Dunántúli Napló, 1986. március (43. évfolyam, 59-88. szám)
1986-03-12 / 70. szám
1986. március 12., szerda Dunámon napló 3 Gázkitörés-védelem a bányában Hazánk egyetlen feketeszénmedencéjének egyik legfőbb bányaveszélye, a gázkitörés elleni védekezés lehetőségeiről tartottak kedden tanácskozást a szakemberek Pécsett. A Baranya megyei tudományos hetek keretében megrendezett ankéton többek között a komlói szénmedence gázkitöréseinek földtani vizsgálatairól, a fejtési területek szeizmikus módszerekkel történő telepszer- kezet-kutatásairól tartottak előadást a Mecseki Szénbányák kutató szakemberei, geológusai, mérnökei. A Mecsekben a különleges geológiai viszonyok, valamint a föld alatti bánya- művelés mélységének növekedése miatt egyre nagyobb jelentősége van a széntelepekben lekötött gázok kitörése elleni védelemnek. Színes, szellős, könnyű holmik Pakisztánból, Indiá bál, Hongkongból Fotó: Preksza László Made in Täwol-Kelet Ázsiai konfekció a magyar piacon Üvegezik a tv-tornyot A toronypresszóban kerül a helyére az egyik három mázsa súlyú üvegtábla Fotó: Läufer László Jól sikerült a téli szezonvégi kiárusítás, a kínált portékák java elkelt, nincs akadálya újabb készletek beszerzésének. A tavaszi—nyári ruhák, lábbelik egy része mór meg is jelent a boltokban. Az elmúlt hetekben számos szakmai bemutatót szerveztek, ahol a kiskereskedelmi vállalatok munkatársai szerezhettek bőséges információt az idei kínálatról. A látott termékek szinte kivétel nélkül megnyerték a tetszést, igaz, néhány modell még nem kapható, hiszen a hazai termelők egyelőre csak fontolgatják a gyártás megkezdését. Megjelent viszont a magyar piacon a távol-keleti áru. Néhány ázsiai országból^ korábban is érkezett különféle konfekció, a mostaniak azonban jobban követik az európai divatirányzatot, emellett kényelmesek. A csomagolásuk szép. Japánból különféle pólók és nyári ingek jöttek, de számos hasonló holmit hoztak be Kínából és Hongkongból. Egyes pamutingeken a Made in Taiwan felirat díszeleg, mások márkaneve hangzik ismerősen. A Hondát például eddig jobbára csak autóként ismertük, most ilyen ingek is kaphatók. A Safari nevet viselő hasonló termék pedig Ceylon szigetén készült. Nagyon szépek az indiai bakfisruhák. A kétrészes megoldások között van egészen olcsó is. A nyári kánikulai viseletre alkalmas öltözetek különböző színűek, akad közöttük sárga-zöld, de egyszínű fehér és egyszínű zöld is. Ugyancsak a fiatalabb korosztály számára lehet érdekes a szellős, lágy anyagból készült indiai ingblúz. Továbbra is a külföldi kínálatnál maradva érdemes megemlíteni az igen olcsó mongol gyermekpulóvereket, melyeken a Wear címke látható. A tavaszi—nyári ruhák anyagát vizsgálva egyébként meglehetősen gazdag a választék. A festett, a nyomott mintás textíliák éppúgy megtalálhatók a kínálatban, mint az előrejelzések alapján divatszínnek kiikáltott sárga és a rózsaszín különféle árnyalatai. A külföldről behozott alapanyagokból készült modellek között főleg a szebbik nem képviselői válogathatnak. A női konfekció változatossága messze megelőzi a férfiaknak szánt kínálatot. A Skála Kapos GT által február közepén Dombóváron megrendezett bemutatón szép, ízléses hálóingeket is láthattak az érdeklődők. A díszített, hímzett, mintás vagy éppen matrózgalléros ruhadarabok Kínából, Indiából érkeztek. A Tolna, Somogy és Baranya szövetkezeteit ellátó társaság idei árukészletéből az import aránya mintegy 40 százalék. Az általuk felvonultatott ruházati termékeket elsősorban az alacsony árszint jellemzi: A kiállításukon bemutatott legdrágább női .cipő — ára 980 forint — Pécsett készült. A férfiaknak szánt lábbelik közül egy 912 forintos egri félcipő vitte el a pálmát. Láttunk viszont két Csehszlovákiából behozott Weekend márkájú félcipőt, párját egységesen 450-ért. Ferenci Demeter Kicserélik Pécsett, a tv-to- rony presszójában is a négy nagy ablak üvegtábláit. A tü- lajmozgások, a napsütés és az erős felmelegedés miatt rendszeresen megrepednek a köralakú létesítmény városra néző nagy ablakai. Ebben az évben először nem a Baranya Megyei Építőipari Vállalat munkásai, hanem Bakurecz Kornél üveges kisiparos végzi el az üvegcserét. Az Orosházi Üveggyártól rendelték meg a méretre gyártott és speciális napfényszűrővel bevont kilenc üvegtáblát, amelyek a napokban érkeztek meg. 1972 óta már számtalan esetben kellett újraüvegezni a tv-presszó nagy ablakait. A több mint három mázsás üvegeket gyalog kell felvinni a toronypresszóba vezető 443 lépcsőn, ugyanis a liftbe nem fér be. Ez komoly'fizikai megterhelést jelent. Idén új üvegezés: módszert próbálnak ki. Eddig úgyneveeztt szorítóléccel tették kittágyba a nagyméretű üvegtáblákat, e helyett most gumiágyba helyezik. A nagy ablakok üvegezését hatan végzik. Az eltört üvegtáblát csak darabokban tudják kiszedni, tapadókorongokkal. A hetvenöt méteres magasság miatt biztonsági korlátot használnak. Nagy szélben nem dolgoznak, A torony környékét az üvegezés ideje alatt lezárták a turisták és a forgalom elől, mert a legkisebb leeső üvegdarab is súlyos sérüléseket okozhat a nagy magasság miatt. Várhatóan a munkákat csütörtökön fejezik be és pénteken ismét fogadhatja vendégeit a tv-to- rony presszója. Sz. K. Cél az egységes, harmonikus városkép Hirdetőtáblák Alakulóban a pécsi közterületi zsűri A hirdetőtáblának, plakátnak legfőbb feladata, hogy tekintetünket, figyelmünket magára vonja, érdeklődésünket felkeltve megnyerjen bennünket egy-egy műsornak, felhívásnak. Pécsett kevés megnyerő, dekoratív plakátot találni — az illusztrációt kiszorítva ma már a legtöbb helyet a szöveg foglalja el —, a megrongálódott hirdetőoszlopok, elázott, kifakult, félig letépett plakát- maradványok csak a városképet rontják. Nemcsak Pécsett és Baranyában, hanem sajnos az egész országban ilyen sivár a helyzet. Ennek megoldására a plakátok, táblák gazdája, karbantartója, a Magyar Hirdető országos közterületfejlesztési programot dolgozott ki, amely ■még ez évben indul. Ennek keretében a megrongálódott táblákat megjavítják, felújítják, illetve szükség szerint, az igények felmérése után újakat telepítenek. A MAHIR egyrészt intézmények, vállalatok által hozott plakátokat tesz ki, másrészt megrendelésre tervez és készít maga is. A megrendelések száma azonban az utóbbi években visszaesett, pedig sokkal több plakátra, táblára van kapacitásuk. Ez ügyben is szeretnének a jövőben továbblépni. Főleg a magánvállalkozókkal szeretnének még szorosabban együttműködni; közelebbről megismerni az igényeiket, elképzeléseiket, azokat egyeztetni az országos programmal, a helyi tervekkel és rövid határidőn belül megvalósítani. Dr. Jankó Tamás, a MAHIR Baranya megyei kirendeltségének vezetője elmondta, hogy a legnagyobb probléma az az összevisszaság, ami a nem megfelelő helyre, „maszek úton" kiragasztott plakátok, és a nem szabványméretű, megint csak engedély nélkül kitett táblák miatt van. Ezt a zűrzavart az országos programban is szereplő, egységes hirdető- berendezések telepítésével igyekeznek megszüntetni. A szabványforma azért is előnyös - a jó példák, az IBUSZ- vagy a Pepsi-reklámok is bizonyítják —, mert a megszokott, közismert emblémákon a vidékiek, és külföldiek is jobban eligazodnak. Míg tehát a város és a megye legnagyobb részére ezeket az egységes táblákat állítanák, addig a történelmi városrészbe egyedi formájúak kerülnének, amelyek alkalmazkodnának a környezethez. Arról tehát, hogy a jelenlegi elhanyagolt hirdetőberendezések sorsa jobbra fordul, a MAHÍR gondoskodik. Emellett - Miskolc és Székesfehérvár után, ahol már eredményesen működik — Pécsett is tervezik közterületi zsűri létrehozását. E bizottságban a MAHIR, a Pécs Város: Tanács, a Városvédők és városszépítők Egyesülete és az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség illetékes szakemberei foglalnának helyet. A zsűri képviselő szervei kölcsönösen együttműködve döntenék el, hogy Baranya és Pécs mely pontjain és milyen hirdetőberendezés telepítésére van szükség. Németh Anita LmÍM beszélgetések Laing a pszicho fóbiáról Félsz magadtól aki fél tőled aki félsz magadtól aki fél tőled... Laing: Gubancok. Múlt év augusztusában Budapesten tartott előadást Ronald D. Laing, neves angol pszichiáter, akinek a Gubancok és a Tényleg szeretsz? című művei magyarul is megjelentek. Laing egyik kezdeményezője és toeretikusa annak a mozgalomnak, amely a hatvanas évek elején bontakozott ki, és amely a hagyományos elmegyógyászatban uralkodó biológiai felfogással szemben a pszichés megbetegedések szociális eredetét és a társadalom felelősségét hangsúlyozza. Az általa megindított mozgalom később antipszichiátria néven vált ismeretessé. Ezen elnevezés ellen maga Laing tiltakozott, mert nem magát a pszichiátriát, hanem annak gyakorlatát támadta, elvetette a kényszeren alapuló beavatkozásokat és bírálta azt a módot, ahogyan bizonyos személyeket elmebetegnek nyilvánítottak, és megfosztották az őket megillető jogoktól és lehetőségektől. Munkatársaival együtt ő szervezte meg London egyik elhagyott külvárosi éoületében az első terápiás közösséget, ahol — a hagyományos elmegyógyászati modell tagadásaként rf- .megszüntették a betegeket és orvosokat elválasztó falakat és korlátokat, mindenféle kényszerítő eszköztől tartózkodtak, megpróbálták segíteni a kollektíva tagjait abban, hogy a maguk módján járják végig a gyógyuláshoz vezető hosszú, nehéz utat. Könyvei nemcsak szakmai körökben keltettek érdeklődést, hanem a hatvanas évek önmagát kereső, forrongó ifjúságának szelleméhez is megtalálták az utat. Legolvasottabb könyve a Tapasztalás politikuma, melynek gondolatai a jelenlegi előadásának is alapját adták. Véleménye szerint minden kultúra, így napjaink kultúrája is a benne élő emberek élményei, tapasztalatai egy részével szemben kifejezett tiltásokat állított fel, így arra kényszerítette őket, hogy ezen élményeiket elfojtsák. A tiltások és az elfojtás következtében egy ismeretlen, érintetlen, félelmes világ alakult ki az emberek lelkében, amellyel félnek kapcsolatba kerülni. Sok ember fél a magasságtól, a tenger mélységétől, saját élményeitől, saját pszichéjének különböző modalitásaitól (módozataitól) és transzformációitól (átalakul fásától). Laing ezt a félelmet pszichofóbiának nevezi és nagyon sok példát sorolt fel a mindennapi életből és a terápiás gyakorlatából ennek igazolására. A szkizofrének (öntudathasadásban szenvedő lelki betegek) élményvilágával szembeni idegenkedést és félelmet is ezzel hozza összefüggésbe, hiszen ezek az emberek nyíltan beszélnek olyan élményekről, melyek a „normális" személyiség számára tiltottak, így elzárja magát tőlük, fél saját maga hasonló élményeitől, holott ezek megtapasztalásának lehetősége benne is megvan. Ezezl szemben Laing ragaszkodik az élmények és a tapasztalás szabadságához, alapgondolata az, hogy minden emberi élmény önmagában hordja érvényességét, minden élményben a személy alapvető egzisztenciális pozíciója fejeződik ki. A pszichiátertől azt várja, hogy amikor egy bajba került ember hozzá fordul segítségért, akkor a szakember ne azzal foglalkozzon, hogy ennek az embernek „mit kellene éreznie”, hanem érzékelje úgy őt, ahogy abban a pillanatban van, próbálja megtalálni vele a közös nyelvet és részt vállalni a világában. Rendszerében bármiféle világ és emberérzékelés, ön- érzékelés megengedett. Előadásának második felében arról beszélt, hogy mit tart az önmagunk felé vezető út és a terápia legfontosabb segédeszközeinek, és a zenét, a meditációt és a keleti harci művészeteket nevezte meg. Elmondta, hogy gyakran megkérdezi a pácienseit, hogy elkeseredett állapotukban mi jelenti számukra a legnagyobb örömet. Ez leggyakrabban a zene. A bajainkból való kijutás nagyon fontos elemének tartja azt, hogy félresöpörjük a félelmeinket és megtaláljuk az örömöt, az élvezetet. Sokszor az emberek csak fűszerként használják az élvezeteket, halmozzák őket, és később bűntudatuk van miatta. Nem tudnak teljes szívvel, felszabadultan örülni. A meditációval kapcsolatban nem valamilyen ezoterikus dologról beszélt, hanem egyszerű, a mindennapokban is használható „érzékelésfinomításról", mely minden helyzetben használható. Már a bibliában is szerepelt az estéli meditáció, amely tulajdonképpen önmagunkkal folytatott beszélgetést jelent, megtalálni saját magunkat, saját hangunkat önmagunkhoz beszélni, amely hozzásegít ahhoz, hogy tisztázzuk a helyünket a világban. A keleti harci művészeteket azért tartják fontosnak, mert ezek gyakorlata a testünk és mozgásaink tudatosítását, pontosabban érzékelését segíti elő. Véleménye szerint a nyugati ember nem ismeri a testét, nincs annak igazán birtokában, nem tudja megfelelően használni, így be van zárva abba. A testünk és mozgásaink tudatosítása* hozzásegít testünk birtokbavételéhez. Laing előadását és saját életéből vett számtalan példáját hallgatva, könyveit olvasva az a fantáziánk támadhat, hogy mi mindannyian egy kis. szigeten élünk, és csak alkalmanként látjuk az óceánt, de amikor látjuk, akkor is félünk belelépni: Laing pedig egy mélytengeri utözó,. aki könyveiben és előadásaiban előszeretettel számol be ezen mélytengeri utazásairól, tapasztalatairól, és síkraszáll ezen világ jogaiért. Elgondolásai vitathatók, rfn ahhoz biztosan hozzásegítenek, hogy saját maaunk és embertársaink szokatlan élményeivel kapcsolatban nagyobb megértéssel legyünk. Dr. Parádi József Új tejipari technológia A tej minden cseppjét hasznosító korszerű technológia üzemszerű kipróbálását megkezdték a Veszprém Megyei Tejipari Vállalatnál. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával olyan ultra- szűrő^ berendezést állítottak munkába, amely kettéválasztja a tej fehérjetartalmát a tejcukorban dús létől. Ezt követően a fehérjét dolgozzák fel tovább, és ebből a tejcukor és vízmentes tömegből készülnek a különböző termékek, a sajt, a túró és ^különféle krémek. Ily módon lényegesen kisebb tömegű anyaq halad át a gépsorokon, tehát kisebb kapacitású gépek, berendezések, tartályok szükségesek, mint a hagyományos tejfeldolgozás során, amikor a teljes tejmennyiség áthalad a technológiai soron. Ugyanakkor csökken a feldolgozás energiaszükséglete is.
