Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-21 / 79. szám
1986. március 21., péntek Dunántúlt napió 3 Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás o 2. oldalról) nyos és kulturális életéről, segítse a társadalmi jelenségek közötti összefüggések megértését és mozgósítson a társadalmi cselekvésre. Ennek a köteleségének azonban csak akkor felelhet meg, ha az állami szervek, a gazdálkodó és társadalmi szervezetek, egyesületek meaadják a szükséges felvilágosítást a nyilvánosság tájékoztatásához. — A törvényjavaslat határozottan kimondja a tájékoztatásadás kötelezettségét és nem gondolom, hogy feleslegesen. A hiteles képhez szükséges információk híján az utpbbi időben is több kifogásolható tartalmú sajtóközlés látott napvilágot. Arról pedig nincs, nem is lehet adat, hogy a tájékoztatás elmulasztása miatt menynyi azoknak a cikkeknek vagy rádió- és tévéműsoroknak a száma, amelyek meg sem születtek, szegényítve ezáltal közéletünket. Mindenütt fel kell ismerni, hogy a tájékoztatás politikai kérdés, a tájékoztatás elmulasztása pedig politikai hiba. Politikai érdek fűződik ahhoz, hogy a közvélemény pontosan tájékozott legyen, és a tájékoztatás tekintélyén felesleges időhúzás miatt ne essen csorba. Biztosítanunk kell a tájékoztatás elsőbbségét, hogy az ezzel járó kétségtelen • előnyöket még alkalomszerűen se használhassák ki a szocialista államunkkal szemben álló, el-. lenséges, idegen tájékoztatási szervek. Nincs -olyan fontos kérdés, amelyről akár a belpolitikát, akár a nemzetközi politikát illetően hallgatni kellene, vagy amelyről indokolt lenne megkésve tájékoztatást adni. Ugyanakkor apró-cseprő jelenségekből nem fogunk világ- szenzációt csinálni. Megteszi ezt helyettünk — gátlástalanul — a közvélemény manipulálása céljából a burzsoá propaganda. A gyorsaság természetesen nem állhat szemben a hitelesség szintén alapvető követelményével sem. A tájékoztatás kétoldalú folyamat. Fontos, hogy az állami, társadalmi szervek önmaguk is kezdeményezzék a közvéleményt érintő dolgaik megvitatását a sajtóban. Föl kell ismerniök: nem csupán társadalmunk egészének érdeke a közös gondolkodás, hanem hasznára lehet minden egyes szervezetnek külön-külön is. S nem csupán akkor kell nyilatkozni, ha valami jót, valami „reklámértékűt" lehet mondani. Az őszinteség, a nyíltság bizalmat kelt. S ez javára válhat mindenkinek. Épp ezért tartom kiemelésre méltónak, hogy a sajtótörvény előírja a közérdekű bejelentések és javaslatok közzétételének támogatását, valamint a tájékoztatást nyújtóknak és a sajtó dolgozóinak a jogi védelmét. — A párt, és vele együtt az egész társadalom szigorú követelményeket állít a sajtó elé. Annak nyomán ítéli meg a sajtó munkáját, hogy milyen eredménnyel szolgálja népünk szocialista céljainak megvalósítását, hogyan járul hozzá a tömegek alkotótevékenységének kibontakoztatásához. A sajtó tevékenységét általában elismerés illeti, mert jól tükrözi viszonyainkat és a tennivalókat, eredményesen segíti a párt politikájának megismertetését, elfogadtatását, mozgósít a munkára, a párt határozatainak és a kormány intézkedéseinek végrehajtására, ellátja feladatát a társadalmi közmegegyezés kialakításában és fenntartásában — hangsúlyozta Berecz János. — Feladatunk van bőven, hiszen népünk jelenét formáljuk és jövőjét alapozzuk. Gondokból sincs hiány, azokkal is számolnunk kell. A kiút, a további fejlődés csak a nemzet hozzáértésére és tettrekészségére alapozódhat. Bízunk benne, hogy a -törvény ezt a közös ügyet szolgálja és erre biztatja, mozgósítja újságíróinkat. Éljenek vele. Meggyőződésem, hogy elfogadása esetén a sajtótörvény hozzájárul a szocialista demokrácia fejlődéséhez, segíti a sajtót feladatainak ellátásában. A beterjesztett törvényjavaslat minden tekintetben összhangban áll pártunk tájékoztatáspolitikájával. Mindezek alapján a törvényt elfogadom és elfogadását javaslom a tisztelt Országgyűlésnek - mondotta befejezésül Berecz János. Bányász Rezső államtitkár, az MTH elnöke: Á sajtó hitelesen, pontosan és gyorsan tájékoztasson Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke elöljáróban hangsúlyozta: társadalmi életünk, szocialista demokráciánk fejlődésének szép eredményeként most olyan törvényjavaslatot tárgyal az országgyűlés, amelynek legfőbb szándéka, hogy megerősítse az Alkotmányban biztosított sajtószabadságot. A sajtótörvény javaslata ugyanakkor kiegészíti az alkotmányos alapjogot az állampolgároknak a tájékoztatáshoz való jogával, valamint a sajtó dolgozóinak azzal a jogával és kötelességével, hogy felelősen, megbízhatóan — a javaslat szavaival szólva: hitelesen, pontosan és gyorsan — tájékoztassanak a haza és a világ ügyeiről. Az államtitkár ezután hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat szelleme és paragrafusai az alkotó emberséget, a humanizmust és a legszélesebb értelemben vett demokratizmust képviselik. Sajtónkat is a szocialista demokrácia fejlesztésének szolgálatára ösztönzik; joggal, hiszen csak megfelelő ismeretekkel rendelkező, jól tájékozott állampolgároktól lehet elvárni, hogy cselekvő alakítói legyenek életünknek, fejlődésünknek, jövőnknek. — Sajtónk sokban segítette és még fokozottabban segítheti a nemzeti közmegegyezés formálását, építőmunkánk, gazdasági fejlődésünk meggyorsítását, a társadalom- és a művelődéspolitikai feladatok végrehajtását. Segíti a békéért és a társadalmi haladásért folyó nemzetközi küzdelem, a békés egymás mellett élés gyakran bonyolult kérdéseinek ^megvilágítását, a testvéri szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok elmélyítését a köztudatban. A magyar televízió, a rádió, az írott sajtó küldetésének tekinti a megbízható, gyors, az összefüggéseket is hitelesen bemutató tájékoztatást, korunk valóságának tiszta tükrözését, az orientálás és a társadalmi tettekre való mozgósítás kettős feladatának minél jobb elvégzését. Valljuk, hogy a tájékoztatás nyíltsága, őszintesége és teljessége elengedhetetlen tartozéka a szocialista demokráciának. Ezt erősítette meg pártunk XIII. kongresszusának határozata, s ez fogalmazódott meg kormányunk ötéves munkaprogramjában is. A televízió, a rádió, az írott sajtó dolgozóinak rendkívül felelős szerepük van abban, hogy népünk mindenkor a valóságnak megfelelő képet kapjon az ország helyzetéről. Nálunk már hosszú ideje senki sem igényli a sajtótól az eredmények megszépítését, a hibák elhallgatását, vagyis a „lakkozást". A valós helyzet bemutatásához természetesen az is hozzátartozik, hogy a tömegtájékoztatás tükrözze a dolgozó, alkotó emberek fáradozását, erőfeszítéseit és ezek eredményeit is. A továbbiakban az államtitkár kiemelte, hogy a sajtótörvény gerincének is tekinthetők azok a törvényszakaszok, amelyek az újságírók jogaival és kötelességeivel foglalkoznak. Ezek megfogalmazása tükrözi pártunk és kormányunk véleményét, hogy a szocialista demokrácia intézményrendszerében ma a politikai nyilvánosság továbbfejlesztése az egyik legfontosabb tényező: a szabad véleménynyilvánítás jogának megerősítésében, a tájékoztatáshoz való jog megfogalmazásában, a felvilágosítási kötelezettségben éppen úgy, mint a sajtó és az újságíró megnövekedett felelősségének jogszabályba foglalásával. Kormányunk határozott véleménye — mondotta ■—, hogy a törvényjavaslat mind szellemében, mind tételes szakaszaiban kellő jogi biztosítékokat nyújt a sajtónak fontos feladatai ellátásához. Bányász Rezső rámutatott: a törvényjavaslat nemcsak hogy nem korlátozza a sajtó kívánatos mozgásterét, hanem — elveinknek és jelenlegi gyakorlatunknak megfelelően — kibővíti azt. De nem ad teret a parttalan liberalizmusnak, a nép- és társadalomellenes eszméknek, és nem engedi meg a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje, törvényei, barátai és szövetségesei elleni uszítást. A felvilágosítási kötelezettség — miként a sajtótörvény egyetlen más szakasza sem — nem lehet visszaélések forrása. A valódi titkokat a jövőben sem tárhatjuk a világ elé: mindenkor lesznek államunknak olyan tényei, történései, amelyeknek nyilvánosságra hozatala sértené politikai, diplomáciai, gazdasági, egyszóval nemzeti érdekeinket. Ugyanakkor a törvényjavaslat nagy figyelmet fordít arra, hogy az újságírók munkájuk során minél kevesebb akadályba, mesterségesen előidézett, mondvacsinált „titokba" ütközzenék. Ugyanakkor a sajtó fontos tisztének eredményes ellátásához javítani kell a tájékoztatásban dolgozók újságírói szakmai színvonalát és erkölcsi, etikai szintjét is. A sajtóra.nemcsak a valóság hű tükröztetése és a mozgósítás, hanem az értékőrzés és az értékteremtés feladatai is várnak. A sajtónyelv tisztaságát szándékaink, gondolataink, cselekedeteink tisztaságával is példázzuk. A formájában is szép szóval eredményesebben küzdhetünk a társadalom előtt álló nagyszabású feladatok sikeres megoldásáért: így mozgósíthat a sajtó bátor tettekre, következetes cselekvésre a nemzeti egységért, szocialista építő- munkánk meggyorsításáért, s így ösztönözhet a hatékonyabb termelésre, a munkafegyelemre. A sajtó segítsen megértetni: mi az országos, s mi a helyi érdek. Küzdjön a közjóért, az erkölcsért, az emberi tisztességért, neveljen az egészséges életmódra, harcoljon a köny- nyelműség, a felelőtlenség, az alkoholizmus ellen. S persze, az újságíró, a publicista, a riporter szavának hitelét növeli, ha szavait átfűti a személyes meggyőződés, a személyes példa. Az államtitkár a sajtó tudat- formáló, mozgósító szerepének jelentőségét, tömeghatását tényekkel is érzékeltette. Mint mondotta, az elmúlt 30 eszen- dőben 3 millió magyar család vált tévénézővé, s mindegyik család tulajdonában több rádiókészülék is található. A televízió a két fő- és a körzeti adásaiban hetente már csaknem száz órán át sugároz műsort. A Magyar Rádió 3 központi és 5 regionális programját heti 540 órás műsoridőben közvetíti. Sajtónk demokratizmusát tükrözi, hogy jelenleg 1720 időszaki lap jelenik meg, s ezek évente 1 milliárd 400 millió példányban jutnak el az olvasókhoz. Csupán a központi és a vidéki napilapok példányszáma meghaladja a napi 3 milliót és a 34 hetilapé a heti 7 milliót. Vagyis: az átlagos magyar család leqalább egy napilapot és 2 hetilapot olvas. A magyarországi egyházak 16 újságot jelentetnek meg. Befejezésül hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság kormánya a nyílt szó, a vélemény- szabadság híve, amit a sajtó- törvény javaslatának elkészítése és beterjesztése is bizonyít. A sajtótörvény-tervezet vitájában felszólalt: Tóth János (Budapest, 37. vk.), dr. Fodor László (Borsöd-Abaúj-Zemplén megye, 19. vk.), Kállai Ferenc (országos lista), dr. Südi Bertalan (Bács-Kiskun megye, 12. vk.), dr. Bokor László (Budapest, 47. vk.), dr. Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun megye, 5. vk.), Csöndes Zoltán (Budapest, 39. vk.), dr. Velkei László (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 4.. vk ). Dr. Markója Imre válaszolt a felszólalásokra, majd az Országgyűlés a sajtóról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Befejeződött a Varsói Szerződés külügyminiszteri értekezlete Csütörtökön befejezte tanácskozását a lengyel fővárosban a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága. A hét tagállam külügyminisztere az európai helyzetet elemezte a világpolitikai helyzet alakulásának fényében. Az ülésről közleményt adtak ki, amely többek között a következőket tartalmazza. A miniszterek véleményt cseréltek az európai helyzetről, figyelembe véve 9 nemzetközi kapcsolatok általános helyzetét és további fejlődésük perspektíváit. Megállapították, hogy a nemzetközi helyzet továbbra is feszült és veszélyes. Nyugtalanságuknak adtak hangot annak kapcsán, hogy fokozódik a fegyverkezési hajsza, különösen nukleáris téren, és törekvések vannak arra, hogy a fegyverkezési hajszát a világűrre is kiterjesszék. A szocialista országok és valamennyi békeszerető erő aktív, céltudatos tevékenységének köszönhetően megerősödött a népeknek a békés jövőbe vetett hite, és reális e- mény van arra, hogy kedvező fordulat következik be a nemzetközi helyzetben. A genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó megteremtette az előfeltételeket ahhoz, hogy a mai konfrontációs helyzetet a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak normalizálódása válthassa fel, és egészségesebbé váljon a nemzetközi helyzet. A kormányok, a népek, minden reálisan gondolkodó erő közös, energikus és kitartó tevékenysége kedvező fordulatot hozhat az európai és a világhelyzetben, biztosíthatja az enyhülés és a konstruktív együttműködési politika felújítását. Az ülésen képviselt államok teljes mértékben támogatják az SZKP KB főtitkára által 1986. január 15-én előterjesztett programot, amely arra irányul, hogy az évszázad végéig teljes mértékben felszámolják a nukleáris és vegyi fegyverkészleteket, s betiltsák ez űrfegyvereket. A tagállamok kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak e programnak, és megvalósítása érdekében készek minden erejüket latba vetni. Ez elhárítaná az emberiséget fenyegető veszélyt, gyökeres javulást eredményezne a nemzetközi helyzetben, lehetővé tenné a tömegpusztító fegyverek végleges felszámolását. A Varsói Szerződés tagállamai nyomatékosan felszólítják a NATO-országokat, mindenekelőtt az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Franciaországot: realista és felelősségteljes magatartással segítsék elő, hogy a nukleáris fegyverek radikális csökkentéséről olyan megállapodások születhessenek, amelyek nemcsak a két fél, hanem minden más állam érdekeit is figyelembe veszik. Hangsúlyozták, hogy a soron következő szovjet—amerikai csúcstalálkozó középpontjában olyan kérdéseknek kell állniuk, amelyek összefüggésben vannak a földi hagyományos és nukleáris fegyverkezési hajsza beszüntetéséről és az űrfegyverkezés megelőzéséről szóló konkrét megállapodások elérésével. A találkozón megállapodásra lehetne jutni legalább a nukleáris kísérletek beszüntetéséről és az Európában telepített szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról. Á Varsói Szerződés tagállamai határozottan ellenzik, hogy Európában tovább nőjön a nukleáris fegyverek száma, amellett szállnak síkra, hogy földrészünkön egyáltalán ne legyen se közép-hatótávolságú, se taktikai atomfegyver. Ezen az úton az jelenthetné az első lépést, ha teljes mértékben felszámolnák a Szovjetunió és az Egyesült Államok Európában telepített közepes hatótávolságú ballisztikus és szárnyas rakétáit. Ennek érdekében az Egyesült Államoknak kötelezettséget kellene vállalnia, hogy nem adja át más országoknak a közepes hatótávolságú rakétáit, Angliának és Franciaországnak pedig azt kellene vállalnia, hogy nem növeli stratégiai és közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzetét. A béke és biztonság problémáinak, az európai együttműködés kérdéseinek mélyreható elemzése alapján a miniszterek határozottan kijelentették: a második világháború és az azt követő fejlődés következtében kialakult határok sérthetetlensége és a területipolitikai realitások tiszteletben tartása az európai béke és biztonság megőrzésének elengedhetetlen feltételét jelenti. Elítélték — az elsősorban az NSZK-ban jelentkező — re- vansista erők veszélyes tevékenységét. Vélemények a sajtótörvényről Munkatársunk tudósítása. A magyar sajtójog fejlődésének fontos állomásához érkeztünk. Az országgyűlés elfogadta a sajtótörvény tervezetét. Első szocialista sajtótörvényünk 1986. szepember 1-én lép életbe. Néhány vélemény az új törvényről. Horváth Lajos ország- gyűlési képviselő, a Baranya Megyei Tanács elnöke: — Az a tény, hogy megalkotásával, elfogadásával törvényes keretet biztosít a haza’ sajtómunkához — nagy jelentőségű. Lényegesnek tartom a tájékozódáshoz való jog megfogalmazását. Hiszen minden közösségnek joga a nyílt, őszinte, megbízható, gyors és pontos tájékoztatás. Ennek fontos alkotóeleme a közvéleményformáló sajtókritika. De figyelni kell, hogy mindig az adott helyzet döntse el: kell-e a kritika? Egy cikk ne csak a bírálatból álljon, hanem keresse a kiutat is. Tapasztalat, hogy vannak újságírók, akik csak a negatív jelenségeket veszik észre. Dr. Nagy József baranyai képviselő: — A törvény szól a szolgálati, üzemi, üzleti titoktartás kötelességéről. Ez azonban magában foglalja annak veszélyét, hogy a nem kívánatos jelenségekről is ezt állíthatják az információadásra kötelezettek. Erre hivatkozva megtagadják a felvilágosítást. Ennek pontos meghatározására feltétlenül szükség lenne a kibúvók elkerülése érdekében. A törvény helyesen rendelkezik, amikor kimondja, hogy az érdekeltek hozzájárulása nélkül is lehet tájékoztatást adni a különböző testületek nyilvános üléseiről. Sajnos, az utóbbi időben az volt a gyakorlat, hogy ezekről az értekezletekről, ülésekről a sajtó nem mindig tájékoztathatta a közvéleményt. Danka Márta, a legfiatalabb képviselő, Bács-Kiskun megye küldötte: — Nem hittem a nyílt, őszinte sajtótájékoztatásban. Mióta megválasztottak országgyűlési képviselővé, többször megkerestek a különböző lapok újságírói. Tapasztalatom, hogy egyéni gondjaimat munkatársaim, környezetem problémáit nyíltan, kritikusan mu- . tatták be. Véleményem szerint az új törvény elősegíti, hogy mindez általánossá váljon. Dr. Südi Bertalan, jános- halmai képviselő: — Minél kisebb lapról van szó, annál valószínűtlenebb, hogy a közéleti rendellenességekről hajlandók írást közölni. A megyei lapokban több lehetőséget kellene biztosítani a nem hivatásos újságíróknak. Ehhez azonban három dolog kell: felkészültség, erkölcsi alap, s nem utolsósorban íráskészség. Ne hagyjuk ki az olvasót sem a közvélemény formálásából. Pesta László, országos listán megválasztott képviselő: — Negyvenegy éve vagyok képviselő. Aminek nagyon örülök, a sajtótörvény védelmet nyújt az újságíróknak. Amitől félek, hogy a fokozott elvárásoknak nem minden újságíró tud eleget tenni. Kevés (olyan foglalkozás van, ahol ilyen magas- a mérce: tehetség, szorgalom, felkészültség. Igen súlyos a politikai, erkölcsi felelősség. Ma még sajnos, a kétes összeköttetések- időszakát éljük. Amit hiányolok az országgyűlés plenáris üléseiről, bizottsági üléseiről, az országgyűlési képiviselők munkájáról kevés színvonalas írás születik. M. Gy.
