Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)
1986-02-22 / 52. szám
Korunk kérdéséi A párt vezető szerepe 120 kilométeres sebességgel Három hónapja villanymozdonnyal Javult a menetrendszerűség Megszűnt a fagyoskodás ifjabb mozdonyok várhatók A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa előtt, majd az azt követő időszakban a társadalom egészének, így megyénk lakosságának is megnövekedett az érdeklődése a párt és annak politikája iránt. Nagyfokú várakozás nyilvánult meg egyrészt az iránt, hogy a párt milyen programot vázol fel a társadalmi fejlődés meggyorsítására, másrészt a kongresszus után érzékelhetővé válik-e a kitűzött célok gyakorlati megvalósítása. A kongresz- szus az első kérdésre világos választ adott: a következő öt év időszakában a szükséges feltételek megteremtésével reális cél a gazdasági-társadalmi folyamatok élénkítése, a fejlődés gyorsítása. A határozatok végrehajtása pedig az elmúlt esztendőben hozott néhány intézkedéssel — főleg szociálpolitikai, — és az ez évre tervezett döntésekkel megkezdődött. Mindez a szó és a tett egységét biztosítja, azt a felelősséget, amely pártunkra a társadalom irányításában elfoglalt helyzetéből és szerepéből, a dolgozó nép szolgálatából hárul. A párt vezető szerepe érvényesülésének elvi értelmezése és mindennapi gyakorlata évtizedek óta az érdeklődés középpontjában áll, érvényesül és immár negyven esztendeje a tömegek által is elfogadott. Megértetése azonban a politikai munka állandó feladata, mert a társadalmi fejlődés történelmi szakaszainak konkrét viszonyaihoz — feltételeihez és feladataihoz — igazodva állandóan változik és fejlődik. E fontos elv társadalmi méretű alkalmazása olyan szükségszerűség, amely a haladásért, a munkásfiatalom megteremtéséért, a szocialista társadalom felépítéséért folytatott küzdelemből fakad, és a társadalom- irányítással, a hatalmi viszonyokkal, az osztálystruktúrával, az állami, társadalmi berendezkedéssel függ össze. Szocialista viszonyok között ez a munkáshatalomhoz, a munkásosztály vezető szerepéhez kapcsolódik, abból következik. Elméleti alapjait a marxizmus—leninizmus klasszikusai fektették le, amikor megfogalmazták, hogy az osztály- harc, a szocialista forradalom egyedüli vezető ereje a párt. Helyes politika A vezető szerep érvényesülésének alapjait és feltételeit a felszabadulást követő legális párttevékenység teremtette meg, az a pártprogram, amely a marxizmus—leninizmus eszméire alapozva új, a dolgozó osztályok felemelkedését célzó, azért küzdő politika megvalósítására épült. Történelmi tapasztalatok és tények igazolják, hogy a párt vezetésével korszakalkotó változások következtek be népünk életében, hazánk fejlődésében. Létrejött a munkásfiatalom, kialakultak a szocialista termelési viszonyok, a szocializmus alapjai lerakásával hozzáláthattunk a fejlett szocializmus építéséhez. Előtérbe került a gazdaság intenzív fejlődési szakaszra való átállása, a tudományos, kulturális értékek és a társadalom politikai intézmény- rendszerének a szocialista demokrácia jegyében történő fejlesztése. Mindez úgy valósult meg és folytatódik napjainkban is, hogy a dolgozó osztályok és rétegek vezető ereje, a párt helyes politikai célokkal, jól megválasztott szervező, mozgósító munkával kezdeményezője, irányítója volt a folyamatoknak. Ezt a gondolatot az MSZMP XIII. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója következőképpen fogalmazta meg: „A párt vezető szerepe érvényesül a társadalmi élet minden fontos területén. A Központi Bizottság a marxizmus- leninizmus elméletét követve a 6. HÉTVÉGE társadalom reális helyzetéből kiindulva kezdeményezően lépett fel, meghatározta a szocializmus építésének soron következő feladatait”. A vezető szerep érvényesülésének alapvető feltétele a marxista—leninista világnézeten alapuló helyes politika, annak gyakorlati megvalósulása. Ez azonban több fontos tényező hatását is feltételezi. Mindenekelőtt azt, hogy a marxista világnézet és ideológia hegemon szerepet töltsön be társadalmunkban. Ez egyben magában foglalja annak az elismerését, hogy a társadalom mai állapotában és a jelenlegi tudati viszonyaink között a marxizmustól eltérő ideológiák is léteznek és hatnak. Ezért a politikának ezekkel tudatosan kell számolnia, és a társadalomépítés gyakorlati feladatait is úgy megfogalmaznia, hogy az emberek ezen csoportjai vállalhassák a szocializmust, mint társadalmi rendszert és az építés gyakorlatában is részt vehessenek. Szervezett erő Fontos feltétele a vezető szerep érvényesülésének a politika alakításának módja. Sajátos történelmi tény, hogy hazánkban a két párt egyesülése után egypártrendszer jött létre. Pártunk így nemcsak a munkás- osztály élcsapata, hanem a nép leghaladóbb erőit tömörítő szervezet, a dolgozó nép pártja. Politikája alakításánál szükségszerűen ebből indul ki. Céljai az egész társadalom érdekeit fejezik ki. A helyes politika megfogalmazása érdekében folyamatosan vizsgálja a társadalomban végbemenő folyamatokat, feltárja a iéjlődést szolgáló vagy gátló tényezőket, következtetéseket von le és megjelöli az előrehaladás fő irányait, feladatait. E tevékenységében széles körűen támaszkodik a tudomány eredményeire és módszereire, igényli a tömegek részvételét_a politika alakításában, szervezésében, végrehajtásában és ellenőrzésében. Társadalmunkban még meghatározóan hatnak az osztály- és rétegviszonyok. Léteznek eltérő osztályok és rétegek, amelyeket az alapvető társadalmi érdekek egybeforrasztanak és közelítenek egymáshoz, de sajátos helyzetüknél fogva különbözőek is, ezért eltérő érdekekkel is rendelkeznek. Az így fellépő ellentmondások, feszültségek felismerése, egyeztetése és feloldása ugyancsak feltételezi a párt jelenlétét, vezető szerepe érvényesülését. Ez az érdekintegráció azonban csak a szocializmus értékeinek erősítése jegyében, magas fokú tudati ráhatással valósulhat meg. A politika alakítása szempontjából fontos, hogy a társadalomban végbemenő változásokat, az azt kísérő feladatokat a párt időben felismerje, megvalósításukat szorgalmazza, hogy folyamatos összhangot teremtsen az elvi célok kijelölése és a gyakorlati feladatok megfogalmazása között. Pártunk szerepének érvényesülése a társadalom politikai rendszerén keresztül valósul meg. Ezen belül döntőek a párton belüli viszonyok, a párt szervezeti ereje, egysége, munkastílusa, tömegkapcsolata. Régi hagyomány és alkalmazott forma, hogy a társadalmat érintő fontosabb kérdések eldöntése előtt a párt irányító szervei rendszeresen kikérik a párttagság véleményét. így volt ez legutóbb például a kongresz- szusi irányelvek, a választási törvény módosítása esetén is. A politika különböző területein felvetődő és megoldásra váró kérdések azonban még további lehetőségeket kínálnak e gyakorlat szélesítésére. A párt politikájának megvalósítása nagy mértékben függ attól, hogy a kommunisták mennyire ismerik, értik, azonosulnak a kitűzött célokkal, menynyire képesek azokat konkrét napi cselekvésekbe ágyazva magvalósítani, a tömegeket a végrehajtásra mozgósítani. Ennek egyik feltétele a minden elemeiben dialektikuson összefüggő eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egység. Napjainkban a párton belüli egység — különösen a po'itika fő kérdéseiben — szilárd. A társadalmi körülmények és viszonyok mindennapi változásai, az események közötti összefüggések bonyolultsága következtében azonban eltérő felfogások is léteznek. Ez önmagában természetes, de a politika eredményes végrehajtása minden kérdésben feltételezi a konkrét feladatokhoz igazított egység folyamatos megteremtését. Ennek legfőbb eszköze a párton belüli nyílt, őszinte, demokratikus és alkotó vita, melynek mélysége, minősége meghatározója az egységnek. Ezért állandó feladat a vitakultúra továbbfejlesztése, az eltérő nézetek bátrabb, nyíltabb ütköztetése, a tényekkel és érvekkel történő meggyőzés. Nagyon fontos kérdés, a párt belső helyzete szempontjából a szervezeti élet, az összetétel, a tagság cselekvési és magatartási állapota, örvendetes, hogy a kommunisták többsége rendszeres tevékenységet végez valamely pártszervezetben, a munkahelyén, a közéletben és a magánéletben egyaránt példamutató, de a szervezeti élet terén az egyéni életvitelben helyenként a lazulás jelei ugyancsak megtalálhatók. Egyesek vétenek a párton belüli szabályok ellen, mások önhibájukból, vagy azon kívül megsértik az állami jogszabályokat. Vannak, akik a kollektív testületek által hozott döntésekben válogatnak, kivonják magukat a végrehajtásból, nem állnak ki a politika mellett, nem mutatnak példát, stb. Ezek a jelenségek arra intik a pártszerveket, hogy nevelőmunkájuk javításával magasabb követelményekkel, szigorúbb számonkéréssel lépjenek fel a párt tekintélyének megóvásáért, tisztaságának megőrzéséért, akcióképességének erősítéséért. A vezető szerepet befolyásoló elem a párt munkastílusa, munkamódszere is. Az eddigi gyakorlat azt bizonyítja, hogy a párt folyamatosan igazította, igazítja módszereit a konkrét társadalmi viszonyok, körülmények változásaihoz. Nagyfokú elvj következetességgel vallja, hogy vezető szerepe érvényesítésében, a politika végrehajtásának szervezésében, a feladatok megvalósításában döntő módszere az eszmei-politikai ráhatás, a meggyőzés. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a párt szerepe csak agitációs és propaganda tevékenységre szűkül, hanem azt is, hogy a feladatok végrehajtásának szervezésében, az arra való mozgósításban, a konkrét munkahelyi tennivalók végzésében maga is példamutaóan részt vesz. Feladata tehát a konkrét viszonyok konkrét befolyásolása úgy, hogy közben kellő munkamegosztást gyakorol a politikai intézmény- rendszer szervezeteivel. A társadalom egészével Kiemelt területe az állam és intézményrendszere. A párt vezető szerepe kiterjed az állam valamennyi funkciójára: a gazdasági építő; a kulturális nevelő; az állampolgári jogrend és jogvédelem; a védelmi és szövetségi munkára egyaránt. Irányító szerepét egyrészt a pártellenőrzés eszközével, másrészt elvi-politikai ráhatással az ott dolgozó kommunistákon keresztül gyakorolja. A párt tömegkapcsolatának erősítése s állandó eleme a vezető szerep érvényesítésének, mivel a politika megvalósítása nem nélkülözheti a dolgozó társadalom egészének aktív közreműködését. Ezért a párt tudatosan és szervezetten igényli a részvételt a politika alakításában, a szervező munkában és a végrehajtásban egyaránt. Ennek fontos és nélkülözhetetlen tényezői, színterei a tömegszervezetek és tömegmozgalmak. Napjainkban ők a szocialista demokrácia szélesítésének moz- gatórúgói, társadalmi szerepük és felelősségük is egyre nő. Különösen fontos közreműködésük a párt és a tömegek közötti kapcsolat folyamatosságának biztosításában. Szervezeti tevékenységük során sokoldalú nevelőhatást gyakorolnak tagságukra, s keretet, lehetőséget teremtenek a helyi és az országos ügyekhez való kapcsolódáshoz. A vezető szerep érvényesülése, a politika megvalósítása szempontjából lényeges tényező a vezetőállomány összetétele, felkészültsége, alkalmassága, a kádermunka. E kérdésben az elvi követelmények ismertek. A Központi Bizottság által megfogalmazott káderpolitikai elvek napajinkban is helytállóak, de a magasabb szintű társadalmi feladatokhoz való alkalmazásuk, konkrét érvényesítésük erőteljesebben indokolt. Tennivalóink ma már olyan magasan képzett vezetőket igényelnek, akik a politikát jól értve képesek azt eredményesen végrehajtani, akik érzékenyen reagálnak a változásokra, képesek és készek az új befogadására, alkalmazására, terjesztésére, és személyes munkájukkal, magatartásukkal példát mutatnak. Ehhez adnak segítséget azok a formai, módszerbeli változások, amelyek a gyakorlatban egyre szélesebb körű alkalmazást és elismertséget kapnak, mint a pályázati rendszer, a meghatározott időre történő választás, stb. Bizalom és felelősség A párt vezető szerepe érvényesülésének egyik legfontosabb területe a gazdaság. Jelentősége napjainkban különösen nagy, mert további fejlődésünk éppen itt sürget lényeges elmozdulást. Ugyanakkor itt érzékelhető a vezető szerep értelmezésével kapcsolatosan a legtöbb eltérő nézet, felfogás. Egyesek teljesen kirekesz- tenék a pártot a gazdasági élet gyakorlatából, mások szemére vetik a helyenként előforduló, túlzott operativitást. A társadalom irányítása azonban nem tűr meg ilyen jellegű szelekciót. A pártirányítás a társadalom egészére, a gazdaságra is érvényes. Eszközei, módszerei, formái, természetesen itt is a konkrét valósághoz igazítottan változnak. Az állami jogszabályok, a szabályozás közgazda- sági eszközei, a vállalati önállóság és önkormányzat, az új vállalatvezetési formák, a munkahelyi demokrácia fórumai, mind olyan tényezők, amelyekkel a pártszervezetek tevékenységének, rajtuk keresztül a vezető szerepnek érvényesülnie kell. Nem lehet az ügyek menetéből a pártot kirekeszteni, azért sem, mert a politika és a gazdaság viszonyában a politika az elsődleges. Ugyanakikor az sem indokolt, hogy a párt- szervezet, a párttagság átvegye a szakmai feladatokat. A feladatok elhatárolásának, az ésszerű munkamegosztásnak itt is érvényesülnie kell. Mindez feltételez egy kölcsönös bizalmon és felelősségen alapuló, az eredményes végrehajtást biztosító együttműködést. Módszere: a termelés, a gazdálkodás helyi segítése, a gazdasági szervezet rendeltetésszerű működtetése, a törvényes rend, és fegyelem betartatása, a párton kívüliek mozgósítása és a hatékonyabb pártellenőrzés. A párt vezető szerepe érvényesülésének elvi, politikai, tartalmi, stílus és módszerbeli feltételei biztosítottak. Céljaink, követelményeink és konkrét feladataink a kongresszusi határozatok, a VII. ötéves terv által meghatározottak. A tennivaló most az, hogy mindannyian erősítsük és fejlesszük azt a bizalmat, amely pártunk iránt nap mint nap megnyilvánul, és teljesítsük a ránk háruló bonyolult és nehéz feladatokat. Rózsahegyi István, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága osztályvezetője Harmadik hónapja közlekednek Budapest és Pécs között villanymozdony vontatta szerelvények. Az első november végén futott be a pécsi vasútállomásra, vezetője az a Tóth Gábor volt, aki a most érkezett 8010-es számú személyt hozta Budapestről. Váltótársa Győr/ Béla már jó néhány perce a peronon várakozott, egy óra múlva ő indul vissza a fővárosba. A villamosítás előtt ez elképzelhetetlen volt, hiszen a dízel-mozdonynál például gázolajat, hűtővizet, kenőolajat kellett utána tö Iteni. Győri Béla leolvassa az árammérőt, utasítás szerint ellenőrzi a mozdonyt, s ezzel tulajdonképpen megtörtént az átadás-átvétel. — Ez a V 43-as már nem mai „gyerek", mégis sokkal korszerűbb a dízelnél, nincsenek elfolyások, rendkívül egyszerű a kezelése, roppant jól gyorsul, megbízható a fűtése — mondja Győri Béla. Menet közben ugyan jobban kell figyelnünk, mert több a jel a pálya mentén, az alacsonyabb építésű hidaknál kénytelenek vagyunk leereszteni az áramszedőt, gyorsításnál többet kapcsolunk, ennek ellenére elegánsabb, kényelmesebb a vezetése, s nem utolsósorban tisztább. Tóth Gábor hozzáteszi: — A legnagyobb előny talán, hogy a menetidőt pontosabban betarthatjuk . .. — A legfontosabb feladatnak tartották a MÁV Pécsi Igazgatóságán, hogy a vas- útviíjamosítást követően a személyszállítást korszerűsítsék. Éppen ezért a személyszállító vonatokat az első perctől kezdve villanymozdonyok húzzák. — Mit jelent ez nekünk utasoknak —, kérdem Weisz Józseftől, a vasútigazgatóság helyettes vezetőjétől. — Mindenekelőtt javult a menetrendszerűség. A villanymozdonyok 120-130 kilométeres sebességgel közlekedhetnek. A Budapest— Pécs közötti pálya fele „elbírja" ezt a tempót, így ezeken a szakaszokon lehetőség van e felemelt sebességre, ami azt jelenti, hogy az esetleges késve indulások, me- netközbeni késések behozhatok. A dízel-mozdonyok 100 km/ó-nál nem tudnak gyorsabban menni. Törekvésünk, hogy tovább korszerűsítsük a pályát és csökkentsük a menetidőt. Másik nagy előny, hogy hideg időben eddig külön fűtőkocsi biztosította a meleget, amit vontatni kellett. Most erre nincs szükség, mert a mozdony látja el meleggel a kocsikat —, nagy biztonsággal. S az sem mellékes, hogy az állomáson kiépített villamos fűtőháló- zatró'l tudjuk előfűteni a szerelvényeket. A vasútigazgatóság területén jelenleg 24 villamos mozdony üzemel, ez az össz- vontatóerő egynegyedét teszi ki. Mivel ez nem elegendő a személy- és teherszállítás lebonyolítására, ezért az áru- fuvarozásba elsősorban azokat a villamos mozdonyokat vonják be, amelyek a személyszállításból megmaradnak, azokra a vonalakra, ahol a helyi pálya van, valamint amikor 2200 tonna árut továbbítanak. Törekvésük az igazgatóság vezetőinek; hogy a lehetőség szerint kiszorítsák a dízeleket, ugyanis a villamos vontatás előnyei közé sorolható, hogy a dízelek maximum 1500 tonnát képesek vontatni. Várható, hogy az idén újabb V 63- asokat vásárol a MagyarÁi- lamvasutak, amelyek közül minden bizonnyal Pécsre is jut. Gerecs László, a MÁV Pécsi Vontatási Főnökségének vezetője azt hangsúlyozza, hogy a villamos üzem gazdaságosabb, mint a dízel. — A fajlagos költsége 2,5- szer kisebb, a karbantartása egyszerűbb, a javítási átfutási idő rövidebb, kevesebb szerelő kell. Persze az is igaz, hogy kiszolgálásához többet kell tanulni és tudni. Az átképzéshez, a vezetési biztonság megszerzéséhez nagy segítséget kaptak a dombóvári vontatási főnök- ; ségtől, ahol a mozdonyvezetők már a villamosítás Pécsre érkezése előtt egy évvel [ gyakorolhattak. Roszprim Nándor
