Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)
1986-02-04 / 34. szám
1986. február 4., kedd Dunontffli napló 5 Speciális osztályok a Nagy Lajos Gimnáziumban A Nagy Lajos Gimnáziumban 1986. szeptemberétől már két speciális tantervű osztály indul. 1981 óta a fakultáción kívül angol nyelvből kezdőknek indítanak évenként egy-egy osztályt, amelyben a tanulók igen magas óraszámban (Heti 6—7— 8) tanulják a nyelvet. A haladó nyelvtanulók a fakultáció keretein belül heti öt órában foglalkozhatnak az angollal. A speciális osztályba a nyelvi érdeklődésű nyolcadikosokat várják, akik az általános iskolát vidéken, vagy nem tagozatos pécsi iskolákban végezték, így angol tanulmányaikat csak a gimnázium első osztályában tudják megkezdeni. Az ide jelentkezőknek felvételi vizsgán kell megfelelniük, ami magyar nyelvből és irodalomból szóban és írásban, matematikából írásban és orosz nyelvből szóban történik. A túljelentkezés kettő kettő és félszeres szokott lenni ebben az osztályban. A heti magos óraszám és a speciális tanterv olyan nyelvi előrehaladást biztosít a tanulóknak, hogy többségük harmadik vagy negyedik évben sikeresen próbálkozik a nyelvvizsga letételével. A gimnázium 1986 szeptemberétől minisztériumi engedéllyel indítja a másik speciális osztályt kémiából, amelyben hasonlóan magas óraszámban, szintén a fakultáción kívül tanulják o diákok a tantárgyat. A felvételi vizsga matematikából, magyar nyelvből és egy fizika-kémia vegyes felmérőből áll írásban. Ez az osztály természettudományos előképzést ad, kiválóan felkészíti a tanulókat az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra. A gimnázium e két osztályába jelentkezők közül 30—30 diákot vesznek fel. Március harmadik hetében lesznek a felvételik, amelyeknek eredményét már a tavaszi szünetben megküldik az általános iskoláknak. A két osztályba járó gyerekek a négy év során csak különbözeti vizsgával mehetnek át másik iskolába, illetve osztályba, ugyanez a feltétel vonatkozik a speciális osztályokba időközben átjelentkezőkre. A gimnázium könnyebbé teszi viszont a pályakorrekciót olyan módon, hogy az érdeklődőknek harmadik osztálytól egyetemi és főiskolai előkészítőt tartanak, több tantárgyból. 53 tűz januárban Halálos szikra Falra hányt borsó... - mondhatnánk, de nem gyerekeikkel állunk szemben. Pontosabban: nem is mi, hanem a kéményseprők, akik egy-egy ellenőrzés kapcsán mindig felhívják az épületek tulajdonosainak figyelmét, hogy mi jelenthet tűzveszélyt, hogy a kéménybe épített gerenda, és így tovább. Mégis: minden fűtési szezon meghozza a maga nagy kárral, néha tragédiával végződő tüzét. És ha valaki azt hallja: Baranya megyében ebben a hónapban összesen csaknem 1 , millió 300 000 forint kárt okozott a „vörös kakas", az már részletkérdésnek tűnik előtte, hogy ebből egy valaki önmagában 800 000 forinttal részesedett. A károlymajori tűzről beszámoltunk — erre gondolunk —, most csak annyit említve róla, hogy itt is a kéménybe épített és felizzó gerenda okozta a tüzet. De elemezzük tovább a januári statisztikát: az összesen 53 tűzből 24-nek oka hőátadás, építési hiba, illetve a tüzelő-, fűtő-, szárítóberendezés meghibásodása volt. A hőátadás okozta kilenc tűz összesen 122 000 forintos kárt okozott, a másik két említett ok miatt több mint 914 000 forint a kár. A tűzoltók évről évre elmondják: a fűtési szezon meghozza a maga tüzeit — és ez természetes. Mindaddig, amíg ki nem derül, hogy az esetek nagy részében köny- nyelműség, sőt: felelőtlenség eredménye a tűz, s csak elenyésző esetben lehet elkerülhetetlen okot megjelölni. A dühöngő lángok, a szirénázva rohanó tűzoltóautók, a károk felmérése, megállapítása — egyik oldal. A másik: az életveszély. S a januári, baranyai tüzek egyike halálos végű volt. A Lómpásvölgyi úton, január 10-én egy idős asszony ruhája gyulladt meg a kályhából kipattanó szikrától. Testfelületének 40 százalékán szenvedett II. és III. fokú égési sérüléseket. Ezek oly súlyo- spknak bizonyultak, hogy a kórházban sem tudtak már rajta segíteni, meghalt. Volt olyan tűz is, amelyik csak sérülést okozott, de mert jellegzetesnek mondható, figyelemfelkeltés érdekében nem felesleges szólni róla: január 27-én egy szentlőrinci háziasszony húst tett fel sülni egy lábosban a villanytűzhelyre. Közben IV. emeleti lakásából lement a földszintre az újságért. Valakivel találkozott a lépcsőházban, kicsit beszélgettek — mire felért, égett a zsír és a hús a lábosban ... Ahogy félrehúzta, a forró zsír megégette, még most is kezelik sérüléseit. Hozzátehetjük: tulajdonképpen szerencsés eset volt, végződhetett volna másképpen is ... M. A. Mire futja a Carbonnál? Naponta háromszázötvenen ebédelnek a Carbon üzemi étkezdéjében Fotó: Läufer László 1986: 18 millió szociálpolitikára Munkásszállítás és étkeztetés Lakásépítési támogatás A Komlói Carbon Könnyűipari Vállalat éttermében az asztalokon mindig van virág. Ennél az üzemnél tudják, a dolgozó munkakörülményei, közérzete és a termelés szorosan összefügg. A vállalat a nyereségének mintegy 10 százalékát, 18 millió forintot fordít szociálpolitikai célokra. Mire futja mindebből? A napokban készült el az ez évi felhasználási tervük, melyet a szakszervezeti bizalmiak megkaptak. Tizenhat rubrikát foglal el a felhasználási programban mindaz, amire költeni kell. üzemi étkeztetéstől a kulturális kiadásokig, a sportcéloktól a segélyezésig. A legtöbbet mégis a munkáskezek biztosítása viszi el: 5,5 milliót emészt fel a munkás- szállítás, s ehhez jön még szállások biztosítására 350 000 forint. Igen fontosnak tartják a dolgozók lakásépítésének támogatását: mintegy 20 építkező számára összesen másfél- millió forintot juttatnak 1986- ban. Ez nem sok, de az OTP kölcsön mellé jól jön. Mivel a Carbon dolgozóinak 80 százaléka nő — köztük többségében fiatalok — a gyermekeik óvodai elhelyezésének segítésére 2 millió forintot fordítanak. Ez jórészt az üzemeik közigazgatási területén levő tanácsok támogatásában nyilvánul meg. Nem kerül forintokba, de említsük meg: úgynevezett „kismama” szalagot működtetnek a konfekció- és a cipőrészlegnél. Egyműszakban dolgozhatnak, és később is kezdhetik a munkát az előzetes megbeszélés szerint, lényeg, hogy a heti munkaórák száma meglegyen. Csak röviden: oktatási célokra 1,3 millió jut, saját üzemegészségügyi szolgálatuk van, továbbá nagy összegeket emészt fel a dolgozók munka- és védőruhájának a biztosítása. A szabad idő felhasználása sem maradt ki a szociálpolitikai tervekből. Idetartozik a kulturális és sporttámogatás. Az 1976-ban átadott tömegsport-telep mellett a fonyódli- geti faházas saját üdülőjükre a legbüszkébbek. De több más nevezetes helyen bérelnek szobákat, sőt NDK-beli csereüdültetésre is lehetőség van. A szociálpolitika célja, hogy a műszaki feladatokkal összhangban biztosítsa a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, s ezáltal megtartsák a dolgozóikat. Ez a cél vezérli a Carbon vezetőit is. P. E. Pénzügyi támogatás a tehenészeteknek A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter együttes rendelettel módosította a tejtermelő tehenészeti telepek építésének és rekonstrukciójának pénzügyi feltételeit. 1986. január 1-től nemcsak az építéshez adható 50 százalékos állami támogatás, hanem a fejés és a tejkezelés gépeihez, berendezéseihez is. A rendelet nagyobb érdekeltséget teremt a szarvasmarha-ágazatban, az új tejtermelő tehenészeti telepek építéséhez és korszerűsítéséhez egyaránt. Több baromfitartó eszközt gyártanak A baromfitartás, a hús- csirke-nevelés tavalyinál kedvezőbb feltételei várhatóan jobban ösztönzik az idén a szakágazat termelőeszköz gyártóit a korszerűbb, keresettebb gépek és berendezések előállítására. A Kelet-Pesti ÁFÉSZ fémüzeme az idén már eddig mintegy 30 százalékkal több baromfinevelő eszközre kapott megrendelést, mint amennyit tavaly szállított. A budapesti székhelyű fogyasztási szövetkezet ipari és szolgáltató részlegében több évtizede foglalkoznak a kisállattenyésztéshez szükséges baromfi- és nyúlketrecek, etető- és itatócsészék, vályúk gyártásával. A kistermelők által használt ketrecek iránt a baromfi- és a nyúltartás visszaesésével az évek folyamán csökkent az érdeklődés, ezért már csak részegységeket készítenek, ám egyre keresettebbek a különféle önetetők és ön- itatók. Tavaly ezekből több mint 6,5 millió forint értékben szállítottak a kereskedelemnek. Az idén az Agroker vállalatok már eddig összesen 9 millió forint értékben kértek etetőket és itatókat a fémüzemtől. Különösen a Békés, a Csong- rád és a Heves megyei vállalatok megrendelései je- lentősek. Az áfésznél arra is számítanak, hogy fokozódik a kereslet a komplett ketrecek iránt, erre a lehetőségre szakmailag is felkészülnek. közélet hírei Kéthetes felügyeleti ellenőrzés kezdődött Baranyában: az MHSZ Országos Központjának számol be a megyei szervezet az elmúlt ötéves munkájáról. Ez alkalommal Pécsett tartózkodott Kéri György, az MHSZ főtitkára, akit fogadott Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára, majd az MHSZ megyei központjában meghallgatta Valkai József alezredes munkaértékelő beszámolóját. * Géczi Istvánt, az egykori válogatott labdarúgó kapust — jelenleg a Kertészeti Egyetem test'hevelési tanszékének vezetője — kérték fel a Magyar Diáksport Szövetség létrehozására alakult ideiglenes intéző bizottság elnökévé. Az ügyvezetői teendők ellátásával Halasi Mártont, a KISZ Pest Megyei Bizottságának korábbi első titkárát bízták meg. * Molnár Erik, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyisége tiszteletére emléktáblát avattak a róla elnevezett utcában hétfőn Budapesten a XI. kerületben. Molnár Erik a felszabadulás után Kecskemét város első párttitkára volt. Reá emlékezve Bács- Kinkun megye vezetői Pálfy Gusztáv művész alkotását — egy reliefet — ajándékoztak a városrésznek. Az avató ünnepségen Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott beszédet. Ezt követően a megye, a város, a kerület és az MTA Történettudományi Intézetének nevében elhelyezték a megemlékezés koszorúit az emléktáblán. Hetven centi- méteres hó Bánkúton Hétfőre virradóra egész éjjel havazott Borsodban. A sík területeken általában 10—15 centiméter, a Bükk térségében, Bánkút környékén pedig 25 centiméter hó hullott, s ott a hóréteg vastagsága elérte a 70 centimétert. A jelentős mennyiségű hó lassította a közlekedést az utakon, a közepes erősségű szél pedig több helyen, így Szerencs, Tállya, Megyaszó és Aggtelek térségében egy-másfél méteres torlaszokat emelt. A Miskolci Közúti Igazgatóság dolgozói 35 hóekével és szórógéppel és két hómaróval dolgoznak folyamatosan. A havazás elsősorban a Bükk térségében hétfőn délelőtt is folytatódott. A távolsági autóbuszjáratok több helyen 20—30, Szerencs és Megyaszó körzetében ennél is többet késtek. A Megyaszó- ról Miskolcra közlekedő reggeli autóbusz 60 perces késéssel érkezett Miskolcra. A főközlekedési utak, így a 3-as, a 37- es, a 26-os főútvonalak helyenként latyakosak, hókásásak, de akadálytalanul járhatók. Tatay Sándor: Bakonyi krónika Tatay Sándornak nem kell a mesebeli hétmérföldes csizma, hogy bejárja vele a számára oly kedves szűkebb szülőföldet Bakonytamásit és környékét. Nem, mert talán ezerszer is megtette már. Nemcsak a városok, falvak, hanem minden hegy, minden fa ismerőse itt. Egyszerre jelentik a múltat és a jelent. Az elröppent „hét szűk évtizedben” a gyermekkor varázslatát és azt, azokat a helyeket, ahová mindig érdemes visszatérni. „A reggeli köd oszladozik éppen, egy-két arasznyi rétege lent ragadt a friss szántáson, és most harangvirágokat nyílik. Feltör a hantokról, majd visszahajlik, mint a tűzijáték virágai, tömörül, kövéredik és elszakad a sekély tengertől. Lidércesen átvilágítja a kelő nap." így csak az tud írni szülőföldjéről, aki ezernyi, elszakíthatatlan szállal kötődik hozzá. Akiből minden hazatérés, minden találkozás búvópatakként hívja elő az emlékeket. És ezek az emlékek — velünk megosztva — nekünk is ragyognak. Nem vaskos, tudományos Bckony-rr.onográfiát ‘’rt Ta:ay Sándor, jegyzetapparátussal, idézetekkel. Emlékeiből összeálló kötete mégis maga az eieven valóság. Krónika a múltról, jelenről, de aggódás a jövőért is. Vajon megmarad-e az elkövetkezendő nemzedékek számára is a Bakony természetes szépségében? Tudatos, vagy tudattalan önpusztításunknak itt is sokasodnak a jelei ... Halimba, Kislőd, Városlőd, Szentgál... Ismerősen csengő nevek, de történetük, múltjuk a messze ködbe vész. Pedig érdemesek a vallatásra. Csak tudni kell megszólaltatni őket. A városlődi karthauzi kolostor romjai századokról beszélnek. A kolostor Nagy Lajos király korában épült és a 16. században történt lerombolásáig uralkodott a tájon, a „Paradicsom-völgyében”. Ki tudná felsorolni mindazokat a bakonyi falvakat, amelyekbe beépítették a kolostor építőköveit? Minden város, minden település történetét természetesen lehetetlen felidézni. Az írót, a krónikást a múlt elénkvillantásánál is elsősorban a bakonyi ember karakterjegyei érdeklik. Vajon miért választotta élő- és lakhelyéül a múlt embere a sokszor oly mostoha tájat? Mert keserves, embertpróbáló volta ellenére is paradicsomi ez a tqj. Évszázadok óta lakott és századok óta adja szorgos kezeknek a kincseit. „Ismerem jól a Bakony fényeit. Tavasszal a még alig zöldellő ágak rajzát az égen, éles árnyékukat a nyirkos avaron, a köves patakok fényjátékait, megbúvásukat nappali sötétségben, felbukkanásukat ragyogó nyári fényfoltban, apróka vízesések acélos tündöklését.” Farkasgyepű a Magas- Bakony legmagasabban fekvő községe. Innen tárul igazán elénk a Bakony szépsége. Alig múlt tízéves Tatay, amikor hasonló korú barátjával meg- mászta a Fenyőfőt. Erdőtüzet nézni... Csodálatos megmenekülésük évtizedek távlatából is frissen ható emlék. Folytathatnánk még sokáig e szellemi körutazást a Bakony tájain, hiszen minden fejezet újabb és újabb élményt igér. Mégis, talán most kellene mególlnunk. Talán e pár kép felvillantásával is sikerült érzékeltetnünk a „Bakonyi Krónika”, az író legfontosabb mondanivalóját: a szülőföld szeretetét. Aggódás, szeretet, megőrzés rohanó napjainkban elkoptatott szavaknak tűnnek. Rajtunk, mindannyiunkon múlik, hogy visszakapják régi fényüket. Dr. Sipos Csaba
