Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-21 / 79. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! B B^^ si I. ItlUlU i-------— Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Csütörtökön 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a tavaszi ülésszakot. Az időközi választásról szóló jelentést Pesta László jegyző ismertette. A február 22-i időközi választáson Zala megye 5. számú országgyűlési képviselői választókerületében megválasztott dr. Czoma László képviselőt az országgyűlés ig j- zoltnak jelentette ki. Az országos választási listán — elhalálozás folytán - megüresedett. két képviselői hely betöltésére az országgyűlés Boldizsár Ivánt - két tartózkodással - és dr. Schöner Alf- rédot . — egy tartózkodással — képviselővé választotta/ Az országgyűlés Kárpáti Ferenc képviselőt — miniszterré történt megválasztására tekintettel — a külügyi bizottságban Viselt tagsága alól felmentette; majd dr. Búzás Jó- zsefné képviselőt a kereskedelmi bizottság, Boldizsár' Iván, Duschek Lajosné és dr. Schöner Alfréd képviselőt o külügyi bizottság, Weibl Elemér képviselőt a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság tagjává 'megválasztotta. A törvényhozó testület tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az ország- gyűlés december 21-én bere- kesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezután az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Hetényi István pénzügyminiszter benyújtotta az illetékekről szóló törvény- javaslatot, dr. Markója Imre igazságügyminiszter a sajtóról szóló törvényjavaslatot, továbbá három képviselő interpellációt nyújtott be. A képviselők döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: 1. Az illetékekről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A sajtóról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter beszámolója az építő- és az építőanyagipar helyzetéről és feladatairól; 4. Interpellációk. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. megszerzésének módjáról. A vagyonszerzési illetékek hatóköre .kiterjed az ingo/tlanvagyon- ra, valamint a vagyoni értéket megtestesítő jogokra, mint például haszonélvezetre, a használatra, valamint szűkebb körben egyes ingóságokra. Valamennyi ilyen illeték esetében érvényesül az a szabály — és ezzel mai illetékrendszerünk egyik sokat bírált ellentmondását oldjuk fel —, hogy ha többen részesülnek egy adott vagyontárgy előnyeiből, például az örökös és a haszonélvező, akkor ezentúl az illetéket is megosztva fizessék, tehát a haszonélvezettel terhelt ingatlan örököse a maipál kisebb terhet viseljen. Az ingyenes vagyonszerzés esetében a fizetendő illeték továbbra is az örökhagyó, az ajándékozó és a vagyonszerző közötti rokoni kapcsolat jellegétől és a vagyon értékétől függ. Ez azt jelenti, hogy igen csekély az illetékteher a közvetlen hozzátartozók közötti kisebb értékű vagyonmozgás esetén, de lényegesen nagyobb a távolabbi rokonok között, illetve sávosan progresz- szív a vagyoni érték növekedése esetén. Az ár- és jövedelmi viszonyok változására tekintettel az öröklési és ajándékozási illetékek a javaslat szerint általában 20—40 százalékkal alacsonyabbak lesznek, mint a ma hatályban lévők. A lakásépítést szolgáló telekszerzés illetékmentes lesz, ha a lakás valóban megépül. Lakás öröklése, ajándékozása esetén pedig az egyébként járó illeték felét kell csak fizetni. Ha valaki lakás haszonélvezetét örökli, ezután egyáltalán nem kell majd illetéket fizetni. A nem lakás céljára szolgáló ingatlanok — például garázsok, üdülők — megszerzése esetén fizetendő illeték kulcsa az eddigi 17, illetve 20 százalékról egységesen 15 százalékra csökken. Tökéletesítjük az illetékeljárást is. A forgalmi értékek megállapítását a jövőben kizárólag az illetékhivatalok látják el. Megszűnik tehát a tanácsok által kiadott értékbizonyítvány és az abból adódó vita, hogy az illetékhivatal miért állapít meg ettől az okmánytól eltérő forgalmi értéket. (Folytatás a 2. oldalon) Hetényi István pénzügyminiszter előterjesztése HéEtónyosabb közteherviselést bevezetni Két arckép emlékekkel (6. oldal) o Sporthétvége (8. oldal) Békefi Lászlóné átveszi a kitüntetést Kovács Dezsőtől Fotó: Proksza László Kitüntetések a forradalmi ifjúsági napok alkalmából A tavasz, a megújulás, a forradalmak, a haladó hagyományok ápolása és őrzése jellemzi a forradalmi ifjúsági napokat, mondta Tasnádi Péter, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának megbízott titkára tegnap délután a pécsi Mozgalmi Házban tartott 'kitüntetési ünnepségen. A KISZ Baranya Megyei Bizottsága tegnap emlékezett meg március 21-e ünnepéről, s jli hagyományokhoz hiven ebből az alkalomból — ami egyúttal a KISZ zászlóbontásának évfordulója is —, mint minden évben, most is kitüntették azokat, akik kiemelkedő munkát végeztek a Kommunista Ifjúsági Szövetségben és az Úttörőszövetségben. A 'kitüntetéseket azoknak nyújtotta át Kovács Dezső, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titkára", akik példamutatóan tevékenykedtek az ifjúság szocialista szellemű nevelésében. A KISZ Központi Bizottsága Ifjúságért Érdemérem kitüntetésben részesítette Békefi Lászlónét, a Szigetvári Konzervgyár személyzeti osztályának vezetőjét, Rózsahegyi Istvánt, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága pórt- és tömegszervezeti osztályának vezetőjét és Tóka Jenőt, a MÉV vezérigazgatóját. A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa Gyermekekért Érdemérem kitüntetésben részesítette Dormán Máténét, a pécsi Bártfa utcai Általános Iskola igazgatóját. KISZ Érdemérem kitüntetést kapott a KISZ KB- tól Nagy Ferenc, a MÁV KISZ- bizottságának titkára, Hime' László, ez MSZMP Baranya Megyei Bizottság párb és tömegszervezeti osztályának munkatársa, Mészáros István, a MÉV szakszervezeti bizottságának titkára, Szűcs Zoltánná, a Vöröskereszt Szervezet titkára, Vörös László, a Baranya Megyei Építőipari Vállalat munkatársa. A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa Úttörővezetői Érdemérem kitüntetésben részesítette Deli Erzsébetet, a ” pécsi Szigeti úti Általános Iskola tanítóját, Bogárdi Já- nosnét, a JPTE TK 1. sz. Gyakorló Általános Iskolájának tanítóját és Vörös Istvánt, a siklósi Kossuth Lajos Téri Általános Iskola igazgatóhelyettesét. A KISZ KB Kiváló Ifjúsági Vezető érem kitüntetésben részesített tizenöt főt; a MUSZ OT Kiváló Úttörővézető kitüntetésben részesített tizennégy főt; a KISZ KB Aranykoszorús KISZ-jelvényét kapták kilencen, s végül ketten a KISZ KB Dicsérő Oklevelét kapták meg. Hetényi István előterjesztésében hangsúlyozta, hogy a kormány megbízásából olyan törvényjavaslat elfogadását kéri, amely minden magyar állampolgárt közvetlenül érint. A törvényt a kormány azért kezdeményezte, mert az 1966- ban hozott jogszabály most már végleg elavult. Az akkor meghatározott mértékek mára az ár- és jövedelmi viszonyok lényeges átalakulása miatt részben túl alacsonnyá, részben túl magassá váltak. De ami ennél is fontosabb: társadalmi,'gazdasági fejlődésünket más rendező ' elvek alakítják, ma másként vélekedünk például az ésszerű személyi vagyon mértékéről, a tulajdon köréről, mint húsz évvel ezelőtt. Sok vonatkozásban változott lakáspolitikánk is, és ezt az illetékszabályoknak is tükrözniük kell. A pénzügypolitikai koncepció egyik sarkalatos pontja a méltányos közteherviselés elvének következetesebb érvény- rejuttatása — folytatta a miniszter. — Ez természetesen nagyon széles témakör, az egész adórendszert érinti majd a jövőben. Ennek az előterjesztésnek nem az a célja, hogy az illetékfizetési terhek növekedjenek. Nem nő ennek nyomán a lakosság illetékterhe, viszont arányosabbá, méltányosabbá válik az egyes illetékek megoszlása. Arra törekedtünk, hogy a bevált és megszokott illetékeket az ésszerűségnek, a társadalmi méltányosságnak megfelelően, az alapvető társadalom- és gazdaságpolitikai célokkal összehangoltan korszerűsítsük. Az illetékek egyik része nem más, mint meghatározott vagyontárgyak után — a megszerzéskor fizetendő — egyszeri vagyonjellegű adó. Méltányos és igazságos ugyanis, hogy mindenki anyagi lehetőségei függvényében járuljon hozzá a közterhek arányos viseléséhez. Az illeték másik fajtája az eljárási illeték, amely hozzájárulás a bíróságok, államigazgatási szervek eljárásának költségeihez, de az esetek többségében semmiképpen sem jelenti az eljárás költségeinek teljes megfizetését. E két, immár évszázados múltra visszatekintő illetéknem fenntartását — megfelelő belső változásokkal — továbbra is indokoltnak tartjuk. A rendelkezések egyszerűsítésének szándéka viszont arra vezetett, hogy az eddig ugyancsak hagyományos harmadik illetéknemet, az okirati illetéket megszüntessük, illetve egy részét beolvasszuk a megmaradó -illetékekbe. A józan mértékű illetékek lehetővé teszik, hogy a mentességek, kedvezmények rendszere is ésszerű körre szoruljon vissza. A miniszter a továbbiakban az egyes illetéknemek főbb vonósaira és összefüggéseire hívta fel a figyelmet.- — A vagyoni javak újraelosztásához — például az örökléshez, az ajándékozáshoz, óz adás vételhez kapcsolódó illetékek a társadalom értékítéletét hivatottak kifejezni az egyes vagyontárgyakról, azok Folyamatosan szállít nyugati exportra rusztikus jellegű ülő- és étkezőgarnitúrákat, kiegészítő bútorokat, tölgy furnírozású szekrénysorokat a Pécsi Bútorgyár. Képünkön a ll-es gyáregység új terméke az Attila étkezőgarnitúra tálalószekrénye látható, melyből eddig 50 készült. Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka
