyelmet, és ennek következtében hátrányoktól tartat. A javaslat ezért a közérdekű bejelentést, illetőleg javaslatot tevő személyeket megillető fokozott védelmet biztosítja a sajtó részére felvilágosítást adó személynek is. A sajtó megnövekedett szerepe és a sajtóra háruló fokozott felelősség kapcsán Markója Imre rámutatott: — A sajtóval szemben támasztott növekvő igények szükségessé tették, hogy a törvény rendezze a sajtó szervezetének és a saitó munkatársainak alapvető jogait és kötelességeit. E körben szabályoztuk az időszaki lap alapításának és kiadásának feltételeit, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda működésének legfontosabb szabályait, valamint az újságírók alapvető jogait és kötelességeit. — A sajtó munkatársainak régi kívánságát teljesíti a törvényjavaslat, amikor rögzíti az újságírói hivatás gyakorlásával összefüggő jogokat és kötelességeket. A jogok és kötelességek a maguk összességében kifejezik azt a különleges helyzetet, amelyet az újságíró társadalmunkban elfoglak Ezek a rendelkezések az információ megszerzésének és felhasználásának, az újságíró és a felvilágosítást adó személy közötti kapcsolat kérdéseinek, végül az újságírói tevékenység önállóságának és függetlenségének szabályaival foglalkoznak. E szabályozás kialakításánál is a jogok és a kötelezettségek összhangjának megteremtésére törekedtünk. A javaslat ezért kinyilvánítja, hogy az újságíró bárkitől jogosult felvilágosítást kérni, a kapott felvilágosítást azonban csak kellő körültekintéssel, mindenoldalú alapos ellenőrzés után használhatja fel. Az újságíró jogosult a felvilágosítást adó személy nevét titokban tartani, ha azonban a tájékoztatás bűncselekményre vonatkozott, az informátor neve már nem hallgatható el. Hasonlóan jelentős az a rendelkezés is, amely arra kötelezi az újságírót, hogy a közlésre előkészített nyilatkozatot bemutassa a nyilatkozatot adó személynek. Ha a nyilatkozatot adó ezt követően úgy dönt, hogy a közzétételhez nem járul hozzá, ez csak akkor fogja a közzétételt megakadályozni, ha a hozzájárulás megtagadására azért került sor, mert az újságíró a nyilatkozatot megváltoztatta. A közzétételhez való hozzájárulás alaptalan megtagadása tehát nem sértheti a tájékoztatás igényét. Miután a sajtó tevékenysége, a tájékoztatás a szó legteljesebb értelmében a köz érdekeit szolgálja, gondoskodni kellett ezért az e tevékenységet művelők, tehát az újságírók fokozott védelméről is. A javaslat ennek érdekében az újságíró számára ugyanazt a jogi védelmet biztosítja, amely a közérdekű bejelentőket megilleti. A sajtószabadság érvényesülése szempontjából nagyon fontos, hogy a jogszabály milyen széles körben vonja meg az esetleges tilalmakat. Nos, a mi törvényjavaslatunk rendelkezései csak akkor teszik lehetővé az engedély megtagadását, ha annak kiadása a törvény elvi és konkrét rendelkezéseibe ütközik, vagy ha az előállítás és a nyilvános közlés személyi és tárgyi feltételei hiányoznak, illetve ha a sajtótermék útján bűncselekmény, illetőleg szabálysértés valósul meg. Az engedélyező hatóság elutasító Határozata ellen a javaslat-tervezet biztosítja a bírósági. út igénybevételét. A sajtószabadság védelmének és az állampolgári jogok érvényesülésének fontos biztosítéka, hogy bizonyos kérdésekben csak a törvényeknek alárendelt, füg- qetlen bíróságok dönthessenek. Ebből a megfontolásból kerül a döntés a bíróságok hatáskörébe azokban az esetekben is, amikor az ügyész a sajtótermék nyilvános közlését megtiltandó- nak tartja, illetve azt felfüggeszti. Ezzél a rendszerrel egyébként a modern sajtórendészeti szabályozásokban általánosan ismert, nemzetközileg is elfogadott megoldást vezettünk be. Végezetül arról a kérdéskörről szólt a miniszter, amelynek a jelentősége éppen azáltal növekedett meg, hogy a javaslat szabályai a sajtó mozgásterét. Cselekvési szabadságát lényegesen megnövelték, ez pedig a sajtószervek vezetőinek a felelőssége. A javaslat — a jelenlegi szabályozással azonos módon — a sajtószerv vezetőjét teszi felelőssé a sajtópolitika elveinek érvényre juttatásáért és a vezetése alatt álló szerv tevékenységéért. Mindez nem érinti az egyes belső szervezeti egységek (főszerkesztők, műsorszerkesztők) vezetőinek és az újságíróknak a felefősségét. Az előbbieket az általuk szerkesztett műsorokra vonatkozóan egyéni felelősség terheli, az újságírók felelőssége pedig a mór ismertetett szabályok szerint alakul. A törvényjavaslat előterjesztésekor a kormány nevében is kijelenthetem, hogy a most ismertetett jogi szabályozás a politikai, az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek és az egész társadalom tevékeny támogatása mellett alkalmas a sajtó munkájának a továbbfejlesztésére, és megfelelő kereteket ad szocialista társadalmunk által a sajtó elé kitűzött feladatok teljesítéséhez. Befejezésül Markója Imre kérte az országgyűlést, hogy a sajtóról szóló törvényjavaslatot fogadja e| és iktassa az ország törvényei közé. Berecz János, az MSZMP KB titkára: A tájékoztatás politikai kérdés, elmulasztása politikai hiba — Fontos törvény elfogadására készülünk: a sajtóról szóló törvény tervezete azt mutatja, hogy politikai rendszerünk demokratizálódásának, államéletünk fejlődésének újabb állomásához érkeztünk. A meghatározó társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyokat, az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit már több törvény szabályozza. Fontosságát tekintve — elfogadása után — a sajtótörvény is ezek sorába tartozik majd. A szocialista társadalom építése, a szocialista demokrácia fejlesztése, a népi-nemzeti egység állandó erősítése magas színvonalú munkát kíván a sajtótól. Kötelességünk, hogy ehhez a jog eszközeivel is megfelelő támogatást nyújtsunk. Mondhatjuk, hogy e törvényt társadalmunk fejlődésének gazdag és sokféle tapasztalatai hívják életre, s így olyan közügyben alkotunk jogszabályt, amely a szocializmust építő magyar társadalom egészének értékeit őrzi és érdekeit szolgálja — mondotta elöljáróban. — A sajtó munkásainak is köszönhető, hogy népünk egyre hitelesebben látja országunk belső helyzetét, a világban elfoglalt helyét, fejlődésének lehetőségeit és akadályait. A műveltség, a politikai és a gazdasági tájékozottság növekedése a tudatosságot erősíti, annak felismerését, hogy az elkerülhetetlenül ellentmondásos fejlődés különböző szakaszaiban miként óvhatjuk meg vívmányainkat, hogyan gyarapíthatjuk eredményeinket. Hosszú esztendők tapasztalatai tanúsítják, hogy a közvélemény nálunk is bonyolult, összetett társadalmi tényező, hiszen sokféleképpen rétegezett társadalomban élünk. A szocialista fejlődés eredményeként tartós folyamat lett bz osztályok közeledése: megszűnőben vonnak az osztályeredetű, az osztály- jellegű társadalmi különbségek. Helyükbe azonban - hosszabb-rövidebb időre — más eredetű és más jellegű egyenlőtlenségek lépnek: azok, amelyek a nem egyforma munkafeltételekből, az eltérő jövedelmekből és életmódból, a lakás- és lakóterületi viszonyok különbözőségeiből keletkeznek, hogy csak néhányat említsek. Berecz János ezután a törvényjavaslat első sorait idézte: „A Magyar Népköztársaság biztosítja a sajtószabadságot. Mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, amennyiben azok nem sértik a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét." Ezek a mondatok azt fejezik ki, hogy hazánkban gondolat- és véleménynyilvánítási szabadság van. Ezek a szavak a magyar nemzet évszázados küzdelmeinek egyik fontos célját, a sajtószabadság biztosítását rögzítik. A sajtószabadság egyaránt tükrözi és szolgálja a társadalom fejlődését. Nem lehet gondja e szabadságjog meqfog almazásával, megértésével annak, aki tisztán látja népünk érdekeit. A sajtószabadság a társadalom érdekeivel ellentétes törekvések támogatására eddig sem vonatkozott és erre ezután sem ad lehetőséget. Alkotmányos rendet, nemzetközi érdekeket, szocialista vívmányokat, nemzeti, történelmi, erkölcsi alapértékeket kétségbe vonni Magyarországán semmiféle indokkal, így a sajtószabadság ürügyén sem lehet. A törvény- tervezet az ilyesfajta — esetleges - próbálkozásokkal szemben kellő szigort helyez kilátásba, és azt is kimondja, hogy a tájékoztatás nem sértheti az emberi jogokat, s különösen nem szolgálhatja az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények igazolását, a háborús uszítást, a más népek elleni gyűlölet keltését, a sovinizmust, a nemzetiségi, faji, a felekezeti és a nemek közötti hátrányos megkülönböztetést. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban arról szólt: a sajtó fontos feladata, hogy hiteles képet nyújtson hazánk politikai, gazdasági, tudomá(Folytatás a 3. oldalon) Centrum-hetfö 1986. MÁRCIUS 24-ÉN 20% VISSZATÉRÍTÉS! ♦ Női szandál 300—750 Ft-ig. c k\\\ PÉCSI ^Centrum Áruház Húsvéti vásár csak 4 napig! 25 %-os kedvezményes akvárium- és kalitkavásárral várjuk kedves vásárlóinkat a Bajcsy-Zs. u. 4. DISZALLATSZAKUZLETBEN. MÁRCIUS 26—29-IG!
