Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-12 / 70. szám
2 Dunántúlt napló 1986. március 12., szerda A sajtótörvény tervezetéről tárgyalt az Országgyűlés kulturális bizottsága Az Országgyűlés kulturális bizottsága kedden megvitatta a készülő sajtótörvény tervezetét, amelyet várhatóan napirendre tűznek a Parlament tavaszi ülésszakán. A törvényjavaslatot — amelynek elemző értékelését a témához igazodó helyszínen, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában tartották — a bizottság egyetértéssel fogadta, s úgy határozott, hogy a vitában felmerült néhány szöveg- pontosító javaslattal együtt indítványozni fogja törvényerőre emelését a parlament plénumán. A képviselők munkaülésén felszólalt Péter János, az OP szággyűlés alelnöke is, s az eszmecserén részt vett az újságírótársadalom számos vezető személyisége. A MUOSZ elnöksége nevében Pálfy József elnök köszöntötte a tanácskozásra egybegyűlteket, kifejezve azt a meggyőződését, hogy a születőben levő sajtótörvény hosszú időn át segíti majd az újságírókat hivatásuk még felelősségteljesebb és eredményesebb gyakorlásában. A törvényjavaslathoz dr. Markója Imre igazságügyminiszter fűzött rövid kommentárt. Thatcher elutasító választ adott Gorbacsov javaslataira Margaret Thatcher angol miniszterelnök Mihail Gorbacsov, januári javaslataira adott válaszában elutasította a brit nukleáris erők befagyasztását egy, a középhatótávolságú rakétákról kötendő szovjet—amerikai megállapodás részeként. A miniszterelnök levele, amelyet hétfon este nyújtott át Malcev szovjet első külügyminiszterhelyettesnek Bryan Cartledge moszkvai angol nagykövet, a brit álláspont módosítását lényegében egy szovjet—amerikai hadászati fegyverkezetcsökken- tési egyezménytől, illetve más leszerelési intézkedésektől teszi függővé. Margaret Thatcher levele azt hangsúlyozza, hogy a szovjet javaslatokat Nagy-Britannia alaposan tanulmányozta és megvitatta NATO-szövetsége- seivel. Az atomfegyvermentes világ megteremtését a miniszterelnök „szükségszerűen hosz- szú távú célkitűzésnek" nevezi, ám azt hangoztatja, hogy rö- videbb távon az atomfegyverek elriasztó ereje továbbra is „alapvető hozzájárulást nyújtó béke és biztonság fenntartásához". Ezért, fejti ki, a szovjet javaslatoknak a brit atomfegyverzet színjének befagyasztására vonatkozó feltételei London számára nem elfogadhatók — bár Nagy-Britannia ismét fontolóra venné álláspontját, ha Genfben megegyezés születne a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a hadászati atomfegyverzet jelentős csökkentéséről és más leszerelési intézkedések is történnének. A francia választási kampány finise A hosszúra nyúlt francia választási kampány a végéhez közeledve teljes hangzavarba fúlt. Az államfői tisztségnek de Gaulle óta vitán felül álló tiszteletben tartása is tova tűnt: Michel Poniatowski, a giscardi korszak belügyminisztere „terroristának”, Francois Léotard, a Köztársasági Párt főtitkára, Giscard egyik pártfogoltja papírtigrisnek nevezte Mitterrand elnököt. Minderre az adott ürügyet, hogy az elnök kertelés nélkül kiállt egykori pártja, a Szocialista Párt mellett, sőt két nagyhatású tömeggyűlésen is beszédet mondott. A jobboldali pártvezéreket ingerelte Mitterrand aktív választási szereplése, mert személyes népszerűsége jobb, mint a kormányé, és attól tartanak, hogy nyílt kiállása megfoszthatja őket a nagyarányú választási győzelemtől. A hatalomátvételre már türelmetlenül váró jobboldal vezéreinek nagyobb része azzal számol, hogy az elnök pozíciója megingathatatlan, ezért megpróbálják jóelőre politikai- ilag gúzsbakötni. f^bbe a táborba tartozik Chirac, az RPR elnöke, Giscard d'Estaing volt elnök és az RPR—UDF jó része. Velük szemben Raymond Barre volt miniszterelnök és hívei azt vallják, hogy a francia államot hatékonyan csak együttműködő elnöki és parlamenti hatalommal lehet vezetni. w ÓRA A NAGYVILÁGBAN + BUDAPEST: Az Ország- gyűlés ipari bizottsága Corjanc Ignác elnökletével k'edden ülést tartott a Parlamentben. A testület megvitatta az építésügyi és városfejleszési miniszternek az épitő- és épitőanyagipar helyzetéről, feladatairól az Országgyűlés legközelebbi ülésszakára készített beszámolóiát. A beszámoló szövegéhez Szűcs Endre építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést. 4- ÚJ-DELHI: Sarlós Istvánt, az Országgyűlés elnökét, aki parlamenti küldöttség élén tesz hivatalos látogatást Indiában, kedden fogadta Radzsiv Gandhi kormányfő. Sarlós István a találkozón aláhúzta, hogy az országainkat elválasztó többezer kilométer a kapcsolatokban nem jelent akadályt. RarJ,- zsiv Gandhi egyetértett ezzel és hangoztatta: országa rokon- szenvet és megértést tanúsít a szocialista országok iránt. ♦ PEKING: Fidel Castro kubai elnök kedden befejezte háromnapos hivatalos látogatását a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban és elutazott Phenjanból. ♦ WASHINGTON: A republikánus többségű szenátus fel- használásával akarja keresztülerőszakolni az amerikai törvényhozáson a nicaraguai kontrák katonai segélyezésének megszavazását Reagan elnök. A szenátus váratlanul a jövő hét elejére — a kétséges kimenetelű képviselőházi szavazás előtti napra — napirendre tűzte a kormány követelésének megvitatását, s az erről szóló szavazást. ♦ WASHINGTON: Az Egyesült Államok folytatja közepes hatótávolságú nukleáris eszközeinek nyugat-európai telepítését — jelentette ki Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter. Weinberger külföldi újságírókkal találkozott március közepén sorrakerülő európai, illetve április elejére tervezett .ázsiai útja előtt s az MTI washingtoni tudósítójának kérdésére válaszolva közölte, hogy a telepítést „az előre kidolgozott menetrendnek megfelelően” folytatják. 4 PEKING: Li Hszien-nien kínai elnök befejezte háromnapos hivatalos látogatását Bangladesben és kedden' tovább utazott Sri Lankába. 4- VARSÓ: A magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok dinamikusan fognak fejlődni az 1986—90-es ötéves időszakban. A kölcsönös áruforgalom értéke 34 százalékkal lesz nagyobb, mint az előző öt évben, és eléri majd a 6,3 milliárd rubelt — »közölték kedden a hazánk varsói nagy- követségén tartott sajtótájékoztatón, amelyen jelen volt Biczó György nagykövet. 4- MADRID: Hétfőn éjfélkor elült a politikai csaták zaja a spanyol fővárosban. Az ország törvényeinek megfelelően pontosan 24 órával a NATO-tag- sággal kapcsolatos referendum előtt véget ért a szavazást előkészítő propagandakampány. A Spanyol Szocialista Munkáspárt zárógyűlésére igyekvő Gonzá- lez miniszterelnököt egyetemi jogaikért tüntető diákok többezres tömege tartóztatta fel. A demonstráló fiatalokat rendezők távolították el, s így a miniszterelnök negyedórás késéssel végül is elmondhatta az atlanti szövetséget dicsőítő szónoklatát. Szovjet szóbeli jegyzék az USA moszkvai követségéhez A Szovjetunió külügyminisztériuma szóbeli jegyzéket intézett az Egyesült Államok moszkvai' nagykövetségéhez, s ebben határozottan tiltakozott amiatt, hogy az amerikai kormányzat jogtalanul a Szovjetunió állandó ENSZ-missziója létszámának csökkentését követeli. A jegyzék hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok önkényes és megalapozatlan lépést tett. Ezzel súlyosan megsértette azt a kötelezettségvállalását, hogy az ENSZ központi szerveinek otthont adó államként biztosítja a világszervezet működéséhez és a tagállamok e tevékenységben való akadálytalan részvételéhez szükséges feltételeket. A Szovjetunió elutasítja azokat a légbőlkapott ame- riaki állításokat, hogy ENSZ- tmissziójának munkatársai az ENSZ-szel semmilyen kapcsolatban nem lévő tevékenységgel foglalkoznak. Franciaország folytatja diplomáciai erőfeszítéseit Libanonban elrabolt állampolgárainak kiszaba- djtásáért. A képen: Bejrútban Karami kormányfővel (balra) tárgyal Serge Boidevaix, a francia külügyminisztérium vezető beosztású diplomatája. (Telefoto—AP—MTI—KS DN) A francio közvéleményt mélyen megrázta a Bejrútban elrabolt kutató, Michel Seurat meggyilkolásának híre, amit az Iszlám Szent Háború a halottat ábrázoló fényképpel adott hírül. A keddi lapok többsége címoldalán hozta a szörnyű fotót. A Le Matin és a Párisién Libéré a kegyetlen zsarolás elleni tiltakozásul — eredeti módon - csak üres fekete négyszöget nyomtatott címlapjára a holott képe helyett. A politikai élet vezetői egy emberként álltak ki a kormány szilárdságot hirdető álláspontja mellett. A lapok öles betűkkel szedett „Iszonyat”, „Aljasság", „Haláltánc", „Szadisták" címek alatt ismertetik a hírt. A legtöbben úgy látják, hogy a kormány iszonyú válaszút elé került, amiben nincs jó választás. A politikai zsarolásnak nem szabad engedni, a szilárdság viszont további életekbe kerülhet. Fülöp-szigetek: Marcos hívei ellentámadásban Üilllii A Morcos-rezsim utáni átmeneti időszak rendkívül nehéz problémáival és bizonytalanságaival küszködik Corazon Aquino kormányzata. Az elnökasszony — aki tizennégy nappal ezelőtt került hatalomra — igyekszik rendszerét al-, kotmányos alapokra helyezni, miközben elveti a korábbi rendszertől örökölt, 1973-ban elfogadott, de még érvényben levő alkotmányt. Több jel utal arra, hogy az Aquino asszony által meghirdetett nemzeti megbékélési politika végrehajtása felettébb nehéznek ígérkezik. Noha az országot végül elhagyó Ferdinand Marcos pártja, a Mozgalom az Új Társadalomért (KBL) néhány nappal Marcos távozása után támogatásáról biztosította Corazon Aquinót, Marcos leghűségesebb szövetségesei azóta jelezték: nem ismerik el a jelenlegi hatalmi képletet. A kolumbiai parlamenti és helyhatósági választásokon a liberális pórt győzött, amelynek jelöltjei a szavazatok 49 százalékát szerezték meg. A párt fő ellenlábasa, a konzervatív párt a voksok hozzávetőlegesen 40 százalékát kapta. A hivatalos adatok a szavazatok 99 százalékának az össze- számlálásán alapszanak. A vasárnapi választásokon nagy sikert könyvelhetett el a „Hazafias Szövetség" nevű koalíció. Kommentár Kételyek és remények Afganisztánról szólva hol a kételyek, hol pedig a remények uralják a világsajtót. Aszerint, hogy az ellen- forradalmi bandák újabb és újabb akcióiról, vagy a diplomáciai erőfeszítésekről érkeznek a híradások. Ezúttal az utóbbi hangvétel a jellemzőbb: Diego Cordovez, az ENSZ főtitkár-helyettese járt az afgán fővárosban, hogy az ottani vezetőkkel megvitassa a Pakisztánhoz fűződő kapcsolatok állását. A több mint fél évtizede tartó feszültséget eddig sajnos semmiféle diplomáciai tárgyalásnak nem sikerült föloldania. Pakisztánból változatlanul érkeznek a titkos hegyi ösvényeken fegyveresek, folyamatosan áramlik a fegyver- és lőszerutánpótlás. Iszlámábád és Kabul között létrejött ugyan az ENSZ főtitkárának közvetítésével a kapcsolatfelvétel, de a tárgyalások eddigi fordulóin érdemleges előrehaladás nem történt. Cordovez újabb látogatása a két fővárosban valószínűleg az álláspontok kifürkészését célozza, de a diplomata «— miután elhagyta Pakisztánt — meglehetős borúlátással nyilatkozott küldetése eredményességéről. Az afganisztáni feszültségben a törzsi ellentétek legalább olyan jelentőséget képviselnek, mint a politikaiak. Sokan pedig — és nem alaptalanul — az ellentétek forrásaként az Afganisztánt Pakisztántól elválasztó kétezer kilométeres határt jelölik meg. Ezt a határvonalat meglehetősen önkényesen 1883-ban Sir Mortimer Durand, akkori brit-indiai külügyi államtitkár húzta meg, azzal a nem titkolt céllal, hogy Afganisztánt ütközőállammá tegye a brit világbirodalom és a cári Oroszország között. Az egykori gyarmatosítók elérték céljukat: a Durand-vonal máig is alkalmas arra, hogy feszültséget szítson a két szomszédos állam között. Más kérdés, hogy Pakisztán mai vezetői — az Egyesült Államok és más országok támogatásával — félreértelmezett érdekeiknek megfelelően pénzelik, fegyverzettel látják el és minden eszközzel segítik a kabuli rendszer ellenfeleit. Az ENSZ főtitkár-helyettesének tehát nincs könnyű dolga. Moszkvában nemrég Mihail Gorbacsov fejtette ki a szovjet álláspontot az SZKP kongresszusán. Elmondta: az afgán féllel egyeztették a- szovjet csapatok szakaszos kivonásának időpontját, amint sor kerül a politikai rendezésre, amely biztosítja az Afganisztán bel- ügyeibe való külső beavatkozás tényleges beszüntetését. Ez, sajnos, egyelőre még várat magára. Gyapay Dénes Általános felháborodás Franciaországbar
