Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)
1986-02-22 / 52. szám
Köszöntjük a Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta napját! Lenin a parancsokok csoportjával ellép a kiképzőcsapatok arcvonala előtt 1918. május 25-én Moszkvában, a Vörös téren Az egykori „Katyusák" nagy tűzorojű mai utódai A szovjet hadsereg korszerű MÍG—25-ös elfogó vadászai a légterek megbízható őrzői A szárazföldi csapatok légvédelmi rakétát február 22-23-án Pszkov ■ és Narva alatt, Belorusz- sziában és Ukrajnában a Vörös Hadsereg éppen csak megalakított egységei találkozóharcokba bocsátkoztak a német betolakodókkal és hősiesen visszaszorították a támadást. E győzelem emlékére február 23- án minden évben meg'ünneplik a Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta napját. A breszti békét követően a szovjet nép minden erőfeszítése a háborúban szétzilálódott népgazdaság helyreállítására irányult, a nagy októberi szocialista forradalom ellenségei azonban hamarosan megzavarták a szovjet emberek békés munkáját, hosszú és elkeseredett fegyveres harcot erőszakoltak rájuk, de a párt és a kormány felhívására nagy lendülettel kezdetét vette a létszámát illetően állandóan növekvő Vörös Hadsereg ezredéinek és hadosztályainak megalakításával kapcsolatos munka. 1918 májusában több, mint 300 ezer harcos és parancsnok tartozott a soraiba, az év végén pedig 800 ezer, 1919 őszén 3 millió, 1920-ban pediq már 5,5 millió főt tett ki a reguláris egységek, magasabb egységek, hadseregek és frontok állományába tartozók száma. A Vörös Hadsereg szociális összetétele tükrözte az akkori szovjet társadalom osztályszerkezetét: harcosainak 15%-a munkás, 77%-a paraszt származású volt, 8%-a pedig a lakossáa eqyéb csoportjainak képviselői közül került ki. A Vörös Hadsereg csapatainak alaDvető fegyverneme a gyalogság, fő fegyvere pedig a puska és a géoouska. Ezekből azonban gyakran volt hiány, amíq a harcok során kellett pótolni. 1920. végére a Vörös Hadseregnek 78 lövészhadosztálya (16—18 összfegy- vernemi hadseregbe egyesítve) és 35 önálló lövészdandáré volt. A polgárháború folyamán megalakították a vörös lovasságot. amely abban az időben az alaovető mozqó fegyvernemet jelentette. 1920 véaén állományába 22 lovashadosztály és 5 önálló lovasdandár tartozott. 1919 novemberében megalakult a híres I. lovashadsereg, SZ. M. Bugyonnij parancs- nosága alatt, 1920 nyarán a 2. lovashadsereg, amelynek parancsnoka O. I. Gorodovikov, később pedig F. K. Mironov volt. A szovjet népnek a külföldi katonai intervenciósok és fehér- gárdisták elleni hosszú és súlyos háborúja Szoviet-Oroszor- szág teljes győzelmével fejeződött be. A szovjetek országa — Október szülötte — legyőzte a nemzetközi imperializmus és a belső ellenforradalom képviselőit. június 22-én a hitlerista • Németország támadást indított a Szovjetunió ellen. Háború! Ez a rideg, borzalmas szó fájdalmat és keserűséget váltott ki a szovjet emberek millióinak szívében, akiknek minden gondolatát a békés építőmunka foglalta el. A békés alkotó munkára őszintén vágyódó szovjet nép kénytelen volt fegyvert raqad- ni, szocialista hazája védelmében, a fasiszta leigázás veszélye ellen. A kaoitaiista kizsákmányolástól 1917-ben megszabadult nép nem tudott megbékélni az elnyomás semmilyen formájának gondolatával sem. Elhatározta, hogy utolsó csepp véréig harcolni fog a szabadságáért és nemzeti függetlenségéért. így kezdődött a Szovjetuniónak a hitleri betolakodók elleni, majdnem 4 évig — 1418 napig — tarló igazságos, felszabadító nagy honvédő háborúja, melynek diadalmas befejezése lehetővé tette a szovjet nép számára, hogy hozzákezdjen a békés építőmunkához, folytassa az új társadalom — a szocializmus és a kommunizmus — építését. A szovjet emberek nehéz viszonyok között fogtak hozzá a gazdasági és kulturális építéshez. Mindenütt látszottak a pusztító háború következményei: a városok és falvak, a gyárak és üzemek ezrei hevertek romokban. A hitleristák elpuszítottak és kiraboltak 1710 szovjet várost és városias jellegű települést, felperzseltek több mint 70 ezer falut és községet, megsemmisítettek teljesen, vagy csak részlegesen 32 ezer ipari üzemet, 65 ezer kilométer vasutat, kifosztottak 98 ezer kolhozt, 5 ezer szovhozt és gépállomást. megsemmisítettek több ezer kórházat, iskolát, könyvtárat. A legsúlyosabb veszteség azonban mégis a 20 millió emberélet volt, akinek többsége a fiatalokhoz és a középkorúakhoz tartozott. Az imperialista katonai tömb — a NATO — megalakítására válaszul a Szovjetunió és a vele szövetséges országok 1955- ben megkötötték az európai szocialista országok védelmi szövetségét, a béke ügyének és a népek biztonságának napjainkban is megbízható védőpajzsául szolgáló Varsói Szerződést. A szovjet fegyveres erők építésében, szervezetében és technikai felszereltségében, harci alkalmazásának módjaiban, a tudományos-technikai forradalommal összefüggő kiképzésben és erkölcsi-pszichológiai felkészítésben minőségileg új szakasz vette kezdetét. Elfogadták a fegyveres erők új szervezeti felépítését, korszerűsítették vezető szerveit. Gyökeresen megváltozott, korszerűbb, erősebb lett a csapatok technikai felszereltsége. Továbbfejlődött a hadtudomány, a tiszti káderek — parancsnokok, politikai munkások, mérnökök és technikusok — kiképzésének rendszere. A tudományos-technikai forradalom óriási hatással volt a hadtudomány valamennyi ágazatára, minden fegyver- és haderőnemre, amelynek közvetlen következménye pl. a hadászati rakétacsapatok megjelenése. említhetnénk az atommeghajtású tengeralattjárókat is magába foglaló haditengerészeti flottát, vagy a korszerű légvédelmi erők és eszközök létrehozását. A Szovjetunió fegyveres erőinek elrettentő ereje senkit sem fenyeget, az teljes egészében a Szovjetunió és a baráti szocialista országok békéje és biztonsága megbízható védelmét, a világbéke megszilárdításának ügyét szolgálja. A Szovjetunió a gyakorlatban számtalanszor bizonyította, hogy békeszerető külpolitikát folytat. Ugyanakkor a történelem tapasztalataiból tanulva, mindig arra figyelmeztette és figyelmezteti ma is a népeket, hogy legyenek éberek az imperialisták harcias, reakciós körei cselszövéseivel szemben, azaz legyenek készen az esetleges támadások visszaverésére. A szovjet nép békét akar a maga részére és a Föld valamennyi lakója számára. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány következetesen és állhatatosan törekszik a nemzetközi feszültség csökkentésére. A népek tudatában vannak annak, hogy a béke üqyét védelmezni kell, azért harcolni kell. azt minden — szükség esetén katonai — eszközzel meq kell rédeni. A világ első szocialista országa feqyveres erőinek legfontosabb és egyedüli rendeltetése: őrködiön saját néoének békés építőmunkájo felett; legyen támasza a világ békéjének. Más céljai nincsenek, de nem is lehetnek! Összeállította: Roszprim Nándor Gyakorlaton a hadiflotta egyik cirkálója
